Déli Hírlap, 1933. augusztus (9. évfolyam, 172-196. szám)

1933-08-02 / 172. szám

2. OLDAL 1933. AUGUSZTUS 2. Szaj­ban. Nemes József nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos tegnap délután fürtesen meghalt Mosolygó szája, mely soha senki ellen bántó szót ki nem ejtett, az utolsó évek­ben keserűre görbedt. Hét évtized élet­­terheivel vállain sok minden bántotta, ami megváltozott körülötte. Azért a régi, kedves és szeretetreméltó ur ma­radt, aki bánkódását soha nem éreztette senkivel. Szemeiből a jóság áradt és utolsó lehelletéig ez a szivjóság és lelké­nek nemessége vezérelte. A régi Temes­vár egy darabja szakadt ki élete meg­szűnésével, annak a Temesvárnak, ame­lyet évtizedeken keresztül ő is segített ,— mint néhai Telbisz Károly egyik bi­zalmasa — naggyá tenni. A felfelé ívelő Fejlődés háború előtti éveiben el sem volt képzelhető olyan temesvári mozgalom, m­elynek tevékeny részese nem lett vol­na. A régi törvényhatósági bizottságnak mindenkor tagja volt és ez a folytonos­­­­ág a közügyekben való részvételében Olyan természetes pozíciót biztosított neki, amelyet egy ideig érintetlenül hagytak az imperiumváltozás utáni át­alakulás lázas napjai is. Néhány év előtt tíz öregkorral járó és az érelmeszesedés folytán mutatkozó idegesség kínozta, de ez nem akadályozta, hogy a munkából kivegye részét mindenütt, ahol valóban dolgozni kellett. Polgártársainak bizal­ma változatlanul megmaradt irányában és­­ ezt a bizalmat szakadatlan munká­val hálálta meg. A tavasszal töltötte be hetvenötödik életévét és bár szerénysége tiltakozott ez ellen, Temesvár társadal­ma impozáns keretek között ünnepelte meg ezt a szép jubileumot. Derűs nyu­galomban családja és polgártársai sze­­retetétől övezve töltötte napjait és ami­­lyen halkszavu, nemesen tiszta volt Hete, olyan csendes volt elmúlása is. Csak valóban erkölcsös életnek lehet olyan szép befejezése, mint Nemes Józsefé, örökre való távozása fájdalmas vesztesége nemcsak hozzátartozóinak, hanem Temesvár polgárságának is, melynek kimagasló alakja, az utána kö­vetkező nemzedékeknek pedig példaadó mintaképe volt.­­ Nemes József, nyugalmazott osz­tálytanácsos, tegnap délután tragikus hirtelenséggel halt meg. Csak néhány hónap előtt ünnepelték meg hetvenötödik születésnapját, de Nemes József magas kora ellenére is élénk szerepet vitt a tár­sadalmi életben. Részt vett minden tár­sadalmi megmozdulásban és rengeteg társadalmi egyesületnek volt vezető tag­ja. Kedves, előzékeny, joviális modorá­val sok barátot és tisztelőt szerzett ma­gának és általános nagyrabecsülésnek örvendett úgy, hogy halála városszerte igaz, döbbenetes részvétet váltott ki. A hirtelen halál Nemes József gyárvárosi Fő­ utcai lakásán tegnap délután fél négykor kö­vetkezett be. A látszólag egészséges öreg ur fél egy órakor még családja körében ebédelt és jókedvűen elbeszélgetett. Ebéd után ren­des szokásához hiven pihenőre tért és rövid délutáni álomra a hálószobában levő kerevetre feküdt, ahol azután örök pihenőre szenderedett. Nemes József le­­pihenése után egyedül maradt a háló­szobában, míg felesége a szomszéd szo­bában foglalatoskodott.Mintegy negyed­négy lehetett, amikor felesége hörgésre lett figyelmes. Besietett a hálószobába, ahol megrémülten látta, hogy férje esz­méletlenül fekszik. Kétségbeesetten át­sietett a házban lakó fiához, akivel kö­zölte, hogy apja rosszul van és utasí­totta, hogy értesítse Sternfeld Izsó drt, a család háziorvosát. Steinfeld dr. nyomban meg is jelent, de akkor Nemes József már nem élt. Halálát érelmeszesedés folytán bekövetkezett szívbénulás okozta, amely percek alatt vég­zett vele. A közélet és társadalom legnépszerűbb férfia Nemes József, aki tekintélyes gazda­szülők gyermeke volt, Zsombolyán szü­letett. A középiskolai tanulmányait Te­­mesvárott végezte, majd Münchenbe ke­rült, ahol műegyetemi hallgató lett. Egyetemi tanulmányait Budapesten fe­jezte be, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Mint fiatal mérnök állami szolgálatba lépett és rövid ideig az áramépítészeti hi­vatalban működött, majd Temesvárra került és 1880-ban a folyammérnöki hi­vatal mérnöke lett. Nemes József szép karriert futott be és 1916-ban a temes­vári folyammérnökség vezetője lett. Ki­tűnő szakember volt, több értékes tervet váltott valóra és 1919-ben mint minisz­teri osztálytanácsos vonult nyugalomba. Nemes József népszerűségét semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy nem volt Temes­­várott egyesület, amelynek ve­zető tagja ne lett volna. Elnöke volt a gyárvárosi katolikus hit­községnek, a Gyárvárosi Társaskörnek, a polgári szervezetnek, a háztulajdono­sok egyesületének, a Regatta evezős­­egyletnek, a Zenekedvelők Egyesületé­nek, a Magyar Dalárdának. A Magyar Párt megalakítása után elnöke volt a gyárvárosi magyar tagozatnak, ezenkí­vül díszelnöke volt a Temesvári Atlétikai Klubnak és még más számos egyesület­nek. Halálát felesége, született Kimmel Hedvig, fiai Nemes Zoltán és a Buda­pesten élő Nemes Gyula, leánya N­e­­m­e­s Jolán, férjezett dr. Csemolatetz Aurélné, menyei, Nemes Zoltánné, szü­letett Barcza Rozália és Nemes Gyuláné, született Büki Olga, unokái, Csernola­­tetz Mária és Ervin, valamint Nemes Edit és Mária, sógornője özvegy Nemes Istvánná, ezenkívül a Kimmel-, Krayer- és Neuhold-családok gyászolják. Holt­testét a gyárvárosi temetőben levő Schlichting-család kápolnájában ravata­lozzák fel és onnan szerdán délután im­pozáns gyászpompa keretében helyezik örök nyugalomra. Az erdélyi minorita-rend igazát állapította meg a semmitőszék egyik épületének elvétele ügyében A bukaresti legfelső semmitőszék régóta húzódó, érdekes ügyben hozott ítéletet. Az impérium átvételekor a mi­norita rend tulajdonát képező sz­ágy­­somlyói gimnáziumot is átvette az állam és az intézet épülete az állam kezébe került. Amikor a rend ez ellen tiltako­zott, az elutasító indokolás az volt, hogy az épület annak idején állami alapít­vány volt, tehát a román állam jogosan veszi át jogelődjének, a magyar állam­nak az épületét. A közoktatásügyi­ kor­mányzat ,a jogaikból kiforgatott mino­riták helyébe a görög katolikus egy­házat ültette. Az elmérgesedett helyzet békés likvidálására még akkor mutat­kozott valami remény, mert a rend fő­nöksége hajlandónak látszott az épület eladására és készség mutatkozott a ro­mán állam részéről is az épület pénzbeli megváltására. Az épület felértékelése is megtörtént és azt kvenc és fél millió lejre becsülték. Az erdélyi minorita rend akkoriban késznek mutatkozott arra, hogy a becsérték feléről lemondjon, de a békés megoldás végül is a kormány elutasító magatartásán meghiúsult. A rend azután elérkezettnek látta az időt, hogy jogait peres után érvényesítse és az Ítélőtábla is a minorita rend igaza mellett döntött. Felebbezés folytán az ügy a semmitőszék elé került, amely megerősítette a tábla ítéletét és kimon­dotta, hogy a gimnázium tulajdonjoga továbbra is az erdélyi minorita rendé. A bonyolult pereskedés érdekessége különben az volt, hogy a görög kato­likus egyház a szentszéknél is meg­próbálkozott a szilágysomlyói gimná­zium megszerzése érdekében, de a szent­szék is felismerte a minoriták igazát és a rend javára döntött. Eloltották ött hét után a kiskapusi égő szondát A kiskapusi égő földgázszondát öt hétig tartó kemény küzdelem után sikerült be­tömni és a lángokat elfojtani. Az újabb oltási munkálatokat az elmúlt hét csütör­tökjén kezdték meg és azok több napi megfeszített munka után sikerrel jártak. Az oltás keresztülviteléhez alaguton ke­resztül közelítették meg a tűz fészkét és az oltáshoz 126 vagon vizet és harmincöt vagon kevert földanyagot használtak fel. A munkálatokat ezer és ezer ember nézte végig. Az oltóanyag adagolásával egyre gyengültek a lángok és tegnap reggel már csak két fénysugár jelezte a hatalmas szondatűz forrását. A mérnökszakértők megállapították, hogy a tüzet sikerült el­oltani és a még kicsapó lángok csak utó­hatásai a nagy feszítésnek. Papírtervek melyek nem javítják a helyzetet Bukaresti gazdasági körök úgy tudják, hogy a nyári szünet után a Nemzeti Bank­ban a bankok egyesületének a bevonásával jelentőségteljes értekezlet lesz, amelyen a hitelélet­ fellendítéséről fognak tárgyalni. Erre az ad különösebb indokot, hogy a ter­melés a rossz gazdasági helyzet ellenére is fokozottabb mértékben megindult. Pénz­ügyi körök értesülése szerint a pénzügy­­miniszter a hitelélet fellendítése érdekében speciális törvényt készít elő, amely meg­oldja a garancia kérdését. Ez a törvény védeni fogja a betéteseket és mintegy ga­rantálja azok érdekeit, azonkívül fokozott ellenőrzést követel a kihelyezésnél is. A betéteseknek a törvény előnyöket fog nyújtani. Egyes értesülések szerint a Nem­zeti Bank a készülő intézkedések folytán ellenőrzési jogot nyer a magánbankok mű­ködésében. Barátságtalan fogadtatásban részesült Brandsch Berlinben Brandsch Rudolf volt kisebbségi alminiszter — miként megírtuk — a ro­mán kormány megbízásából Berlinbe utazott, hogy a két ország közötti ke­reskedelmi tárgyalásokat előkészítse. Brandsch útja kudarccal kezdődött, mert rendkívül barátságtalan fogadta­tásban részesült a gazdasági szaksajtó részéről is. A lapok r­ámutatnak arra, hogy Németországnak a múltban kelle­metlen tapasztalatai voltak Romániával gazdasági téren, mert politikusai Fran­ciaország felé orientálódtak. Amikor Németország tett ajánlatot, azt Buka­restben visszautasították, most pedig valószínűleg a kényszer viszi reá a kor­­mányt, hogy Németországgal keressen­ kapcsolatokat. A kellemetlen benyomá­son a Berliner Börsenzeitung szerint nem változtat az sem, hogy Brandschot küldték tárgyalni. Útlevél nélkül utazhatik Budapestre 995 —lejért (Telefon 2-52) sportvonatunkon Bécsbe 2195’— Jelentkezés Déli Hírlapnál és Központi banknál (Telefon 2-52)

Next