Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-11 / 9. szám

t­oldoztat­ás—foldozgatás Hogyan korszerűsítik a miskolci mozikat? Amikor más vidékekről és városokból érkeznek hozzám látogatóba rokonaim, ismerőseim, bejárjuk Miskolcot. Egy­­szer-egyszer beülünk valamelyik filmszínházba is. S ekkor mindig szégyenkeznem kell. Rosszalló megjegyzéseket tesz­nek — jogosan. Levegőtlenek, kiszellőztethetetlenek a ter­mek, állandóan recsegnek a széksorok, minden olyan szegé­nyesnek h­ínik. Úgy nézhetjük a filmet, ha kabátunkat ölünk­ben szorongatjuk. Ruhatárat sehol sem találni. . . Nálunk, Miskolcon akkor érdemes moziba menni, ha az a film tény­leg megéri ... — hallottam a minap az egyik filmszínház elő­csarnokában ácsorogva. Ebben a­z ügyben keres­tük meg szebeni Győzőt, a Borsod megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatóját: vajon az elkövetkező évek­ben várha­­tó-e a miskolci filmszínhá­­zak korszerüsitése, muszaki fej­lesz­tése ? v­álaszadót megtudtuk, hogy Borsod megye ebben az esz­­tendoben e célra 4,1 millió forintot költhet, isbbol jelen­tős összeget használhat fel Miskolc. Városunkban 11 filmszinház működik, nyolc normál- és három keskeny­­filmes. Az utóbbiak Hámor­ban, Görömbölyön és Szir­mán vetítenek. Miután az épületek­ egy része bérelt és különben sem mozinak szán­ták eredetileg, szellőztetésük megoldhatatlan, legalábbis nagyon költséges. Pedig el­sősorban erről kellene gon­doskodni. Az ajtók előadások közötti nyitva tartása, s a kis teljesítményű ventillátorok nem sokat érnek. Ezért a Bé­kében hamarosan tetőszellőz­­tetéssel próbálkoznak majd. Ugyanitt néhány hónapon b­elül kijavítják, kicserélgetik a székeket, rendbehozzák az előcsarnok padozatát, s tata­rozzák az épületet. (A Kos­suth némi­nemű felújítására még az elmúlt években sor került.) A vállalat igazgató­sága is elköltözik mostani helyéről a Győri kapuba, s így az eddig használt helyi­ségek bizonyára ruhatárnak szabadulnak fel a Béke mo­ziban. A legnagyobb jelen­tőségű változás az, hogy az Ady Művelődési Ház nagy­termét ötszázezer forintért filmszínháznak alakítják át. Lesz mozi a diósgyőri város­­központban is! A műszaki fejlesztésről sem feledkeznek meg. A Pe­tőfiben is végre beszerelik az automata gépeket. A Kos­suthban viszont már előre ,,beprogramozhatják” az elő­adásokat. A kecskemétiek újítása alapján a függöny­felhúzástól, a magnetofon be­kapcsolásától a vetítésig, minden gombnyomásra törté­nik majd. A gépésznek csak ellenőriznie kell. Sajnos, a korszerű 70 milliméteres, szu­per szélesvásznú vetítésre al­kalmas gépet egyetlen mis­kolci filmszínház sem kap. * Mindez csak toldozgatás­­foldozgatás, kényszermegol­dás. Ezt vallják velünk együtt a Vállalat vezetői is. Valamit segítenek ugyan az elavult, elhanyagolt mozik korszerűsítésével, de még mindig hiányzik Miskolcról a második legnagyobb város­hoz méltó filmszínház. Új építésével nem foglalkoznak. (Érdekes, hogy a Miskolc je­lene­t jövője című vetélke­dő fiataljai sem hiányolták.) A 11 filmszínház egyébként mennyiségileg elegendőnek látszik. De hát lenne inkább kevesebb, mint Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, vagy Győrött, ám örömmel és kellemes közérzettel ül­hetnénk be valamennyibe... (simányi) Előadás a könyvkészítésről Januártól májusig tartó szakmai előadássorozatot rendez a Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület Bor­sod megyei csoportja. Az el­ső előadásra január 12-én délután­ a Sajtóház III. emeleti tanácstermében ke­rül sor. Mold László, a Bor­sod megyei Nyomdaipari Vállalat üzemvezetője a könyvkészítés nyomdai mun­káiról tart előadást. + Tel­inger István grafikusművész munkáiból rendez kama­rakiállítást a Miskolci Galéria. Az ismert művész lapjaiból álló tárlat szombaton, január 13-án, déli 12 órakor nyílik a Galéria kistermében. Megmyitót Gulyás Mihály író, a Nap­jaink főszerkesztője mond. A kiállítás január 28-ig tart nyit­va, hétfő kivételével minden nap, délelőtt 11-től este 7 óráig várja a látogatókat. (Kamarás Jenő felvétele) |[[fíz] Petőfi Az új filmekre mindig kí­váncsi az ember, még kíván­csibb a magyar filmekre, de a Petőfi ’73-at, Kardos István és Kardos Ferenc filmjét a szokásosnál is nagyobb ér­deklődéssel vártam. Több ok­ból. A Petőfi-jubileum alkal­mából minden művészeti ág (nem is szólva az intézmé­nyekről, szervezetekről) tisz­telegni igyekszik a költő em­léke előtt. Ez az igény hívta létre a filmet is. A forgatás közben kiszivárgott hírek, az előzetes jelzések pedig arról informáltak, hogy rendhagyó alkotás készül. Nemcsak for­májában, hanem kérdésfelte­vésében is érdekes a Petőfi ’73. Hogyan látják, érzik és értékelik Petőfit, és — ami­vel a költő, a politikus eggy­évált — a forradalmat, a szabadságharcot a mai fia­talok­? Mit jelent 1973-ban a 150 évvel ezelőtt született költő és a 130 évvel ezelőtti kor? Nem ez a film az első, amely az utóbbi időben eze­ket a kérdéseket felteszi. Ami válasz eddig érkezett, az elszomorító, ami választ ez a film ad, azzal nem tudok mit kezdeni. Nem tudom meg belőle, hogy mégis hogyan értékeli a mai fiatal Petőfit és korát. Még akkor sem, ha a cselekmény időnként vis­­­szavált a mába és parázs vi­tát rendeznek a gyerekek a késői utódoknak 1848 által nyújtott példáról. A Petőfi ’73 érdekes kísér­let. Emlékidézőnek, tisztelet­­adásnak, egyértelműen igaz­nak azonban semmiképpen nem nevezném. Végig egy­síkú, túlzottan elvont, eseten­ként — bármilyen erős a szó — profán, és se a korról, se Petőfiről, se a fiatalok ér­zelmeiről nem mond semmi újat. Az adott elképzelést megvalósítva és az adott esz­közökkel nem is igen mond­hat. A nagy hagyományú pápai középiskola. Petőfi egykori iskolája a forgatás színhelye. Hatszáz pápai és budapesti középiskolás a film szereplői, a költő pályája utolsó szaka­szának, a szabadságharc fon­tos fordulópontjainak egyéni hangvételű dramatizálása a cselekménye. A fiatalok tág teret kaptak a játékra. Már amennyiben szabadon rohan­hatnak keresztbe-kasul a pá­pai iskolában (onnan tudom, hogy pápai, mert a film meg­nézése előtt is tudtam), nem korlátozzák a hangerőt, ha a forradalmi szituációkba bele akarják élni magukat, de a többit meghatározza a forga­tókönyv. Nem a gyerekek já­tékos lendületében, hanem ebben a forgatókönyvben van a hiba. Ott tudniillik, hogy az írók (Kardos Ferenc ren­dezte is a filmet) így gon­dolkodtak: a forgatáshoz kell a tömeg, és ez a tömeg, a hatszáz diák szimbolizálja az egész ifjúságot. A fiatalokat, akik annyit tudnak Petőfi­ről, amennyit megtanultak. És ezúttal még annyit, amennyi a szövegkönyvben benne van. Ha már Petőfi emléke előtt tisztelgünk, lehetne mélyebb a gondolat is. De nem is ez, hanem a gondolat megeleve­­nítése az, ami javarészt nem tetszett. Olyan jelképrend­szerrel dolgoznak, amely sok­­­szor nem világos (azt hiszem, éppen a fiatalok számára nem lesz érthető a film), és időnként túlzásba viszik­­ az­­ elvontságot. (A költő és Arany János barátsága, a Petőfi és Kossuth közötti fe­szültség megjelenítése pél­dául egyenesen bántó.) Talán nem erős a kifeje­zés: amit látunk, az a ma­gyar történelem egy darabja tinédzsermódra. Olyan film, amelyhez felkészültnek kell lenni, hogy értse az ember, és felkészületlennek, hogy ne bosszankodjon. Az új, a más alapvető igénye a filmművé­szetnek is, de talán többet használt volna egy korrekt történelmi film. Ami nem számon kérné gyerekeinktől, hogy mit tudnak Petőfiről, hanem gyarapítaná ezt a tu­dást. (makai) Múzeumi tervek húszezerrel nőtt a megelőző évhez képest, s összességé­b­en meghaladta a 160 ezret. A múzeum 1973. évi tervei között szerepel — a Magyar­­ország története című kiállí­tás mellett — egy március 15-én nyíló időszakos kiállí­tás az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékeiből, valamint néhány külföldi vendégkiállítás: Ciprusról, Törökországról és Egyiptom­ról. A Budapesti Történeti Mú­zeum A középkori királyi palota, Régészeti ásatások Budapesten, Fővárosunk ezer éve címmel rendezett állandó kiállításokat a Vármúzeum­ban 1972-ben. Nagy sikerük volt a Vár­múzeumban megrendezett különféle időszaki kiállítá­soknak is, például a Bács- Kiskun megye népművészete, a Halasi csipke című tárla­toknak. Az Iparművészeti Múzeum­ban 1973-ra a centenáriumi állandó kiállítás mellett ter­veznek egy gótikus műtár­gyakból összeállított tárlatot. A Petőfi Irodalmi Múzeum budapesti központi épületé­ben és számos vidéki emlék­házában sok érdekes állandó és időszaki kiállítással várta az 1972-es évben a látogató­kat. Legtöbben a balatonfü­redi Jókai-villát keresték fel. Az irodalmi múzeumban ren­dezett kiállítások közül nagy érdeklődéssel fogadták egye­bek közt a Petőfi 150. szü­letése napja alkalmából ren­dezett nagyszabású kiállítást, még­ az idén is látható lesz a múzeum egyik állandó tár­lataként. 1973 áprilisában, a költé­szet napján nyitják a József Attila kiállítást, ősszel pedig egy Kassák Lajos tárlatot. Ezenkívül nemsokára meg­jelenik majd és a múzeum­ban kapható lesz a Petőfi évkönyv sok színes tanul­mánnyal. A Magyar Nemzeti Mú­zeum látogatóinak száma 1972-ben, a decemberi hóna­pot leszámítva — körülbelül Külpolitikai est Tegnap jól sikerült külpo­litikai estet rendezett a TIT Kazinczy Klubja. A Szov­jetunió és USA viszonyáról Pirityi Sándor, az MTI kül­politikai szerkesztője és Stock János vezérőrnagy tar­tott érdekfeszítő előadást. Az est résztvevői megtekintették „A szovjet haza szolgálatá­ban” című katonai filmet is. Gyermek- és ifjúsági színházak az N­DK-ban Ifjúsági bérletsorozatot bo­csátottak ki az NDK-ban. A bérlet kedvezményes áron havonta egy színházi és ope­raelőadás, vagy koncert láto­gatására jogosít, s azt általá­nos iskolai, ipari tanulók, egyetemi hallgatók és a kis­­katonák vehetik igénybe. A fővárosban, Berlinben jelen­leg 57 ezer fiatal bérlettulaj­donost tartanak számon. A nagyszámú fiatal a társulato­kat arra készteti, hogy legye­nek tekintettel szellemi-kul­turális igényeikre. A színhá­zak ifjúsági­ klubjaiban vagy a felvonások közötti szüne­tekben, az előcsarnokban az előadásokról vitákat rendez­nek, s művész—ifjúsági ta­lálkozókra is gyakran keríte­nek sort. Az ország öt váro­sában — Berlinben, Hallé­ban, Drezdában, Magdeburg­­ban és Lipcsében­— működ­­­nek gyermek- és ifjúsági színházak, amelyek műsor­terveiket egyébként igyekez­nek az iskolai tanrendhez igazítani. Miskolci győztesek a Fáklya pályázatán Tegnap adtunk hírt róla, hogy a miskolciak sikerrel szerepeltek a Moszkvai Rá­dió magyar adásának pályá­zatán. Most ismét hasonló sikerről számolhatunk be. Az APN hírügynökség a Fáklya című folyóiratban ,.ötvenéves a­­ Szovjetunió’’ címmel nagyszabású pályá­zatot indított. A pályázat első három díját miskolci­ak nyerték. Tíznapos szovjetunióbeli utazást nyert Jetovai Kata­ Un, a második díjat jelen­tő Zenit—B fényképezőgépet Bollobás József egyetemi hallgató nyerte, s végül ugyancsak miskolci lakos, Kónya Miklós nyerte el a harmadik díjat, egy emlék­tárgyat. A díjak ünnepélyes átadá­sára Budapesten kerül sor. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer m­a? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia­­koktél. — 13.59: Életem, emléke­im. — 15.00: Hírek, időjárás. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: Ba^h, a*moll hegedűverseny. — 13 39: Hallg­atóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Filmklub. — 16.23: Klaus: Koncertzene fúvószenekarra. — 16.34: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. — 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Családi alá­non — a hatóságokról. — 17.30: Holnap közvetítjük... — 17.50: Petőfi Sándor élete és művé­szete. XI. rész. — 18.11: Karel Via­ch zenekara játszik. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben — 18.38: Hallga­­tóink figyelmébe! — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Kritikusok fó­ruma. — 19.35: Magnósok, figye­lem. — 20.20: A nagy újítás. — 20.30: Szabó Lőrinc és a zene. — 21.00: Hírek. — 21.03: A válto­zó harmadik világ. — 21.33: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik — 22.00: Hírek, időjárás. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A koegzisztencia újabb fo­ka. Moszkvai beszélgetések a ke­let—nyugati együttműködésről. II. rész. — 22.30: Zenekritikusok — hanglemezekről. — 23.00: Az or­­kuni feliratok. — 23.30: Kön­­­n­yűzene Behár György szerze­ményeiből. — 24.00: Hírek, idő­járás. — 0.10—0.25: A fehér nő. Két részlet Boieldieu operájából. Pettőfi rádió: 12.00: Könnyű­zenei híradó. — 12.30: Szvjatosz­­lav Richter (zongora) és David O­jsztrah (hegedű) lemezeiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig... — 18.00: Hírek, időjárás. — 18.10: Puccini: Pillan­gókisasszony — szerelmi kettős. T. felv — 18. ?5 • l.,«ü i­-p. munkai históriák. — 18.45: Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. Csak tréfa. Madách Imre vígjá­­téks. Közben 19.51 : Jó estét, gye­rekek! — ‘’O.OO: Esti krónika II. — 2n.?s._26.->g. úi könyvek. — 21.24: Eszmékről és eszmények­ről. — 21.34: A Magyar vonósné­gyes hanglemezei. IV. rész — 22.29: Né oda lesekor. — 23.9ft: Hí­rek, időj­árás. — 23.15: A Mie var Rádió és Televízió Szimfopórus Zenekara játszik — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. Miskolci rádió: F­ezak-magyar­­országi híradó. — Egy bizottság tervei. — Ünnepi készülődés; To­­k?ib9>n. — A mikrofon a fiata­­loké­ — Fiatalok zenés találko­zója. Televízió: 17.43: Műsorismerte­­tés. — 17.45: Hírek. — 17.50: Tí­zen Túliak Társasága — 1840: Köszönöm. Jól vagyok . — 19.10: Reklámmű­s­or. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Amerre a vaddisznók jár­nak. Jugoszláv filmsorozat VI. rész. — 21.00: A fiatal Verdi. Na­­bucco. — 22.00- Tv-híradó. — 2. Bratislava­ televízió: 16.10: Hí­rek — 16.15: Mi újság a jégko­rongpályákon? — 16.30: Horizont.. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.10: Hangverseny. — 18.35: Daumier, a világhírű francia karikaturista. — 19.00: Híradó. — 19.30: Jegy­zet. — 20.00: NDK-film. — 21.00: Kulturális hírek. — 21.05: Hír­adó. — 21.25: Türkménia. Szov­jet film. Filmszínházak: Félbeszakadt vallatás (színes jugoszláv) 14. Iin6. — A kalóz menyasszonya (színes francia. 18 éven felüliek­nek!) 8. Béke — Petőfi !73 (szí­nes magyar) 13. — A Halál erőd­je (japán. 16 éven felülieknek!) 15. f7. Kossuth. — Meteorvadá­szok (színes NDK—lengyel) 16. f7. Fáklya. — Rokonok (magyar) 15. f7. Petőfi. — Oleszja (színes szovjet) 5. 7. Szikra. — Bohócok (színes olasz—francia) f6. f7. Tán­csics. Miskolci Nemzeti Színház (7): Cigánybáró (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Ficzere Lász­ló emlékkiállítása — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Ál­landó kiállítás. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek, idő­járás. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kul­turális programjából. — 8.20: Far­kas Gyula: Csárdás-rapszódia. — 8.31: A Rádió Dalszínháza. Pom­padour: Leo Fall operettjének rádióváltozata. — 10.00: Hírek, időjárás — 10.05 :­ Iskolarádió. — 10.25: Édes anyanyelvünk (A vasárnapi adás ism.) — 10.30: Pa­ganini : h-moll hegedűverseny. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Orvosok a mikrofon előtt. — 11.10: Mirella Freni és Placi­do Domingo énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek, idő­járás. — 8.05: Veszprém város vegyeskara énekel. — 8.15: Az izraelita felekezet negyedórája — 8.30: Bach- Kávékantáta — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy dél­előtt. . . — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.40: Medveün­nep. Televízió: 8.05—12.20: Iskola­té­vé. — 8.05—8.25: Orosz nyelv (ált. isk. 5 oszt.) Három meg kettő az öt. — 8.23—8.50: Francia nyelv (középisk. III—IV.­ oszt.) A zug­árus. — 9.05—9.30: Földrajz (alt. isk. 6. oszt.) Észak-Európa tá­jain. — 9.55—10­25: Magyar iroda­lom (ált. isk, 5 oszt.) János vi­téz I. rész. — 11.05—11.30: Élővi­lág (ált. isk 6. oszt.) Az erdő növényei és állatai. — 11.55—12.20: Német nyelv (középisk. I—II. oszt.) A tsz-elnököt keressük Bratislava­ televízió: 9.05: Az ember és a valóság — 9.30: Jog és ököl. Lengyel kala­ndfilm. — 11.00: Híradó. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK a Miskolci Közlekedési Vállalat JOGTANÁCSOSI munkakörének betöltésére. Pályázati feltétel: jogtudományi egyetemi végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Felvételre keresünk még nagy gyakorlattal rendelkező GYORS-GÉPIROT Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán Miskolc, Baross Gábor út, 24 sz.

Next