Déli Hírlap, 1933. június (9. évfolyam, 122-144. szám)

1933-06-01 / 122. szám

2. OLDAL Két székely község békés lakosságát durván bántalmazták a tordai revízióellenes­­ gyűlésről hazaigyekvő mócok A Tordán is rendezett revízióellenes gyűlésről hazatérő mócok — amint arról már tegnap beszámoltunk — talán az ott elhangzott beszédek, talán más be­folyások hatása alatt felbuzdulva elha­tározták, hogy ők a maguk hatásköré­ben elintézik a revízió ügyét olyan mó­don, ahogyan az ilyen kérdéseket leg­jobb tudomásuk szerint el lehet intézni és azokkal az eszközökkel, amelyek ren­delkezésükre állanak. Székely sorstár­saikon bosszulták meg azt, mert Ma­gyarország igazságtalannak tartja, amit Trianonban tettek vele. Szervezett bandaként törtek reá két békés község lakosságára, vad durvasággal bántal­mazták, vagyonát pusztították és a megtámadottak védekezni sem mertek, mert az idők járása lelkükbe idegezte mesterséges alacsonyabbrendűségüket román sorstársaikkal szemben. Amikor erről az elszomorító esetről írunk, nem a nép elleni felháborodás vezérel, mert a nép maga többnyire szelíd és jó, hanem minden megvetésünkkel sújtjuk azokat, akik ilyen tettekre felbujtották őket. Az emberi lélek milyen mélységeibe kell leszállani a kutatónak, hogy erre ma­gyarázatot találjon? Milyen aljas esz­közöket kellett igénybe venni, hogy ilyen ősi, eltemetett ösztönöket életre lehessen kelteni? Micsoda gonosz elme találhatta ki a módját, hogy évszázadok óta bé­­kességesen egymás mellett élő népeket ennyire egymás ellen ingereljen? Meg fog indulni a vizsgálat, amely meg fog állapítani bizonyos tényeket. A fontos azonban az lenne, hogy kiderítse, kik voltak ennek a páratlan gazságnak oko­zói. Hadd lássuk, kik azok, akik a sötét háttérben gyáván meghúzódva, izgatá­saikkal olyan tettekre ragadtatják az egyszerű embereket, amelyek szégyen­foltjai maradnak az évszázadokon át oly fényesen tündöklő erdélyi gondolat­nak. A nemzet itélőszéke elé, pellengérre a gazokkal, akik felizgatott tömeget sza­badítanak reá községek békés lakossá­gára csak azért, hogy perverz beteges lelkületük szadista igényei koponyák meglékelésén, házak lerombolásán és ál­latok megkínzásán keresztül is kielégü­lést találjanak. Lássuk a medvét! A Tordán tartott revízióellenes gyű­lésről vasárnap délután több száz hegyi móc a keskenyvágányú vonaton indult hazafelé. Mikor a vonat megérkezett Sinfalva állomásra, a tömeg kiszállt a vonatból és ráparancsolt a vasúti sze­mélyzetre, hogy a vonatot ne indítsa út­nak, amíg vissza nem térnek. Erre be­mentek a faluba, amelynek házai előtt a magyar lakosság békésen üldögélt a padokon. A tömeg olyan magatartást tanúsított, hogy az emberek jobbnak lát­ták kitérni előlük. A felizgatott mócok behatoltak Gombos Mózes gazda házába és a lakásban, valamint az udva­ron nagy pusztítást végeztek. Azután Árkossy Tamás unitá­rius lelkész házába nyomultak, ahonnan a lelkésznek és család­jának még volt ideje elmene­külni. Mikor ott elvégezték a rombolást, har­madiknak következett Szabó Lőrinc, a római katolikus hitközség elnökének há­za. Ezenkívül még tíz más házban jár­tak, ahol az általános pusztítás nyomait hagyták maguk után. Számos embert megvertek és több helyen még az istálló­ban levő állatokat is bántalmazták. Aztán visszatértek az állomásra, felül­tek a vonatra és tovább utaztak. A kö­vetkező állomás Borréve volt, ahol a vonatnak menetrendszerűen is sokáig kell várnia, amíg az ellenvonat beérke­zik. Borréve község magyar lakossága már értesült a fenyegető veszedelemről és aki csak tehette, elmenekült. A hegyi lakosok tömege itt is behatolt több ház­ba, ahol a lakások berendezését elpusz­tította. Botár Ferenc vendéglőjében iszonyú rombolást vittek vég­hez. Elvonulásuk után Botár Ferencnét és gyermekét a pad­láson a veréstől és az ijedtség­től eszméletlen állapotban ta­lálták. Amikor az asszony magához tért, azt a benyomást tette zavaros beszédével, hogy megőrült. Beszállították a tordai kórházba. A további pusztítást az állo­másfőnök úgy akadályozta meg, egY a mozdonyt állandóan sipoltatta. A tömeg azt hitte, hogy a vonat már indulóban van és visszasietett az állomásra. Ugyanakkor futott be az ellenvonat, amelynek utasai közül többeket bántal­maztak. A megvert emberek között több turista is volt, aki vasárnapi kirándulá­sáról volt hazatérőben. A tömeg azután vonatra ült és elhagyta Borrévét. Az árvíz embereket ragad el és házakat dönt romba Az ország különböző részeiből árvizek hírei érkeznek. B­u­h­u­s környékén óriási felhőszakadás volt, amelynek kö­vetkeztében a hegyi patakok kiáradtak és nagy károkat okoztak. Több brassó­­megyei községben az árvíz elragadta az élőállatokat és több házat romba dön­tött. A telefonban és a távirda forgalom­ban zavarok állottak be, mert az árvíz ledöntötte a vezetékek tartó oszlopait. Sorocában és Botosaniban, valamint azok körzetében ugyancsak nagy felhőszakadások és záporok pusztí­tottak. Monastirea Doamnei községből az árvíz magával ragadott egy nyolc éves gyermeket, akinek holttestét órák múlva egy másik gyermek hullájával együtt Podului Manu község határában fogták ki a patakból. Bukovinai jelentések szerint az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt. Storoljinet községben az ár hat községet annyira el­öntött, hogy a hatóságok kénytelenek voltak a lakosságot házaikból kilakoltat­ni. A mentési munkálatok közben egy kötelességét teljesítő csendőr a habok­ban lelte halálát. Valószínű, hogy az ár­víznek még több halálos áldozata is van, mert számos egyén eltűnt. esi'« A „­eletfo sz.ecUes­zta" non akac tudni accél* a teveUc.'ászésécol sxóiá cikkei ki itta Az aradi TribUna Noua cimű politi­kai lap tavaly nagy szenzációt közölt. Esze­rint Kisperreg község jegyzője, Cismas Emil, Bokor Sándor gazda lagziján annyira felöntött a garatra, hogy a násznép szeme­­láttára levetkőzött és — amint a lap írja — űzőbe vette a község erényes óvónőjét, aki sikoltozva menekült a házon, majd a ker­ten keresztül az italos Pán elől. A jegyző erre feljelentette az aradi ügyészségen a Tribuna Nova ismeretlen cikkíróját sajtó útján elkövetett becsületsértés címén. Az ügy egyre húzódott, míg tegnap a temes­vári törvényszék Atanasescu—Ha­ r­á­s­z dr.-tanácsa elé került. A teremszolga hívására egy magát A­n­d­r­e­a Zamfirnak bemutató férfi jelent meg a bírói emelvény előtt, aki arra kérdésre, hogy ő a Tribuna Noua felelős szerkesztője, előbb zavart vá­laszokat adott: — Kérem én egy nyugdíjas vagyok, aki szoktam szerkeszteni is a lapba . .. — Vállalja a felelősséget a cikkért? — kérdi az elnök. — Nem vállalhatom, nem is tudom, miről van benne szó. — Hogy-hogy nem tudja, a vizsgálóbíró előtt vállalta! — Kérem, én nem is tudom ki volt akko­riban a lap felelős szerkesztője és bizonyí­tani tudom . . . — Mit akar bizonyítani, hogy a jegyző levetkőzött-e vagy sem? — Nem kérem, azt akarom bizonyítani, hogy az akkori felelős szerkesztő már ré­gen meghalt és igy nem tudjuk, ki a cikk­író. A bíróság kihallgatta V­i­g Sándor és Bokor József gazdákat, akik egyöntetűen kijelentik, hogy a jegyző ott volt ugyan a lakodalmon, de nagyon illedelmesen visel­kedett és szó sem volt levetkezésről, vagy az óvónő megkergetéséről. Az elnök kérdezi ismét a „felelős szer­kesztőt” : — De mégis, nem tudná véletlenül, ki írhatta azt a cikket? Hiszen látja, nincsen semmi alapja? — Kérem, mi főleg a választások előtt és alatt szoktunk megjelenni. Lehet, hogy a Marculescu dr. úr írta a cikket, de nem biztos. Én bizonyítani szeretném . . . 1933, JUNTOS L — Magának csak egyet kell bizonyítania : le volt a jegyző vetkőzve, vagy sem? Mert ha nem, akkor pórul járhat — mondta az elnök, aki végre is elhalasztotta a tárgya­lást újabb tanuk megidéztetése céljából. Az elhagyott szerető megölte hűtlen kedvesét és önmagát Borzalmas szerelmi dráma játszódott­ le Belgrádban, amelynek áldozatai azon­nal meghaltak. S­o­m­i­n­a Tatjána, egy­ emigráns cári udvari tisztviselő hetedik gimnazista leánya, nemrég megismerke­dett W­i­g­d­o­r Ernővel, a Boszniai Ke­reskedelmi Bank belgrádi fiókjának bá­csi származású fiatal igazgatójával. Ket­tőjük között benső szerelem fejlődött, amelynek Wigdor most véget akart vet­ni. A fiatalember ugyanis a közel­jövő­ben meg szándékszik nősülni és már meg is állapodott jövendőbelijével, egy elő­kelő bécsi fiatal leánnyal, az esküvő nap­ját illetőleg. Somina Tatjánát igen le­verte Wigdor közlése és tegnap, amikor tudta, hogy Wigdor otthon tartózkodik, saját kulcsával kinyitotta a fiatalember legénylakását és az alvó Wigdort egyet­len revolverlövéssel agyonlőtte. Azután maga ellen fordította a fegyvert és vég­zett önmagával is. Mindketten meghal­tak. A boksáni természetbarátok­ hét napos pünkösdi kirándulása A boksánbányai természetbarátok június 4. és 5-én, pünkösd két napján kirándulást terveznek Ferencfalva és a Klausz-villa vadregényes vidékére. Az első napon reg­gel fél hat órakor indulnak vonattal Resi­­cára, ahol megtekintik a vizi turbinákat és a falepároló telepet, majd az UDR vizi mű­­csatornája mentén gyalogtúra következik a brazovai völgyzáró gáthoz. Az út min­denütt gyöngyörű vadregényes helyeken vezet keresztül és a természetkedvelőknek a legpompásabb kilátásokat nyújtja. A völgyzáró gátnál a társaság öt órát pihen és szórakozik, majd délután fél hatkor út­nak indul Ferencfalva felé, ahol éjszakára megszállnak. Másnap, június 5-én reggel hét órakor indulás a Klausz-villa megtekin­tésére, azután délig szórakozás és pihenés. Délután egy órakor a kirándulók egy másik vadregényes után gyalog térnek vissza Rem­sicára, ahova este hét órakor érkeznek meg. A vonatindulásig Rotter Albert vendéglős kerthelyiségében szórakoznak és éjjel féltizenkettőkor vonatra szállnak Bok­sán felé. A temesváriak ezzel a vonattal folytatják útjukat és reggelre Temesvárott vannak. A boksánbányai természetbarátok a kiránduláson szívesen látják a temesvá­riakat, akik tíz lejt fizetnek mindössze és ezért kitűnően szórakoznak. A temesvári résztvevők csekély díjazás ellenében az el­szállásolásukat is biztosíthatják. A Déli Hírlap előfizetői abban a kedvezményben részesülnek, hogy elszállásolásukról díjta­lanul gondoskodnak. Jelentkezni lehet le­velezőlap útján is Mer­ki Árpádnál és Schindler bácsinál Boksánbá­­nyán, akik június elsejéig fogadnak el je­lentkezést. A resicai természetbarátok a ki­rándulókhoz június negyedikén reggel fél­nyolc órakor a Holzverkohlung kantinjá­­nak kerthelyiségében csatlakozhatnak. Kedvezőtlen idő esetén a kirándulást június 24. és 25-én tartják meg. Megnyílt Roth László fény­képkiállítáása Belépődíj 5 lej a Hitelbank-palotában

Next