Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Bemutató és vita A Játékszín '71 csütörtök esti előadásán a Művészklub tagjai ülnek majd a nézőté­ren. Wittlinger Ismeri a tej­utat? című színművét nézik meg. Az előadást a Művész­klubban vita követi. Elpusztult Rákóczi fája A balatonakarattyai fama­tuzsálem, a 600 éves Rákóczi szilfa tavaly már csak néhány oldalhajtásával mutatta az élet jeleit, az idén már nem is hozott zöld ágat. Az ország legnevesebb botanikusai, szakemberei munkálkodtak megmentésén, s megállapítá­suk szerint ezt a fát is az amerikai szilfavész néven is­mert betegség támadta meg és pusztította el. A fa hatalmas törzsét és csonka ágkoronáját nem tá­­volítják el, meghagyják ter­mészeti emléknek. REFLEKTOR ^ Ma Budapesten a szov­jet nagyikövetség fogadást ad a szovjet sajtó napja alkal­mából. Egerből 300 utassal barátságvonat indul a Szov­jetunióba.­­ Esztergomban a Nemzetközi Vöröskereszt de­legációja megtekinti a város nevezetességei­t. Győrött sajtótájékoztatót tartanak a május 11-én megnyíló VI. magyar ömlőnapokról. ★ Szekszárdon megrendezik a Tolna megyei borversenyt. + Székesfehérvárott megkez­dődnek az Alba Regáa naipak. + Tatabányán a szénbányák vállalat bemutatja a sajtó képviselőinek legújabb víz­tisztító és ásványdúsító be­rendezéseit. Kohászati anyagmozgatási ankét Kétnapos kohászati anyag­­mozgatási ankétot rendezett a MTESZ Borsod megyei Szervezete Anyagmozgatási Szakbizottsága és a GTE miskolci csoportja az LKM ifjúsági klubjában. Az ankétot Zámbó Pál mű­szaki igazgató, a Lenin Ko­hászati Művek vezérigazgató­helyettese megnyitó beszédé­ben elmondotta, hogy az anyagmozgatás a termelés egyik legfontosabb fázisa: egy-egy gyártmány előállítási költségének 15—30 százalékát teszi ki a nyílt anyagmozga­tás költsége. Rendkívül fon­tos tehát az anyagmozgatási folyamatok célszerű megszer­vezése, gépesítése, költségei­nek csökkentése. Ennek el­lenére az anyagmozgatás fej­lődése az egész világon — így hazánkban is — messze el­maradt a gyártástechnológia fejlődési ütemétől. Ezt felis­merve kormányunk az elkö­vetkezendő ötéves terv során az anyagmozgatást kiemelt népgazdasági ágként fogja kezelni. Ez magával hozza a szakemberek képzésének fej­lődését, az anyagmozgató gé­pek gyártásának minőségi és mennyiségi fokozását, a meg­levő berendezések és folya­matok korszerűsítését. A megnyitó után az első napi szekcióelőadások kerül­tek sorra. Az előadások té­mái között szerepelt az anyag­­mozgatás fejlesztésének sze­repe a gazdasági életben, va­lamint az anyagmozgatás és a munkaerő kapcsolata. Az anyagmozgatás fejlesztése, gépesítése különösen nagy je­lentőségű most, amikor az ipar „munkaerőéhsége” szinte kielégíthetetlen. A számítógép az anyag­­mozgatási folyamatok terve­zésében és irányításában is nagy szerephez jut. Segítsé­gükkel a problémák, célfügg­vények matematikai megfo­galmazása után kiválasztható egy-egy anyagmozgatási fo­lyamat legkedvezőbb válto­zata. Ezekről a témákról a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium Ter­vező Irodáinak kutatói tar­tottak érdekes, sok hasznos információt tartalmazó elő­adásokat. Az ankét ma délután dr. Lévai Imre tanszékvezető egyetemi tanár, az Anyag­­mozgatási Szakbizottság el­nökének zárszavával ér rá­ Új textíliák a BNV-re A Budaprint Pamutnyo­móipari Vállalat az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron bemutatja három újdonsá­gát: a triprint-et (henger- és filmnyomással mintázott lánchurkolt, nyomott triace­­tát), az interprint-et (henger­es filmnyomással mintázott körkötött interlock kelmét) és a budavore-t (az 50 szá­zalékban poliészter és 50 százalékban pamut alap­anyagú, maratott eljárással készülő csipkeszerű anyagot). Mindhárom anyag egyaránt alkalmas női ruhák, blúzok, férfiingek, alkalmi ruhák ké­szítésére. Könnyen kezelhe­tők, forma- és mérettartók,, szintetikus mosószerrel tisz­títhatók, vasalást nem igé­nyelnek. A BNV-vel egyide­jűleg jelennek meg a válla­lat mintaboltjaiban, a Cent­rum áruházakban és szakeüz­­letekben. Lépések az egyetem felé­ lásának elősegítésére , ma­tematikából és fizikából fel­vételi vizsgára előkészítő tan­folyamokat szervezhetnek. A tanfolyamok kétévesek, a kö­zépiskola harmadik osztályá­ban kezdődnek a negyedik­ben folytatódnak és az érett­ségiig tartanak. A minél ered­ményesebb kollektív és egyé­ni foglalkozás érdekében egy­­egy tanulócsoport létszáma 15-nél nem lehet több. Egy tanfolyamon több középiskola diákjai is részt vehetnek. Az utasítás felhívja az igazgatók és a szaktanárok figyelmét, hogy már a máso­dik osztályban válasszák ki a fizikai dolgozók gyermekei közül azokat, akiket alkal­masnak tartanak felsőfokú továbbtanulásra. A rendelkezés lehetőséget biztosít a szaktanár jutalma­zására, ha kiemelkedő mun­kája eredményeként csoport­jából az induló létszám leg­alább 70 százalékát felveszik felsőoktatási intézménybe. Rendkívüli feljebbsorolásban részesülhet az a pedagógus, akinek csoportjából az indu­ló létszám 80, vagy annál na­gyobb százalékát veszik fel. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása ér­telmében a gimnáziumok és a szakközépiskolák — a fizi­kai dolgozók tehetséges gyer­mekei felsőfokú továbbtanu­ A magyar program lett az első Magyar sikerrel zárult az OIRT „Interradio show 1971” nemzetközi szórakoztató mű­sor vetélkedője. A verseny­ben, amelyen 12 ország adói vettek részt, az első díjat, az ezüst antelmá­t a magyar program hódította el. A két­fordulós vetélkedőin a máso­dik a szófiai rádió műsora lett, a harmadik helyet pedig a moszkvai rádió szerezte meg. A nyertes magyar program alkotói: Mike Klára és Bozó László, valamint a főszerep­lő Markos József (Alfonzó) ebből az alkalomból nívódí­jat kapott. Óvás — társadalmi munkában A Majális park keleti lejtőjén frissen mázolva várják a ki­rándulókat a hinták, libikókák, cigánykerekező karikák, körbe forgó függeszkedők, egyensúlyozók és a rönkvár. Mindezeket társadalmi munkában készítették el és szerelték fel miskolci vállalatok, üzemek munkásai. A szombati majálisozók kelle­mes meglepetésében kellemetlen az volt, hogy a nemrégen felszerelt hinták függesztő huzalai közül néhányat már el­görbítettek. Garázdákkal, rongálókkal még a legforgalma­sabb utcán is találkozhatunk, tehát számítani kell rá, hogy a forgalomtól távol eső Majális park csalogató célpontjául fog szolgálni ezeknek az elemeknek. Jó lenne gondolkodni azon, hogyan lehetne megszervezni társadalmi munkában a játékok elkészítése és felállítása után azok megóvását is. NY. SZ. 5. Az Eötvös-kastély parkjában áll ez a kis emlékmű. Eötvös József valamelyik őse emeltette, s bár a homlokzat titkosírását sikerült megfejteni, mindmáig senki sem tudja biztosan, hogy az „alszik­’ szó kire vonatkozik. A számos feltételezés közül a legvalószí­nűbbnek az látszik, hogy egy korán elhunyt gyermek emlékét őrzi az oszlopok alatt nyug­vó kőkoporsó. (Baloldali képünk.) — Szőke Ferenc a kedvünkért rendezett egy kis bemu­tatót, házának udvarán. A lábánál heverő kőmozsárban valaha fűszert, mákor diót tör­tek az asszonyok. (Jobboldali képünk.) (Ágotha Tibor felvételei) Borsod megye területén szervizvezetői állás betöltésére pályázatot hirdet híradásipari és elektromos szolgáltató vállalat Pályázati feltételek: technikusi vagy annál magasabb képzettség, vezetői munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlat Pályázatokat részletes eddigi működési leírással „Szolgáltatás ’71” jeligére kérjük a kiadóba Emlékidéző Sály A Bükk gyermekei, kiváló szőlőt érlelő dombok ölelik kö­rül Sályt. Sokan éppen a szőlőkultúrájáról ismerik, aki azonban irodalmunk múltja és a történelem iránt érdeklődik, annak többet mond a község neve. Hiszen itt tanulta a betűvetést Gár­donyi Géza, az Eötvös-kas­tély pedig mind történelmi, mind irodalmi múltját te­kintve, nevezetes hely. Malyáta mester keze alatt Szinte természetesnek ve­szem, hogy ebben a kedves, hangulatos borsodi község­ben sok olyan emberrel ta­­lalálkozom, aki érdeklődik szülőhelye múltja iránt, sőt kutatja és gyűjti is e múlt emlékeit. Közéjük tartozik a fiatal tanárnő, Szabó Ildikó is, aki az egyik „mozgatója” az általános iskolásokból ver­buválódott helytörténeti szak­körnek. — A miskolci Herman Ot­tó Múzeum támogatásával dolgozgatunk s a szakembe­rek irányításával szeretnénk berendezni kis helyi múzeu­munkat is, hogy végre méltó helyre kerüljenek a sok év alatt összegyűjtött népművé­szeti tárgyak, községünk múltját idéző dokumentu­mok. A majdani múzeum épüle­tét már ki is szemelték ma­guknak. Jól választottak, hi­szen abban a házikóban kí­vánnak berendezkedni, ahol Gárdonyi Géza a betűvetést tanulta két éven keresztül Maryáta Ignácz tanítómester keze alatt. A kedves tanító­­mesterről többször is meg­emlékezik munkáiban az író, és más sályi emberek is fel­bukkannak gyermekkort idé­ző novelláiban, regényeiben. A csudaszoba A háznak azt­ a részét, ahol hajdan a tanterem volt, most egy nyugdíjas pedagógus, Szőke Ferenc lakja. Muzsikás hangú csengőfü­zér köszönt bennünket az ajtónyitásnál, s aztán feltá­rul előttünk a „csudaszoba”. A furcsa elnevezés nem a házigazdától, hanem kísé­rőmtől, Szabó Ildikótól szár­mazik. Nem teljesen alapta­lanul nevezi így Szőke Fe­renc házi múzeummá be­rendezett lakószobáját. Hét­fiókos szekrény, korsótartó, tulipános láda, pingált pad adja a kis szoba hangulatos bútorzatát. S a falakon, pol­cokon, szekrényeken minde­nütt a népművészet reme­kei: festett tányérok, korsók, bokályok. A virágmintás függönyt félrehúzva, a látogató emlé­kezetének mélyéről felbuk­kannak a régen olvasott Gár­donyi-sorok, melyek szerint a tanteremből az utcára lát­hattak a nebulók, de olyan alacsony volt az iskola abla­ka, hogy csak a járókelők lá­bának mozgását figyelhették, miközben Malyáta mester az ábécé rejtelmeit magyaráz­ta. Napestig el lehetne itt gyö­nyörködni Szőke Ferenc gyűjteményében, ami egyszer majd szintén a kis sályi mú­zeumot gazdagítja. Bár Barsi Ernő, a község történetének legtudósabb ku­tatója — pedagógus és jelen­leg Egerben él — nincs je­len, tulajdonképpen az ő sza­vain keresztül ismerhetem meg az Eötvös-kastély múlt­ját. Szabó Ildikó ugyanis lép­­ten-nyomon őt idézi nagy tisztelettel és szeretettel. Több mint száz évvel az­után, hogy Eötvös József itt lakott, dolgozott (minden bi­zonnyal itt írta első regé­nyét, A Karthausit), az öreg épület ismét él, gyermekzsi­vajtól hangos. Igaz, hiányzik valami ebből a tavaszi nap­sütést köszöntő vidámságból, a kastély ugyanis a Mozgás­javító Intézet kis kezeltjei­­nek nyújt otthont. BÉKÉS DEZSŐ Intézkedések a DEB-vizsgálat után Társadalombiztosítás Annak idején beszámol­tunk arról a széles körű vizsgálatról, melyet a társa­dalombiztosítás területén végzett a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Szóvá tettük egyebek között — a vizsgálati tapasztalatok alap­ján —, hogy egyes vállala­toknál nem állnak feladatuk magaslatán a társadalombiz­tosítás ügyintézői, ideje to­vábbfejleszteni néhány üzem­ben az orvosi ellátást, s sür­gettük az üzemi balesetek okainak az eddiginél ponto­sabb feltárását. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság észrevételeit eljuttatta az illetékes szervekhez és az érintett vállalatok vezetősé­géhez. Ezért most arról ad­hatunk számot, milyen in­tézkedések születtek a vizs­gálat óta. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató­ja a társadalombiztosítási csoport vezetőjét — prémiu­mának megvonása mellett — felmentette beosztása alól és több más ügyintézőt fegyel­mi büntetéssel sújtott. Szá­mos vállalatnál a belső el­lenőrök feladatává tették a társadalombiztosítási ügyin­tézés rendszeres vizsgálatát. A sajószentpéteri üveggyár­ban felkészültek az üzemor­vosi ellátás bevezetésére. Megnyugvással olvastuk a vállalatoktól kapott válasz­levelekben, hogy ismételten felhívták az illetékes ügyin­tézők figyelmét: az eddiginél gondosabban vizsgálják felül az üzemi balesetek okait, és a törvényesség szigorú be­tartásával érvényesítsék a dolgozók kártérítési igényét. Mivel a népi ellenőrök an­nak idején azt is tapasztal­ták, hogy a dolgozók tekin­télyes hányada nincs tisztá­ban vele, milyen társadalmi juttatásokban részesülhet, ezért az Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ismertetőt állított össze „Tájékoztató a beteg­ségi biztosítási szolgáltatá­sokról, a családi pótlék meg­állapításáról és ügyviteléről” címmel. Az ismertetőt sok­szorosítják és szétosztják a dolgozók között.

Next