Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-01 / 179. szám
Veres Péter szülőfalujában Irodalomról, gyerekeknek Irodalmunk hatékonysága azon múlik, hogy eljut-e a könyv azokhoz, akiknek írták: a tömegekhez. Ma már mindenki tudja, érzi, hogy „itt baj van’’. (Mocsár Gábornak a falusi könyvtárak helyzetéről írt izgalmas tanulmányában olvashattuk: az egyik Csongrád megyei faluban csak 1,5 százalék a parasztolvasó ...) Az Olvasó Népért mozgalmat ezért hívták életre — de keresni kell más formákat is. A fiatal írók KISZ-szervezete dicséretesen magáévá tette az ügyet. Szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy „a tömegeket hozzuk közel az irodalomhoz”. Nem ezt tették Móriczék, a népiesek a faluval, de Kassák sem a munkásokkal. Az irodalmat igenis oda kell vinni az olvasóhoz mindaddig, míg benső szükségletévé nem válik. Igen, de hogyan? Az író—olvasó találkozók kelletlenkedéseit, kevés hasznát már ismerjük, így támadt a fiatal írók ötlete: a gyerekeket kell megnyerni, őket kell olvasóvá nevelni. Valljuk be, hogy ez, kimondva — kimondatlanul, egyben irodalomoktatásunk kemény bírálata is! Mert hisz mit kellene csinálniuk a magyartanároknak, ha nem értő olvasókat nevelni?! (Ne menjünk itt bele a részletekbe; az Élet és Irodalom vitája figyelmeztet, hogy a pedagógusok érzékenyen reagálnak minden bírálatra — még a jogosra is.) Indult tehát egy új mozgalom, az „olvasótáboroké”. Minden nyáron üdülnek valamilyen szervezeti formában gyerekek. Nem kell más, csak minden táborba — ha csak néhány napra is — meghívni néhány lelkes fiatal költőt, írót, literátort, aki vállalja ezt a munkát (mert az is). _ Akár otthon... Balmazújvárosban több lelkes támogatója is volt az ötletnek. Az oroszlánrészt Szalai Csaba — úgy is, mint költő, úgy is, mint pedagógus — vállalta. Házalt, tárgyalt, és a különböző társadalmi szervektől „összehozta” a pénzt, ami nélkül ugye... irodalom sincs...(?) A kivitelezést a Veres Péter Művelődési Központ vállalta, Fodor Péter és Kecskés József vezetésével. Jó ötletnek bizonyult, hogy éppen itt volt a „tábor”, mert ha több haszna nem is lesz ennek a két hétnek, mint hogy az ötven gyerek beszokott ide, otthonosan mozog a művelődési házban, könyvárban, már szép eredmény. A program laza volt, de nem lötyögős, játékos, de nem szertelen. Az öt meghívott fiatal irodalmár (Serfőző Simon, Péntek Imre, Szalai Csaba költők, Vasy Géza irodalomtörténész, kritikus és e sorok írója) irodalomról beszélgetett a gyerekekkel. Élménnyé vált Meglepő: a balmazújvárosi gyerekek alig tudtak valamit falujuk nagy fiáról, Veres Péterről. „író volt.” „Veres Péter Veres Péter volt.” Nem tananyag ... Furcsa — vagy már nem is furcsa? —, hogy a gyerekek mit sem tudnak a tegnapi faluról, éppen a Veres Péter ábrázolta világról. Népdalokról beszélgetve nem tudták, hogy mi volt a fonó, kaláka stb. Élvezettel hallgatták a történeteket erről a világról, s így már tudták mihez kötni Veres Péter novelláit is, amikről több szó esett. De élvezettel hallgatták (lemezről) az operát is, miután megbeszélték, hogy melyik irodalmi műből készült a librettó, mik a zenés színpad sajátosságai (dráma, képzőművészet, díszletek, jelmezek), a zenei jellemzés néhány módja stb. Szívesen állítottak össze a gyerekek (Péntek Imre vezetésével) egy dokumentumjátékot Veres Péterről — saját gyűjtésük alapján. Így valódi élményük lett az író (miután megnézték a házát, beszéltek a hozzátartozóival, ismerőseivel), közük van hozzá. Nincs „nehéz” mű... Más csoport (Serfőző Simon vezetésével) a szabadvers titkaival ismerkedett meg. Melyik magyarórán jut erre idő, melyik magyartanár merne vállalkozni rá? Kevesen. Elmondható, hogy a csoport vezetőinek éppen ez volt a legkellemesebb meglepetése, hogy ti. nincs „nehéz” mű, ha a gyerekhez megtaláljuk a kulcsot. Szándékosan kerülte mindenki a „magyaróra” rossz beidegzettségeit. A gyerekek olvastak, jöttekmentek a könyvtárban, megtanulták a lexikonok, szakkönyvek, a katalógus kezelését s mindezt játékosan, hiszen mindenből verseny is volt. Az ötven fős csoportból senki sem morzsolódott le, pedig a meleg próbára tett felnőttet, gyereket egyaránt. Nagy élményt jelentettek a kirándulások. Láthatták Kölcsey álmosdi, Bessenyei György bakonszegi házát, Debrecen irodalmi emlékhelyeit, egy napra kimerészkedtek a tikkasztó Hortobágyra is, ahol is Rózsa Sándor hajdani csárdájában borzonghattak. Ami nem sikerült?... Az írásos feladatok. Két hét kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a fantáziájuk is kiszabaduljon a sablonokból. Valóban házi feladatokat írtak még a nekik tetsző (önként vállalt) témákról is. Mi marad meg mindebből ezekben a balmazújvárosi úttörőkben? Valami bizonyára. Ígérték, hogy jövőre megint eljönnek, csináljanak nekik újból ilyen tábort, mert „izgalmas volt” ... HORPÁCSI SÁNDOR f . A XV. században játszódik, és megtörtént, megőrzött eseményt dolgoz fel az „Ion kapitány nyila” című román film, amely főként a kalandos (nem kevésbé romantikus) történetek kedvelőinek érdeklődésére tarthat számot. II. Mohamed szultán seregei megtámadják Vlad herceg havasalföldi kis országát, és török uralkodót akarnak trónra ültetni. Sikerül-e, vagy ismételten bebizonyosodik: árulással sem szerelmet, sem országot nem lehet nyerni? Kiderül Aurel Micheles rendező filmjéből, melyet holnaptól a Béke moziban láthat a miskolci közönség. Közvetlen tanácsi irányítás a szakközépiskolákban Korábban kormányhatározat született a szakközépiskolák és a szakközépiskolai kollégiumok közvetlen irányításának és fenntartásának egyes minisztériumoktól és országos hatáskörű szervektől a megyei (fővárosi) tanácsok hatáskörébe történő átadásáról. A művelődésügyi miniszter legújabb utasítása értelmében — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — az intézmények átadását hamarosan megkezdik. Az átadás-átvétel két szakaszban történik: az intézmények egy részét ez év augusztus 31-ig, másik részét 1974. augusztus 31-ig adják át a különböző szaktárcák, főhatóságok az érdekelt tanácsoknak. A közös igazgatású vagy közös épületben működő szakközépiskolák és szakmunkásképző intézmények átadását együtt, a szakközépiskolák átadásakor kell végrehajtani. Negyvennyolc nagycsoportos, negyvenöt iskolás A Tanácsház téri óvodában 1852-ben Kossuth Lajos felhívása nyomán építették, és Brunszvik Teréz budai kisdedóvója mellett az ország második ilyen intézménye volt a régi ház, amit ma Tanácsház téri óvoda néven ismernek a miskolciak. Hogy hány nemzedék került ki százhúsz év alatt az akkor itt tanító pedagógus, Tóth István óvótanár késői utódainak keze alól, kiszámolni is nehéz lenne. Az elmúlt tanévben negyvennyolc nagycsoportosuk volt és szeptembertől —úgy mint eddig — kétszáz gyereket kellene az öreg falak között elhelyezni. Ide bizony nem engem vártak, hanem valakit, aki az általános tatarozás jó hírét hozza. Míg a vezető óvónőt keresem, az udvarra vonuló gyerekek mellől húzódok félre, azt nézem, hogy a régi ház melyik szobája nincs aládúcolva. A szűk udvaron gerendalábakon álló póttető védi a gyerekeket. Nyár van, és a tízórai után most is, mint mindennap, a távoli, hátsó udvaron játszanak, őket nem nagyon zavarják a tatarozást sürgető állapotok. A nagyok kevesen vannak. Ma tizenhatan, és egy-egy mindig elmarad közülük. — Júniusban elbúcsúztattuk az iskolába készülőket — mondja Koppányi Kálmánná, — legtöbbjük nyaral azóta, vagy végképp elköszönt. Ők már máshová tartoznak, és — nálunk ez jelenti, hogy igazán „nagy” valaki — júliusban és augusztusban nem alszanak délután. Ezt az iskolák kérték, és a gyerekek nagyon örülnek neki. Észre sem veszik, és másféle életritmushoz igazodik a szervezetük. Elfelejtjük rövid időre az ácsolatokat, dúcokat, gerendákat. Koppányi Kálmánná 26 éves óvónői tapasztalattal (23 éve tanít egyhelyütt, ebben az óvodában) már csak őróluk beszél. — Orvosi vizsgálat, a mi tapasztalataink, a gyerekek ismerete alapján negyvenötüket engedjük szeptembertől iskolába. Három kicsinek jobb lenne várni még egy évet. De ez nem rajtunk múlik. A szülők beleegyezését, az orvos véleményét várják (nemcsak ebben az óvodában) és szeretnék ezt a három gyereket viszontlátni. Az ő érdekükben, hogy kéthárom hónap múlva ne az iskola fordítsa vissza őket. A többiek? — Mi még az elmúlt ősszel tartott szülői értekezleten elmondtuk, hogy az utolsó évben mit teszünk a gyerekek iskolai felkészítéséért. Májusban a tanárok tartottak szülői értekezletet, ismertették az iskola kívánalmait. A nagycsoport járt is az iskolában, az élményeket megbeszéltük, ők pedig napról napra bejelentették, hogy megvan a táska, a füzet, a ceruza. Ennél persze számunkra többet ér, hogy tudnak is vele bánni. Az udvar sarkában játszó csoportra gondolok, és arra, hogy a gyermeki gondatlanság nem tudja még, hogy mit jelent, szeptember elsején már neki is szól a csengő. (Nem az óvodán múlik, hogy sokszor váratlanabbul tanulják meg, mint kellene.) Ebből az óvodából 45 gyereket engednek bizalommal a Kuruc utcai, a Dayka Gábor utcai, a Palóczy, a Fazekas utcai, a selyemréti iskolákba. Nyugodt szívvel is, mert őket még békés körülmények között nevelték. Az óvónők most inkább a többiekért aggódnak. — Nem tudom, hogyan kezdjük el a következő tanévet. Jó lett volna a nyáron tatarozni — csak visszatér a beszélgetés a házban uralkodó állapotokhoz, — akkor el tudtuk volna máshol helyezni a gyerekeket. Most, így? Nem tudom. Az átalakításnak még a tervei sincsenek meg, de nekünk már most száz előjegyzésünk van. Legtöbb ötvenet tudnak felvenni (ha lesz hová) és ott vannak a nagyobbak, a szeptembertől nagycsoportosak. Jó lenne, ha őket is az óvoda taníthatná meg rá, hogy jobbról balra kell rajzolni a kört, vonaltól vonalig az egyenest, és hogyan kell tíz perc alatt átöltözni tornaruhába. —M Szarvassá változott fiú Juhász Ferenc költeményét, a Szarvassá változott fiút dolgozta fel a budapesti Köllő Miklós, s a Dominóegyüttes. A darabot többek között a Szentendrei Teátrumban is bemutatták az idén. Legközelebb augusztus 6-án este nyolc órakor a diósgyőri várban adják elő. Közreműködik Gonda János dzsesszegyüttese... Zenetanárok, muzsikusok lesznek A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző Szakának miskolci tagozatán is befejeződtek a felvételi vizsgák. Az 1973—74-es tanévre 36-an kérték felvételüket, 24-en feleltek meg, és 21-et vettek fel. A felvételt nyert hallgatók csekély kivétellel a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezték középfokú tanulmányaikat. Ez Miskolcon éppúgy hagyománynak számít, mint az, hogy akik három év múlva a főiskola miskolci tagozatán szereznek oklevelet, azok a városban vagy a megyében fognak tanítani. Az iskolának a zenetanárok képzése mellett a muzsikusképzés is feladata. Ezt szem előtt tartva indítják meg a következő tanévben a meglevők mellett a mélyhegedű főtanszakot is. Az iskola vezetői az itt végző növendékekben a nagy zenekarok megfelelő szólamának szakképzett utánpótlását látják. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Dél Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.au: Reklám. — 12.ua: Tánczenei koktél. — 13.20: Régi magyar dalok és táncok. — 13.sí: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.04: Az Éneklő Ujúság miskolci hangversenye. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.00: Hírek. — 13.10: Tudod-e? A Gyermekrádió műsora. — 13.35: Dávid Gyula: Hegedű-zongora szonáta. —15.46: Rudolf Scnock operettdalokat énekel. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Haydn: D- dúr szimfónia. — 16.35: Székely Mihály nótafelvételeiből. — 16.49: Juhász Frigyes—Kövesdy János: A másik Amerika — amerikai song. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Főszerepben: Maria Callas. Bizet: Carmen. — 20.29: Gondolat. — 21.14: Hírek. — 21.17: Munkásstúdió. — 21.32: Talabér Erzsébet és Szalay László nótákat énekel. — 22.00: Hírek. — 22.20: Berlinből jelentjük... — 22.45: Louis Armstrong és Duke Ellington együttesének felvételeiből. — 23.24: Beethoven: G-dúr zongoraverseny. — 24.00: Hírek. —0.10 —0.23: A muzsika hangja. Petőfi rádió: 12.03: Pinchas Zukermann hegedül, zongorán kísér Lawrence Smith. — 12.25: Néhány perc tudomány. — 12.30: A 04, 05 , 07 jelenti. — 13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig . . . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Falusi esték. — 19.10: Miskolci Balogh Jancsi népi zenekara játszik, Gergely Anna énekel. — 19.42: 100 este — 100 népdal. — 19.52: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.33: Halló Berlin! Halló Budapest! — 21.33: Séta a visegrádi múzeumban. — 22.38: Knock out. Részletek Lendvay Kamilló—Szenes Iván játékából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Bozay Attila: Lux perpetua. 23.24: Könnyűzene Berki Géza szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Elkezdődött egy nagy beruházás Kazincbarcikán. — A Járműjavító műszaki könyvtára. — Filmzene. — Munka és tanulás, család és megbecsülés — ahogyan a nőbizottság titkára látja. — A halászatról. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Állatkertek a nagyvilágban. — 17.50: Erdők, emberek, szemetelők. — 18.20: Huszonöt évesek... — 18.50: Játék a betűkkel. —19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 1930: Tv-híradó. — 20.00: Gondolatok a boldogságról. — 20.15: Közkívánatra! Fekete macska. Tévéfilm — 21.05: XVII. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava televízió: 14.55: Hírek. — 15.00: Nemzetközi Gyermeknap. Közv. Berlinből. — 16.00: Látogatás a Novy Dvery-i arborétumban. — 16.20: Autósok, motorosok! — 16.40: Strázsnyicai folklórfesztivál. — 17.25: Kerül életeink hangja. — 17.45: Az impérium démona. Bolgár tv-sorozat. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Híradó. — 20.00: A fekete gyertya fényében. — 21.15: Híradó.— 21.50: Az emberek és a történelem. Kiállítások: Miskolci Képtár (10 —18 óra között): állandó kiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óra között): André Kertész fotói. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): A betörés (színes olasz—francia, felemelt helyárral!). — Kossuth (f3): Hárman a kincs nyomában (színes szovjet). (f6, f7): Szegény gazdagok (színes magyar). — Hevessy Iván Filmklub (f5, 17): Egy ember az örökkévalóságnak (angol). — Tapolcákért (19): Sherlock Holmes magánélete (mb. színes angol) — Ságvári (Ady Művelődési Ház) (5): A jövő emlékei (színes NSZK). (7): A törvénysértő seriff (színes amerikai, csak 16 éven felülieknek!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. — 9.00: A bűn nyomában. A Rádióegyetem sorozata. — 0.25: Vincze Viktória és a Neoton együttes felvételeiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Berlinből jelentjük . — 10.30: Mindenki könyvtára. — 11.00: Verdi fiatalkori Operálból. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az ízig-vérig modern Millie. Filmzene. — 8.36: Megénekelt mesterségek. — 9.00: Hírek. — 9.03: Barokk zene. — 9.30: A 04. 05. 07 jelenti. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.