Déli Hirlap, 1938. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)

1938-08-01 / 171. szám

TIMISOARA ANUiaxiV, Nr. 171. LUNI, 1 AUGUST 1938 GAZETA DE DIMINEATA * Cotidianul maghiar din Danat Proprietar: «Corvin Editura de Ziar S. p.a.“ Timisoara. Administrator delegat—redactor respon- I­nredacfia si administrata : Timisoara­., Piata I. C. Bratianu No. 3. — Telefon: 28-10, săbii Dr. Várnay Elemér, înregistrarea solicitată la Trib. Timiș-Torontal sub. Nr. Fi 494/1938 | Apare zilnic dimineața, in afară de zilele de după Dumineca și sărbători. A gazdasági fejlődés alja A háború utáni időket a tervgazdasá­gok korszakának lehetne nevezni. Az államhatalom a legtöbb országban mé­lyen belenyúlt a gazdasági életbe és annak minden ága többé-kevésbbé álla­mi ellenőrzés, vagy állami irányítás alatt áll. Örömmel kell üdvözölni, hogy Romániában az erre leghivatottabb szerv, a legfelső gazdasági tanács álta­lános tervet készített a gazdasági élet fellendítésére. A legfelső gazdasági ta­nács által készített nagyszabású terv elméletben a gazdasági szabadság el­vén áll, a gazdasági kezdeményezés és a velutáris korlátozások ledöntését hir­deti, de tisztában van avval is, hogy a mai konjunktúra mellett ez az ideális cél nem valósítható meg máról holnap­ra. Az ideális cél elérése szempontjá­ból egységes és állandó vezetést kö­vetel, nehogy folytonos hatásköri ösz­­szeütközések támadjanak. Egy másik alapelv az, hogy a javak forgalmát és a kereskedelmi szerződések betartását biztosítani kell. Ezért el kell távolítani mindazon béklyókat, melyek a javak szabad forgalmát akadályozzák. A bel­földi és külföldi tőkére vonatkozólag istápolni kell a belföldi tőke fejlődését, de meg kell adni a külföldi tőkések­nal azt a lehetőséget, hogy Romániában beruházásokat eszközöljön, mert a kül­földi tőkére az agrárius országnak szük­sége van. Rendkívül fontossággal bírnak azok a megállapításo­k, melyeket a gazdasági bizottság az állami gépezet működése terén tett. Azt követeli ugyanis, hogy az állami szervek mai működését töké­letesíteni kell. Meg kell szűnnie a ter­méketlen formaságoknak, egyszerűsíte­ni kell az állami tevékenységet, meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egy és ugyanazon tárgykörben több minisz­térium és több hivatal rendelkezzék, sokszor egymással teljesen ellentétes szellemben. Reorganizálni kell a tisztvi­selői kart, melynek kiválasztásánál csak az előképzettség és az alkalmas­ság jöhet tekintetbe, a tisztviselői fizetéseket egységesíteni kell. Meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy egyeseket szabálytalanul magasabb állásokba nevezzenek ki. A köz­­tisztviselőknek olyan jövedelmet kell adni, amely megélhetésüket biztosítja. Az anyagi ellenőrzést az egész vonalon szigorítani kell. A gazdasági szerveknél szoros együttműködést kell teremteni egységes vezetés mellett. A mezőgaz­daság terén a gazdasági tanács azt a követelményt állítja fel, hogy a mező­­gazdasági termékeknek jó árat kell biz­tosítani, evvel kapcsolatban meg kell szüntetni az agrártermékek ármaximálá­sát. Csak így lehet a mezőgazdaság jö­vedelmezőségét biztosítani.A gazdasági tanács megállapítja, hogy a mai rend­szer mellett az adófizetés terén labirin­tusban vagyunk ezért az egész adó­rendszert egyszerűsíteni kell. Ami a vámpolitikát illeti, nem szabad kizáró­lag kincstári érdekeket szem előtt tar­tani, így az autók magas vámtételei okozták azt, hogy az Egyesült­ Államok­ban egy emberre 484 kiló, Franciaor­szágban 62 kiló, Romániában, a benzin hazájában, pedig hat kiló benzinfo­gyasztás esik. Románia mezőgazdasági ország, de nem feledkezhetne meg az ipar fejlesztéséről sem. Ennek a fejlesz­tésnek azonban nem szabad addig ter­jedni, hogy az ipari cikkek ára elérhe­tetlenül magas legyen a fogyasztó szá­mára. Azonkívül meg kell teremteni a helyes arányt az ipar jövedelmezősége, valamint a munkás és alkalmazott fize­tése között, mert az éhbérért dolgozó alkalmazott fizetőképessége olyan cse­kély, hogy a fogyasztásban nem kapja meg az őt megillető szerepet. Amint nem kívánatos a kartellek és trösztök fejlődése, úgy nem előnyös az sem, ha az állam az iparnak bizonyos kedvez­ményekkel felruházott intézmények ré­vén versenyt támaszt. Rendkívül fontos Argetoianu volt mi­niszternek, a gazdasági tanács elnöké­nek az a megállapítása, amely szerint Romániát sem az általános konjunktúra, sem más körülmények nem kényszerít­hetik arra, hogy az autarkia, vagyis az általános gazdasági elzárkózás útjára térjen. Ennek megvalósítása különbé­iő lehetetlenség. Az autarkia megvalósí­tása előtt még előnyben kell részesíteni a nemzeti vagyon mozgósítását, mely a gazdasági élet fellendülésével járna együtt. Örömmel állapíthatjuk meg a legfelső gazdasági tanács által elkészített irány­elvekből, hogy azok felállítása terén a józan gyakorlati érzék győzött a büro­krácia felett. Nem kívánhatunk jobbat, mint hogy ezek az irányelvek minél előbb megvalósuljanak. Timisoara, XIV. évf. 171. sz. Gyászistent­isztelet­ek Mária királyné lelki üdvéért Tegnap délben az ország minden templomában megkondultak a haran­gok, jeléül annak, hogy az ország la­kossága az Úr színe elé járul és Őfelsége Mária királyné lelki üdvéért fohászkodik. A méltóságteljes gyász hangulata lett sorrá a lelkeken, amikor tizenkét óra­ikor az Úr szolgái minden egyes tem­plomban, felekezetre való tekintet, nélkül, forró fohászt intéztek a Min­denhatóhoz, hogy Románia felejthe­tetlen királynéja békében és nyuga­lomban alud­ja örök álmát. Curtea de Argesbe már reggel megérkezett a különvonat, amely a fővárosból a királyné sírhelyére szál­lította mindazokat, akik a gyászis­tentiszteleten megjelentek. A gyász­istentiszteletet Nae Popseu lelkész celebrálta és a curtea de argesi kolos­tor összes szerzetesei segédkeztek. A gyászistentiszteleten meg­jelentek; őfelsége Carol ki­rály, a királyi család tagjai, a királyi tanácsosok, Cristea Miron pátriárka-miniszterei­nek, a kormány tagjai és a magas állami méltóságok. Bucu­­restiben a pátriárkai székes­egyházban Colan püspök, kultuszmi­niszter celebrált­ gyászistentiszteletet Mária királyné lelki üdvéért, ame­lyen a katonai és a polgári hatóságok összes vezetői megjelentek. Támisvarán a második kerületi or­todox székesegyházban szintén tizen­két órakor kezdődött a gyászisten­tisztelet, amelyet Tiucza Patrik dr. fő­esperes celebrált, Sora és Golumba lelkészek segédletével, majd Tiucra főesperes mélyen megható beszédben emlékezett meg az elhunyt­­ királynéról. A gyászistentiszteleten megjelentek Bunescu Alexandru tábornok, had­osztályparancsnok, Praporgescu Ghe­­orghe ezredes, megyei prefektus, Modreanu Rodrig tábornok, főpol­gárm­ester, Lungutescu Ilie ítélőtáb­lás főügyész, Buzatami Alexandru ve­­zetőügyész, Mateiescu alezredes, a rendőrség és csendőrség parancsnoka, Bundira dr. hadbíró-őrnagy, továbbá Mioe V­asile tanfelügyelő és Butidra Dora tanárnő az országör-szerviezet, Hak­a­len alezredes és Bradateanra Ilie őrnagy a premilitáris tanfolyami képviseletében. Megjelentek azonkí­vül a katonai és polgári hatóságok összes vezetői. Timisoara összes templomaiban tegnap délben tizenkét órakor szintén gyászistentisztelet volt. A római katolikus székes­­egyházban Wegling János apátkanonok celebrálta a gyászistentiszteletet Iorga Nicolae tanár, királyi taná­csos a rádióiban tartott előadása kere­tében azt a javaslatot tette, hogy épít­senek fel a Bicaz-szorosban kolostort őfelsége Mária királyné emlékére. Wied&MiM* utazásai A francia-német közeledés­­ jó után halad a megvalósulás felé A nemzetközi sajtót erősen foglal­koztatják Wiedemann német kapi­tány rejtélyes utazásai. Az első je­lentések arról számoltak be, hogy Hitter bizalmasa másodszor is Lon­donba látogat el, ezt azonban az an­gol lapok megcáfolták. Erre angol forrásból felröppent annak a híre, hogy a kapitány Párisban járt és fontos tanácskozásokat­ folytatott. Ezt viszont a párisi beavatottak cá­folták meg úgy, hogy egyelőre sem­mit sem lehet tudni a birodalmi vezér és kancellár hadsegédjének terveiről. A Daily Herald jelentése szerint Wiedemann kapitány Beyruthből jö­vet csütörtökön Parisba érkezett. A lap szerint Wiedemann kapitány Pa­risban Hohenlohe hercegnővel talál­kozott, aki őt a legelőkelőbb londoni kö­rökbe bevezette első londoni tartózkodása alkalmával. Wiedemann kapitány Párisban bará­taival, néhány francia, politikussal és egy jelentős angol személyiséggel folytatott megbeszéléseket. A kapi­tány pénteken elhagyta Parist. Otta­ni beavatott körök hangsúlyozzák azonban, hogy Wiedemann kapitány párisi látogatása szóba sem került- A párisi lapok a kapitány második, londoni útjával foglalkozva megála­­pítják, hogy Berlin semmit sem mu­laszt el, amivel Angliához való viszonyát megjavíthatja. A német hivatalos körök ugyanis­ szá­molnak azzal a körülménnyel, hogy a csehszlovákiai kérdésben semmit nem lehet addig elintézni, amíg Anglia 3 lei Hétfő, 1988. augusztus 1.

Next