Déli Hírlap, 1933. június (9. évfolyam, 122-144. szám)
1933-06-01 / 122. szám
2. OLDAL Két székely község békés lakosságát durván bántalmazták a tordai revízióellenes gyűlésről hazaigyekvő mócok A Tordán is rendezett revízióellenes gyűlésről hazatérő mócok — amint arról már tegnap beszámoltunk — talán az ott elhangzott beszédek, talán más befolyások hatása alatt felbuzdulva elhatározták, hogy ők a maguk hatáskörében elintézik a revízió ügyét olyan módon, ahogyan az ilyen kérdéseket legjobb tudomásuk szerint el lehet intézni és azokkal az eszközökkel, amelyek rendelkezésükre állanak. Székely sorstársaikon bosszulták meg azt, mert Magyarország igazságtalannak tartja, amit Trianonban tettek vele. Szervezett bandaként törtek reá két békés község lakosságára, vad durvasággal bántalmazták, vagyonát pusztították és a megtámadottak védekezni sem mertek, mert az idők járása lelkükbe idegezte mesterséges alacsonyabbrendűségüket román sorstársaikkal szemben. Amikor erről az elszomorító esetről írunk, nem a nép elleni felháborodás vezérel, mert a nép maga többnyire szelíd és jó, hanem minden megvetésünkkel sújtjuk azokat, akik ilyen tettekre felbujtották őket. Az emberi lélek milyen mélységeibe kell leszállani a kutatónak, hogy erre magyarázatot találjon? Milyen aljas eszközöket kellett igénybe venni, hogy ilyen ősi, eltemetett ösztönöket életre lehessen kelteni? Micsoda gonosz elme találhatta ki a módját, hogy évszázadok óta békességesen egymás mellett élő népeket ennyire egymás ellen ingereljen? Meg fog indulni a vizsgálat, amely meg fog állapítani bizonyos tényeket. A fontos azonban az lenne, hogy kiderítse, kik voltak ennek a páratlan gazságnak okozói. Hadd lássuk, kik azok, akik a sötét háttérben gyáván meghúzódva, izgatásaikkal olyan tettekre ragadtatják az egyszerű embereket, amelyek szégyenfoltjai maradnak az évszázadokon át oly fényesen tündöklő erdélyi gondolatnak. A nemzet itélőszéke elé, pellengérre a gazokkal, akik felizgatott tömeget szabadítanak reá községek békés lakosságára csak azért, hogy perverz beteges lelkületük szadista igényei koponyák meglékelésén, házak lerombolásán és állatok megkínzásán keresztül is kielégülést találjanak. Lássuk a medvét! A Tordán tartott revízióellenes gyűlésről vasárnap délután több száz hegyi móc a keskenyvágányú vonaton indult hazafelé. Mikor a vonat megérkezett Sinfalva állomásra, a tömeg kiszállt a vonatból és ráparancsolt a vasúti személyzetre, hogy a vonatot ne indítsa útnak, amíg vissza nem térnek. Erre bementek a faluba, amelynek házai előtt a magyar lakosság békésen üldögélt a padokon. A tömeg olyan magatartást tanúsított, hogy az emberek jobbnak látták kitérni előlük. A felizgatott mócok behatoltak Gombos Mózes gazda házába és a lakásban, valamint az udvaron nagy pusztítást végeztek. Azután Árkossy Tamás unitárius lelkész házába nyomultak, ahonnan a lelkésznek és családjának még volt ideje elmenekülni. Mikor ott elvégezték a rombolást, harmadiknak következett Szabó Lőrinc, a római katolikus hitközség elnökének háza. Ezenkívül még tíz más házban jártak, ahol az általános pusztítás nyomait hagyták maguk után. Számos embert megvertek és több helyen még az istállóban levő állatokat is bántalmazták. Aztán visszatértek az állomásra, felültek a vonatra és tovább utaztak. A következő állomás Borréve volt, ahol a vonatnak menetrendszerűen is sokáig kell várnia, amíg az ellenvonat beérkezik. Borréve község magyar lakossága már értesült a fenyegető veszedelemről és aki csak tehette, elmenekült. A hegyi lakosok tömege itt is behatolt több házba, ahol a lakások berendezését elpusztította. Botár Ferenc vendéglőjében iszonyú rombolást vittek véghez. Elvonulásuk után Botár Ferencnét és gyermekét a padláson a veréstől és az ijedtségtől eszméletlen állapotban találták. Amikor az asszony magához tért, azt a benyomást tette zavaros beszédével, hogy megőrült. Beszállították a tordai kórházba. A további pusztítást az állomásfőnök úgy akadályozta meg, egY a mozdonyt állandóan sipoltatta. A tömeg azt hitte, hogy a vonat már indulóban van és visszasietett az állomásra. Ugyanakkor futott be az ellenvonat, amelynek utasai közül többeket bántalmaztak. A megvert emberek között több turista is volt, aki vasárnapi kirándulásáról volt hazatérőben. A tömeg azután vonatra ült és elhagyta Borrévét. Az árvíz embereket ragad el és házakat dönt romba Az ország különböző részeiből árvizek hírei érkeznek. Buhus környékén óriási felhőszakadás volt, amelynek következtében a hegyi patakok kiáradtak és nagy károkat okoztak. Több brassómegyei községben az árvíz elragadta az élőállatokat és több házat romba döntött. A telefonban és a távirda forgalomban zavarok állottak be, mert az árvíz ledöntötte a vezetékek tartó oszlopait. Sorocában és Botosaniban, valamint azok körzetében ugyancsak nagy felhőszakadások és záporok pusztítottak. Monastirea Doamnei községből az árvíz magával ragadott egy nyolc éves gyermeket, akinek holttestét órák múlva egy másik gyermek hullájával együtt Podului Manu község határában fogták ki a patakból. Bukovinai jelentések szerint az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt. Storoljinet községben az ár hat községet annyira elöntött, hogy a hatóságok kénytelenek voltak a lakosságot házaikból kilakoltatni. A mentési munkálatok közben egy kötelességét teljesítő csendőr a habokban lelte halálát. Valószínű, hogy az árvíznek még több halálos áldozata is van, mert számos egyén eltűnt. esi'« A „eletfo sz.ecUeszta" non akac tudni accél* a teveUc.'ászésécol sxóiá cikkei ki itta Az aradi TribUna Noua cimű politikai lap tavaly nagy szenzációt közölt. Eszerint Kisperreg község jegyzője, Cismas Emil, Bokor Sándor gazda lagziján annyira felöntött a garatra, hogy a násznép szemeláttára levetkőzött és — amint a lap írja — űzőbe vette a község erényes óvónőjét, aki sikoltozva menekült a házon, majd a kerten keresztül az italos Pán elől. A jegyző erre feljelentette az aradi ügyészségen a Tribuna Nova ismeretlen cikkíróját sajtó útján elkövetett becsületsértés címén. Az ügy egyre húzódott, míg tegnap a temesvári törvényszék Atanasescu—Ha rász dr.-tanácsa elé került. A teremszolga hívására egy magát Andrea Zamfirnak bemutató férfi jelent meg a bírói emelvény előtt, aki arra kérdésre, hogy ő a Tribuna Noua felelős szerkesztője, előbb zavart válaszokat adott: — Kérem én egy nyugdíjas vagyok, aki szoktam szerkeszteni is a lapba . .. — Vállalja a felelősséget a cikkért? — kérdi az elnök. — Nem vállalhatom, nem is tudom, miről van benne szó. — Hogy-hogy nem tudja, a vizsgálóbíró előtt vállalta! — Kérem, én nem is tudom ki volt akkoriban a lap felelős szerkesztője és bizonyítani tudom . . . — Mit akar bizonyítani, hogy a jegyző levetkőzött-e vagy sem? — Nem kérem, azt akarom bizonyítani, hogy az akkori felelős szerkesztő már régen meghalt és igy nem tudjuk, ki a cikkíró. A bíróság kihallgatta Vig Sándor és Bokor József gazdákat, akik egyöntetűen kijelentik, hogy a jegyző ott volt ugyan a lakodalmon, de nagyon illedelmesen viselkedett és szó sem volt levetkezésről, vagy az óvónő megkergetéséről. Az elnök kérdezi ismét a „felelős szerkesztőt” : — De mégis, nem tudná véletlenül, ki írhatta azt a cikket? Hiszen látja, nincsen semmi alapja? — Kérem, mi főleg a választások előtt és alatt szoktunk megjelenni. Lehet, hogy a Marculescu dr. úr írta a cikket, de nem biztos. Én bizonyítani szeretném . . . 1933, JUNTOS L — Magának csak egyet kell bizonyítania : le volt a jegyző vetkőzve, vagy sem? Mert ha nem, akkor pórul járhat — mondta az elnök, aki végre is elhalasztotta a tárgyalást újabb tanuk megidéztetése céljából. Az elhagyott szerető megölte hűtlen kedvesét és önmagát Borzalmas szerelmi dráma játszódott le Belgrádban, amelynek áldozatai azonnal meghaltak. Somina Tatjána, egy emigráns cári udvari tisztviselő hetedik gimnazista leánya, nemrég megismerkedett Wigdor Ernővel, a Boszniai Kereskedelmi Bank belgrádi fiókjának bácsi származású fiatal igazgatójával. Kettőjük között benső szerelem fejlődött, amelynek Wigdor most véget akart vetni. A fiatalember ugyanis a közeljövőben meg szándékszik nősülni és már meg is állapodott jövendőbelijével, egy előkelő bécsi fiatal leánnyal, az esküvő napját illetőleg. Somina Tatjánát igen leverte Wigdor közlése és tegnap, amikor tudta, hogy Wigdor otthon tartózkodik, saját kulcsával kinyitotta a fiatalember legénylakását és az alvó Wigdort egyetlen revolverlövéssel agyonlőtte. Azután maga ellen fordította a fegyvert és végzett önmagával is. Mindketten meghaltak. A boksáni természetbarátok hét napos pünkösdi kirándulása A boksánbányai természetbarátok június 4. és 5-én, pünkösd két napján kirándulást terveznek Ferencfalva és a Klausz-villa vadregényes vidékére. Az első napon reggel fél hat órakor indulnak vonattal Resicára, ahol megtekintik a vizi turbinákat és a falepároló telepet, majd az UDR vizi műcsatornája mentén gyalogtúra következik a brazovai völgyzáró gáthoz. Az út mindenütt gyöngyörű vadregényes helyeken vezet keresztül és a természetkedvelőknek a legpompásabb kilátásokat nyújtja. A völgyzáró gátnál a társaság öt órát pihen és szórakozik, majd délután fél hatkor útnak indul Ferencfalva felé, ahol éjszakára megszállnak. Másnap, június 5-én reggel hét órakor indulás a Klausz-villa megtekintésére, azután délig szórakozás és pihenés. Délután egy órakor a kirándulók egy másik vadregényes után gyalog térnek vissza Remsicára, ahova este hét órakor érkeznek meg. A vonatindulásig Rotter Albert vendéglős kerthelyiségében szórakoznak és éjjel féltizenkettőkor vonatra szállnak Boksán felé. A temesváriak ezzel a vonattal folytatják útjukat és reggelre Temesvárott vannak. A boksánbányai természetbarátok a kiránduláson szívesen látják a temesváriakat, akik tíz lejt fizetnek mindössze és ezért kitűnően szórakoznak. A temesvári résztvevők csekély díjazás ellenében az elszállásolásukat is biztosíthatják. A Déli Hírlap előfizetői abban a kedvezményben részesülnek, hogy elszállásolásukról díjtalanul gondoskodnak. Jelentkezni lehet levelezőlap útján is Merki Árpádnál és Schindler bácsinál Boksánbányán, akik június elsejéig fogadnak el jelentkezést. A resicai természetbarátok a kirándulókhoz június negyedikén reggel félnyolc órakor a Holzverkohlung kantinjának kerthelyiségében csatlakozhatnak. Kedvezőtlen idő esetén a kirándulást június 24. és 25-én tartják meg. Megnyílt Roth László fényképkiállítáása Belépődíj 5 lej a Hitelbank-palotában