Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-31 / 75. szám
A Játékszín ’70 bemutatója Leleplezés Az erők és túlélők felelőssége a józan ítélkezés, a történelem menetének hű elemzése. Nekünk, magyaroknak a népek nagy családjában nem is olyan egyszerű az önmagunknak szóló igazságosátás, mert az átlagosnál több az emléktáblánk, a mártírszobrunk, a vértanúsítunk, háborús veszteségeink évszázadok óta súlyosak, históriánk nem volt galambszendségű. A történelem jelszavait, célkitűzéseit nem mindig őrzi meg az emberi emlékezet, az idő kikezdi a zászlók rojtjait, de néha még a színeiket is megforkítja. Az ember mindig úgy emlékszik múltjára, hogy az a jelennek és a jövőnek jó legyen. De objektivitás nélkül önmagunkat, történelmünket, jövőnket csaljuk meg. A marxizmus klasszikusainak tanításait a személyi kultusz torzításai alól szabaduló művészet,irodalom egyre intese érvényesíti. Elhallgatott vagy romantikus fénnyel bevont történelmi etapok egy szép önismeretét, igazságérzetét szegényítik. Szabó Magda már a hatvanas évek elején meghirdette művében azt a népinemzeti önvizsgálódási programot, amelyet a magyar filmművészet csak később tűzött zászlajára, s a regényes drámairodalom szintén téziskéséssel valósított meg. A Leleplezés című dráma egy sajnálatosan szegényes budapesti bemutató után íróasztalf ókba húzódott vissza. — dolgavégezetlenül, pedig ebben az időszakban már film, regény és dráma megélt, valódi konfliktusokért kopogtatott Tetemrehívás történt többek között az Apa, a Hideg napok, a Szegénylegények, a Nyár a hegyen című filmekben, a Tóték, az Sljött a tavasz című drámákban és más művekben. Szabó Magda és a miskolci Játékszín randevúja kissé megkésett. De erről a partnerek mit sem tehetnek. A Leleplezés korszaknyitó jelentősége végül is elvitathatatlan. Az érdem természetesen a Játékszíné és Sallós Gábor rendezőé, amiért hosszú tetszhalálából életre keltette a darabot, s korszerű értelmezéssel lehetővé tette a mű elhelyezését az önismeretre tanító alkotások sorában. Szabó Magda művének címe kétfajta cselekvést takar: egy forradalmár kőszobrának leleplezését, és egy család igazi arcának felmutatását Simon Bálintot a nyilasok 1944-ben tűzharcban megölik. A hálás utókor holta után 16 esztendővel szobrot emel neki. A család — özv. Simonna, Péter fia, Etel lánya, Anna nevű menye és Juli nevű unokája — részt vesz a szoborleleplezésen. Az ünnepélyes szertartás után kirobban a családi viszály; Etel, a mártír halált halt Bálint húga megtudja, hogy Péter bátyja monográfiát ír a hősről, s a tanulmány idegen és divatos relikviákat kölcsönöz a hősnek, másrészt pedig a család és a forradalmár tényleges kapcsolatát megmásítja, látványosan feltupírozza — természetesen a családtagok erényeinek megszínesítésével. A tetemre hívó Eted, aki szemtanú volt, cselekvő és szenvedő kortárs, de soha nem tartotta a markát, múltjával sem kérkedett, bátyja hősiességére sem hivatkozott. Ugyanakkor az anya és Péter nevű fia, a menye, a családi múzeumban nevelt IS esztendős unoka anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt sütkéreztek a mártír dicsfényében. Etel családi leleplezése dramaturgiailag jól felépített, mert a család minden egyes tagja fokról fokra esik át egy olyan lelki sztriptízen, amely a teljes — a feketefehér ábrázolástól mentes — embert teszi láthatóvá. A Leleplezés — ez természetes — mély és gyógyíthatatlan sebet Qt Julikén, a ma társadalmának gyermekén, aki kétfajta rajzolatot kap imádott apjáról, s a zavaros képletben neki jutott osztályrészül a harmadik, az igazi kommunista mártírarc felskiccelése. A néző tudja, hogy ez Julikénak sikerül. E hitében távozik, amikor kialszanak a Játékszín színpadának fényei. E vázlatos gondolatmenetből is kitűnt, hogy Szabó Magda művéből hiányzanak azok az absztrakciók, amelyek Choinski Kiadóját jellemezték, s a stúdiószínház pódiumára predesztinálták. A Leleplezés tömören, tehetségesen megírt, célratörő dráma, a rendezés kimunkálta belőle a maximumot, a színészek — különböző szinten és hőfokon — eljátszották, bemutatták a szerzői szándékot Ez a történet — a gazdag mozgású és cselekvésű színészvezetéssel — nagy színpadon érvényesül igazán. Wegenast Róbert modern, beszédes díszletei rálátást igényelnek, a színészek gyakori, s igen dinamikus helyváltoztatása a nézőnek a színpadtól való távolodását kívánja meg. S még egy: Szabó Magda egyértelműen történelmünk reális értékelése, a forradalmi örökség megbecsülése mellett tesz hitet; elkötelezettsége vitathatatlan. Drámájának formai jegyei sem kiáltanak stúdiószínpadért. A mű nyilvánossága és társadalmi haszna lehet nagyobb, ha a hagyományos játéktérre emelik át az élvezetes produkciót Színészi játék szempontjából is tanulságos a Leleplezés. Sallós Gábornak rendkívüli érzéke van a pódiumstílushoz, ezt bizonyítja a Riadó sikere is. Ám Szabó Magda realizmusa Sallóst és színészeit is próbára tette, mert amíg Koós Olgának sikerült megtartóztatnia önmagát sikerült áthangolódnia a stúdió-stílusra, a kiváló Hamvay Lucy figyelmen kívül hagyta a nézők közelségét Kovács Mária riadozásai, néma reagálásai Koós Olga játékával rímeltek, de Csiszér András inkább a Hamvay Lucy képviselte „nagyszínházi” stílust játszotta. Dobos Ildikó és Markaly Gábor a középutat választották; az ő esetükben nagy színpadon nagyobb hangerőt vár majd a néző, viszont a Játékszínen némi hangfogót ajánl. Győri Ernő kissé jellegtelen, karakter nélküli újságírót formált meg. Hruby Mária jelmezei választékosak voltak A Leleplezés későbbi színpadi pályafutásától függ, hogy stílus dolgában melyik vonalat erősíti a rendező; a stúdiószínpadit-e, vagy a „nagyszínházit" ’. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Tanulmány, Feledy Gyula rajza Ami idegen maradt és ami hozzánk nőtt A tv péntek esti bemutatója, Gosztolyi János: Valaki a sötétből című dokumentumjátéka, egy adott eseményből nem tudta számunkra kiemelni a legfontosabb, leglényegesebb mozzanatot. Egy valóban megtörtént, „világszenzációt” jelentő történetet dolgozott fel: harmincnyolc ember nézte tétlenül New York egyik utcájában, amint több késszúrással megöltek egy lányt, Gosztonyi játékában három mozzanatot emel ki ebből, egymást gyengítően. A dráma leginkább illusztrációként a legfontosabbat alkalmazza: az emberi részvétlenséget. Az előadásban csak azért kapott ez a mozzanat hangsúlyt, mert jó színészek alakították, jól összehangolva ezeket az epizódokat. Külön örülünk Némethy Ferenc, nemrég még miskolci színész sikeres, jelentős szerepének, amelyben megfelelő partnernek mutatkozott Bessenyei mellett. Csak érzékeltetik a szöveg, a másik. Amerikára oly igen jellemző problémát: azért nem mertek segíteni az emberek, mert nem hisznek a „magános gyilkos” létében, minden bűntény mögött maffiát, összeesküvést sejtenek, félnek a bosszútól. Sajnos, a darab leghangosabban egy konditált konfliktust erősített fel: a hippi-gyilkos mély lélektani gyűlöletét a fekete hajú nők iránt. A Manson család híre valóban ezt az alternatívát is hitelesíti, de a mi számunkra, magyar nézőknek ez volt a legidegenebb, legtávolesóbb mozzanata a történetnek. Hidegen figyeltük a történetet, nem jelentett megrázkódtatást számunkra az előadás. Emlékszem egy pár évvel ezelőtti magyar dokumentumfilmre: a Keleti mellett, egy kocsma előtt hasonló történt nálunk is. Ott közöttünk élő emberek érdektelensége, bűnös közönyössége került terítékre, ők mérettek meg, és találtattak könnyűnek. A mostani játék legfeljebb érdekes idegenséget jelentett. Az ünnep műsorából magasan kiemelkedett a Röpülj páva, a felszabadulási népdalverseny döntője. Ez a verseny nem ígért a táncdalfesztiválokhoz fogható hangos sikert, de nem is gyűlt benne a bukás, csalódás lehetősége. Okos zsűritagok, ügyes rendezés, hangulatos vetélkedő-vezetés, és igen tehetséges részvevők, közöttük a legjobbak közé kerülő és díjra érdemesíthető mezőkeresztesi férfikórus, közösen szívósan győzték meg a nézőket. Meghódították rokonszenvüket az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a népdal iránt. Azt hiszem, a tv nagy, hasznos sikereinek egyikét érte el ezzel, a most befejeződött rendezvénys*orozattal. K. L. Nemzetközi gyermekkórus-találkozó Március 31. és április S. között a Magyar Rádió és Televízió nemzetközi gyermekkórus-találkozót rendez. Tíz külföldi együttes érkezését várják, valamennyi az illető ország rádiójának gyermekkórusa. A hatnapos művészi program kiemelkedő eseményének ígérkezik a március 31-i nyitóhangverseny, amelyet a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa ad a Zeneakadémián. Április 1-én az Erkel Színházban rendezik meg a találkozón részt vevő kórusok ünnepi gálaestjei Egyenes adásban közvetíti a rádió az este fél 8-kor kezdődő nagyszabású programot, a televízió pedig felvételt készít és a későbbiek során két alkalommal is sugározza azt. A részt vevő,külföldi kórusokkal, a berlini, a pozsonyi, a bukaresti, a leingrádi, a tallinni, a maribori, a prágai, a roubaix-i a szófiai és wroclawi együttesekkel külön felvételeket készít a rádió. A találkozó többi napjain a külföldi gyerekek Magyarország megyéivel, vidéki nagyvárosaival ismerkednek. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában április 5-én este búcsúznak a kórusok. A látványos, vidám záróprogram érdekessége, hogy a vendégek a búcsúest műsora közben távoznak majd, a vonatok, illetve a repülőgépek indulási sorrendjében. Személyiségformálás a legkisebbeknél Az 1966—67-es tanévtől a miskolci Tátra utcai óvodában új módszer szerint foglalkoznak a legkisebbek, az óvodások nevelésével, tanításával. Haisz László, a városi tanács művelődésügyi osztálya iskolacsoportjának vezetője mondta el az új módszer lényegét, mely Miskolc óvodáiban az 1970—71-es tanévtől kezdve válik gyakorlattá. — Évek óta járnak a város mintegy 36 óvodájának vezető óvónői ebbe az intézménybe tapasztalatcserére. Joggal reméljük tehát, hogy a módszerváltás zökkenőmentes lesz. — Mi az új elképzelés lényege? — Nem lesznek kötött foglalkozások. A gyerekek aktivitásának, kívánságának megfelelően oldják fel az eddigi tanmenet megkötöttségeit. Az óvónő tudja a legjobban, hogy mi érdekli a gyereket és munkája során a kicsik igényét teszi tervszerűvé. A személyiség bontakozásának ebben a korai szakaszában is számolni kell azzal a fontos tényezővel, hogy vannak dolgok, melyek a gyerek érdeklődését felkeltik, tehát szívesen foglalkozik velük, viszont vannak olyanok, amelyek nem érdeklik. Mikor a felnőtt enged a gyerek — látszatra talán — szeszélyének, segít, hogy bármely irányú aktivitása kibontakozhassék. Természetesen a tapasztalt pedagógus rendszeres irányításával, a kicsi hasznára. — Milyen feltételei vannak az új módszer bevezetésének? — Tárgyi és személyi egyaránt. Az előző biztosítása viszonylag egyszerű, az új felszerelések megvásárlásához elegendő pénz áll rendelkezésünkre. Az utóbbi már nehezebb. Ahhoz ugyanis, hogy az óvónő a gyereket megfigyelhesse, alaposan megismerhesse, kis létszámú, 25 fős csoportok kellenek. Ez azzal jár, hogy kevesebb gyereket tudnak az óvodák felvenni. Az új módszert a legkisebbeknél, a kiscsoportoknál kezdjük, ezek létszáma csökken tehát. De azt hisszük, még az ilyen ár sem drága azért, hogy minden iránt fogékony, magabiztos, korukhoz képest fejlett ítélőképességgel rendelkező hatéves gyermekeket kapjanak az iskolák. ÍWe SWa éjféltől reggelig JAPÁN KÖSZÖNET A japán tengerészszakszervezet táviratban mondott köszönetet a szovjet kormánynak a 84 japán halász életének megmentéséért, akik március közepén a Kurilszigetekhez tartozó Iturup közelében kerültek viharba. ÚJABB ZAVARGÁSOK ÍRORSZÁGBAN Landonderryben, Észak-Írország fővárosában több száz köztársaságpárti tüntető — akik felvonulást rendeztek az 1916. évi dublini húsvéti felkelés emlékére — kövekkel dobálták meg a rendőrség kaszárnyáit. A hadsereg azonnal beavatkozott, s szétoszlatta a tüntetőket. Nem hivatalos jelentések szerint az összetűzésnek nem voltak sebesültjei. A különböző észak-írországi városokban több mint kilencezer rendőr és katona áll bevetésre készen, hogy elejét vegye az esetleges zavargásoknak. 500 EZER FRANK KÁRTÉRÍTÉS Lambrakisznak, a meggyilkolt görög politikai vezetőnek az özvegye kártérítési pert indított a Reggane filmvállalat ellen, amely a „Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája” című filmet készítette. Az özvegy azzal vádolja a társaságot, hogy eltorzította a filmben Lambrakisz életét, s ezért 500 ezer frank kártérítést követel. KÉT NYILATKOZAT Willy Brandt nyugatnémet kancellár televízió-nyilatkozatában ismételte meg a bonni kormány álláspontját, amely szerint az NSZK az NDK-val ugyanolyan jogérvényes szerződések megkötésére törekszik, mint amilyeneket harmadik országokkal kötnek. „Arra kell törekedni — mondotta —, hogy ténylegesen megjavuljon az egymás közötti viszony és hogy ezt hivatalosan is megerősítsék.’" Kiesinger volt bonni kancellár, a CDU elnöke viszont rádiónyilatkozatában a békés egymás mellett élés elvének „elismerése” mellett a régi revansista célok megvalósítását és az NDK-val szembeni ellenséges magatartás fenntartását, követelte. HALÁLOS BALESET AZ AUTÓVERSENYEN Halálos baleset történt, a kelet-afrikai szafari autóverseny második szakaszán, Nairobitól 1150 kilométerre David Ndahura ugandai versenyző kiperdült kocsijából és szörnyethalt. SÉRTI A NŐKET Az amerikai viharjelző központ vezetőjét felkereste a „Womennow” nőmozgalom vezetője. Roxie Bolton, a nőképviselő követelte, hogy a hurrikánoknak ezentúl ne adjanak női neveket, mert ezzel az egész női nemet sértik. GYANÚS KÍSÉRLET Münchenben lesznek az olimpiai játékok. Az NSZK sportéletének képviselői nacionalista hőzöngés közepette azt állítják, hogy „Németországban” lesznek az olimpiai játékok. Holott ezt a jogot mindig egy város kapja meg. A törekvés célja világos: a két német állam létének tagadása. Bizonyos körök tartva, hogy a szocialista államok sportolói sok érmet fognak majd szerezni, azt javasolják, hogy vissza kellene térni a „tiszta olimpiai eszméhez”. Követelik hogy ne húzzák fel a győztesek állami lobogóit és ne játsszák el a himnuszokat.