Déli Hírlap, 1933. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1933-09-01 / 197. szám

2. OLDAL Megszöktették a fogházból a tiroli nemzeti szocialisták merénylő vezetőjét Vakmerő fogolyszöktetés történt Innsbruckban. Néhány hónap előtt, mint ismeretes, merényletet követ­tek el S­­­e­i­d­­­e tartományi főnök ellen és a merénylet miatt vizsgálati fogságba került Hofer Ferenc, aki a tiroli nem­zeti szocialisták vezére. Tegnap délben egy csomó nemzeti szocialista vakmerő módon megszöktette Hofert. A fogház előtt teherautó állott meg, amelyről több Heimwehr-egyenruhába öltözött egyén szállott le. Egy polgári egyént hoztak magukkal és a portásnak kijelentették, hogy új foglyot kell beszállítaniok. A portás gyanútlanul beengedte őket, mire azok hirtelen megrohanták a portást és a fogházőröket, akiknek kloroformos kendőket dobtak az arcukra, azután be­hatoltak a fogházba, Hofer cellájába, akit magukkal vittek és az autóval gyor­san elrobogtak. Az őrök közül többen magukhoz tértek közben és az elszágul­­dó autó után lőttek. Később az ország­úton vérnyomokat találtak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az autón ültek közül valamelyik megsebesült. A szöktetés ügyében folyó vizsgálat megállapította, hogy a Heimwehr-ruhá­­ba öltözött nemzeti szocialisták Hofer Ferenccel együtt Oberberg völgyén keresztül vágtattak, majd a hegyen át Olaszország felé folytatták útjukat. A vizsgálat során kiderült az is, hogy a ci­vi férfi, akit a szöktetők magukkal hoztak a fogházba, Kusstatscher nemzeti szocialista volt, aki egy alkalom­mal már lakója volt a fogháznak. A por­tás és a fogházőrök jól ismerték Kuss­­tatschert és bizonyosra vették, hogy most újabb tüntetés miatt zárják be. így vált lehetővé, hogy az ál­ruhás nem­zeti szocialisták behatoljanak a fog­házba. Bécsből rendkívüli bizottságot küldtek Innsbruckba, hogy a helyszínen vizsgál­ja mag a szökés körülményeit. Azt hi­szik, hogy a szökés előkészítésében hiva­talos személyek is résztvettek. Eddig számos letartóztatás történt. N­éhány év múlva alig lesz ház, amelyben legalább egy telefonállomás ne hirdetné ennek az intézménynek népszerűségét Szinte elképzelhetetlen, hogy egymás mellett üljön egy csomó fiatal nő és ne trécseljen. Még elképzelhetetlenebb, hogy ez a sereg fiatal nő ne legyen ki­váncsi és ne forduljon meg, amikor va­laki belép a terembe. Pedig úgy van, egy csomó nő ül egymás mellett a telefon­­központ nagy kapcsoló termében és nem tereferélnek, de nem is néznek hátra, ha valaki a hátuk mögött megy. Nagy táblák előtt ülnek a telefonos hölgyek. A táblákon villanylámpácskák, számok s nyílások. A hölgyek fején hall­gató, amelynek kagylói órákon keresztül tapadnak oda a fülekhez. Kigyúl a táb­lán egy-egy lámpácska. Ez azt jelenti, hogy valamely telefonelőfizető felemelte a telefonkagylót és kapcsolást kér. Már­is jelentkezik a központ és a következő pillanatban fog egy zsinóron lógó du­gaszt és elhelyezi egy nyílásban, amely fölött az a szám van, amelyikkel az elő­fizető beszélni akar. Kész a kapcsolás. Csakhogy ez nem megy mindig ilyen si­mán. Sok ezer telefonelőfizető van Temesváron, aki napjában sokezer telefonbeszélgetést bo­nyolít le. A telefonos hölgyek munkatáblája előtt egyszerre tíz-tizenöt lámpácska is kigyúl. Ezek mind egyszerre akarnak kapcso­lást. Azért, telefonáló embertársam,­­ türelmetlenkedj, ha nem kapod meg vil­lámgyorsan a kapcsolást, önkéntelenül ezek a gondolatok cik­keznak végig bennünk, amik­kor Golum­­b­o­v­i­c­s, a telefontársaság temes­ i igazgatója, végigvezet a telefonterme­ken. Legelőször a kapcsolótermet mu­tatja meg, hogy fogalmunk legyen arról az idegölő munkáról, amelyet a telefonos hölgyek éjjel-nappal három csoportba osztottan nyolc-nyolc órán keresztül vé­geznek. Amikor a temesvári jelenlegi te­lefonközpontot 1914-ben az akkori régi helyett megalkották, az egyike a legmo­dernebbeknek volt. Ma már lassan kezd elavulttá lenni. Azóta megteremtették a tárcsás telefonokat és az automata köz­pontokat. A háború alatt a temesvári telefon­­központ rengeteget szenvedett, mert nem volt idő a karbantartásra. Amikor két esztendő előtt a postakincstártól a telefontársaság vette át a telefont, első dolga volt a szükséges és régóta elma­radt karbantartásokat elvégezni. Azután nekiláttak a vezetékek kicserélésének. Erre nem is annyira a városban, hanem in­kább a vidéken volt szükség. Ezzel párhuzamosan a város területén lefektették a földalatti kábeleket, ame­lyek egyáltalán függetlenek minden I­Z- járástól. Modernizálták a szereléseket is. És tervbe vették a tárcsás készülékek bevezetését, valamint az automata köz­pont létesítését. Egy-két esztendő és a jelenlegi telefonközpontot, mint régit, kicserélik a teljesen ujjat. Amióta a telefontársaság vette át a telefont és azt megjavította, a telefon-előfizetők száma gyarapodik. .Minden hónapban egy csomó új állomás létesül. Ennek oka az is, hogy amíg régebben, amikor a telefon a posta hatáskörévé tartozott, egy új telefon bevezetése hat­nyolcezer lejbe is került, ma a bekapcso­lás mindössze hatszáz lej. További kedvezmény az, hogy a telefondíj havonta is fizet­hető. Mindezzel a telefontársa­ságnak az a célja, hogy a tele­font, mint a modern élet nélkü­lözhetetlen szervét, minél széle­sebb körben népszerűsítse. A telefonigazgató erősen bízik benne, hogy egy-két év múlva alig lesz Temes­­várott ház, amelyben legalább egy tele­fonállomás nem lesz. Szabadon engedte az ügyészség a letartóztatott aurélházai községi bírót, aki már haza is utazott Aurélháza csendőrsége — miként megírtuk — letartóztatta és Temesvárra hozta K­u­p­c­s­ó Pál községi bírót, akit B­e­­­d­i Vasile, a község jegyzője jelen­tett fel. Kupcsó Pál és a jegyző között több ízben történt személyes természetű összetűzés, mert a biró felelőssége tuda­tában sokalta a jegyző költségátalányát. A jegyző erre bosszút esküdött és több­ször is megfenyegette a birót, hogy mint kommunistát elzáratja. Bosszúját végre is hajtotta és izgatás miatt feljelentést tett Kupcsó Pál ellen, akit a csendőrség őrizetbe vett. A községi bírót a csendőr­ség bekísérte a temesvári ügyészségre, ahol tegnap délelőtt Nicolaus György ügyész kihallgatta. A vezető­ügyészhelyettes nem találta olyan sú­lyosnak Kupcsó Pál állítólagos bűnét, mint ahogyan azt a jegyző feljelentésé­ben feltüntette és ezért Kupcsó Pált ki­hallgatása után szabadon bocsátotta. Kupcsó még tegnap elhagyta az ügyész­séget és délben hazautazott Aurélhá­­zára. A feljelentés adatainak tisztázá­sára az eljárás tovább folyik. Az asszony leánya segítségével meggyilkolta férjét mert esztelenül költötte az A csehszlovákiai Lieskovce köz­ségben véres gyikosság történt. A gyil­kosságnak S­z­o­­­n­y János gazda esett áldozatul, aki csak néhány hónap előtt tért vissza dollárokkal megrakodva Amerikából. A gazda holttestét a Kisu­­ca-folyóból húzták ki és a vizsgálat meg­állapította, hogy a gazdát előbb megfoj­tották­ és úgy dobták a vízbe. A csendőr­ség letartóztatta Skolny János feleségét és tizenhét éves leányát, mert felmerült az a gyanú, hogy ők gyakolták meg az amerikás gazdát. A tanúvallomások sze­rint Skolny és felesége között hazaté­ Amerikában gyűjtött pénzt rése óta állandó volt a veszekedés. A gazda izgága, részeges ember volt, aki esztelenül tékozolta az Amerikából ho­zott pénzét. Megtörtént, hogy a korcs­mában megvásárolta cimborái túlviági boldogságát és nehéz dollárokkal fizette meg ezeket a boldogságparcellákat, amelyekre szabályszerű adásvételi szer­ződést kötött. Az asszony a bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta, hogy ő gyilkolta meg férjét és holttestét leánya segítségével dobta a folyóba. A férjgyil­kos asszonyt és leányát átadták a bíró­ságnak. 1933. SZEPTEMBER 1. Ezrével menekülnek a zsidó családok Lengyelországból az antiszemita tüntetések miatt Varsói jelentés szerint a lengyel nem­zeti demokrata párt által kezdeménye­zett zsidóellenes mozgalom egyre na­gyobb méreteket ölt. Különösen sok he­lyen vidéken a zsidó kereskedők és vál­lalkozók elleni bojkott már olyan erős, hogy teljesen megbénítja a zsidók gaz­dasági tevékenységét. Ehhez járul az, hogy különböző városokban és közsé­gekben a zsidók elleni tüntetések és ki­lengések napirenden vannak. Az ezekkel járó rendcsinálás rengeteg munkát ad a rendőrségnek. A rendőrlegénység a foly­tonos készenlét következtében teljesen kimerült. A hatóságok a rendőrség tá­mogatására kénytelenek lesznek a kato­naságot igénybevenni. A zsidókat a moz­galom arra sarkalja, hogy egyre na­gyobb tömegekben hagyják el Lengyel­­országot. A hatóságok becslése szerint ez év végéig körülbelül tízezer lengyel­­országi zsidó család fog kivándorolni Palesztinába. Eddig már hatezerötszáz család megkapta a szükséges útlevelet. A lengyel kormány elhatározta, hogy a nagy kivándorlásra való tekintettel Kon­­stanca és Jaffa között a Polonia nevű hajót járatja, hogy a lengyel zsidók ezen tehessék meg a tengeri utat. Felemelték a susanováci kőbányában dolgozó munkások bérét Emlékezetes, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen Szappanos Gyula ma­gyar tanácstag interpellált a város susa­nováci bányájában dolgozó munkások érdekében. Szóvá tette, hogy a munká­sok bére a nehéz munka mellett olyan alacsony, hogy az megélhetésüket nem biztosítja. Gábor Liviusz dr. főpolgár­mester vezetésével bizottság járt Susa­­novácon és a helyszínen vizsgálta meg a munkások helyzetét. A bizottság jelen­tése alapján a város állandó választmá­nya most elhatározta, hogy a susanováci kőbánya munkásainak bérét tíz százalék­kal felemeli. Megállapította a bizottság azt is, hogy a bányában dolgozó hétszáz munkás részére a környékbeli községek egyikében sem áll betegpénztári orvos rendelkezésre annak ellenére, hogy a vá­ros a hétszáz munkás után köteles a be­tegpénztári járulékokat megfizetni. A város most elhatározta,­­ hogy átiratot intéz a betegsegélyzőpénztár igazgató­ságához, amelyet felszólít arra, hogy a susanováci bánya munkásai részére je­löljön ki valamely környékbeli orvost, aki a munkások egészségi állapotát idő­ről-időre megvizsgálja és a beteg mun­kásokat kezelje. AZ OSZTÁLYSORSJÁTÉK tegnapi hú­zásán a következő nagyobb nyereményeket húzták ki: százhúszezer lett 45.436, negy­venezer lett 52.858, húszezer lett 29.450 és 35.963, tizenötezer lett 33.285, 62.216, 17.462, 15.500, 56.425, 30.611, 61.428, 74.314, 11.036 és 15.034. számú sorsjegyek nyertek. Ha nép akar lenni, használjon KULKA-féle ■ liliom-tejkrémet, liliom- éi tejszappant, liliompudert, ■ 3 színben. Kapható kizáró­­lag KULKA Emil városi gyógy­szertárában a „Fekete Sashoz“ Belváros, Szent György-tér.

Next