Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

' V T­an­ulmán­y­ter­v az új Tisza­i pályaudvarról (Cikkünk az 5. oldalon) $6 POLITIKAI NAPILAP * II. évfolyam, 81. szám. » 1­170. áprilisi 8., szerda will­i­h ■!—i Ara: 80 ÜLLEK mmmmmmm Stockholm—Bécs—Róma Péter János külügyminiszter stockholmi megérkezésekor elmondott beszédében pregnánsan fejezte ki a­ jelenleg ki­alakult nemzetközi helyzetet és az abban rejlő lehetőségeket, amikor célzott a szovjet—amerikai már meglevő kapcsolatok­ra és a további érintkezés előkészítésére, valamint a Szov­jetunió és az NSZK, a két német állam és általában Kelet és Nyugat párbeszédére. Ha a stockholmi tárgyalásokat beleil­lesztjük a már számos európai fővárosban folytatott megbe­szélések sorozatába — amelyekben nem csekély része volt a magyar külügyminiszter tevékenységének —, és hozzátes­­­szük a nyolc nap múlva Bécsben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokat a fegyverkorlátozásról, akkor valóban bizonyos reménykedés hathatja át a világ békéjéért aggódókat. Jellemzi az európai államok és a szovjet—amerikai tárgya­lások egyidejűségének lényeges momentumát az a magatar­tás, amelyet az új olasz kormányfő tanúsított, amikor beszé­dében egyrészt helyeselte az európai biztonsági konferencia összehívását, másrészt hitet tett Itália NATO-hűsége mellett. Mert a NATO vezető hatalma az USA, éppen a fegyverkorlá­tozásról folytat rövidesen tárgyalásokat a Szovjetunióval. Nem vitás, hogy a Földközi-tengerbe mélyen belenyúló olasz csiz­ma lakóit csak a békevágy vezérelheti, hiszen a tengeren, amely határaikat mossa, a két szuperhatalom flottája cirkál. Noha az olasz burzsoázia és kormánya természetszerűleg a NATO-ra igyekszik támaszkodni, mégis fontos számára, hogy az európai béke és biztonság megteremtésével és az ezzel egyidejű szovjet—amerikai tárgyalások eredményességével jöjjön létre, erősödjék minél jobban a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. A Földközi­­tengeren éppen úgy, mint egész Európában, valamint az At­lanti-óceán és a Csendes-óceán között is. Ezt az óhajt pedig legelsősorban a szocialista államok budapesti felhívásában körvonalazott európai biztonság megteremtése válthatja va­lóra, és az ehhez vezető út egyik újabb állomása a magyar külügyminiszter stockholmi látogatása. MÁTÉ IVÁN Róma és az európai biztonság é. Humor, az új olasz közép­bal kormány miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya támogatja az európai bizton­sági értekezlet összehívását, és az a véleménye, hogy az előkészítést minden huzavo­na nélkül meg kell kezdeni. Parlamenti bemutatkozó be­szédében a kormányfő ugyan­ekkor hitet tett a NATO mel­lett és azt is közölte, hogy kormánya a délkelet-ázsiai, valamint a közel-keleti vi­szály békés rendezését, továb­bá Nagy-Britannia közös pia­ci belépését igyekszik előse­gíteni. Közös a felelősség Európa sorsáért Tárgyalás Stockholmban A magyar és a svéd külügyminiszter beszéde a díszvacsorán A tegnap délután Stockholmba érkezett Péter János tisz­teletére svéd kollégája, Torsten Nilsson díszvacsorát adott a külügyminisztérium épületében. Ezen mindkét külügymi­niszter pohárköszöntőt mondott. Péter János felszólalásában kiemelte, hogy a svéd kül­ügyminiszter három évvel ezelőtti magyarországi láto­gatása óta az általános légkör je­lentősen változott. Ma sok tekintetben világo­sabb a helyzet, jobban látjuk, hogyan köze­líthető meg a világpolitika több fontos kérdése. Kapcsolat létesült és to­vábbi érintkezés készül a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, a Szovjet­unió és az NSZK, a két német állam, általában Nyugat és Kelet, a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok között. Mi magyarok és svédek kü­lönböző társadalmi rendszer­ben élünk, de közös a fele­lősségünk, hogy tovább ja­vítsuk Európa helyzetét. Pé­ter János hangsúlyozta, hogy feladata ezt tanulmányozni. Nagyon hasznos lenne az európai biztonsági konfe­rencia, jól elő kell készíteni, hogy sikeres legyen és eb­ben a svéd—magyar megbe­szélések is segíthetnek, hi­szen a két ország közötti kü­lönbségek ellenére, közös a felelősség Európa sor­sáért. Nilsson svéd külügyminisz­ter felszólalásában hangoz­tatta, hogy országa támogatja az európai biztonsági érte­kezlet összehívására vonatko­zó javaslatot, amennyiben azt jól előkészítik. Tovább keresik a grafitot A téli szünet után néhány napja ismét megkezdték az edelényi grafitmező teljes feltárását. A hármas akna mellett levő kutatóaknát 30 méterre akarják mélyíteni, S oldalirányú vágatokat is ki­képeznek. Az így nyert kőzet­minták remélhetőleg igazolni fogják azt a feltevést, amely szerint Edelény mellett gaz­dag grafitmező található. A hőmérséklet emelkedik Várható időjárás Miskolc térségére csütörtök délig. Változóan felhős idő, időn­ként kisebb esővel. Megélén­külő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet hajnalban 5, hol­nap délben 17 fok körül lesz. . Tizenkét éve foglalkoznak a miskolci Kossuth Gimnázium tanulói szőnyegszövés­­sel. A politechnikai napokon most is több mint 400 lányt oktatnak az iskola pedagógu­sai a szokatlan kézimunkára. A gimnázium tanulói legutóbb a Borsod—miskolci Napok keretében arattak szép sikert Budapesten. Holnap reggel 36 ügyes kezű szőnyegszövő lány utazik a Cseh—lengyel Tátrába jutalom kirándulásra, a költségeket az iskola abból az összegből fedezi, amit a lányok kerestek a társadalmi munkában készített szőnyegek­kel. (Ágotha Tibor felvétele.) 12 millió kipróbálta, 3 millió fogyasztja Az amerikai szenátus bűn­ügyekkel foglalkozó albizott­sága 120 oldalas jelentést ho­zott nyilvánosságra, amely­ben ismerteti a marihuána­élvezők számát az Egyesült Államokban. ..Hozzávetőleges becslés szerint legalább 12 millió amerikai próbálta ki a mari­huánát az elmúlt években és legalább 6 millióan szívták 1969-ben” — írja a jelentés. A felmérés alapján a rendsze­res marihuána élvezők szá­mát hárommillióra becsülik. Hazahívásukat kérik Elhagyják az országot a guatemalai követségek Guatamala fővárosának vatikáni követségén megbe­szélést tartottak az ott tar­tózkodó külföldi követségek vezetői és elhatározták, hogy haza­hívásukat kérik kormá­nyaiktól, mert a guatemalai hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megmentsék a nyugat­német nagykövetet. Holnap egyébként Guate­malába utazik — mint teg­nap már jelentettük — Scheel bonni külügyminisz­ter, hogy személyesen tisztázza von Sprell nagykövet halálá­nak körülményeit és a gépen visszafele haza­vigye a holttestet is. Útban Guatemala felé, ma Rómá­ban tesz látogatást a nyugat­német külügyminiszter, majd Washingtonban is megáll, mielőtt úticéljának végállo­másához ér. Ma befejezi munkáját az országos diákparlament (Tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap délelőtt 9 órakor folytatta tanácskozását a III. országos diákparlament; ti­zenegy óráig a szekciók ülé­seztek. Sok érdekes probléma merült fel, ezúttal az iskola­típus szerinti csoportosítás­ban ülésező bizottságokban. Több borsodi küldött szólt a KISZ követelmény­rend­szerének hiányosságairól. Sze­rintük minden alapszervezet­nél a helyi viszonyoknak megfelelő követelményrend­szert kell bevezetni. Sok szó esett a KISZ szervezeti át­rendeződéséről is. A küldöt­tek elmondották, hogy a ver­tikális alapszervezeti rend­szer bevezetésétől sem lehet csodákat várni. A munka azon múlik, hogy milyen tar­talommal töltik meg a szer­vezeti kereteket. Tizenegy órától plenáris ülést tartott a III. országos diákparlament. Az ülésen — melyen Lepedusz Katalin, a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Technikum ne­gyedikes tanulója elnökölt — többek között részt vett Lu­­gossy Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese és dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Először a mandátumvizsgáló bizottság tette meg jelentését — a küldöttek egyhangúlag elfogadták — majd hozzászó­lások következtek. A küldöt­tek délután a Szépművészeti Múzeumban megtekintették a „25­ éves a szabad Magyar­­ország” című jubileumi kiál­lítást, este pedig az Ifjúsági Magazin szerkesztőivel talál­koztak az IM-klubban. Ma, a tanácskozás utolsó napján az interpellációkra válaszolnak az illetékes mi­nisztériumok képviselői, és Méhes Lajos elvtárs, a KISZ KB első titkára, majd meg­választják a KISZ KB kö­zépiskolai és szakmunkás­­tanuló tanácsát. A diákpar­lament szerkesztő bizottsága két felhívást is közzé fog tenni az ország fiataljai­hoz. Az egyik tárgyát a Le­­nin-centenárium képezi, míg a másik a diákparlament záróközleménye lesz. (Folytatás a 6. oldalon,) Összeül a Nemzetbiztonsági Tanács Nixon elnöke mára összehívta az amerikai Nemzetbiztonsági Taná­csot. Ez a testület dönti el, hogy milyen témákat hozzon szóba a hadászati fegyverkorláto­zásról április 16-án kezdődő szovjet—amerikai tárgyaláso­kon Bécsben az amerikai de­legáció. A szenátusban java­solták, hogy a két nagyhatalom­­ a megbeszélések idejére függessze fel újabb ra­kéták telepítését. A javaslat persze nem jelent kötelező erejű döntést a kor­mány számára, s a katonai körök máris jelezték, hogy folytatni kívánják a fegyverkezési program végrehajtását. A bécsi tárgyaláson az amerikai küldöttséget Gerard Smith, a leszerelési hivatal igazgatója vezeti, aki a jövő hét elején Brüsszelben tájé­koztatja a NATO-országokat az amerikai elgondolásokról.

Next