Déli Hírlap, 1935. december (11. évfolyam, 269-291. szám)
1935-12-01 / 269. szám
% OLDAL Teljes kiszékülást óhajt a görög király és elért ellenkezésbe került a kormánnyal is Athéni jelentés szerint a görög kormány elhatározta, hogy valamennyi ellenfelének és a márciusi forradalom késztvevőinek, többek között Venizelosznak és Plasztirasz tábornoknak, kegyelmet ad. A királynak ezt a szándékát Kondilisz miniszterelnök és a hadügyminiszter a leghevesebben ellenzik. A két államférfi állást foglal az ellen, hogy a forradalom kezdeményezői is részesüljenek kegyelemben és vonakodnak a királyi rendeletet ellenjegyezni. A király azonban erősen akarja a kibékülést és inkább hozzájárult ahhoz, hogy a kormány lemondjon. Az új kormány megalakításával Mertzis egyetemi tanárt bízta meg, aki egy alkalommal már köztársasági elnökjelölt is volt. Az új kormány keresztülviszi az amnesztiát és az új választásokat, utána pedig lemond. A végleges kormányt a választási eredmények alapján fogják megalakítani. Legújabb athéni jelentés szerint a király semleges kormányt akar az ügyek vitelével megbízni. A semleges kormány megalakulása érdekében a király felszólítására Kaldarisz, Metaxasz és Angelopoulosz folytatnak tárgyalásokat. A két előző ádáz ellenfele Venizelosznak. Ghibu Onisifor előadást tartott a bucureştii Nők Otthonában a konkordátumról és miután eddigi harca nem járt az általa kívánt eredménnyel, most már azt igyekszik bizonyítani, hogy Románia és a Szentszék között tulajdonképpen nem is jött létre megegyezés. Megismétli szokott vádjait a pápa ellen, akit most már nemcsak a magyar revizivizmus patrónusának mond, hanem azt is szemére veti, hogy nem ismeri el az ország egyéb határait sem. Megállapítja, hogy a konkordátumok nem tárnak nemzetközi szerződések jelegével és érvényük is csak addig tart, ameddig annak a kormánynak a hatalma, mely kötötte őket. A megegyezést tehát Ghibu szerint nem a román állam, hanem a román kormány nevében kötötték. Érvelése szerint a konkordátum nem említi meg Besszarábiát, mint Románia integráns részét, nem ismeri el a királynak legfőbb kegyúri jogait a katolikus egyház fölött, a pápát a romániai katolikus egyház tényleges vezetőjévé teszi, aki támogatója egyes kisebbségek államellenes magatartásának, a görög katolikus egyházat egyszerű rítussá degradálja, fentartja a régi magyar uralom alatt létesített magyar plébániákat, melyek a románság ellen dolgoznak, a püspökök kinevezési jogát magának tartja fenn, a katolikus püspökök hűségesküje felforgató és telve van kétértelműséggel, a királyért való könyörgés szintén kétértelmű és ellenséges, lehetővé teszi a katolikus egyháznak iskolák létesítését, a szerzetesrendeknek sok iskolát juttat vezetésre, amikor ezek már a régi időben is románellenes érzelmeket szítottak tanítványaikban, a szerzetesrendeknek jogi személyiséget biztosít és ezek államellenes működést fejtenek ki, a katolikus egyháznak nagy vagyona van,amely jog szerint az államot illetné, — ez rövid foglalata azoknak a vádaknak, melyeket Ghibu a konkordátum, a pápa és általában a Szentszék ellen felhoz. Támadja azokat, akik hét éven keresztül tárgyaltak Rómával, hogy végül is 1927-ben megkössék az egyezményt. Véleménye szerint ennek az egyezménynek a ratifikálása a parlamentben emezen különös körülmények között történt, ezért sem meg nem vizsgálták a konkordátumot, sem az eredeti megállapodást be nem mutatták. Hangsúlyozza Ghibu, hogy a konkordátumot a parlament nem is ratifikálta, hanem a kormányt bízta meg a megerősítéssel. Erről semmiféle közokirat nem tanúskodik. Végül az egyezmény szövege a mai napig sem jelent meg a hivatalos lapban és így soha életbe sem lépett. Ha a kormány nem meri ezt nyiltan megváltani, úgy a konkordátum semmiségét a nemzetnek magának kell kinyilatkoztatni. Utána a parlamentnek módjában lesz majd határozni — fejezte be Ghibu előadását — tekintettel arra a bebizonyított tényre, hogy a Szentszék Magyarország revizionista politikájának szolgálatában áll, váljon hajlandó-e újabb egyezményt létesíteni, vagy pedig a katolikus egyházat egyszerűen alávetik az ország jogszolgáltatásának. Csodáljuk Ghibu fanatikus türelmét, mellyel még mindig hadakozik egy tény ellen, amelynek valóságáról már nyilatkoztak azok, akik a konkordátumot annak idején kötötték és nyilatkoztak azok is, akik a jelenlegi kormány tagjaiként bizonyára inkább hivatottak erre, mint Ghibu. Nem hisszük, hogy akik hét éven át tárgyaltak a Szentszékkel, roszszabb románok lettek volna, mint Ghibu és nem hisszük azt sem, hogy a profeszszor állandó izgató vádaskodásai hasznára lennének a konszolidációra éhes országnak. 1.*1 , “ * % “ * ' (fUibu szernt Románia és a Vatikán között tulajdoképpen nem is jött létre konkordátum 1935. DECEMBER 1 Cloqueurs-selyem csak Összes modern minták Összes modern színek Gallia cégnél Timişoara. Bulevardul Reg. Ferdinand 7 (Palace) A flositferencia éppen így eredménytelen marad mistilityai ittal vallon a leszerelési értekezlet Londonban december hatodikán ül össze a nemzetközi flottakonferencia, amely elé azonban igen kevés reménnyel néznek, mivel a résztvevő államok között már most is nyilvánvalóak az éles ellentétek. Anglia az egyes hajóegységek tonnatartalmának leszállítását, a nagy hajók és az ágyúk leépítését, a tengeralattjáró hajók eltiltását, illetve a parti védelemre való korlátozását fogja követelni. Amerika a jelenlegi flottaarányszámnak megtartását, a tengeralatti hajóknak még a parti védelemtől való eltiltását is fogja követelni. Japán a maga részére teljes egyenlőséget követel Anglia és Amerika flottája*öo©®®©«!eo®©©®©©0sí«sseesi:o.. ......„ ' val, hajlandó ugyan a nagy hadihajók és a repülőgép anyahajók leépítésére, azonban nagy búvárflottát követel. Japán a Csendes-óceánon meglevő tengerészeti támpontok kérdését is fel akarja vetni. Franciaország a maga részére szabad kezet sürget könnyebb hadihajók építésénél és kilencvenezer tonnás buvárhajóflottát követel. Olaszország a maga részére igényt tart ugyanolyan erős flottára, mint aminő fölött Franciaország rendelkezik, ezenkívül követeli Gibraltár és Málta semlegesítését. Ilyen körülmények között a flottakonferenciának vajmi kevés kilátása van a sikerre. eeeeeeeeeeeeeeeee A város nm küldte el idejében az iratokat a reviziós bizottsághoz és így nem lehetett tárgyalást tartani A város által a román nyelvvizsga miatt elbocsátott kisebbségi tisztviselők és alkalmazottak — mint ismeretes — a reviziós bizottsághoz fordultak panaszszal és jogorvoslatot kértek. A revíziós bizottság eddig körülbelül huszonöt keresetet tárgyalt le és eddig tizenhárom esetben adott helyt a keresetnek,egyben kimondotta az elbocsátottaknak állásukba való visszahelyezését. Tegnapra egy főtisztviselő és öt alkalmazott ügyét tűzték ki tárgyalásra. A tárgyalás elnöke Joanovics Nicolae dr. revíziós bizottsági elnök volt. Résztvettek a tanácsban Miloteanu vezérfelügyelő és Bugariu Coriolan dr.. az előadó Pauck Frigyes dr. volt. A tárgyalás megnyitása után Joanovics Nicolae elnök megállapította, hogy a város nem küldte meg a panaszosok iratait annak ellenére, hogy erre vonatkozólag a revíziós bizottság nyomban a panaszok átvétele után megkeresést intézett a városhoz. O c n a r i u Ion dr. városi ügyész, aki a város képviseletében jelent meg a tárgyaláson, közölte, hogy az iratokat magával hozta és azokat átnyújtotta az elnöknek. Joanovics Nicolae dr. elnök kijelentette, nem elégedhetik meg azzal, hogy a város jogi képviselője a tárgyaláson adja át az iratokat, mert ezeket már sokkal előbb kellett volna bemutatni, hogy a revíziós bizottság tagjainak ideje lett volna azok tanulmányozására. Felhívta egyben a városi ügyészt, hogy a város minden egyes esetben idejében küldje meg a szükséges iratokat, mivel ez nem az egyedüli eset. Azután a tárgyalást január 10-re halasztotta el. Román nyelv tisztasága Az Universul című fővárosi lap egy idő óta foglalkozik a román nyelv tisztaságának a kérdésével és legutóbbi számában erre vonatkozólag érdekes cikket, is közöl. Ebben közli egy magyar nemzetiségű kereskedőnek az egyik fővárosi pékhez intézett levelét. Közli azonkívül a román nyelv vegyik bucurestii tanárának levelét is. A lap megállapítja, hogy a magyar kereskedő levele die van helyesírási és fogalmazási hibákkal, ezzel szemben azonban világos és érthető. A levélből tudni lehet, hogy a kereskedő mit akar mondani. Azonban mi a különbség a kereskedő és a román, nyelv tanárának irásmodora között? A lap erre a kérdésre nyomában megadja a választ, amely a következő: — A magyar kereskedő beismeri, hogy le vele nincsen jól románul irva, de meg lehet érteni, hogy mit akar. A román tanár gyönyörű irodalmi nyelvet használt, amely azonban sem nem hangzik jól románul, sem pedig nem lehet megérteni. Ezt állapítja meg az Universul egy bucaresti román nyelvtanár írásmodoráról és felveti a kérdést, várj , mit akarnak a vizsgáztató bizottságok egy kisebbségi tisztviselőtől, hogyha egy román nyelvtanár irodalmi kifejezésmódját nem lehet megérteni? JAPÁN NEM ENGED. Pekingi jelentés szerint Daihara japán tábornok folytatja az északkínai tartományoknak az anyaországtól való elszakadásra irányuló törekvéseit. Már megtalálta azokat a férfiakat is, akik készek arra, hogy Tien-Csin, Hopei, Csabai s Pekng tartomány,.oknak elszakadását táviratilag a nankingi kormánynak bejelentsék. Két-három napon belül komoly eseményeket várnak. A japánok nyomása különösen Hopej tartományban igen erős és ennek elszakadása egészen bizonyosra vehető-