Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

Választási közlemény A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tájé­koztatja a város lakosságát, hogy az 1—6. számú ország­­gyűlési választókerületi bi­zottság elnökének, titkárá­nak és tagjainak nevét, va­lamint lakcímét tartalmazó névsor mindennap a hivata­­talos idő alatt megtekinthe­tő a városi tanács vb szer­vezési és gazdasági osztá­lyán (Tanácsház tér 8. I. ud­var, I. em.). A városi választási elnök­ség névsora ugyancsak min­dennap, a hivatalos idő alatt megtekinthető a városi ta­nács vb szervezési és gazda­sági osztályán (Tanácsház tér 8., I. udvar I. em.), az I. kér. tanács vb titkárságán (Vö­rösmarty u. 16. I. em. 12. sz. szoba), a II. kér. tanács vb titkárságán (Csabavezér u. 53. fszt. 1. sz. szoba), a III. kér. tanács vb titkárságán (Marx Károly u. 96., II. em. 3. sz. szoba). Régi probléma oldódik meg a tavasszal Ózdon. Az ÓKÜ közlekedési gyárrészlegének dolgozói, valamint az energia­­szolgáltató gyárrészleg, nagyolvasztómű egyes részlegeinek 1100 dolgozója részére épül, s már átadáshoz közeledik a korszerű öltöző, fürdő épülete a lI-es kapu mellett. Értéke 21,5 millió forint. (Fotó: Strohmayer) Mérhető és mérhetetlen károk Az alkoholizmus oka nem az — Amíg az államnak hasz­na van a szeszes italok áru­sításából, addig felesleges minden erőlködés —. han­goztatják sokan az egyéb­ként már elterjedt­­ véleményt, ha az alkoholizmus elleni társadalmi küzdelemről van szó. Ez a megfogalmazás azon­ban így hamis és nem is helytálló. Boór Károly, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság folyóiratában meg­jelent tanulmányában a sta­tisztika segítségével bizonyít­ I kár két és fél milliárd 1969-ben a szeszes italból származó állami bevétel 5 milliárd 800 millió forint­ volt. Ugyanakkor az ittasság miatt bekövetkezett közúti és üzemi balesetek miatt kelet­kezett kár értéke, valamint az ezekkel kapcsolatos gyógy­kezelési költség (táppénzzel együtt), óvatos becslések sze­rint is meghaladja a 2,5 mil­liárd forintot S ebben az összegben benne van már az a 150—200 millió forint is, amelyet tavalyelőtt az iszá­kosok, alkoholisták gyógyke­zelésére fordítottak. Nincs benne azonban sok olyan kártétel, amelyet szá­mokkal mérni tulajdonkép­pen nem is lehet, de mégis súlyos következményekkel járnak a társadalom számára. Mert az igazolatlan hiányzók, a társadalmi tulajdon ellen vétők, a vándormadarak kö­zött tekintélyes számmal vannak iszákos életet foly­tatók. S nem számszerűsít­hető az az erkölcsi kár sem, melyet az alkoholizmus a családi életben, a gyermek­­nevelésben okoz az alkoholizmus és a bűnözés A garázda vagy erőszakos jellegű súlyosabb bűncselek­mények bírósági tárgyalásain szinte állandóan visszatérő védekezése a vádlottaknak: — Részeg voltam, ittam, nem emlékszem semmire. Mert a durva jogsértések legtöbbször az önkontrollt el­vesztő izgága, kötekedő, ér­zelmileg felhangért, növekvő ,,önbizalommal” rendelkező,­­ „bátorrá” vált iszákosok kö­vetik el, s amikor felelni kell tettükért azt hiszik, a bíró­ság enyhítő körülményként mérlegeli ittasságukat. Holott, ha önhibájából ittasodott le a vádlott, részegségének ös­­­szes következményét viselnie kell, mivel büntetőjogi fele­lősségét ez a körülmény nem csökkenti. Az alkoholos befolyásolt­ság alatt elkövetett bűncse­lekmények száma országosan növekvő tendenciát mutat. 1969-ben a jogerősen elítélt bűnözők 31,4 százaléka volt ittas cselekménye elköveté­sekor, míg öt évvel korábban ez az arány 23,5 százalék volt. Iszákos nők A statisztika kétségtelenül bizonyít: az alkoholizmus „oka” nem az alkohol, mint ahogy a közlekedési balese­tek oka sem a közlekedés, hanem az út, az idő, az ál­dozat, vagy a gépjárműve­­zető. S itt az áldozat min­denkor egy személy, aki sze­mélyiségében, sorsában, vagy szervezetében rejlő okok miatt sokszor és sokat iszik, s környezetének magatartási normái sem képesek vissza­tartani az alkoholizmus út­ján. Az e témával foglalkozó tudósok minden esetben meg­állapítják: elsősorban a fér­fiak isznak. Ugyanakkor azonban azt is leszögezik: mind gyakoribbá válik az iszákosság a nők körében is, különösen az idősebb korosz­tályoknál. Vidéken ugyan — a statisztika szerint — tíz­szer ritkábban fordul elő al­koholista nő, mint Budapes­ten, ez a számadat azonban nem megbízható, mivel a vi­déken élő nők elsősorban otthon isznak, lerészegedésük tehát többnyire titokban ma­rad. Az alkoholizmussal foglal­kozó szakemberek minden­kor hangsúlyozzák: az alko­holizmus betegség. De a hoz­zá vezető út — az iszákos­ság —, csak beteges szokás, amelyet a környezet, a tár­sadalom összefogása még idejekorán visszafordíthat. RADVÁNYI ÉVA varo ADH fóruma! s fejlesztési Bontják a Jókai utcát? Készül az építési program! Rendezik a Petőfi teret Az utóbbi időben ismét megszaporodtak a városfejlesztési fórumunk címére érkező levelek. Az olvasók többsége ezúttal is elsősorban a szanálásokról érdeklődik. Valamennyien rész­letesebb felvilágosítást kérnek az általuk lakott utcák, város­részek jövőjéről. Nagy Dezsőné, Jókai u. 3. szám alatti lakos arra kér választ, milyen vá­rosrendezési elképzelések vannak utcájukra vonat­kozóan. Közismert, hogy a nyugati városrész, a Hunyadi u.—Ti­­zeshonvéd u.—Győri kapui közlekedési tengelyének for­galmi tehermentesítésére rö­videsen megkezdik az északi tehermentesítő út első sza­kaszának építését. Az új út a tervek szerint 1975-ig a Petőfi tér és a Fáskert (Győ­ri kapui ifjúsági házzal szemben) között épül meg. A munka kezdésére jövőre 12 millió, 1973-ra már 23 millió forintot irányzott elő a váro­si tanács. Az érintett útsza­kasz nyomvonala egybeesik a Jókai utcával is, de a ter­vek elkészítésével megbízott Út- és Vasúttervező Intézet várhatóan csak május máso­dik felében fejezi be a ter­vezést. Az máris bizonyos, hogy az útépítés miatt egy­két éven belül néhány száz lalcást le kell bontani. Ter­vek nélkül azonban felelőt­lenség lenne nyilatkozni. A tanulmányterv elkészülte után természetesen a részle­tekről is tájékoztatjuk olva­sóinkat. Szíveskedjenek választ adni, hogy a Győri kapu északi oldalán, a Fás­kerttől a LÁEV végállo­másig terjedő utcarész mikor kerül szanálásra? Bizonytalanságban va­gyunk, mert ezreket kel­lene költenünk a lakásra — írja egyik Győri kapui olvasónk.­ Az összekötő városrész Ist­ván tértől a Patyolatig ter­jedő szakaszának teljes be­építési terve elkészült. A vá­rosrész építése folyamatos lesz az elkövetkezendő évek­ben, de az ide tervezett több mint ötezer lakás építése részben áthúzódik az 1975 utáni időszakra. Az új vá­rosrész építésének beruházá­si ütemterve is folyamato­san készül. Az eddig konk­rétan kidolgozott építési programban a Győri kapu északi oldalának kérdéses része még nem szerepel, ezért egyelőre nem lehet megmondani, hogy az érin­tett házaikat melyik évben bontják. Tizenegy aláírással küld­tek levelet szerkesztősé­günkbe a Tanácsház tér 3. számú ház lakói: épü­letük kívü­l-belül tataro­­zásra szorul, ezért szeret­nék megtudni, hogy mi­korra tervezik a szaná­lását. A kérdéses lakóépület a tervezett Zsolcai kapu—Ta­­nácsház tér közötti, kiépítés­re kerülő belvárosi összekö­tő út miatt valóban bontás­ra kerül, az új út kiépítése azonban nem szerepel a vá­ros negyedik ötéves tervé­ben. A következő középtávú terv időszakára viszont még jó ideig nem lesznek adatok. A szanálás tehát legjobb esetben is csak az 1975 utáni években várható. Fogarasi Sándor, Jókai u. 43. szám alatti lakos írja: A hírlap július 3-i számában fényképet kö­zölt a Petőfi tér elha­nyagolt állapotáról. Azóta lebontottták a felvonulá­si épületet és a szobrot takaró palánkot, a Pető­fi tér környékének jövő­jéről azonban még nem tudott tájékoztatást adni az újság, pedig ezen a környéken nemsokára megkezdik az északi te­hermentesítő út kiépíté­sét is. Mint Nagy Dezsőné, Jókai utcai olvasónk levelére vá­laszoltunk, terv nélkül az északi tehermentesítő út épí­téséről még nem tudunk pontos tájékoztatást adni. A Petőfi tér rendezési terve azonban elkészült, és szere­pel a város idei parkosítási programjában is. Ez utóbbi­ak ismertetésére lapunkban még viszatérünk. I. P. Új termékek • exportra Mű­szaki-g­azdasági konferencia az OK­Ü-ben Műszaki-gazdasági konfe­rencia keretében vitatták meg ma délelőtt az Ózdi Ko­hászati Üzemek vezető szak­emberei és gazdasági vezetői az 1970. évi munka tapaszta­latait és az ez évi feladato­kat. Csépányi Sándor vezér­­igazgató összegezte a vállalat eredményeit. A teljes terme­lési értéktervet 7,8 százalék­kal teljesítették túl, amely a tavalyihoz képest 6,2 száza­lékos növekedést jelent. A­­ termelést és termelési érték­­növekedést immár harmadik éve 100 százalékban terme­lékenységgel érte el a válla­lat. Ez a nyereség alakulásá­ra is kedvezően hatott; 25 millióval több lett a terve­zettnél, amely már év köz­ben 4,2 százalékos bérf­ej­­lesztésre adott lehetőséget. Így a vállalat dolgozóinak bére 14,3 millió forinttal nö­vekedett. A konferencia rögzíti az 1971. évi tervfeladatokat is, amely feszített ugyan, de teljesíthető. A nyersvaster­­melést például 18—20 szá­zalékkal, a vállalat teljes termelési értéktervét 2,4—3,4 százalékkal kívánják növel­ni. Ennek érdekében mind a hazai, mind a külföldi pia­con számos új termékkel je­lentkeznek. Ilyenek többek között a légköri korróziónak ellenálló korell-acél, vala­mint a jól forgácsolható acél. De exportálni kívánnak szürke nyersvasat és henge­relt bugát is. Hűtőraktár — egymillióért Összesen 30,5 millió forin­tot fordít különböző beruhá­zásokra a negyedik ötéves terv időszakában a MÉK. Hű­tőraktárának létesítésére 1 milliót, a kereskedelmi üzlet­hálózat fejlesztésére 7,5 mil­liót, új tárolórak­tárak létesí­tésére 5,9 milliót, forgóesz­köz-bővítésre 8 milliót, gépe­sítésre és technológiai fej­lesztésre pedig 3,2 milliót költenek. BÉRLŐK KISLEXIKONA A lakásigény mértéke A tanácsi bérlakásoknál a lakásigény mértéke a következő­képpen alakul: két személyig — egy-két lakószoba; három személynél — másfél-két és fél lakószoba; négy személynél — kettő-három lakószoba; öt személynél — két és fél-három és fél lakószoba; hat személynél — három-négy lakószoba; hét személynél — három és fél-négy és fél lakószoba; nyolc személynél — négy-öt lakószoba; nyolcnál több személynél — négy és fél — a lakásügyi hatóság által esetenként meg­határozott lakószoba. Azt a kérdést, hogy a bérlő részére mikor indokolt külön­­szoba biztosítása, a lakásügyi hatóság hivatott eldönteni. A döntésnél mérlegelni kell; az együttlakó személyek egész­ségi állapotát, munkakörét vagy tevékenységét; az együttlakó személyek nemét és életkorát; azt is, hogy adott esetben a lakásban muzeális értékű magángyűjtemény elhelyezéséről is gondoskodni kell.. Az egészségi állapotra a gyógy- vagy rendelőintézet, illetve a körzeti orvos igazolása, a munkakörre vagy tevékenységre a munkaadó nyilatkozata, a magángyűjtemény muzeális ér­tékére pedig a Művelődésügyi Minisztérium bizonyítványa az irányadó. (R. 10. § Vkr. 21. §.) DR. NOVÁK ISTVÁN A VERTES­ segítsége a TVK-nak (Tudósítónktól) Hamarosan megkezdődik a TVK-ban annak a transzfor­mátorháznak a szerelése, amely a II-es műanyagfel­dolgozó üzem gépeit látja majd el árammal. Az új transzformátorház elkészíté­sénél kezdeti zavart okozott, hogy a 31-es Állami Építő­ipari Vállalat anyaghiány miatt nem készült el időben a berendezések „otthont” nyújtó épületrésszel. Most a VERTESÉ sietett a TVK se­gítségére. Vállalták, hogy a berendezések szereléséből rá­juk eső munkát hatvan he­lyett negyven nap alatt vég­zik el. Ezzel lehetővé teszik, hogy az áramellátás a koráb­ban tervezett időben megin­duljon. Munkaügy, vasúti fuvarozás KTE-előadás Miskolcon és Egerben Ma két érdekes előadást rendez a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület miskolci szer­vezete. Miskolcon, a MÁV Igazgatóságon a KTE minisz­tériumi szakosztályának elő­adója a munkaügyi terv ké­szítéséről és bontásáról tájé­koztatja hallgatóit. A másik előadásra Egerben, a MÁV ottani igazgatóságán kerül sor ..A vasúti fuvarozás fele­lőssége” címmel. Előadó: Ba­kó János, a MÁV miskolci igazgatóságának főosztályve­zetője. Nyersvasgyártás - világszínvonalon Ez év április 4-re várható­an befejeződik a Borsodi Ércelőkészítőmű Rt. II. üte­mének építése. Az idén mint­egy 280 millió forint értékű beruházási munkálatok foly­nak Sajókeresztúron, s ezzel éri el a beruházás összkölt­sége az 1,5 milliárd forintot. A BÉM Rt. teljes üzembe lé­pése után az LKM és az ÖKü nagyolvasztói olyan betéttel üzemeltethetők, ami világ­­színvonalon biztosítja a nyersvasgyártást. A jelenlegi egy tonna nyersvasra eső 900—1000 kg fajlagos koksz­fogyasztás például 650—700 kg-ra csökken.

Next