Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-01 / 283. szám

* ízletes, jól habzó, könnyű Szakemberek a Borsodi világosról A jó bort ízlelgeti, kóstol­gatja az ember, a sört viszont á Italában csak úgy lehajtja. Tegnap a miskolci sörpalac­kozóban mégis hamisítatlan „borkóstoló" hangulat ural­kodott, szakemberek nézeget­ték, szagolgatták a frissen üvegekbe töltött bécsi sört. Az ú­j gyár első „eresztése” tu­lajdonképpen most vizsgá­zott a szakemberek előtt. Bodnár Dezső kirendeltség­­vezetőtől hallottam az első véleményt: — Szénsavban rendkívül gazdag ez a sör. Palackozá­sához át is kellett állítani egy kicsit a gépeinket. — Lesz ez még jobb is, hi­szen az embereknek Bőcsön meg kell tanulniuk az új gé­pek kezelését, az új technoló­gia alkalmazását. A Borsodi világos egyébként a Kőbá­nyai világos testvére — ára is azonos lesz —, de sokban eltér azért tőle. Érthető, hi­szen más receptúra alapján készült, más technológiával — mondta Fekete Gyula, a Söripari Vállalatok Trösztjé­nek igazgatója. Bezeczky Gyula, a bécsi gyár fiatal főmérnöke koráb­ban a Kőbányai Sörgyárban dolgozott. Van tehát összeha­sonlítási alapja. Valószínű­leg nemcsak az érthető el­fogultság mondatja vele: — Négy éve várunk erre a pillanatra. Kicsit aggódtunk is, hogy milyen lesz a mun­kánk eredménye — de most már nyugodtak lehetünk. Nem állítom, hogy a kísérleti gyártások során készült első sör már mindenben megfelel várakozásunknak. A miskolci palackozó meglehetősen el­avult gépekkel rendelkezik. Ha majd Bécsön is munkába állnak a töltő gépsorok — három lesz, s közülük egy­­egy óránként 16 ezer palac­kot tölt meg —, még tovább javul a minőség. Mindannyian kíváncsian vártuk Lothar Ottlik mün­cheni mérnök — származásá­nál és hivatásánál fogva is szaktekintély — véleményét. A jól megtermett, szőke, pi­rospozsgás fiatalember kiürí­tett vagy két poharat, mielőtt rászánta magát a nyilatkozat­ra. Először röviden csak en­­­nyit mondott: gut! Aztán megforgatott szájában meg egy nyelesre valót, és hozzá­fűzte: — Jóízű, jól habzó, könnyű sör. Azt tapasztaltam, hogy a magyarok — ellentét­ben a bajorokkal — nem na­gyon kedvelik a testes sörö­ket. Nos, ez véleményem sze­rint megfelel a magyar ízlés­nek. Lothar Ottlik nem véletle­nül csöppent be a sörkóstoló társaságba. Hosszú idő óta itt dolgozik Bőcsön, a Borsodi világost ugyanis nyugatnémet licenc alapján gyártják. A borsodi sört mától már szállítja a miskolci üzletek­nek a palackozó. Az igazi nagy vizsga tehát még hátra­van, az utolsó szót a fogyasz­tók mondják ki a minőségé­ről. S akik barátjai a habzó korsóknak, bizonyára öröm­mel nyugtázzák, hogy­ a bocsi sörgyár jövőre már annyi italt készít, amennyi fedezi a megye szükségletét. Termé­szetesen kapható lesz ezután is a kőbányai világos, a Ki­nizsi és sok más márka is. BÉKÉS DEZSŐ Töltik a borsodi sört a miskolci palackozóban (Ágotha Tibor felv.) REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége. * Egerben az or­szággyűlési képviselők Heves megyei csoportja ülésezik. * Gyöngyösön raktárbemutatót rendez a Borsod—Heves me­gyei Vegyesipari Nagykeres­kedelmi Vállalat. * Padrag­­kúton új ABC-áruházat avat­nak. * Salgótarjánban ülést tart a Nógrád megyei úttörő­elnökség. + Székesfehérvá­rott átadják rendeltetésének az új megyei állatkórházat. Képviselőcsoportok vezetőinek értekezlete Az országházban tegnap ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, a parlament állandó bizottsá­gainak elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoz­tatta a képviselőket az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakának előkészületeiről, is­mertette az állandó bizottsá­gok és a képviselőcsoportok soron következő feladatait. Ezt követően Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, a Ma­gyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről adott tájé­kozta­tót­. Utána Fóres Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot is­mertette. Részt vett az ülésen és fel­szólalt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Gyermek­kórház, sugárterápiás heccdlium Egészségügyi fejlesztések A megyei főorvos nyilatkozata Idén a korábbi évekhez ké­pest gyakrabban kaptunk hírt arról, hogy különböző egészségügyi intézmények lé­tesültek, vagy éppen régebbi, elavult rendelőket felújítot­tak, korszerűsítettek. Leg­utóbb például a II. kerület­ben (Görömbölyön) és a Ka­zinczy utcában adták át ren­deltetésének a végre megfe­lelően átalakított, moderni­zált körzeti rendelőt. Ugyan­akkor rekonstrukciók zajlot­tak le a vasgyári és a Sem­melweis Kórházban is, míg a Szentpéteri kapui „kórház­városban” nagyarányú épít­kezések kezdődtek. Átadás 1975-ben A kórházfejlesztésekről be­szélgettünk dr. Pavlyák Pál­lal, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető­jével, aki elmondta: me­gyénkben a legjelentősebb egészségügyi célcsoportos be­ruházás a negyedik ötéves tervidőszakban az új, négy­száz ágyas gyermekosztály, amely a Szentpéteri kapui kórházban épül. A BÁÉV az idei évre mintegy 19 millió forint értékű munka elvég­zését vállalta a kivitelezési tervek alapján ezen az új lé­tesítményen, amelynek át­adására a tervek szerint 1975- ben kerül sor. Az új gyermekosztály épü­letében helyezik el a jelen­leg régi lakóházban, volt menhelyben működő gyer­mekkórházakat, így egy hely­re koncentrálhatják az ere­ket, s végre a célnak meg­felelő körülmények között gyógyíthatják a kis betege­ket. l Megérkezett a koholliánM. Ugyancsak a Szentpéteri kapui kórházban épül az észak-magyarországi felada­tokat ellátó sugárterápiás decentrum. Borsodon kívül Heves és Nógrád megyei be­tegek ellátására létesül a kor­szerű, klinikai szintű területi központ. A több mint 30 mil­lió forintos beruházás jövő év végére készül el. A megyei tanács már beszerezte a szük­séges műszerek jelentősebb részét. Megérkezett a kobalt­ágyú, s hogy az építkezés ideje alatt is kihasználhassák gyógyító erejét, az új létesít­mény elkészültéig 40 ágyas sugárterápiás osztályt nyit­nak meg január 1-én. A megyei főorvos elmond­ta: a sugárterápiás decent­rum­­ jelentős fejlődést hoz megyénk egészségügyében, hiszen a kobaltsugárral még hatásosabban kezelhetők azok a rosszindulatú daganatos betegségek, amelyek — idő­ben felismerve — gyógyítha­tók, korszerűbb műszereit Idén korszerűsítették a Semmelweis Kórház és a megyei tüdőgyógyintézet fű­tőrendszerét: mintegy 15 mil­lió forintos költséggel gáz­tüzelésű központi fűtésre tér­tek át. Már tervezik a sátor­aljaújhelyi kórház rekonst­rukcióját is, amelynek kere­tében száz ággyal bővítenék az évek óta helyszűkében le­vő intézményt. Előrelátható­an a negyedik ötéves terv időszakában ez is megvaló­sul. Jelentős összeget fordít megyénk újabb műszerek be­szerzésére is. A legkorsze­rűbb új műszerekre 25 mil­lió forint áll rendelkezésre, s további 15 milliót a régi műszerek felújítására, cseré­jére szánnak. RADVÁNYI ÉVA Mikor m­ikor kezdik a Tiszai pályaudvar korszerűsítését? A vasúti és helyi közlekedés korszerűsítése (Folytatás az L oldalról.) Az értekezlet résztvevői is­mét megvitatták a Tiszai pá­lyaudvar felvételi épületének és az állomás környékének rekonstrukcióját is. Ez a munka azonban — mint is­meretes — szerves összefüg­gésben áll a környező város­rész (elsősorban az állomás előtti Zaja tér, a szomszédos vasutasi kolónia és a Baross utcától keletre eső terület) rendezésével, illetve a Vörös­marty utcát az állomással és a Martinteleppel összekötő, úgynevezett „Y "-híd megépí­tésével. A tanácsi vezetők el­sősorban erre való tekintet­tel kértek tájékoztatást a KPM képviselőitől: mikorra várható a Tiszai pályaudvar tervezett rekonstrukciójának megvalósítása? Vállalati hozzájárhassa! A válasz szerint a munkát előreláthatólag 1980—81-ben kezdik meg, bizonyos kor­szerűsítéseket azonban addig is végrehajtanak. Ezért a té­ma fontosságára — és egyes részleteinek sürgősségére — való tekintettel a miniszté­rium képviselői azt kérték a város vezetőitől, hogy a jövő év közepéig tisztázzák, hogy a rekonstrukciók által érin­tett szervek, vállalatok, in­tézmények milyen mértékben járulnak hozzá az építkezés költségeihez. Kiemelt támogtatás­a Miskolcnak A tárgyalás legtöbb vitát kiváltó része a forgalomszer­­vezés és a hozzá kapcsolódó fej­lesztések, korszerűsítések témaköre volt. Ezek közül megyénkben — mint a mi­nisztérium szakvezetői is el­ismerték, különösen Miskolc városban — a közúthálózat fejlesztése a legsürgetőbb és a legnagyobb anyagi áldoza­tot követelő feladat. Abban mindenki egyetér­tett, hogy Miskolc úthálóza­tának fejlesztése meghaladja a városi tanács anyagi lehe­tőségeit. Ezért a tanácskozá­son a KPM képviselői ismé­telten megígérték, hogy a he­lyi útépítési feladatok mi­előbbi teljesítése érdekében a jövőben Miskolcot külön tá­mogatásban is részesíti a mi­nisztérium. Kiss Dezső mi­niszterhelyettes azonban az elhangzott ígérethez azt is hozzáfűzte, hogy a feladat eredményes végrehajtása ér­­­dekében az anyagi eszközü­ket kár lenne szétforgácsolni. Ehelyett azt javasolta, hogy a legtöbb pénzt igénylő na­­­gyobb beruházásokat lehető­leg koncentrált támogatással, viszonylag rövid idő alatt, a minisztérium és a város a kö­vetkező ötéves tervidőszakon belül, közösen valósítsa meg. Rendszeres konzultációk A tegnapi megbeszélésen a közúti fejlesztés kérdései kö­rül kialakult véleményeket szerencsés összhang jellemez­­­­te. A tanács kéréseit a tárca vezetői szinte kivétel nélkül jogosnak tartották, de hang­súlyozták, hogy az ágazat je­lenleg korlátozott anyagi le­hetőségei továbbra is megkö­vetelik a minisztérium és a helyi tanácsok közötti infor­mációk rendszeres és kölcsö­nös cseréjét. A tanácskozás résztvevői ennek az egyetér­tésnek a szellemébe­n hatá­rozták el, hogy a legsürge­tőbb és legkritikusabb témák ügyében néhány hónapon be­lül külön konzultációkat tar­tanak. Látom ab­ban a kiliáci postahivatalban A tárgyalás után Kiss De­zső, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter helyettese munkatársai kíséretében el­látogatott a Kilián lakótelepi új postahivatalba, ahol a dél­után folyamán a tárca fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok­ és intézmények — a MÁV, a Posta, a Közúti Igazgatóság, a Volán és a Miskolci Közlekedési Válla­lat — vezetőivel több órás beszélgetést folytatott ered­ményeikről és gondjaikról. (lahucsky) Borsodi festőművész kiállítása Tours-ban Francia lapok tudósításai­ból értesültünk róla, hogy a Loire völgyében fekvő Tours városban szép sikere van egy borsodi festőművész, Urbán György kiállításának. A mű­vész Budapesten él, de az év egy részét szülővárosában, Sárospatakon tölti. A törté­nelmi emlékekben és termé­szeti szépségekben gazdag táj ugyanis sok-sok témát kínál alkotóművészete számára. Műveiben a fővárosiakon kí­vül Miskolc, Sárospatak, Sá­toraljaújhely és Tokaj kö­zönsége is több alkalommal gyönyörködhetett. A mostani franciaországi kiállítására meghívás útján került­ sor Tours város egyik galériájában. Tárlatának gazdag anyagát csendéletei­ből és modern kompozíciós megoldású festményeiből vá­logatta össze a Képzőművé­szeti Alap előzetes zsűrizése alapján, és így küldte el a közép-franciaországi városba. A tudósítások szerint Tours közönsége a megnyitástól kezdve élénk érdeklődéssel kíséri a kiállított anyagot, amelyről a kritikusok nagy elismeréssel írtak, sőt a te­levízió is közvetítést adott már róla.

Next