Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-24 / 197. szám
Maguk írjákörténetüket A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága a volt népi kollégisták és nevelők, valamint a kollégiumok baráti körének tagjai részére 1970. augusztus 22—23-án baráti találkozót rendezett. Mit számít az, hogy a haj megőszült, nyilván el is nullott belőle, az arcok szélesebbek, s mindenki jószabású ruhát visel. Az egykori miskolci, borsodi népi kollégisták megismerik egymást. Ez persze nem csoda, két, két és fél évtized még nem a világ. (Még akkor sem, ha a világ éppen ez alatt a két és fél évtized alatt változott olyan nagyot.. .) A meglepő inkább az, hogy mi is jól ismerjük a NÉKOSZ hajdan volt tagjait. A főiskolán leültetett bennünket vizsgázni egy adjunktus, vagy egy fiatalabb docens; néhány perc múlva tudtuk: a vizsgáztató népi kollégista volt. Láttam a múltkoriban egy állatorvost az egyik termelőszövetkezetben. Az istállóban, ahogy a beteg állatot kezelte, köré gyűltek az emberek. Beszélgettek — értették egymást. A doktort is népi kollégium nevelte. Mint ahogy az egyik szerkesztő ismerősöm, barátom sem tudná letagadni, hogy a háború utáni első generációval valamelyik népi kollégiumban kezdte meg tanulmányait. (Nem is tagadnák le semennyiért ezt a kollégista múltat, amelyre pedig nem is illett mindig büszkélkedni.) De még majd szememre vetik, hogy túlságosan misztifikálom a régein megszűnt, megszüntetett NÉKOSZT. A misztifikáció ellen a kollégisták tiltakoznának legjobban! Objektívnek kell hát lennünk. A NÉKOSZ volt tagjai természetesen nem különleges emberek, csak származásuk, nehéz körülményeik, meg a sajátos társadalmi és történelmi atmoszféra közepette általában sokkal érzékenyebbek az egyéni és a közéleti dolgok iránt, mint az újabb generáció. (Ne vitassuk ezt a tulajdonságukat, szerzett tulajdonság, aminek megvolt annak idején az ára.) A felszabadulás utáni első években 170 általános, közepes főiskolai kollégiuma volt az országnak. A népi kollégisták száma tizenötezer lehetett. Ma négyszáz egyetemi tanár — köztük öt rektor, hatszáz tudományos fokozattal rendelkező szakember, több mint háromezer pedagógus, s számos ipari és mezőgazdasági szakember tevékenysége vallhat arról, hogy az új Magyarországon milyen szerepe volt a NÉKOSZNAK. A figyelemreméltó adatokat dr. Kardos László, a NÉKOSZ volt főtitkára ismertette a miskolci találkozón. Ezeknek az adatoknak a „megvallatása” nagyon érdekes tanulsággal szolgálhatna. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete azonban ennél jóval többre vállalkozott. A népi kollégiumok tízéves történetét kívánja közrebocsátani. Az 1039—49-ig terjedő időszak bemutatása hiteles dokumentumok alapján történik. Ritkán fordul elő a történelemben, hogy egy nemzedék mása írhatja meg történetét. Nagyon fontos azonban, hogy a NÉKOSZ forradalmi, történelmi, pedagógiai hagyományairól szóló vallomás objektív legyen! (Ezért is választották a dokumentációs formát.) Dr. Kardos László a kötet főszerkesztője elmondta, hogy eddig tízezer tétel áll rendelkezésükre, mintegy 40 ezer oldal terjedelemben. (Összesen 25 ezer tételre számítanak.) Ebben a számban azonban még nincsenek benne a magnófelvételek és a kérdőívek adatai ... Az adattárat most az a 70—80 volt miskolci kollégista is kiegészítette, akik együtt töltötték a hét végét az egyetemen. A találkozó azonban nemcsak a készülő kötet miatt jött létre. A NÉKOSZ pedagógiai hagyományaiból sok mindent felhasználhatunk mai kollégiumi és iskolai nevelésünkben. A kétnapos találkozón erről is szó esett. S úgy érzem, még tovább kell beszélgetnünk ... GYARMATI BÉLA ! Bozsik István rajza. A Televízió e heti műsorából Célok, utak, lehetőségek, vagyis mindannyiunkat érdeklő alkotói és emberi gondok adják a kedd esti beszélgetés témáját. Gerelyes Endre író, Kucs Béla szobrász és Sárközi György zeneszerző beszél ezekről a nagyon emberi dolgokról, és saját életéről. Este pedig Egy nap a parkban címmel 1953-ban készült olasz—francia film követi nyomon a Villa Borghesében járó néhány látogató életének egyes eseményeit. Szerdán nyitja meg az új tanévet az Iskolatelevízió, majd Az apósok címmel a Klasszikusok tévéfilmen sorozat adásaként Goldoni kevéssé ismert vígjátékának magyarul beszélő tévéfilmváltozatát vetítik. Csütörtökön Bácskai L. István rendezésében magyar bűnügyi filmet, A hamis Izabellát mutatja be a televízió, majd a TV Galériája a Képcsarnok Derkovits-termében Asszonyi Tamás szobrászművésszel ismerteti meg közelebbről is a nézőket. A Nyitott könyv pénteken Lengyel József: Újra a kezdet című művének keresztmetszetét adja, szombaton este pedig Lehár Ferenc, A mosoly országa című három felvonásos operettjét közvetítik, a margitszigeti Szabadtéri Színpadról, felvételről. A tavalyi budapesti művészeti hetek alkalmából a Madách Kamaraszínház mutatta be Horváth Ferenc nagy sikerű előadóest-sorozatát. A vasárnap esti „Hiába, Pest csak Pest. . című műsor ebből a programból idéz néhány részletet. Török Erzsébetről, a sokak által szeretett népdalénekesről Csenterics Ágnes készített portréfilmet. A fiatal rendezőnek ez az első önálló munkája. Az Ádám Ottó által rendezett Gellérthegyi álmok című kétrészes színművet Karinthy Ferenc írta és a vasárnap esti adás a Madách Színház Kamaraszínházának előadását vette át, felvételről. Bartókra, Beethovenre emlékeznek őszi, téli hangversenyek Az Országos Filharmónia 1970/71. évi bérleti hangversenyei a Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8 órakor hirdeti a nagy alakú plakát városszerte, és jelzi,hogy a Filharmóniánál június végétől október elejéig tartó „uborkaszezon” lassan a vége felé közeledik. A bérletek árusítását megkezdték, az érdeklődőa ,.l ívalattal” ismerkednek. — A színházban hétszer, a Zeneművészeti Szakközépiskolában hatszor lesz koncert a téli bérlet idején — mutatja a nyomdából éppenhogy kikerült plakátot Kalapos Ottó, az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségének vezetője. A színházban 668, a szakiskola Bartóktermében 367 érdeklődőnek tudunk bérletet adni. Végső fokon senki nem marad sem a nagyzenekari, sem a kamaraestek nyújtotta élmény nélkül, mert a színházi A bérlet a szakiskolában B- vagy C-bérletben rendezett hangversenyekkel párosul. Az elmúlt évben a téli szezonra 529 bérletet adott el a Filharmónia. Az idén nagyobb érdeklődésre számítanak. — Bartók- és Beethoven-év van, ezért — mint szerte az egész világon — a két nagy zeneszerző munkásságának jegyében igyekeztünk összeállítani a programot. Reméljük, hogy a koncertek tematikája és az előadóművészek neve garancia lesz a közönségnek, színvonalas hangversenyek élvezői lehetnek. A szakiskola Bartók-termében kamaraestek, önálló hegedű- és gordonkaestek lesznek, a színházban pedig nagyzenekari produkciókat tűztek műsorra. Mindjárt az első hangversenyen (október 12-én) japán vendégzenekar átszik, azután a Miskolci Szimfonikusok és híres szólisták koncerteznek itt. Az Állami Operaház művészeit, a debreceni Kodály kórust, Tusa Erzsébet zongora-, Perényi Miklós gordonka-, Kocsis Albert hegedű-, Szendrey-Karper László gitárművészeket, és még jónéhány nagy „nevet” látnak vendégül. Minden évben rendeznek Budapesten nemzetközi zenei versenyt. Erre az idén szeptemberben kerül sor, mi pedig hagyományainkhoz híven, a szakiskolában megrendezzük a díjnyertesek hangversenyét. A továbbiakban az utolsó koncert kivételével külföldi vendégművészek lépnek itt dobogóra, és szólaltatják meg hangszereiket, vagy a Bartók-terem sokak által szeretett szép hangú orgonáját. Természetesen a nyáron sem volt hangversenyek nélkül a város, és sokan látogatták azokat is. A bérletek által kínált tíz hangversenyt is valószínűleg sok száz régi koncertlátogató (és remélhetőleg legalább annyi új) iktatja be téli estéinek „menetrendjébe”, és nyári szabadságáról visszatérve, ha nem is az első, de legalább az ötödik útja a filharmónia Városház téri kis irodájába vezet. MAKA MÁRTA minden mennyiségben Szegény Mikszáth! Egy hónapon belül két anekdotikus kisregényét is ürügyül használta Hubay Miklós, hogy egészen más valamit csináljon belőlük. Az Akis Miklósból operettet, a Szelistyei asszonyokból filmet. Csak kérdés, hogy ezekhez a játékokhoz minek kell Mikszáth? Különösen ez utóbbi, a Mit csinált felséged 3-tól 3-ig? tér el még az alapszituációban, még a szereplők személyében is, hogy végül fel kell tennünk a kérdést: mi köze mindennek Mikszáth-hoz. Nem csinált olyan rossz játékot Hubay ez alkalommal, hogy ne merhette volna vállalni saját műveként ezt a filmet, így ellenben, ezzel a Mikszáthos beharangozással eleve más hangulatba ringat, és utólag becsapottnak, csalódottnak érezzük magunkat. (Azt hiszem, így utólag nézve, az Akis Miklós alakja köré fűzött operett, a Házasodj, Ausztria! . sikertelenségének is épp ez volt egyik oka.) De a hét vége nemcsak ebben a felújított történelmi játékban adott vígjátékot, mert péntek este és szombat este is e műfaj termékeit kaptuk. Pénteken Goethe fiatalkori vígjátékát, a Kéz kezet mos címűt láthattuk. A nagy költőt itt kevéssé ismert oldaláról mutatta be a televízió: a humor, a játék ügyes mesterét ismertük meg; valamint a polgári dráma alakulásának egy olyan fontos pillanatát, melyben a polgár osztályharcosan fordul szembe a nemesi világgal, ahogy (az olasz Goldonihoz hasonlóan) magához ragadja a kezdeményezést a színpadon. A szombati Léni néni (két ismeretlen nevű francia színjáték-gyáros Heltai által magyar színpadra fordított játéka) nem volt több, mint egy századfordulós kabarétréfa. Díszletek, rendezés nem komolykodott, mindent ott hagyott, ahová való. És alkalmat adott két kiváló színésznek, Pécsi Sándornak és Garas Dezsőnek, hogy remekeljenek a mulattatás, a paródia és a komikum különböző formáiban. És végül búcsúztassuk el szombat éjszakáink lassan megszokott vendégét a Nanát, a nagystílű párizsi kurtizánt. Ha nem is olyan lírai szöveggel, mint ahogy újságíró-barátja bemutatta, majd sorsa példázatát összegezve elparentálta. Először úgy tűnt, hogy csak hatásos képeskönyvet kapunk, mellékletként Zola világhírű regényéhez, de közben életre kelt a történet. Nem tudom, a folytatásos filmek lélektani optikai csalódása-e ez, addig látjuk őket, míg lassan megbarátkozunk velük, elfogadjuk élő alkotásoknak , vagy pedig tényleg egy kiváló színésznő (Katherine Schofield) kort idéző és mégis élő alakításának lettünk tanúi, aki olyan Nanát teremtett, aki tudott eszményien csúf és eszményien szép lenni. K. L. BURÓPESTIS Ebben az évben hét bubópestises megbetegedést észleltek az Egyesült Államokban. Minthogy az üdülési szezon a vége felé jár, kicsi a valószínűsége annak, hogy ez a szám növekedni fog. ELFOGLALTÁK AZ ISKOLÁKAT Tüntetésekre és iskola-elfoglalásokra került sor az uruguayi fővárosban. A tiltakozó diákok és tanárok így adtak kifejezést elégedetlenségüknek a kormány ama rendelkezésével szemben, hogy a diplomata-elrablások miatt 10 napra bezárja az állami és magánkézben levő gimnáziumokat. KÖZÁPOR ÉS TÖMEGVEREKEDÉS Belfastban egy labdarugómérkőzésről hazatérő szurkolók, akik az észak-írországi főváros protestáns közösségéhez tartoztak, tüntetve vonultak át a katolikus nyomornegyeden. Kőzápor fogadta őket és 40 perces tömegverekedés támadt köztük. Több embert letartóztattak. RETTENETES PUSZTÍTÁS Franciaország karibi gyarmatán, Martinique szigetén rettenetes pusztítást vitt végbe a Dorothy hurrikán. 38 ember vesztette életét a vihar okozta példátlanul bő esőzések nyomán. Az anyagi károkat még nem sikerült felmérni. MEGKÍNOZTÁK, MEGÖLTÉK A Connecticut állambeli New Haven bírósága előtt „fekete párducok” állnak. A vád szerint a hat néger vezetőnek, közöttük a párt elnökének azért kell felelnie, mert meggyilkolták egyik renitenskedő elvbarátjukat. A vád tanúja azt állítja, hogy az illetőt megkínozták, majd kivégezték. TILOS A DOHÁNYZÁS Az Oslóban ülésező orvosi világkongresszus elé határozattervezetet terjesztett a brit orvosok szövetsége. A tervezet értelmében az orvosok világszövetségének minden tanácskozásán tilos volna a dohányzás. A HALOTTKÉM ÁLLÍTJA Dr. Thomas Noguchi, Los Angeles-i halottkém szerint Sharon Tate-t, a Mansonbanda valószínűleg felakasztotta. A lemészárolt filmszínésznő nyakán talált sérülések erre utalnak. A halottkém elmondotta még, hogy a Sharoon Tate-t ért 16 késszúrás mindegyike halálos lett volnnaa. KÖRÖMREKORD Indiában egy Adytya nevezető tisztviselő elhatározta, hogy hosszú körmöket növeszt, és ebben világos esőt fog elérni jelenleg a leghosszabb körme több mint 16 centiméter, a legrövidebb pedig 12 mtntinüt«p hosszú. MISKOLCI Évadnyitás: szeptember 4-én, ^ ^ff fir M 9 f jg r/ NEMZETI pénteken este 7 órakor g SZÍNHÁZ Jegypénztár: délelőtt 10-től £ j este 6 óráig HatMM HM fi /