Déli Hirlap, 1936. június (12. évfolyam, 124-146. szám)
1936-06-12 / 131. szám
2 Colfescu, a közismert cluji sajtóügyész, előadást tartott Satu-Marén Mi és a magyarok címen. Azzal kezdte, hogy a románok és magyarok között a történelmi jog és az etnikai tömegek, melyek a Kárpátok és a Duna között egyik vagy másik nyelvet beszélik, olyan probléma, mely csak másodsorban bír jelentőséggel. A népek közötti konfliktusok nem ilyen kérdésekkel intéződnek el. Nem oldja azonban meg ezeket a problémákat a fegyverek, az ágyuk vagy szuronyok száma sem. Egyedül a teremtő energia, a haladás és kultúra rátermettsége, az ellenállhatatlan lendület, amely egy népben lakozik, képes a problémát megoldani. Az a kérdés — folytatta — hogy a Kárpátok és Duna között mely népben vannak meg ezek a tulajdonságok, mely nép képviseli a jövőt és melyik a múltat. Keiserling gróf, nagy barátja a magyaroknak, a törökökről szólva, akiket azonosít a magyarokkal, — mondotta Colfescu — idézi régi szerzők véleményét abból az időből, amikor elözönlötték Európát. A jellemzés szerint ezek mongol jellemek, hosszú karok-fiai, ferde szemekkel, rut tekintettel, felkeltve a bizantin seregek iszonyodását. "Ezen típusból származik az a nép, amely — mint a szerző állítja — a legarisztokratikusabb valamennyi európai nép között. Az előadó azután részletesen igyekezett bizonyítani, hogy miért volt szüksége ennek a bolygó hordának, hogy ereibe etnikai és szellemi erőket szivattyúzzon belülről és kívülről és amely energiák által sikerült magát Európában tartania, valóságos destruktív lényét kölcsönvett formákkal maszkírozni, de valójában megmaradva ugyanannak a bujtogató elemnek, amely képtelen arra, hogy felszívja annak a világrésznek a kultúráját, amelybe beleszakadt. Ezért látjuk, — állapította meg ezekn után Colfescu — hogy egész Európában az egyetlen nép, mely azonosítja magát a középkori állam barbár és destruktív formájával, a magyar. Ezen ténnyel párosulnak atavisztikus tulajdonságai, amelyek betöltik egész közéletét és ez igazolja azt a veszélyt, melyet ma is jelent éppen úgy, mint inváziója alkalmával. A különleges magyar tulajdonságokat végezetül így foglalta össze Colfescu: "A magyar nemesség és az egész nép is, melyet ugyanaz a mentalitás tölt el, nem ismer más célt, mint vadászterületeket létesíteni — állati és emberi vadászterületeket —, zsákmányolást és destrukciótmeghonosítani, rabszolgasorsba dönteniazokat, akik neki alá vannak vetve, minden teremtő törekvés kiirtásával, a népeket anyagi és erkölcsi terméketlenségre kárhoztatva, « vad ösztönöket az érintkezésben és az erkölcstelenségben kifejleszteni az emberbaráti érzések elfojtásával, a hazárd szellemet nagyra növelni, — egyszóval a rabszolgaság, a butítás lefelé, felfelé pedig a fényes külszín megóvása és a léhaság. Aki ismeri és átérzi ennek a népnek minden atavisztikus tévelygését, kénytelen megállapítani, hogy nemzeti önvédelem és nemzetközi szükségesség úgy az utódállamokban, mint pedig a jelenlegi szabad államban, Pannónia pusztáin, megszüntetni a magyar kisebbségeket. Ezzel a szigorú következtetéssel fejezte be Colfescu előadását, amely telve volt izzó gyűlölettel és lebecsüléssel minden iránt, ami magyar vagy magyarral rokon. Azt mondotta előadása kezdetén, hogy nem a történelmi jog oldja meg a románok és magyarok közötti problémákat és a nyelvi különbözőségek másodrangúak. Kételkedünk benne, hogy az általa ajánlott módszer, mely a magyarság kiirtásával egyenlő, összeegyeztethető lenne — az általa hangoztatott, sőt nagyon is kihangsúlyozott — kultúrával és civilizációval. És kételkedünk abban is, hogy a magyarság tényleg az lenne és olyan lenne, mint ahogyan Colfescu elképzeli és amint ezen elképzelését szavak formájában hallgatósága elé vetítette, mert ennek ellentmond a valóság. Egyben nem kételkedünk : az előadó olthatatlan magyargyűlöletében. A gyűlölet pedig rossz tanácsadó — még konferenciázó uraknak is. És nem szolgálja a megértést. Aminthogy nem is akarja szolgálni, ha komolyan ajánlja egy egész nép kiirtását. Colfescu ügütyész szedni Nemzeti és nemzetközi önvédelem parancsa nov az utódállamokban, mint Pannónia pusztáján eltörölni a magyarságot Déli Ausztria nem emel választófalat Németország felé, de ragaszkodik függetlenségéhez Schuschnigg osztrák kancellár a hazafias frontnak Bécsben tartott gyűlésén beszédet mondott, amelyben többek között a következőket hangoztatta: — Első feladatomnak és kötelességemnek tartom hangoztatni, hogy a hazafias front azon a vonalon fog tovább haladni, amelyet számára Starhemberg herceg és néhai Dollfuss kancellár vontak meg. Nálunk nem kerülhet a sor sem baloldali, sem jobboldali forradalomra. — Békepolitikát űzünk — mondotta Schuschnigg — és hitvallást teszünk mellette. Kijelentjük, hogy a fennálló országhatárokat tiszteletben tartjuk. A római egyezmény alapján állunk, amely számunkra politikai és gazdasági szükséget jelent. Hangsúlyozom azt is, hogy a német birodalommal békés és baráti viszonyban akarunk élni. Országunk a nagy német kultúra kereteibe tartozik és semmi okunk nincsen arra, hogy Németország felé választófalat emeljünk. Csupán azt követeljük, hogy szabadságunkat éppen úgy tartsák tiszteletben, ahogyan mi azt más országokkal szemben tesszük. ooooooooooooooooooooooooooooooooo<xx>oooooooooooooooooooooooooo< Utam és Szendrei botrányos igazgatása miatt száműzni akarják a magyar színészetet a nyugati határszélről Szendrei és Róna érdeme, hogy a magyar sziniidény befejezése ismételten botrányba fulladt. Nem a közönség közönye, nem a színészek jóakaratának hiánya miatt, hanem azért, mert a magyar közönség áldozatkészségét a maguk kisded üzletének tekintették. A magyar szinikultúra szolgálata számukra nem hivatás, hanem ürügy volt. Rendszert teremtettek, amely a magyar közönségre csak kötelezettségeket rótt anélkül, hogy ők maguk teljesítették volna kötelességüket.Sem a közönséggel sem a színészekkel szemben. Ennek az eredménye most az a mozgalom, melyet egyik aradi román lap indított, hogy a botrányok miatt szüntessék meg a nyugati határszélen a magyar színészetet. Ma, amikor minden ürügy olyan könnyen válik alkalommá és okká, Róna Café Dádift Bár Ma és minden este tíz órai kezdettel világvárosi műsor Belépti díj nincs “ * * * * ** mi iMiniTv . Telefon 892 1936 JÚNIUS 12 és Szendrei kétesértékű érdeme lesz, ha a hatóságok valóban száműzik a magyar színészetet a nyugati határszélről. Pedig a logikus csak az lenne, ha ennek a társaságnak nem adnának játszási engedélyt. Ezért a magyar közönség is hálás lenne. ooo<>oo<><xxxx>oc><xxx><x><xx>o<x><x><>c Elrepült a csillagokba A repülés hőskorának első fejezete, Daedalos és Ikaros szomorú végű tragédiája ismétlődött meg a magyarországi Perkáta közelében, Ney Gyula földbirtokos tanyáján. A földbirtokos két kisfia, a tizennégyéves Csaba és a tizenhárom éves Levente, rajongói voltak a repülésnek és egy napon elhatározták, hogy szárnyakat építenek maguknak, hogy útra kelhessenek a csillagok felé. Fából, vászonból és drótból készítették el a két óriási angyalszárnyat, majd ezzel a kezdetleges eszközzel Csaba felmászott az egyik emeletes magtár tetejére. Lent a kis Levente tartotta kezében a kötél végét, amely Csaba bátyja derekára volt hurkolva. Egyszerre csak Csaba széttárta karjait, szemét a felhők felé bényitotta és elkiáltotta magát. — Kész! Öccse ebben a pillanatban lent megrántotta a kötelet, Csaba azonban hiába tárta szét a gyenge szárnyakat, lezuhant és véresen, összetört tagokkal terült el. Mire orvos került elő, a kisfiú meghalt. Elrepült a csillagokba. 000<X>00<X><XX><>0<>0<><><XX><>0<><>00<>0<5 A diákkongresszus vádjánál a bíróság előtt Targu-Muresen a törvényszék most kezdte meg a ' '.rgu-muresi diákkongresszus vádlottainak főtárgyalását. A bűnügynek hét letartóztatott és három szabadlábon levő vádlottja van, akiknek védelmét huszonnégy ügyvéd vállalta el. Az első tárgyaláson, amelyen Zelea Codreanu, Cantacuzino Grănicer tábornok, valamint több más kiemelkedő jobboldali politikai személyiség is megjelent, az elnök felolvasta a vádiratot. A vádirat fanatizált fiatalemberekről és terrorisztikus cselekményekre hajlamos egyénekről beszél, akik nem diákkongresszust, hanem politikai kongresszust akartak tartani. A vádirat megemlékszik a sinaiai eseményekről, amelyek után a kormány meg akarta akadályozni, hogy a diákok Targu-Muresre érkezzenek. Ezért megparancsolták a Mures melletti Lunca Bradului állomás főnökének, hogy a vonatot ne engedje tovább, azonban a diákok az állomásfőnököt bántalmazták, a mozdonyvezetőt pedig revolverrel kényszerítették, hogy a vonatot tovább vezesse. A kongresszuson a vádlottak a „halállégió marsát” énekelték és „fekete légiót” alakítottak, hogy politikai személyiségeket megöljenek. A tárgyaláson Furdui Gheorghe, az első vádlott kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. Ezután az ügyész zárt tárgyalás elrendelését kérte, amit a törvényszék el is rendelt. A tárgyalás huszonnégy védő és a vádlottak két-két bizalmi embere, tehát húsz bizalmi jelenlétében zárt ajtók mögött folyt tovább. A magyarság választási győzelme Szlovenszkóban. Szlovenszkóban most folytak le a községi választások. Az Egyesült Magyar Párt mindazokon a helyeken, ahol jelölteket állított fel, győzelmet aratott. Több helyen abszolút többséget is kapott. Ha nép akar lenni Használjon RUSKA Kle likiomtejkrémet, Hllom-tejszappant, Hirompudert három színben. Kapható kizárólag a Városi gyógyszertárban a „Fekete Saskor L. Plata L C. Braflann |