Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-27 / 73. szám
Cselekvő ifjúság A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek sorozatában hétfőn délután Járai János, a megyei KISZ-bizottság titkára találkozott a Földes-diákokkal. A KISZ-vezető — aki maga is a Földes Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt — a szocialista hazafiságról a forradalmi magatartásról és az internacionalizmusról beszélgetett a diákokkal. A két teljes órában is rövidre szabott találkozón kiderült, hogy a tizenévesek számára nem idegen ez a hármas egységű téma. (A baj talán inkább az, hogy jobbára csak nagy nemzeti ünnepeink kapcsán nyílik alkalmuk behatóbban foglalkozni társadalmunknak ezekkel a kérdéseivel. Érdekes volt megfigyelni, hogy korunk forradalma mennyire foglalkoztatja az ifjúságot. Mit értünk forradalmi tetten napjainkban? — kérdezték többen. Hogyan értelmezheti a diák a cselekvő forradalmiságot? Kellenek-e különleges körülmények a forradalmi tettek végrehajtásához? Kit nevezhetünk ma bátor embernek? Kicsit leegyszerűsítve a dolgokat, ezek a fiúk és lányok tulajdonképpen arra várnak választ — s tegyük hozzá, nemcsak az ilyen találkozókon, hanem minden nap —, hogy miként tölthetik ki életük kereteit úgy, hogy cselekvő részesei legyenek korunk (jóllehet nem látványos, de annál szívósabb tevékenységet igénylő) forradalmának. Ezekhez a kérdésekhez csak korszerű történelemszemlélettel közelíthetünk; elsősorban ezt kell erősítenünk diákjainkban. S maguk mondták, hogy nemcsak a tanítási órákon. Valaki közülük hallott arról, hogy az ország egyik középiskolájában marxista szeminárium működik. A fiatalok elmondták, hogy a Földesben is sok hallgatója lenne hasonló képzési formának. Leginkább arra kell figyelnünk, hogy mennyire készülnek gyermekeink majdani közéleti tevékenységükre. Talán nem is kell mondanunk, hogy az előbb emlegetett bátorság nem mint valamely romantikus eszmény merült fel, hanem mint napjaink közéleti bátorsága. Ezek a diákok alighanem kinevetnék, aki azt mondaná, hogy az ő munkájuk — legnagyobb tettük — a tanulás. Tanulni — fogalmazta meg valaki — a retrográd nézetek képviselői, sőt az ellenforradalmárok is tanulnak. Sőt, igyekeznek magukat marxista ismeretekkel is felvértezni, hogy annál inkább megtéveszthessék a megtéveszthetőket. A tanulás mellett tehát részt kell vállalni azoknak a felnőtteknek a munkájából, akik a szocializmus teljes felépítésén fáradoznak. Korszerű világnézet, kommunista erkölcs nélkül (vagy ezeknek csupán a hangoztatásával) senki sem lehet részese napjaink forradalmi tetteinek. Ezen természetesen nem vitatkoznak tizenéveseink. Sokkal inkább azon, hogy miképp lehet — életkori sajátosságaiknak megfelelően — élvezetessé, vagy ha úgy tetszik, romantikussá, tenni mindennapjaikat. A Földes-fórumnak ez talán az egyik legfontosabb kérdése. Olykor mintha túlságosan is merevnek éreznénk — s milyen merevnek érzik a fiatalok — az iskola és az ifjúsági élet szervezeti kereteit. E téren (mert ezek a keretek oldhatók, tágíthatók) elsősorban a rossz gyakorlatot érinthetik kifogásaink. Kész receptet természetesen senki sem tud adni. A tapintható közöny s a különböző póttevékenységek azonban mindannyiunkat figyelmeztetnek: színesebb, tartalmasabb, cselekvőbb életre vágynak a tizenévesek. Mint a tegnapi találkozó is bizonyította, igénylik és értik az okos szót, keresik a partnert. (gyarmati) A katarzis A Korszerű esztétikai elméletek című TIT-szabadegyetem következő előadása március 29-én, pénteken délután fél 6-kor lesz a Kazinczy-klubban. A referátum témája a katarzis, előadója Tamás Attila, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense. Ma Tizenkét esztendeje minden március 27-én megünnepeljük a Színházi Világnapot. Szerte a világon, ahol csak színházak játszanak, ma este is kiáll a függöny elé egy művész, hogy felolvassa a nemzetközi üzenetet. Az idén Richard Burton szavainak tolmácsolásával köszöntjük a Színházi Világnapot. Szép jó estét, mindenkinek! Szép jó estét... ! Egyszerű mondat ez, William Saroyan egyik színdarabjának a címe. Egyszerű mondat, amely a színház lényegére, értelmére is rávilágít. Színházat — szerte a világon — azok alkotnak közöttük, akikben ellenállhatatlan vágy él, hogy azt mondják: „Szép jó estét!” Saroyan drámájában egy bebörtönzött férfi beszélget egy nővel, aki a börtön falain kívül él. Ilyen beszélgetést folytat a mindenkor élő és az idő börtönébe zárt színház is, amikor a világ népeihez szól. Akár szokatlan, akár jól ismert, a színpadi esemény sajátosan rövid életű. Királyok és munkások, krlifonák és kereskedők együtt nézhetnek egy színdarabot, hisz’ az mindannyiunkhoz szól — egy másodperc ”. A színház életünknek az a pillanata, amikor mi, színészek, vállainkra vesszük az igazságot. A ragyogó köpönyegbe burkolt vagy álszakáll mögé rejtett igazságot. Színész vagyok, és a színészek azért öltenek maszkot, hogy ezt a rejtett igazságot szolgálják. Az egész világon, akár 50 millió nézőt vonzó filmről beszélünk, akár 50 néző előtt eljátszott színdarabról, minden művészetnek és a színház hivatásának egyetlen célja, hogy azt mondja: Szép jó estét, mindenkinek! RICHARD BURTON Színházi Világnap MISKOLCI EMLÉKEIM KONCZ GÁBOR i. Délelőtt, a Vígszínház öltözőjében kerestem fel Koncz Gábort. A színpadon a Vadnyugati szél című darab összpróbája folyt, melyben „Carlost, a stramm fiút” (színlap szerinti kiírás) alakítja. A tükrös öltözőasztalon a festékek mellett két filmforgatókönyv. — Minden percem be van osztva. Állandóan tanulnom kell és alvásra jut a legkevesebb időm, mert néha még éjszaka is filmezek vagy szinkronizálok. Legnagyobb fájdalmam, hogy apai szerepemet nem gyakorolhatom eléggé, pedig hároméves tündéri Tekla lányom igen igényelné. Ha tehetem, hazalátogatok Mezőkeresztesre, és bár ritkán, de volt alma materemet, a Földes Ferenc Gimnáziumot is felkeresem. Nemrégiben a KISZ-szervezet meghívására önálló előadóestet tartottam. Jólesett a kedves fogadtatás, valóban otthon éreztem, magam. Kevesen gondolták az osztálytársaim közül, hogy színész leszek. Igaz, hogy én sem nagyon beszéltem ilyen irányú szándékomról, bár 16 éves korom óta titokban készültem a pályára. Talán az volt a szerencsém, hogy senki sem patronált, senki sem tanított szavalni, és így magamat tudtam adni a főiskolai felvételin. A szakemberek ilyen esetekben azt szokták mondani, hogy még „nem rontották el” színészek vagy rendezők a felvételizőt. Nagy izgalommal álltam a bizottság elé, melyben többek között Básti Lajos és Várkonyi Zoltán foglalt helyet. Arany Walesi bárdok című versét szavaltam a magam egyéni felfogásában. Az egyik bizottsági tag, miután lejöttem a kis színpadról, megkérdezne, ki a színészi példaképem? — Akik példaképeim lehetnénk, azok olyan nagy egyéniségek, akiknek szintén nem voltak példaképei. Én Koncz Gábor akarok lenni, és nem valakinek az utánzója. Felvettek és megnyílt előttem a pálya kapuja. Minden olyan egyszerűnek tűnt. Következtek a főiskolai évek, ahol a színpadon ismét meg kellett tanulni járni és természetesen viselkedni, ami rendkívül nehéz, főleg, ha a kritikus szeme figyeli az embert. Aztán megkaptam a diplomámat. Dönteni kellett: merre? Egy pályakezdő színész számára legjobb, ha vidéki színházhoz szerződik, ahol mindent játszhat. Több helyre is mehettem volna, de én Miskolcot választottam, mert közel van Mezőkereszteshez és már ismertem a várost. Bizakodva, reményekkel telve utaztam Miskolcra. Először furcsa volt, hogy azokkal próbálok egy színpadon, akiket diákkoromban az utcán messziről csodáltam. A Férjek a küszöbön című darabban játszottam először. Kapás Dezső, aki ugyancsak akkor végezte a főiskolát, volt a rendezőm. A második felvonás első képében a menyasszonyomat ölben viszem be a színpadra, az ifjú férj szokásához híven. De hogy, hogy nem, megbotlottam a küszöbön és a feleségemet játszó Telessy Györgyivel együtt beestem a színpad közepére. Így kezdődött színészi bemutatkozásom Miskolcon. (Folytatjuk) IMREH JÓZSEF Egy régi bábjáték új élete A Volga-parti Uljanovszkban az egyik régi házból 49 bábúból álló bábjáték került elő. Az ácsokat, takácsokat, kovácsokat, cipészeket, favágókat ábrázoló, fából faragott bábukat bonyolult szerkezet hozza mozgásba. S amikor a különböző mesterségek képviselői megmozdulnak, mintha az ősi orosz faluba vinnék vissza a nézőket ... Kiderült, hogy a bábjátékot Alekszej Morozov, egy aranykezű uráli parasztmester készítette és annak idején szinte egész Oroszországot bejárta vele. A kedves figurák most új életre keltek; a helyi bábszínház előcsarnokában „játszanak” minden nap. Illatos út a semmibe Egy zsákot pillant meg hajnalban a szerelmespár a présház mellett. A zsákban halott ember és egy döglött macska van. Hogy kerül oda a zsák és főként ki lehetett a gyilkos? Így kezdődik az Illatos út a semmibe című színes magyar film, amely izgalmas, fordulatos cselekménye során válaszol az első képsorokban feltett kérdésre. A helybeli építő kisipari szövetkezetben tartott ellenőrzéssel kezdődik a bonyodalom és a szövetkezet három vezetőjének kiútkeresésével folytatódik, akik már az ellenőr megjelenésekor vádlottaknak érzik magukat, ugyanis rendszeresen sikkasztottak. Magyar József rendező második játékfilmjében a humor eszközeihez nyúl, de talán az elmondottakból is kiderül, hogy választott témája alapjában mennyire komoly. A főszerepet Bárdy György, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Esztergályos Cecília játssza, a filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. Kernstokemlékkiállítás Kernstok Károly emlékére rendez kiállítást a Miskolci Galéria. A bemutató március 29-én, pénteken este 6 órakor nyílik; megnyitót Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond. A kiállítás április 21-ig tart nyitva, hétfő kivételével, délelőtt 11-től este 7 óráig tekinthető meg. iuriFTTj SZERDA Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Hagyományosan vagy korszerűen? A takarmánygazdálkodásról. — 13.40: Endrédi Mimi és Varga András nótákat énekel. — 14.14: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.23: A magyar muzsika múltjából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Nyúl István együttese játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Régi híres énekesek műsorából. Heinrich Schlusnus énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezmúzeum. Ravel: Gaspard de la nuit. —17.43: „Én se fújom szívesen a levegőbe ...”. — 17.58: Radnai György nótafelvételeiből. — 18.13: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: XIII. színházi világnap. Richard Burton üzenete. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televizó szimfonikus zenekarának hangversenye. — 20.15: Oh, lelkem rossz testvérei... — 21.35: Népdalok. — 22.00: Hirek. — 22.15: Nyugaton a helyzet változó. Szécsi Éva sorozata. — 22.25: Házy Erzsébet operettdalokat énekel. — 22.40: A Dunánál. Történelmi figyelő — a Görgey-vitáról. — 23.00: Egy óra dzsessz. Kiss Imre műsora. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Orgonamuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zenés képek Egyiptom múltjából és zenéjéből. — 12.10: Figaró házassága. Részletek Mozart operájából. — 13.00: Hírek. — 13.03: Magyar előadóművészek Liszt-felvételeiből. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. Éneklő Ifjúság: Szóljatok játszók. regölők: Hajdú Mihály: Pásztortáncok: Játsszunk együtt: 100 este — 100 népdal. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Új könyvek. — 20.33: Tánczenei hangverseny az egri Gárdonyi Géza Színházban. — 22.15: Hangversenynaptár. — 22.30: Kórusmuzsika. — 23.00: Hírek. — 23.15: Történelmi operákból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Tükör: krónika-műsor. Mezőgazdasági beruházásainkról. A lakók és a tanács kapcsolata Kazincbarcikán .— A 13. színházi világnap nemzetközi üzenete. — Népdalfeldolgozások. — Forgalmirend-változás a Győri kapuban. — A miskolci Bartók Béla női kar énekel, vezényel Reményi János. — Női gondok, női dolgok... — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió: 16.20: Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. — 17.50: Papírsárkány. — 18.25: Műhely. Találkozás VII. Henrik képe alatt. — 18.55: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 19.00: Esti mese. — 19.15: Színházi világnap. 1974: Richard Burton üzenete; Graham Greene: A csendes amerikai; Sarkadi Imre—Osztrits Levente: Kőmíves Kelemen (részlet); Gogol: A revizor (részlet). — 19.30: Tv-híradó. — 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.00: Ifjú szemmel. — 17.45: Híradó. — 18.15: ötvenkét komikus. —19.00: Híradó. — 20.00: Filmmúzeum. — 21.35: Híradó. — 21.55: Musica viva. — 22.25: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Shakespeare bérlet. Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (14. hn6, 8): O, maga rettenetes! (szí. angol). — Kossuth (13, 15, 17): Merénylők (mb., szí. francia—olasz). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészségügyi kisfilmek. — ságvári (Ady Műv. Házban: 16): A tűz meghódítása 1—II. (Másfélszeres helyár! mb., szí. szovjet). — Tapolca-Ady (7): Halálgyár az őserdőben I—II. (Dupla helyár! szí. szovjet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.09: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zenekari muzsika. — 9.00: Nobel-díjas felfedezés — Miszklln építőjátékkal. — 9.25: Híres énekesek könnyűzenei felvételeiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. Egyfelvonásos opera. — 11.18: Mezők, falvak éneke. — u.29. ..Tolmács nélkül*. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Tánczene négy városból. — 9 CO: Hírek. — 9.03- Beethoven: F-dúr szonáta. — 9.30: 'Gazdaságról — mindenkinek Márciusi összefoglaló. — 10.00 A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 9.50: Hivatlan hivatalok. Rádai Eszter jegyzete.