Déli Hirlap, 1936. június (12. évfolyam, 124-146. szám)

1936-06-12 / 131. szám

2 Colfescu, a közismert cluji sajtó­ügyész, előadást tartott Satu-Marén Mi és a magyarok címen. Azzal kezdte, hogy a románok és magyarok között a törté­nelmi jog és az etnikai tömegek, melyek a Kárpátok és a Duna között egyik vagy másik nyelvet beszélik, olyan probléma, mely csak másodsorban bír jelentőség­gel. A népek közötti konfliktusok nem ilyen kérdésekkel intéződnek el. Nem oldja azonban meg ezeket a problémákat a fegyverek, az ágyuk vagy szuronyok száma sem. Egyedül a teremtő energia, a haladás és kultúra rátermettsége, az ellenállhatatlan lendület, amely egy nép­ben lakozik, képes a problémát megol­dani. Az a kérdés — folytatta — hogy a Kárpátok és Duna között mely népben vannak meg ezek a tulajdonságok, mely nép képviseli a jövőt és melyik a múltat. Keiserling gróf, nagy barátja a ma­gyaroknak, a törökökről szólva, akiket azonosít a magyarokkal, — mondotta Colfescu — idézi régi szerzők vélemé­nyét abból az időből, amikor elözönlötték Európát. A jellemzés szerint ezek mongol jellemek, hosszú karok-­f­iai, ferde szemekkel, rut tekin­tettel, felkeltve a bizantin sere­gek iszonyodását. "Ezen típusból származik az a nép, amely — mint a szerző állítja — a legarisz­­tokratikusabb valamennyi európai nép között. Az előadó azután részletesen igyekezett bizonyítani, hogy miért volt szüksége ennek a bolygó hordának, hogy ereibe etnikai és szellemi erőket szivat­­­tyúzzon belülről és kívülről és amely energiák által sikerült magát Európában tartania, valóságos destruktív lényét kölcsönvett formákkal masz­kírozni, de valójában megma­radva ugyanannak a bujtogató elemnek, amely képtelen arra, hogy felszívja annak a világ­­rés­znek a kultúráját, amelybe beleszakadt. Ezért látjuk, — állapította meg ezek­­n után Colfescu — hogy egész Európában az egyetlen nép, mely azonosítja magát a középkori állam barbár és destruktív formájával, a magyar. Ezen ténnyel pá­rosulnak atavisztikus tulajdonságai, amelyek betöltik egész közéletét és ez igazolja azt a veszélyt, melyet ma is je­lent éppen úgy, mint inváziója alkalmá­val. A különleges magyar tulajdonságo­kat végezetül így foglalta össze Colfescu: "A magyar nemesség és az egész nép is,­­ melyet ugyanaz a mentalitás tölt el, nem ismer más célt, mint vadászterületeket létesíteni — állati és emberi vadászterü­leteket —, zsákmányolást és destrukciót­­meghonosítani, rabszolgasorsba dönteni­­azokat, akik neki alá vannak vetve, minden teremtő törekvés kiir­­tásával, a népeket anyagi és er­kölcsi terméketlenségre kárhoz­tatva, « vad ösztönöket az érintkezésben és az­­ erkölcstelenségben kifejleszteni az em­berbaráti érzések elfojtásával, a hazárd szellemet nagyra növelni, — egyszóval a rabszolgaság, a butítás lefelé, felfelé pe­dig a fényes külszín megóvása és a léha­ság. Aki ismeri és átérzi ennek a népnek minden atavisztikus tévelygését, kény­telen megállapítani, hogy nemzeti önvédelem és nemzet­közi szükségesség úgy az utód­államokban, mint pedig a jelen­legi szabad államban, Pannónia pusztáin, megszüntetni a ma­gyar kisebbségeket. Ezzel a szigorú következtetéssel fe­jezte be Colfescu előadását, amely telve volt izzó gyűlölettel és lebecsüléssel min­den iránt, ami magyar vagy magyarral rokon. Azt mondotta előadása kezdetén, hogy nem a történelmi jog oldja meg a románok és magyarok közötti problé­mákat és a nyelvi különbözőségek má­­sodrangúak. Kételkedünk benne, hogy az általa ajánlott módszer, mely a magyarság kiirtásával egyen­lő, összeegyeztethető lenne — az általa hangoztatott, sőt na­gyon is kihangsúlyozott — kul­túrával és civilizációval. És kételkedünk abban is, hogy a magyar­ság tényleg az lenne és olyan lenne, mint ahogyan Colfescu elképzeli és amint ezen elképzelését szavak formájában hallgatósága elé vetítette, mert ennek ellentmond a valóság. Egyben nem ké­telkedünk : az előadó olthatatlan ma­­gyargyűlöletében. A gyűlölet pedig rossz tanácsadó — még konferenciázó urak­nak is. És nem szolgálja a megértést. Aminthogy nem is akarja szolgálni, ha komolyan ajánlja egy egész nép kiirtá­­sát. C­olfescu ügütyés­z szedni Nemzeti és nemzetközi önvédelem parancsa nov az utódállamokban, mint Pannónia pusztáján eltörölni a magyarságot Déli Ausztria nem emel választófalat Németország felé, de ragaszkodik függetlenségéhez Schuschnigg osztrák kancellár a hazafias frontnak Bécsben tartott gyű­lésén beszédet mondott, amelyben töb­bek között a következőket hangoztatta: — Első feladatomnak és kötelessé­gemnek tartom hangoztatni, hogy a ha­zafias front azon a vonalon fog tovább haladni, amelyet számára Starhem­­b­e­r­g herceg és néhai Dollfuss kan­cellár vontak meg. Nálunk nem kerülhet a sor sem baloldali, sem jobboldali forra­dalomra. — Békepolitikát űzünk — mondotta Schuschnigg — és hitvallást teszünk mellette. Kijelentjük, hogy a fennálló országhatárokat tiszteletben tartjuk. A római egyezmény alapján állunk, amely számunkra politikai és gazdasági szük­séget jelent. Hangsúlyozom azt is, hogy a német birodalommal békés és baráti viszonyban akarunk élni. Országunk a nagy német kultúra kereteibe tartozik és semmi okunk nincsen arra, hogy Német­ország felé választófalat emeljünk. Csu­pán azt követeljük, hogy szabadságun­kat éppen úgy tartsák tiszteletben, aho­gyan mi azt más országokkal szemben tesszük. ooooooooooooooooooooooooooooooooo<xx>oooooooooooooooooooooooooo< Utam és Szendrei botrányos igazgatása miatt száműzni akarják a magyar színészetet a nyugati határszélről Szendrei és Róna érdeme, hogy a magyar sziniidény befejezése ismétel­ten botrányba fulladt. Nem a közönség közönye, nem a színészek jóakaratának hiánya miatt, hanem azért, mert a ma­gyar közönség áldozatkészségét a ma­guk kisded üzletének tekintették. A magyar szinikultúra szolgálata számuk­ra nem hivatás, hanem ürügy volt. Rendszert teremtettek, amely a magyar közönségre csak kötelezettségeket rótt anélkül, hogy ők maguk teljesítették volna kötelességüket.Sem a közönséggel sem a színészekkel szemben. Ennek az eredménye most az a mozgalom, melyet egyik aradi román lap indított, hogy a botrányok miatt szüntessék meg a nyugati határszélen a magyar színésze­tet. Ma, amikor minden ürügy olyan könnyen válik alkalommá és okká, Róna Café Dádift Bár Ma és minden este tíz órai kezdettel világvárosi műsor Belépti díj nincs “ * * * * ** m­i iMiniTv . Telefon 8­92 1936 JÚNIUS 12 és Szendrei kétesértékű érdeme lesz, ha a hatóságok valóban száműzik a ma­gyar színészetet a nyugati határszélről. Pedig a logikus csak az lenne, ha ennek a társaságnak nem adnának játszási engedélyt. Ezért a magyar közönség is hálás lenne. ooo<>oo<><xxxx>oc><xxx><x><xx>o<x><x><>c Elrepült a csillagokba A repülés hőskorának első fejezete, Dae­­dalos és Ikaros szomorú végű tragédiája is­métlődött meg a magyarországi Perkáta közelében, N­e­y Gyula földbirtokos tanyá­ján. A földbirtokos két kisfia, a tizennégy­­éves Csaba és a tizenhárom éves Levente, rajongói voltak a repülésnek és egy napon elhatározták, hogy szárnyakat építenek ma­guknak, hogy útra kelhessenek a csillagok felé. Fából, vászonbó­l és drótból készítették el a két óriási angyalszárnyat, majd ezzel a kezdetleges eszközzel Csaba felmászott az egyik emeletes magtár tetejére. Lent a kis Levente tartotta kezében a kötél végét, amely Csaba bátyja derekára volt hurkolva. Egyszerre csak Csaba széttárta karjait, sze­mét a felhők felé b­é­nyitotta és elkiáltotta magát. — Kész! Öccse ebben a pillanatban lent megrán­totta a kötelet, Csaba azonban hiába tárta szét a gyenge szárnyakat, lezuhant és vére­sen, összetört tagokkal terült el. Mire orvos került elő, a kisfiú meghalt. Elrepült­­ a csillagokba. 000<X>00<X><XX><>0<>0<><><XX><>0<><>00<>0<5 A diákkongresszus vádjánál a bíróság előtt Targu-Muresen a törvényszék most kezd­te meg a ' '.rgu-muresi diákkongresszus vád­lottainak főtárgyalását. A bűnügynek hét letartóztatott és három szabadlábon levő vádlottja van, akiknek védelmét huszonnégy ügyvéd vállalta el. Az első tárgyaláson, amelyen Zelea Codreanu, Cantacuzino Gră­nicer tábornok, valamint több más kiemel­kedő jobboldali politikai személyiség is meg­jelent, az elnök felolvasta a vádiratot. A vádirat fanatizált fiatalemberekről és ter­­rorisztikus cselekményekre hajlamos egyé­nekről beszél, akik nem diákkongresszust, hanem politikai kongresszust akartak tarta­ni. A vádirat megemlékszik a sinaiai esemé­nyekről, amelyek után a kormány meg akar­ta akadályozni, hogy a diákok Targu-Mu­­resre érkezzenek. Ezért megparancsolták a Mures melletti Lunca Bradului állomás fő­nökének, hogy a vonatot ne engedje tovább, azonban a diákok az állomásfőnököt bántal­mazták, a mozdonyvezetőt pedig revolverrel kényszerítették, hogy a vonatot tovább ve­zesse. A kongresszuson a vádlottak a „ha­lállégió marsát” énekelték és „fekete légiót” alakítottak, hogy politikai személyiségeket megöljenek. A tárgyaláson F­urdui Gheorghe, az első vádlott kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. Ezután az ügyész zárt tárgyalás elrendelését kérte, amit a tör­vényszék el is rendelt. A tárgyalás huszon­négy védő és a vádlottak két-két bizalmi em­bere, tehát húsz bizalmi jelenlétében zárt aj­tók mögött folyt tovább. A magyarság választási győzelme Szlo­­venszkóban. Szlovenszkóban most folytak le a községi választások. Az Egyesült Magyar Párt mindazokon a helyeken, ahol jelölteket állított fel, győzelmet aratott. Több helyen abszolút többséget is kapott. Ha nép akar lenni Használjon RUSKA Kle likiom­­tejkrémet, Hllom-tejszappant, Hirompudert három színben. Kapható kizárólag a Városi gyógyszertárban a „Fekete Saskor L. Plata L C. Braflann |

Next