Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Eger múltja a szolnoki filmszemlén Szombaton zárult Szolnokon a második Képzőművészeti Filmszemle, e műfaj legjelentősebb hazai eseménye. A Vörös Csillag moziban, három napon át 35 képzőművészeti kisfilmet mutattak be, s örvendetes, hogy az idei szemlén néhány értékes, hasznos ismeretterjesztő munkával részt vett már a Magyar Televízió is. Általában három filmet emeltek ki a szemle befejeztével a kritikusok, s a szemlélők egyaránt. Igen nagy hatást keltett a nézőkben Huszárik Zoltán alkotása, amely az Olaszországban élő magyar művész, Amerigo Tot alkotásait, szobrászaténak lényegét mutatta meg. S ugyanígy általános tetszést aratott Kollányi Ágoston színes technikával készült filmje, a „Mozaik, arany háttérrel”, amely Barcsay Jenő műhelyébe viszi az avatatlan nézőt. Eger múltja, kultúrája is megjelent a szolnoki filmszemlén. Nagy sikerrel mutatták be Németh István és Szabó Árpád alkotását, „A kövek újra élnek” címmel, poéitikus keretbe illesztve mindazokat a műemlékeket, festményeket és szobrokat, amelyeket a felvevőgép Heves megye székhelyén és környékén megkeresett. Mint értesülünk, a Szolnoki Képzőművészeti Filmszemlét két év múlva nemzetközi fesztiválként rendezik meg. A júniusi Napjaink Feledy Gyula kifejező, szép rajza és a Napjaink vezércikke az első oldalon a könyv ünnepét köszönti. Könyvek Miskolcról a cikk címe, mely „azt szeretné kifejezni, hogy mér itt is születnek könyvek.” Megtudjuk: „A mostani ünnepi könyvhéten először történik kísérlet arra, hogy a miskolcinak — északmagyarországinak — tekinthető könyvtermést számba vegyük és bemutassuk.” Hagyományaihoz híven követi a lap a közelmúlt jelentős kulturális eseményeit. Nagy Béla „képeket” ad a miskolci filmfesztiválról, Borbély László a Miskolci Galériában kiállított rajzokról szól, Tarján Tamás pedig Komédiák sok halottal címmel ír budapesti színházi levelet, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Csurka István Döglött aknák című műveiről. Gulyás Mihály A növekedés gondjai címmel időszerű társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Fekete Gyula Egy korty tenger sorozatában ezúttal Életmű címmel született írás, mely a gyermeknevelés gondjairól, az életüket a gyermeknek szentelő szülőkről szól. Marafkó László kérdezi: Miért hemzsegnek a költők? Válasza legalább annyira találó, mint amennyire ironikus. Zimonyi Zoltán a fiatal írók és művészek szemléjének első füzetét a Mozgó Világot, és az 1946. június 22-én először megjelent Ütünk című lapot, a Romániai Szocialista Köztársaság írószövetségének lapját köszönti. Gerhart Hauptmann halálának 25. évfordulójára Bán Ervin emlékezik, ,,Legendákat Fábry Zoltánról” pedig Kovács Győző ír. Novellát Hajdú László, Hargittay Attila, Ördögi Szilveszter és Tóth Lajos, verset — többek között — Garai Gábor, Kalász László, Kiss Benedek, Kovács István, Péntek Imre és Utassy József tollából olvashatunk. A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka macskajáték „Micsoda férfi... játszani mer az élettel.” Karinthy Frigyes adja ezeket a szavakat egyik színpadi hőse szájába, s bár az egyfelvonásos végén ez „csak” slussz-poén, tudjuk, hogy az életműben ars poétikává nő. A játék vállalásához (persze csak akkor, ha életre-halálra akarunk játszani) valóban férfi kell. Azaz kemény és elszánt ember. A Macskajáték özv. Orbánnéja ilyen, s a mű bizonyítja, hogy nem más az író sem. Nem is lehet más. Így hát a szégyenlős széplelkek bizonyára némi viszolygással nézik a Macskajátékot. Nem csoda, hiszen megszokták — sőt mindannyian így szoktuk meg —, hogy a színházban sírni vagy nevetni kell. Örkénynél folyvást jelen van a színjátszás mindkét múzsája, mégsem olyan egyszerű dolog a mű alá odaragasztani a címkét: tragikomédia. De hát a színlapon nem lehet magyarázkodni. Nekünk — annyi kritika után — már felesleges elmondani, hogy a Macskajáték bizarr, groteszk, sőt abszurditásba hajló dráma. A legfontosabb nem is ez. A fontos az, hogy van-e valaki, lesz-e valaki, aki meghallja a nyávogásunkat, visszafelel miákoló hangunkra, s egyáltalán hangra merjük-e nyitni szánkat, kockáztatva ezzel, hogy szánalmasak, nevetségesek leszünk? Vagy egyszerűen csak azért maradunk némák, mert érezzük, hogy fölösleges nyávogni. Vagy ami még rosszabb: hogy nyávogni szeretnénk, de ciripelni, csicseregni vagy kaffogni kell. özv. Orbán Béláné kétségtelenül groteszk jelenség, furcsa, talán azt is mondhatnám, hogy természetellenes szituációban, de vállalja érzéseit, öregen és esetten is ragaszkodik szerelméhez, s ha újra kezdené az életet, nem csinálná másként. Örkény kegyetlen dolgokat művel ezzel az öregasszonnyal, s persze nem kíméli a többieket sem; a csámcsogó protézist hordó, szenvelgő és hazudozó idős embereket. De merné-e valaki tagadni, hogy szereti őket? A Szolnoki Szigligeti Színház tegnap látott előadása elsősorban azért érdemel elismerést, mert a rendező és az együttes mindezt tudja az íróról és művéről. Székely Gábor szakmai ismeretei mellett bölcsességéről is tanúságot tett, mikor ezt a furcsa játékot a lehető legegyszerűbb eszközökkel állította színpadra. A Fehér Miklós alkotta térben — melyből nem hiányoznak a hangulat-, kor- és jellemfestő elemek — nemcsak a darab gondolatisága nem szenved csorbát, hanem a dráma ívét is jól meg lehet rajzolni. Ehhez persze kitűnő színészek állnak Székely Gábor rendelkezésére. Hegedűs Ágnes harsány, lepcses, handabandázó és slampos Orbánnéjában megdöbbentő indulatok feszülnek (ehhez magias fokú játékkultúra, ha úgy tetszik, koreográfia társul), de lírája is lenyűgöző. Utóbbi készségének talán nagyobb teret is lehetett volna adni. Az ezüstfejű Giza (Koós Olga) nemcsak biedermeier hangulatok, nosztalgiák hordozója, a félénkség megtestesítője is. Olykor úgy érezzük, hogy szinte örül bénaságának, mely legalább egy stabil pontot, a kocsit biztosítja számára. A színésznő ezzel kitűnő ellentétét teremti meg Orbánnénak. Ahogy ez a két idős asszony tiszteli és féli egymást, az külön tanulmányt érdemelne. Titkuk még, hogy a néhány méter távolságot — mely a színpadon elválasztja őket egymástól — száz kilométerekre tudják növelni. Kaszab Anna, Bárány Erzsébet és Bángyörgyi Károly érdemelne még hosszabb méltatást. Azt ma már nemigen szoktuk leírni, hogy színpadi jelenség. Kaszab Annáról csak ezt lehet írni. Bárány Egérkéje rebbenő félelmekből és szépségekből vétetett. Bángyörgyi bensejében hordja romjait. Az összeverődő tenyerek nemegyszer vallanak közönyről, nyugtalanságról, sőt ellenérzésről is. Tegnap este a nagy élménynek kijáró tisztelettel verődtek össze. A Macska játékkal magas hőfokon kezdődött a fesztivál. GYARMATI BÉLA Erzsi (Orbánnú) és a nővére, Giza, Hegedűs Ágnes és Koós Olga. A népbiztos Szántó Béla, a Tanácsköztársaság népbiztosa, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége húsz évvel ezelőtt, 1951. június 1-én halt meg. Kisiparos családból származott, nyolcan voltak testvérek; édesapjuk nagy gondok között igyekezett biztosítani gyermekei továbbtanulását. Béla, a legidősebb gyermek, Nagykanizsán végezte el a felsőkereskedelmi iskolát, majd Budapestre ment, s 1904-ben belépett a szociáldemokrata pártba. Itt kezdettől a baloldali ellenzék vezéralakjai közé tartozott. Az első világháborúban katonatisztként szolgált; a polgári demokratikus forradalomban a Katonatanács egyik vezetőjeként a forradalom előkészítésében és sikerre vitelében nagy szerepet játszott. Alapító tagja volt a november 24-én megalakult KMP- nek, s beválasztották az első Központi Bizottságba. A Tanácsköztársaság győzelme után hadügyi népbiztos lett. Kiemelkedő szerepe volt a Vörös Hadsereg sikereiben, valamint a június 24-i ellenforradalmi lázadás leverésében. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, Berlinbe, majd Moszkvába emigrált. A felszabadulás után hazatért, s előbb szövetkezeti vezető, majd diplomata volt. Párbeszéd Pozsonnyal A könyvhét ünnepi megnyitója Miskolcon — mint ezt tegnapi lapszámunkban már jeleztük — a Napjaink szerkesztőinek, szerzőinek alkalmat adott arra is, hogy két kedves íróvendégünkkel, a Csehszlovákiában élő Egri Viktorral és Tőzsér Árpáddal a határainkon túli magyar irodalom helyzetéről, vagy ha úgy tetszik, Miskolc és Pozsony irodalmi kapcsolatáról beszélgessenek. Nem lepett meg bennünket (bár kétségtelenül jólesett hallani), hogy Csehszlovákiában élő íróink mennyire ismerik és becsülik a Napjaink című folyóirat törekvéseit. Csehszlovákiában, ahol hozzánk hasonlóan gondot okoz és olykor visszáságokat szül a túlzott centralizáció — a pozsonyi írók (s természetesen más nagyvárosok alkotói is) — igyekeznek önálló, a táj jellegének és sajátos problémáinak megfelelő irodalmat kialakítani. (Talán mondanunk sem kell, hogy ez a törekvés az egyetemes irodalmi célkitűzéseken belül valósul meg.) A hozzánk is eljutó könyvek, valamint a Pozsonyban megjelenő Irodalmi Szemle bizonyítja, hogy Miskolcon (amely félig-meddig határváros) nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szomszédban élő magyar írók tevékenységét. Az együttműködésre — mely korántsem új keletű, hiszen évekkel ezelőtt a Napjaink Híd című rovatában részletesen beszámolt a határon túli magyar irodalom helyzetéről, megismertette ennek az irodalomnak a reprezentánsait — a mostani találkozón kölcsönösen tettek javaslatokat a helyi, illetve a csehszlovákiai írók. Elsősorban is az említett Híd rovat felújításában értettek egyet (amelynek persze, még megfelelő szerkesztőt kell találni), de felmerült a rendszeres kéziratcserék kérdése is, melyet az Irodalmi Szemle, illetve a Napjaink bonyolíthatna, továbbá mindkét fél hasznosnak tartja az alkalmankénti személycseréket is. A külföldön élő magyar írók itteni publikálása, a szomszédos népek irodalmának közvetítése, mind-mind olyan dolog, amely megegyezik pártunk irodalompolitikai célkitűzéseivel, s amelynek szorgalmazása kötelességünk. Bízunk benne, hogy a mostani (csupán alkalomszerű) tárgyalást több párbeszéd követi majd, melynek előbb-utóbb az olvasók is hasznát látják. (gyarmati) Lujza is itt lesz A hobbysok VR-ja Jön a szerencse-Trabant! A Borsod-Express ’71 címen megismétlendő népstadionbeli SZŰR a fővárosival egyenértékű látványt ígér a miskolciaknak is. Sok jelzőt kitaláltak már a DVTK-stadionban június 13-án 10 órakor kezdődő rendezvény számára, a legtalálóbbnak a hobbysok SZÚR-ja tűnik. Gyermeknek és felnőttnek egyaránt érdekes látványt ígér az új ötlet, aminek megvalósításaként a közönség szeme láttára terepasztalt varázsolnak a stadion zöld gyepére. Ez természetesen sokszor nagyobb lesz a terepasztal-készítők által jól ismert TT-, de még a HO-mérettől is. A játékvasút méreteit ugyanis addig fokozták, amíg elérte ezt a nagyságot, amely lehetővé teszi, hogy akár a Hacsek és Sajó páros is beüljön a kis mozdony vontatta kocsiba. A kis mozdony külön téma, hiszen szabályosan pöfög, zakatol, füstöl a pályán lefektetett vágányon. De nem hiányzik majd a terepasztal többi kelléke sem; lesz állomás, sorompó, talán még alagút is. Külön kocsit készítettek a Rádiókabaré és a SZÜR-ok közkedvelt „házaspárja”, Lujza és Jenő számára is. Tavaly nélkülözni voltunk kénytelenek jelenlétüket, ezúttal azonban Miskolcon is derülhetünk Psota Irén és Major Tamás családi beszélgetésén. A SZŰR legújabb „főszereplője” már ma délután, de legkésőbb holnap reggel megérkezik Miskolcra. Egyelőre nem a stadionba, hanem a Centrum Áruház elé, ahol egy dobogón foglal majd helyet, s bárki meg is tekintheti. A miskolci SZŰR, pontosabban a Borsod-Exprress szervező bizottsága úgy határozott, hogy az idén — gondolva a tavalyi zsúfolt házra — valamivel kevesebb jegyet ad ki, hogy mindenki kényelmesen nézhesse végig a gazdag programot, amelyre már csak elvétve lehet jegyet szerezni a Borsod megyei Lapkiadó Vállalatnál. H. K. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.49: Új Georgikon. — 14.04 :Folbeat. — 14.14: A rút kis kacsa. Andersen meséje. (Ism.) — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Rádióiskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az oktatási gyakorlat és a társadalmi igény. — 16.20: Régi csárda jelenet. —16.38: Két országgyűlés között. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. —17.20: ti operalemezeinkből. — 17.45: Szilárd alapon. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.30: Nóta- és népdalest. — 20.27: Esti beszélgetés a vidéki értelmiségről. — 21.00: Házi muzsika. — 22.20: Beszélgessünk zenéről! — 22.40: Hírlapolvasó. — 22.55: Századunk mesterműveiből. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Csajkovszkij operáiból. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Emlékezzünk régiekről. — 18.35: Zenekari muzsika. — 19.30: Gondolatok filmekről. — 19.45: A Budapesti Koncert Fúvószenekar kisegyüttese polkákat játszik. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Rádiószínház: A tragédiák tragédiája, avagy a nagy Hüvelyk Matyi élete és halála. — 21.44: Nóták. — 22.20: Zenés játékokból. — 23.15: Tánczene éjfélig. Miskolci rádió: A megye életéből. — A hűtőházi rekonstrukcióról. — így dolgozik egy szakszervezet. — Könnyű dalok. — A lehetőségek és a módszerek tükrében a gázműveknél. — Visszatekintés. — Kamarazene. Televízió: 14.00: Iskolatévé: Rajz. *— 17.20: Hírek. — 17.25: Hurrá, lógunk! Kisfilm. — 17.45: Hétvégi birodalom. I. rész. — 18.10: Radar. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt. Színjáték két részben, a Szegedi Nemzeti Színház előadásában. — 22.05: Sanzonról sanzonra. — 22.25: Tv-híradó. Bratislava teelvízió: 14.00: Iskolatévé. — 16.15: Találkozó jégkorong-mérkőzésen. — 16.35: Slovan Bratislava—Sparta Praha T. labdarúgó ligamérkőzés. — 18.40: Esti mese. — 19.00: A történelem a fiatalok szemével. — 20.05:Kis hit-parádé. — 21.00: Vetélkedő-sorozat. — 21.40: A labdarúgás hírei. — 22.00: Tvhíradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): Bölcsek a fán (a Pécsi Nemzeti Színház előadása). Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Ben Wade és a farmer (színes amerikai). — Kossuth (13, 15, 17): A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg (színes francia, 14 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár). ■— Fáklya (f5, 17): Ne búsulj! (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (17): A bostoni fojtogató (magyarul beszélő amerikai, felemelt helyárral, 18 éven felülieknek!). — Ságvári (15, ha7): Gramigna szeretője (színes bolgár—olasz). — Szikra (5, 7): Égi bárány (színes magyar, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (f6, 17): Effi Briest (NDK-film). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti kiállítás. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között)Városi képzőművészeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között) : Feledy Gyula grafikái. SZERDA Kossuth rádió: 8.19: Részletek Kálmán Imre operettjeiből. — 8.59: Fiatalok stúdiója. — 9.20: Beethoven műveiből. — 10.GJ: Iskolarádió. Magyar népköltészet. — 10.30: Revizor. Jegyzet. —10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Beethoven és Bartók zenei öröksége. — 8.53: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.08: Mezők, falvak éneke. — 9.25: Mi van a varázsdobozban? — 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió; 9.31: A Forsyte Saga. 21. rész: Becsületsértés ügy. (Ism.) — 10.20: Tv Mintabolt. (Ism.) — 11.15: Belgrádi dalok. — 11.40: Négy évszak Lengyelországban. Lengyel kisfilm. (Ism.) I ÍTT^-IJ «alias Fiatalok Lósport Vállalat keres 14 életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói munkára, akik szeretik ezt a szép sportot. Hároméves szakmunkásképző iskola elvégzése esetén lótenyésztő szakmunkás bizonyítványt biztosítunk. Jelentkezés: Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Budapest, VIII., Kerepesi út. 9. Szép négyszemélyes rekamié, fotelek, székek, asztal eladó. Marx tér, Kabók Lajos u. 29. sz. Szép, új kétszemélyes rekamié eladó. Forrásvölgy u. 45. (Dózsli György u. folytatása.)