Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-02 / 51. szám
Amatőr filmek parádéja A „Váltakozó áram” sikere Szombaton este (nem eszményi időpont) díjnyertes amatőrfilmek csokrát mutatták be a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Nem túl szerencsés propagandafogás■ [UNK]al „fesztiválként” hirdették az eseményt, így a nézők egy része azt hitte: a szokásos filmművészeti esemény „előjátékával” találja magát szembe. A közönség nem csalódott, igen jól megcsinált amatőr filmeket látott. Lehetséges, hogy azoknak volt igazuk, akik — bármilyen módon is — szombaton este becsalogatták a film iránt érdeklődő közönséget. A bemutató jó hírverés volt az amatőrmozgalom mellett, be is léptek néhányan az amatőröket összefogó és tömörítő szövetségbe. A filmek fiatalos lendületet, jáztalanságot, természetes humort, hamvasságot és rengeteg ötletet vonultattak fel, s leckét adtak még a profiknak is a sűrítés tudományából. E hasábokon (mert a látott tűrnek ismét aligha kerülnek a miskolci nézők elé), nem foglalkozunk a kitűnő kis mestermunkák értékelésével, mert alkotóik a fővárosban, más vidéki városokban élnek. Ellenben ismét érdemes szólni dr. Gulyás László nagydíjas filmjéről, a Váltakozó iramról. Az alkalmat nemcsak az összehasonlítás, a más díjnyertes filmekhez való viszonyítás, hanem az Jó közönség, a szombat esti ,,táblás ház” lelkesedése adta. Dr. Gulyás László amatőrfilmes múltja már ismert a városban. Sokan tudják róla, hogy szerényebb, de igen értékes díjakkal kezdte a versenyzést, míg a legjobbak léte küzdötte fel magát. A „Hol volt, hol nem volt” című nyolc milliméteres animációs film a gyufák, a szivar és a hamutálca konfliktusát vázolta fel, úgy, hogy korunk nagy témája: a háború és béke alternatívái kerekedtek ki belőle. A Váltakozó áram színes flm. Szintén „megszemélyesítéses” dramaturgiával készült; ezúttal villanykörték mesélnek az élet nagy témáiról: szerelemről, hűtlenségről, erkölcsről. A szerző rendkívül szellemesen és következetesen valósítja meg gondolatát; az emberi tökéletlenség bukáshoz vezet Pár színes villanykörte (kicsi és nagy) szolgál az alkotó keze alatt; az egyik amolyan Don Juan-féle gyorsan szeret, szélsebesen él, izzik ég (mint a villanykörte — természeténél és rendeltetésénél fogva), kis égőket nemz, s hagy el, majd börtönbe kerül, s végül könyörtelenül magára marad: emberi mértékkel mérve megőszül, izzó mivoltában pedig — kiég. S mindez az animációs lehetőségek széles skáláján elmesélve. E nagydíjas filmnek — külön vetítésben — helye volna a soron következő XI. miskolci filmfesztiválon. Úgy vélem, nem vallana szégyent vele a város. (párkány) Kínzókamra után pokol Hírt adtunk róla, hogy a téli holtidényben filmeseink hasznosították a gyönyörű aggteleki barlangbirodalmat. A Kékszakállú herceg várának egyes jeleneteit forgatták a világhírű Baradla cseppkőbarlangban. A díszletezők könnyűszerrel alakították át ezt a csodálatos és félelmetes föld alatti világot a film egyik jelenetéhez szükséges kínzókamrává. A barlangrendszer csehszlovákiai része, a domicai cseppkőbarlang sem maradt filmesek nélkül a téli idényben. A Találkozás a pokolban című csehszlovák játékfilm stábját is a természet alkotta díszletek vonzották a föld alá. Könnyűszerrel és igen olcsón, néhány hatalmas üst elhelyezésével, és megvilágítási hatásokkal tudták a film színhelyévé, a pokollá alakítani a cseppkőbarlangot. Modern zene A zenészakadémia sorozatban a modern zenei irányzatokról hangzik el előadás március 4-én, szerdán délelőtt a Rónai Sándor Művelődési Központban. Miskolc és Borsod megye esélyes „Ifjú népművész” cím adományozása A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel egyetértésben pályázatot hirdet az „Ifjú népművész” cím elnyerésére. A pályázaton minden fiatal részt vehet (30 éves korig), egyénileg alkotott pályaművekkel. Az „Ifjú népművész” cím annak adományozható, aki magas szintű népművészeti alkotással, vagy önálló szaktanulmány elkészítésével pályázik. A pályaműveket a KISZ megyei bizottságaihoz minden esztendő május 15-ig kell eljuttatni. Az „Ifjú népművész címet minden év augusztus 16-án adják ki, oklevéllel, plakettel és 3 ezer forint pénzjutalommal párosítottam Az „Ifjú népművész” cím több alkalommal is megpályázható, először 1970-ben kerüt kiadást" A pályázati kiírás bizonyás a figyelmet vált ki Miskolc és Borsod megye népművészet-szerető fiataljai körében. Méltatlanul keveset beszélünk róla, hogy Miskolc s a megye ifjúsága az átlagosnál is jobban vonzódik a népi kultúrához, tiszteli és műveli a népművészet több ágát. Legutóbb, amikor a televízió Halló... műsorát közvetítették az LKM ifjúsági klubjából, a fiatalok szenvedélyes vitát folytattak akörül, hogy a kapszula-játékban helyet kapjon-e egy népművészeti tárgy. (Kiindulópont az volt, hogy a népművészet szeretete jellemző-e a mai fiatalságra.) A vitatkozók kinyilvánították rokonszenvüket a népművészeti hagyományok ápolása, a népi kultúra megbecsülése mellett. Példáik lefegyverzőek voltak; képzőművészeti, díszítőművészeti, textilművészeti, hímző és egyéb öntevékeny csoportosulások bizonyítják a fiatalok részvételét a népi kultúra alakításában. Miskolc, de különösen Borsod megye egyes tájai, községei igen jeles pártfogóiéi a népművészetnek. Az országosan ismert Kis Jankó Bori pályázat évenkénti eredményessége, a megyében munkálkodó, művészi becsvággyal termelő porcelán üzemek számos népi ihletésű tárgyat készítenek. A mezőkövesdi matyó háziipari szövetkezet mind a belföldi, mind a külföldi igényeket a népi kultúra gazdag tárházából merített, dúsan díszített tárgyakkal elégíti ki. Az ötletszerűen felsorolt példák is bizonyítják, hogy Miskolcon és Borsod megyében fiataljainknak nagy esélyei lehetnek az „Ifjú népművész” cím megpályázására. Természetesen úgy, ha az illetékes szervek, művelődésügyi osztályok, KISZ-bizottságok lelkes gondozóivá, segítőivé válnak e dicséretes pályázati rendszernek. (P—»I Költők az egyetemen Serfőző Simon és Ratkó József költők szerzői estet tartanak március 3-án, kedden este fél 8-kor az egyetem irodalmi klubjában. A költőket Zimonyi Zoltán, a Napjaink munkatársa mutatja be, a verseket pedig Dobos Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze tolmácsolja. Borsod—Miskolc Budapesten Zenepedagógiai bemutató és ankét Amerikai szakemberek részvétele A Borsod—Miskolc Budapesten rendezvénysorozat, keretében zenepedagógiai bemutató és azt követően ankét volt tegnap, vasárnap délelőtt a Fészek Klubban. Klasszikus és főként kortárs zeneszerzők inkább pedagógiai célú, mint szórakoztató műveit mutatták be a megye és Miskolc zeneiskoláinak növendékei. Tiszaszederkény és Mezőkövesd, Ózd, Kazincbarcika zeneiskolásai a miskolci 6. sz. Általános Iskola zenei tagozatának, az Egressy Béni és Ekkel Ferenc Zeneiskolának, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának növendékei és hallgatói, és a Kilián Gimnázium énekkara szólaltatta meg a műveket. A bemutató növendékkoncert hármas célt szolgált. A produkció sikere egyfelől a megyei és városi zeneoktatás eredményességét reprezentálta, másfelől összehasonlítási alapot adott az egyes zeneiskolák tanárainak és vezetőinek. Saját munkájukat és egymás teljesítményét mérhették le a növendékek előadókészségén, az egyes darabok sikerességén. A legkisebbek kezdték a koncertet és a főiskola hallgatói fejezték be, így érték el a rendezők harmadik céljukat. A hallgatóság az egymásutániságból világosan megismerhette azt a fejlődési vonalat, amelyen haladva, egy zenét tanuló kisdiákból csaknem kész zenetanár, esetleg művész lesz. A bemutatót követő ankéton természetesen az egyes produkciók értékelése állt a középpontban. Ugyanakkor a megye és a város zeneoktatói budapesti kollégáikkal a fővárosi és vidéki zeneiskolák további kooperációját is megbeszélték. Volt növendékek találkoztak tanáraikkal, kollégák vitatkoztak szakmai kérdésekről. Önköltségen és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének keretén belül néhány amerikai zenepedagógus tartózkodik Budapesten, hogy Kodály Zoltán zeneoktatói módszerét tanulmányozza. A Zeneművészek Szakszervezete Zenepedagógus Szakosztályának meghívására ők is részt vettek a tegnapi rendezvényeken, és különösen jóleső érzés, hogy tanulmányútjukon a borsodi és miskolci zeneoktatás reprezentatív bemutatója adja az egyik fogódzót a magyar zenetanítás megismeréséhez (makói) Hagyományok A szombat-vasárnapi változatos tv-műsor kínálat arzenáljából ezúttal Csányi Miklós Hagyományok című dokumentumfilmjét emeljük ki. A fiatal művész a X. miskolci filmfesztiválon iratkozott fel a problémaérzékeny dokumentaristák listájára; a Boldogság című, mindössze kilencperces dokumentumfilmje kellemes meglepetést keltett. A néhány perc azt meséli el, hogy a mindjobban dagadozó pénztárca, a fejlődő lakáskultúra, a találomra összevásárolt könyvek sokasága magát az embert korántsem alakítják át. A tudat „megmunkálása” állhatatosságot követel. E gondolatmenetet folytatja Csányi Miklós a Hagyományok (a hosszú alcímeket hely hiányában most nem közöljük) című filmjében, amely a több mint 30 ezer lakosú Kazincbarcikáról egy új, még most is növekvésben levő városról szól. Az írórendező azt a régóta elemzett problémakört vette kamerájának megfigyelése alá, miszerint az életformaváltás nem történik meg mechanikusan azáltal, hogy valaki városi lakbejelentővel rendelkezik. Kazincbarcika lakói az ország különböző vidékeiről verbuválódtak, zömében paraszti környezetből. A modern összkomfortos lakások, a hangulatos városi parkok és szobrok korántsem hangolták át az újváros lakóinak egy részét; sokan élnek még a faluról hozott hagyományok és a városi élet normáinak szorítói között. Csányi Miklós ezek közül egyetlen egyet, a disznóölést ragadja meg. Bemutatja, hogy a modern városi házak tövében miként bonyolítanak le a falusi élet keretei között nagyon is természetes disznóölést, perzselést, kolbásztöltést, füstölést stb. Az alig tízperces film lényegretörően sugalmazza tennivalóinkat, annak megszívlelését, hogy az urbanizálódás bizony megrázkódtatásokkal jár különösen azok számára, akik az ősi szokásokat, a hagyományokat olyan keretek között szeretnének gyakorolni, ahol ez lehetetlen, egészségtelen, és sérti az együttélés normáit. (Pl NEM LEHET SZÉTVÁLASZTANI A szerdán Iránban született hármas ikrek közül kettő összenőve jött a világra. Az egyik teheráni kórház bejelentette, hogy a sziámi ikreket nem lehet műtét útján szétválasztani. A két újszülött a mellénél és a hasánál van összenőve. FELBONTATLAN VÉGRENDELET Kétszázéves felbontatlan végrendeletet találtak a Szombathelyi Állami Levéltárban. Készítője Mankó-Büki Horváth Bálint, a híres Büki család tagja. Az okmányt gyűrűs pecséttel zárták le, rajta a család címerével, kardot tartó hímoroszlánnal. Családkutató szakemberek derítik ki, mi az oka a tetemes vagyonról szóló végrendelet iránt tanúsított családi közömbösségnek. SZÉTZÚZÓDOTT Lezuhant és szétzúzódott hajnalban egy T—39-es katonai szállítógép az USA spanyolországi támaszpontján, Torrijonban. A gép összesen öt percet repült. Nem közölték, ki vezette, azt sem tudják hányan tartózkodtak benne, mert — mint kiderült — „jogtalan használat” történt, a gépet valaki el akarta rabolni. LAGZI EGY HÉTIG Birendra, nepáli trónörökös, nőül vette Aisvarja, nepáli hercegnőt. Az esküvői szertartás az eljegyzéssel együtt, egy hétig tartott A házasságot a csillagok állásának legkedvezőbb pillanatában reggel 5 óra előtt 17 perccel nyilvánították érvényesnek. KU-KLUX-KLAN Az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította hét Ku- Klux-Klan-terrorista fellebbezését, akik 1964-ben meggyilkoltak három polgárjogi önkéntest, s ezért 1967-ben 3—10 évig terjedő börtönbüntetést kaptak. Büntetését még egyikük sem kezdte meg. Most sem tudni, mikor veszik őket őrizetbe. ÉLŐ CÉLTÁBLA A DOMBON James Henry, leszerelt amerikai katona, aki szanitécként szolgált Dél-Vietnamban, újságíróknak beszámolt, hogyan gyilkolták halomra egy Da Nang melletti községben nőket és gyermekeket. Az egyik férfit a földre kényszerítették és páncélautóval gázoltak végig rajta. Egy 12 éves fiú hátába golyót eresztettek. Egy férfit dombra felállították és céllövést gyakoroltak rajta. RABLÁS Két férfi kirabolta a Montrealtól 80 kilométerre fekvő Boxter Falls bankját, majd a zsákmánnyal, 4500 dollárral, elmenekültek GYERMEKHALÁL Négy kistestvér lelte halálát a lángok között New Yorkban, amikor tűz ütött ki egy lakásban. A legidősebb gyermek is csak négyesztendős volt. A hálószobában aludtak a szerencsétlenség idején. BESZÉLHET 1969. májusa óta először válthatott szót a többi halálraítélttel Sírban B. Sirhan, Robert Kennedy gyilkosa, miután eltávolították az őt társaitól elválasztó fal egyik részét.