Déli Hirlap, 1938. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)
1938-08-01 / 171. szám
TIMISOARA ANUiaxiV, Nr. 171. LUNI, 1 AUGUST 1938 GAZETA DE DIMINEATA * Cotidianul maghiar din Danat Proprietar: «Corvin Editura de Ziar S. p.a.“ Timisoara. Administrator delegat—redactor respon- Inredacfia si administrata : Timisoara., Piata I. C. Bratianu No. 3. — Telefon: 28-10, săbii Dr. Várnay Elemér, înregistrarea solicitată la Trib. Timiș-Torontal sub. Nr. Fi 494/1938 | Apare zilnic dimineața, in afară de zilele de după Dumineca și sărbători. A gazdasági fejlődés alja A háború utáni időket a tervgazdaságok korszakának lehetne nevezni. Az államhatalom a legtöbb országban mélyen belenyúlt a gazdasági életbe és annak minden ága többé-kevésbbé állami ellenőrzés, vagy állami irányítás alatt áll. Örömmel kell üdvözölni, hogy Romániában az erre leghivatottabb szerv, a legfelső gazdasági tanács általános tervet készített a gazdasági élet fellendítésére. A legfelső gazdasági tanács által készített nagyszabású terv elméletben a gazdasági szabadság elvén áll, a gazdasági kezdeményezés és a velutáris korlátozások ledöntését hirdeti, de tisztában van avval is, hogy a mai konjunktúra mellett ez az ideális cél nem valósítható meg máról holnapra. Az ideális cél elérése szempontjából egységes és állandó vezetést követel, nehogy folytonos hatásköri öszszeütközések támadjanak. Egy másik alapelv az, hogy a javak forgalmát és a kereskedelmi szerződések betartását biztosítani kell. Ezért el kell távolítani mindazon béklyókat, melyek a javak szabad forgalmát akadályozzák. A belföldi és külföldi tőkére vonatkozólag istápolni kell a belföldi tőke fejlődését, de meg kell adni a külföldi tőkéseknal azt a lehetőséget, hogy Romániában beruházásokat eszközöljön, mert a külföldi tőkére az agrárius országnak szüksége van. Rendkívül fontossággal bírnak azok a megállapítások, melyeket a gazdasági bizottság az állami gépezet működése terén tett. Azt követeli ugyanis, hogy az állami szervek mai működését tökéletesíteni kell. Meg kell szűnnie a terméketlen formaságoknak, egyszerűsíteni kell az állami tevékenységet, meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egy és ugyanazon tárgykörben több minisztérium és több hivatal rendelkezzék, sokszor egymással teljesen ellentétes szellemben. Reorganizálni kell a tisztviselői kart, melynek kiválasztásánál csak az előképzettség és az alkalmasság jöhet tekintetbe, a tisztviselői fizetéseket egységesíteni kell. Meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy egyeseket szabálytalanul magasabb állásokba nevezzenek ki. A köztisztviselőknek olyan jövedelmet kell adni, amely megélhetésüket biztosítja. Az anyagi ellenőrzést az egész vonalon szigorítani kell. A gazdasági szerveknél szoros együttműködést kell teremteni egységes vezetés mellett. A mezőgazdaság terén a gazdasági tanács azt a követelményt állítja fel, hogy a mezőgazdasági termékeknek jó árat kell biztosítani, evvel kapcsolatban meg kell szüntetni az agrártermékek ármaximálását. Csak így lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségét biztosítani.A gazdasági tanács megállapítja, hogy a mai rendszer mellett az adófizetés terén labirintusban vagyunk ezért az egész adórendszert egyszerűsíteni kell. Ami a vámpolitikát illeti, nem szabad kizárólag kincstári érdekeket szem előtt tartani, így az autók magas vámtételei okozták azt, hogy az Egyesült Államokban egy emberre 484 kiló, Franciaországban 62 kiló, Romániában, a benzin hazájában, pedig hat kiló benzinfogyasztás esik. Románia mezőgazdasági ország, de nem feledkezhetne meg az ipar fejlesztéséről sem. Ennek a fejlesztésnek azonban nem szabad addig terjedni, hogy az ipari cikkek ára elérhetetlenül magas legyen a fogyasztó számára. Azonkívül meg kell teremteni a helyes arányt az ipar jövedelmezősége, valamint a munkás és alkalmazott fizetése között, mert az éhbérért dolgozó alkalmazott fizetőképessége olyan csekély, hogy a fogyasztásban nem kapja meg az őt megillető szerepet. Amint nem kívánatos a kartellek és trösztök fejlődése, úgy nem előnyös az sem, ha az állam az iparnak bizonyos kedvezményekkel felruházott intézmények révén versenyt támaszt. Rendkívül fontos Argetoianu volt miniszternek, a gazdasági tanács elnökének az a megállapítása, amely szerint Romániát sem az általános konjunktúra, sem más körülmények nem kényszeríthetik arra, hogy az autarkia, vagyis az általános gazdasági elzárkózás útjára térjen. Ennek megvalósítása különbéiő lehetetlenség. Az autarkia megvalósítása előtt még előnyben kell részesíteni a nemzeti vagyon mozgósítását, mely a gazdasági élet fellendülésével járna együtt. Örömmel állapíthatjuk meg a legfelső gazdasági tanács által elkészített irányelvekből, hogy azok felállítása terén a józan gyakorlati érzék győzött a bürokrácia felett. Nem kívánhatunk jobbat, mint hogy ezek az irányelvek minél előbb megvalósuljanak. Timisoara, XIV. évf. 171. sz. Gyászistentiszteletek Mária királyné lelki üdvéért Tegnap délben az ország minden templomában megkondultak a harangok, jeléül annak, hogy az ország lakossága az Úr színe elé járul és Őfelsége Mária királyné lelki üdvéért fohászkodik. A méltóságteljes gyász hangulata lett sorrá a lelkeken, amikor tizenkét óraikor az Úr szolgái minden egyes templomban, felekezetre való tekintet, nélkül, forró fohászt intéztek a Mindenhatóhoz, hogy Románia felejthetetlen királynéja békében és nyugalomban aludja örök álmát. Curtea de Argesbe már reggel megérkezett a különvonat, amely a fővárosból a királyné sírhelyére szállította mindazokat, akik a gyászistentiszteleten megjelentek. A gyászistentiszteletet Nae Popseu lelkész celebrálta és a curtea de argesi kolostor összes szerzetesei segédkeztek. A gyászistentiszteleten megjelentek; őfelsége Carol király, a királyi család tagjai, a királyi tanácsosok, Cristea Miron pátriárka-minisztereinek, a kormány tagjai és a magas állami méltóságok. Bucurestiben a pátriárkai székesegyházban Colan püspök, kultuszminiszter celebrált gyászistentiszteletet Mária királyné lelki üdvéért, amelyen a katonai és a polgári hatóságok összes vezetői megjelentek. Támisvarán a második kerületi ortodox székesegyházban szintén tizenkét órakor kezdődött a gyászistentisztelet, amelyet Tiucza Patrik dr. főesperes celebrált, Sora és Golumba lelkészek segédletével, majd Tiucra főesperes mélyen megható beszédben emlékezett meg az elhunyt királynéról. A gyászistentiszteleten megjelentek Bunescu Alexandru tábornok, hadosztályparancsnok, Praporgescu Gheorghe ezredes, megyei prefektus, Modreanu Rodrig tábornok, főpolgármester, Lungutescu Ilie ítélőtáblás főügyész, Buzatami Alexandru vezetőügyész, Mateiescu alezredes, a rendőrség és csendőrség parancsnoka, Bundira dr. hadbíró-őrnagy, továbbá Mioe Vasile tanfelügyelő és Butidra Dora tanárnő az országör-szerviezet, Hakalen alezredes és Bradateanra Ilie őrnagy a premilitáris tanfolyami képviseletében. Megjelentek azonkívül a katonai és polgári hatóságok összes vezetői. Timisoara összes templomaiban tegnap délben tizenkét órakor szintén gyászistentisztelet volt. A római katolikus székesegyházban Wegling János apátkanonok celebrálta a gyászistentiszteletet Iorga Nicolae tanár, királyi tanácsos a rádióiban tartott előadása keretében azt a javaslatot tette, hogy építsenek fel a Bicaz-szorosban kolostort őfelsége Mária királyné emlékére. Wied&MiM* utazásai A francia-német közeledés jó után halad a megvalósulás felé A nemzetközi sajtót erősen foglalkoztatják Wiedemann német kapitány rejtélyes utazásai. Az első jelentések arról számoltak be, hogy Hitter bizalmasa másodszor is Londonba látogat el, ezt azonban az angol lapok megcáfolták. Erre angol forrásból felröppent annak a híre, hogy a kapitány Párisban járt és fontos tanácskozásokat folytatott. Ezt viszont a párisi beavatottak cáfolták meg úgy, hogy egyelőre semmit sem lehet tudni a birodalmi vezér és kancellár hadsegédjének terveiről. A Daily Herald jelentése szerint Wiedemann kapitány Beyruthből jövet csütörtökön Parisba érkezett. A lap szerint Wiedemann kapitány Parisban Hohenlohe hercegnővel találkozott, aki őt a legelőkelőbb londoni körökbe bevezette első londoni tartózkodása alkalmával. Wiedemann kapitány Párisban barátaival, néhány francia, politikussal és egy jelentős angol személyiséggel folytatott megbeszéléseket. A kapitány pénteken elhagyta Parist. Ottani beavatott körök hangsúlyozzák azonban, hogy Wiedemann kapitány párisi látogatása szóba sem került- A párisi lapok a kapitány második, londoni útjával foglalkozva megálapítják, hogy Berlin semmit sem mulaszt el, amivel Angliához való viszonyát megjavíthatja. A német hivatalos körök ugyanis számolnak azzal a körülménnyel, hogy a csehszlovákiai kérdésben semmit nem lehet addig elintézni, amíg Anglia 3 lei Hétfő, 1988. augusztus 1.