Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Bemutató és vita A Játékszín '71 csütörtök esti előadásán a Művészklub tagjai ülnek majd a nézőtéren. Wittlinger Ismeri a tejutat? című színművét nézik meg. Az előadást a Művészklubban vita követi. Elpusztult Rákóczi fája A balatonakarattyai famatuzsálem, a 600 éves Rákóczi szilfa tavaly már csak néhány oldalhajtásával mutatta az élet jeleit, az idén már nem is hozott zöld ágat. Az ország legnevesebb botanikusai, szakemberei munkálkodtak megmentésén, s megállapításuk szerint ezt a fát is az amerikai szilfavész néven ismert betegség támadta meg és pusztította el. A fa hatalmas törzsét és csonka ágkoronáját nem távolítják el, meghagyják természeti emléknek. REFLEKTOR ^ Ma Budapesten a szovjet nagyikövetség fogadást ad a szovjet sajtó napja alkalmából. Egerből 300 utassal barátságvonat indul a Szovjetunióba. Esztergomban a Nemzetközi Vöröskereszt delegációja megtekinti a város nevezetességeit. Győrött sajtótájékoztatót tartanak a május 11-én megnyíló VI. magyar ömlőnapokról. ★ Szekszárdon megrendezik a Tolna megyei borversenyt. + Székesfehérvárott megkezdődnek az Alba Regáa naipak. + Tatabányán a szénbányák vállalat bemutatja a sajtó képviselőinek legújabb víztisztító és ásványdúsító berendezéseit. Kohászati anyagmozgatási ankét Kétnapos kohászati anyagmozgatási ankétot rendezett a MTESZ Borsod megyei Szervezete Anyagmozgatási Szakbizottsága és a GTE miskolci csoportja az LKM ifjúsági klubjában. Az ankétot Zámbó Pál műszaki igazgató, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóhelyettese megnyitó beszédében elmondotta, hogy az anyagmozgatás a termelés egyik legfontosabb fázisa: egy-egy gyártmány előállítási költségének 15—30 százalékát teszi ki a nyílt anyagmozgatás költsége. Rendkívül fontos tehát az anyagmozgatási folyamatok célszerű megszervezése, gépesítése, költségeinek csökkentése. Ennek ellenére az anyagmozgatás fejlődése az egész világon — így hazánkban is — messze elmaradt a gyártástechnológia fejlődési ütemétől. Ezt felismerve kormányunk az elkövetkezendő ötéves terv során az anyagmozgatást kiemelt népgazdasági ágként fogja kezelni. Ez magával hozza a szakemberek képzésének fejlődését, az anyagmozgató gépek gyártásának minőségi és mennyiségi fokozását, a meglevő berendezések és folyamatok korszerűsítését. A megnyitó után az első napi szekcióelőadások kerültek sorra. Az előadások témái között szerepelt az anyagmozgatás fejlesztésének szerepe a gazdasági életben, valamint az anyagmozgatás és a munkaerő kapcsolata. Az anyagmozgatás fejlesztése, gépesítése különösen nagy jelentőségű most, amikor az ipar „munkaerőéhsége” szinte kielégíthetetlen. A számítógép az anyagmozgatási folyamatok tervezésében és irányításában is nagy szerephez jut. Segítségükkel a problémák, célfüggvények matematikai megfogalmazása után kiválasztható egy-egy anyagmozgatási folyamat legkedvezőbb változata. Ezekről a témákról a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodáinak kutatói tartottak érdekes, sok hasznos információt tartalmazó előadásokat. Az ankét ma délután dr. Lévai Imre tanszékvezető egyetemi tanár, az Anyagmozgatási Szakbizottság elnökének zárszavával ér rá Új textíliák a BNV-re A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatja három újdonságát: a triprint-et (henger- és filmnyomással mintázott lánchurkolt, nyomott triacetát), az interprint-et (hengeres filmnyomással mintázott körkötött interlock kelmét) és a budavore-t (az 50 százalékban poliészter és 50 százalékban pamut alapanyagú, maratott eljárással készülő csipkeszerű anyagot). Mindhárom anyag egyaránt alkalmas női ruhák, blúzok, férfiingek, alkalmi ruhák készítésére. Könnyen kezelhetők, forma- és mérettartók,, szintetikus mosószerrel tisztíthatók, vasalást nem igényelnek. A BNV-vel egyidejűleg jelennek meg a vállalat mintaboltjaiban, a Centrum áruházakban és szakeüzletekben. Lépések az egyetem felé lásának elősegítésére , matematikából és fizikából felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokat szervezhetnek. A tanfolyamok kétévesek, a középiskola harmadik osztályában kezdődnek a negyedikben folytatódnak és az érettségiig tartanak. A minél eredményesebb kollektív és egyéni foglalkozás érdekében egyegy tanulócsoport létszáma 15-nél nem lehet több. Egy tanfolyamon több középiskola diákjai is részt vehetnek. Az utasítás felhívja az igazgatók és a szaktanárok figyelmét, hogy már a második osztályban válasszák ki a fizikai dolgozók gyermekei közül azokat, akiket alkalmasnak tartanak felsőfokú továbbtanulásra. A rendelkezés lehetőséget biztosít a szaktanár jutalmazására, ha kiemelkedő munkája eredményeként csoportjából az induló létszám legalább 70 százalékát felveszik felsőoktatási intézménybe. Rendkívüli feljebbsorolásban részesülhet az a pedagógus, akinek csoportjából az induló létszám 80, vagy annál nagyobb százalékát veszik fel. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása értelmében a gimnáziumok és a szakközépiskolák — a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei felsőfokú továbbtanu A magyar program lett az első Magyar sikerrel zárult az OIRT „Interradio show 1971” nemzetközi szórakoztató műsor vetélkedője. A versenyben, amelyen 12 ország adói vettek részt, az első díjat, az ezüst antelmát a magyar program hódította el. A kétfordulós vetélkedőin a második a szófiai rádió műsora lett, a harmadik helyet pedig a moszkvai rádió szerezte meg. A nyertes magyar program alkotói: Mike Klára és Bozó László, valamint a főszereplő Markos József (Alfonzó) ebből az alkalomból nívódíjat kapott. Óvás — társadalmi munkában A Majális park keleti lejtőjén frissen mázolva várják a kirándulókat a hinták, libikókák, cigánykerekező karikák, körbe forgó függeszkedők, egyensúlyozók és a rönkvár. Mindezeket társadalmi munkában készítették el és szerelték fel miskolci vállalatok, üzemek munkásai. A szombati majálisozók kellemes meglepetésében kellemetlen az volt, hogy a nemrégen felszerelt hinták függesztő huzalai közül néhányat már elgörbítettek. Garázdákkal, rongálókkal még a legforgalmasabb utcán is találkozhatunk, tehát számítani kell rá, hogy a forgalomtól távol eső Majális park csalogató célpontjául fog szolgálni ezeknek az elemeknek. Jó lenne gondolkodni azon, hogyan lehetne megszervezni társadalmi munkában a játékok elkészítése és felállítása után azok megóvását is. NY. SZ. 5. Az Eötvös-kastély parkjában áll ez a kis emlékmű. Eötvös József valamelyik őse emeltette, s bár a homlokzat titkosírását sikerült megfejteni, mindmáig senki sem tudja biztosan, hogy az „alszik’ szó kire vonatkozik. A számos feltételezés közül a legvalószínűbbnek az látszik, hogy egy korán elhunyt gyermek emlékét őrzi az oszlopok alatt nyugvó kőkoporsó. (Baloldali képünk.) — Szőke Ferenc a kedvünkért rendezett egy kis bemutatót, házának udvarán. A lábánál heverő kőmozsárban valaha fűszert, mákor diót törtek az asszonyok. (Jobboldali képünk.) (Ágotha Tibor felvételei) Borsod megye területén szervizvezetői állás betöltésére pályázatot hirdet híradásipari és elektromos szolgáltató vállalat Pályázati feltételek: technikusi vagy annál magasabb képzettség, vezetői munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlat Pályázatokat részletes eddigi működési leírással „Szolgáltatás ’71” jeligére kérjük a kiadóba Emlékidéző Sály A Bükk gyermekei, kiváló szőlőt érlelő dombok ölelik körül Sályt. Sokan éppen a szőlőkultúrájáról ismerik, aki azonban irodalmunk múltja és a történelem iránt érdeklődik, annak többet mond a község neve. Hiszen itt tanulta a betűvetést Gárdonyi Géza, az Eötvös-kastély pedig mind történelmi, mind irodalmi múltját tekintve, nevezetes hely. Malyáta mester keze alatt Szinte természetesnek veszem, hogy ebben a kedves, hangulatos borsodi községben sok olyan emberrel talalálkozom, aki érdeklődik szülőhelye múltja iránt, sőt kutatja és gyűjti is e múlt emlékeit. Közéjük tartozik a fiatal tanárnő, Szabó Ildikó is, aki az egyik „mozgatója” az általános iskolásokból verbuválódott helytörténeti szakkörnek. — A miskolci Herman Ottó Múzeum támogatásával dolgozgatunk s a szakemberek irányításával szeretnénk berendezni kis helyi múzeumunkat is, hogy végre méltó helyre kerüljenek a sok év alatt összegyűjtött népművészeti tárgyak, községünk múltját idéző dokumentumok. A majdani múzeum épületét már ki is szemelték maguknak. Jól választottak, hiszen abban a házikóban kívánnak berendezkedni, ahol Gárdonyi Géza a betűvetést tanulta két éven keresztül Maryáta Ignácz tanítómester keze alatt. A kedves tanítómesterről többször is megemlékezik munkáiban az író, és más sályi emberek is felbukkannak gyermekkort idéző novelláiban, regényeiben. A csudaszoba A háznak azt a részét, ahol hajdan a tanterem volt, most egy nyugdíjas pedagógus, Szőke Ferenc lakja. Muzsikás hangú csengőfüzér köszönt bennünket az ajtónyitásnál, s aztán feltárul előttünk a „csudaszoba”. A furcsa elnevezés nem a házigazdától, hanem kísérőmtől, Szabó Ildikótól származik. Nem teljesen alaptalanul nevezi így Szőke Ferenc házi múzeummá berendezett lakószobáját. Hétfiókos szekrény, korsótartó, tulipános láda, pingált pad adja a kis szoba hangulatos bútorzatát. S a falakon, polcokon, szekrényeken mindenütt a népművészet remekei: festett tányérok, korsók, bokályok. A virágmintás függönyt félrehúzva, a látogató emlékezetének mélyéről felbukkannak a régen olvasott Gárdonyi-sorok, melyek szerint a tanteremből az utcára láthattak a nebulók, de olyan alacsony volt az iskola ablaka, hogy csak a járókelők lábának mozgását figyelhették, miközben Malyáta mester az ábécé rejtelmeit magyarázta. Napestig el lehetne itt gyönyörködni Szőke Ferenc gyűjteményében, ami egyszer majd szintén a kis sályi múzeumot gazdagítja. Bár Barsi Ernő, a község történetének legtudósabb kutatója — pedagógus és jelenleg Egerben él — nincs jelen, tulajdonképpen az ő szavain keresztül ismerhetem meg az Eötvös-kastély múltját. Szabó Ildikó ugyanis lépten-nyomon őt idézi nagy tisztelettel és szeretettel. Több mint száz évvel azután, hogy Eötvös József itt lakott, dolgozott (minden bizonnyal itt írta első regényét, A Karthausit), az öreg épület ismét él, gyermekzsivajtól hangos. Igaz, hiányzik valami ebből a tavaszi napsütést köszöntő vidámságból, a kastély ugyanis a Mozgásjavító Intézet kis kezeltjeinek nyújt otthont. BÉKÉS DEZSŐ Intézkedések a DEB-vizsgálat után Társadalombiztosítás Annak idején beszámoltunk arról a széles körű vizsgálatról, melyet a társadalombiztosítás területén végzett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Szóvá tettük egyebek között — a vizsgálati tapasztalatok alapján —, hogy egyes vállalatoknál nem állnak feladatuk magaslatán a társadalombiztosítás ügyintézői, ideje továbbfejleszteni néhány üzemben az orvosi ellátást, s sürgettük az üzemi balesetek okainak az eddiginél pontosabb feltárását. A Népi Ellenőrzési Bizottság észrevételeit eljuttatta az illetékes szervekhez és az érintett vállalatok vezetőségéhez. Ezért most arról adhatunk számot, milyen intézkedések születtek a vizsgálat óta. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a társadalombiztosítási csoport vezetőjét — prémiumának megvonása mellett — felmentette beosztása alól és több más ügyintézőt fegyelmi büntetéssel sújtott. Számos vállalatnál a belső ellenőrök feladatává tették a társadalombiztosítási ügyintézés rendszeres vizsgálatát. A sajószentpéteri üveggyárban felkészültek az üzemorvosi ellátás bevezetésére. Megnyugvással olvastuk a vállalatoktól kapott válaszlevelekben, hogy ismételten felhívták az illetékes ügyintézők figyelmét: az eddiginél gondosabban vizsgálják felül az üzemi balesetek okait, és a törvényesség szigorú betartásával érvényesítsék a dolgozók kártérítési igényét. Mivel a népi ellenőrök annak idején azt is tapasztalták, hogy a dolgozók tekintélyes hányada nincs tisztában vele, milyen társadalmi juttatásokban részesülhet, ezért az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ismertetőt állított össze „Tájékoztató a betegségi biztosítási szolgáltatásokról, a családi pótlék megállapításáról és ügyviteléről” címmel. Az ismertetőt sokszorosítják és szétosztják a dolgozók között.