Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-28 / 74. szám

Az egész ország a közönsége • • Ö­veges professzor Budai magányában keres­tük fel, ahol a hetvenkilenc éves professzor ma is fárad­hatatlanul alkot, kísérlete­zik. ♦ — Mennyit dolgozik pro­fesszor úr? — Csak az ebédre fordítok naponta egy órát, és a vele kapcsolatos sétára. Este ko­rán fekszem, hajnalban ko­rán kelek. Ha esetleg álmat­lanságomban eszembe jut egy kísérlet, nem vagyok rest, felkelek, és elvégzem. A szobákban rengeteg a könyv, használt konzervdo­bozok, vegyszeres flakonok, sztaniolpapírok tömkelege. Látszólag lom és kacat, itt azonban valamennyi a tudo­mányos kísérletezés kelléke. — Hogyan lett tudós, pro­fesszor úr? Csaknem kikéri magának. — Én nem vagyok tudós! Családomban kétszáz eszten­dőre visszamenőleg sok a néptanító. Én is az akartam lenni, de aztán mégis tanár lettem. Egyszer kínálkozott a tudósi pálya: 1919-ben az azóta Nobel-díjas Hevesi György professzor tanárse­gédjének hívott. Én azonban gimnáziumi tanár lettem. — Hány könyvet írt életé­ben? — Harmincegyet. Most készül a harminckettedik. A címe: Szegények fizikája. Olyan atomkísérleteket írok le benne, amelyet mindenki elvégezhet odahaza. Egy má­sik könyvem is készül: Az elektronok nyomában, száz elektrosztatikai kísérletet írok le benne. Nemsokára új kiadásban, kibővítve jele­nik meg Kísérletezzünk és gondolkozzunk című köny­vem. És hadd említsem meg: az egyik művészeti kiadó több nyelven, színes képil­lusztrációval szándékszik megjelentetni a televízióban bemutatott kísérleteimet. — Professzor úr 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. Azóta szá­mos kitüntetést tűztek mel­lére. Ezek közül melyikre a legbüszkébb? — A SZOT-díjra, amelyet népművelői munkásságomért kaptam. A húszas években Tatán tanított az ottani gimnázi­umban. Természetesen fizi­kát. Mégpedig olyan ered­ménnyel, hogy amikor fe­lettes hatósága másik iskolá­ba helyezte át, a város ve­zetősége díszpolgárává vá­lasztotta. * Kevesen tudják, hogy öveges professzor kis híján miskolci lakos lett. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem megalapításakor professzor­nak akarták kinevezni, ő azonban köszönettel elhárí­totta a kitüntetést. Népműve­lő akart maradni. A népsze­rű ismeretterjesztés profes­­­szora lett. BALOGH JÓZSEF Ha a keresztneve után érdeklődnénk, tíz ember közül ta­lán nyolc tudná. Így azonban „öregest” az egész ország is­meri, és ha a televízió képernyőjén feltűnik jellegzetes alak­ja, nincs, aki érdeklődéssel ne figyelne gyermeki értelemmel is felfogható magyarázatára, ő az a népművelő, akinek az egész ország a közönsége. Táncsicsra emlékeznek a fiatalok Táncsics Mihálynak, az 1848-as forradalom nagy alak­jának kettős évfordulóját kö­szöntjük az idén: 175 éve született és 90 éve halt meg a takácsból lett író és poli­tikus. Siklós különös tisztelettel készül a jubileumra. A Ten­­kes-alji község népe ugyanis Táncsicsot választotta 1849-ben országgyűlési képviselő­jéül és kegyelettel őrzi a forradalmár emlékét. Szobra van a községben, s nevét viseli a gimnázium, a film­színház és az egyik úttörő­­csapat is. Születése évfor­dulójának tiszteletére három­napos ifjúsági ünnepségsoro­zatot rendeznek április 8. és 10. között, s ekkor kerül sor a Táncsics nevét viselő kö­zépiskolák diákjainak orszá­gos találkozójára. Szavalóverseny Borsod és Szabolcs megye ipari szakmunkásképző inté­zeteinek tanulói vesznek részt azon a versmondó versenyen, amely március 31-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz a 114. számú Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben. A verseny több for­dulóból áll. Korábban az egyes intézetek már rendez­tek házi vetélkedőket, és az ottani első helyezetteket vár­ják most a területi bemuta­tóra Miskolcra. Illatos út a semmibe Az új színes magyar film­nek legnagyobb értéke, hogy jó szerepet biztosít három kitűnő színésznek. Emellett — vagy közvetlenül ezután — pedig az ötletgazdag for­gatókönyv, a humoros, sőt szatirikus hangvétel segíti az írói, rendezői szándék meg­valósulását. Hogy tudniillik elítélje napjaink egyfajta r­egatív jelenségét, pálcát t­örjön azok fölött, akiknek a társadalmi tulajdon meg­­dézsmálása csak akkor okoz fejfájást, ha felfedezik. Minden bűn elnyeri mél­­i büntetését, addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik — ilyen és hasonló közmon­dásokat választhatott volna mottónak az Illatos út a semmibe író-rendezője, Ma­gyar József, aki most má­sodszor jelentkezik egész es­tét betöltő nagyjátékfilm­mel. Az első, A vőlegény 8- kor érkezik vígjáték volt. Ennek a filmnek nem ilyen egyértelmű a műfaja, bár a másfél óra alatt bőven van ok a nevetésre. A helybeli építő kisipari szövetkezet vezetőjét felje­lentik. Megérkezik az ellen­őr, akinek a vitás ügy ak­táival együtt véletlenül kompromittáló feljegyzéseket is átadnak. Ha elolvassa, a szövetkezet három vezetőjére legalább 8—10 évi börtön vár. Megkezdődik a hajsza a papírok visszaszerzéséért, vagy ha ez nem sikerül, ak­kor egyikük áldozatkészsége árán a másik kettő meg­mentéséért. És a vége? Vé­­letlenül­ szándékosan meg­mérgezik az ellenőrt, aki a csalásokról, sikkasztásokról tőlük értesül. Tragikomikus szituáció, egy szimbolikus értelmű képsor zárja a fil­met. És ha úgy tetszik, egy újabb közmondás: a lejtőn nincs megállás. A néző megbocsátja a ren­dezőnek, hogy helyenként ki­csit mesterkélten bonyolítja a cselekmény szálát (nehéz elképzelni ugyanis, hogy ilyen „dörzsölt” figurák a számukra létfontosságú papí­rok átadása és keresése köz­ben ennyit hibázzanak), mert sok jó megoldást láthat és Magyar József színészveze­tésből is jól vizsgázik. Bárdy György, Sinkovits Imre és Kállai Ferenc jellemábrázoló játékát pedig tanítani kel­lene és lehetne. A három el­lentétes temperamentumú és mentalitású figura, a szép­lelkű gazember (Csekő), a rámenős vagány (Ozorai) és az angol úr figuráját citáló fehérkesztyűs tolvaj (Mikó) Sinkovits, Bárdy és Kállai színjátszásának magasisko­lája. Egy kisebb szerepben (Hompola, az ellenőr) ugyan­csak jól játszik Pongrácz Imre. (M—) Barlangfestményeket fedeztek fel Granadától néhány kilo­méternyire, a Sierra Elvira egyik barlangjában barlang­­kutatók egy csoportja 8­­00 évesre becsült barlangf­est­­ményekre bukkant. A fest­mények különböző állatokat ábrázolnak, többek között bikákat, csúszómászókat, ma­darakat és egyebeket. A raj­zok között emberábrázolás MISKOLCI -EMLÉKEIM KONCZ GÁBOR II. Koncz Gábort színpadra hívja az ügyelő. Negyedóra múlva tér vissza, s folytatjuk a beszélgetést. A tükörbe néz, végigsimítja szakállát. — Szakállt növesztettem, mert most ez minden szerepemben kell. A Cse­resznyéskertben, a Vadnyugati szélben és a filmekben is. Visszatérve miskolci emlékeimre: öt­száz forintot fizettem egy mosókonyha­albérletért, ahová csak aludni jártam. Sajnos, kifogtam az igazgatóválságot is, mert Ruttkay Ottó abban az évadban került Budapestre, a Madách Színház­hoz, Lendvay meg csak a következő évad tennivalóival foglalkozott. Gazdát­lan társulatban játszani nem öröm. Mindezek ellenére kellemes emlékem és első sikeremnek könyvelem el az írógép című darabban játszott szerepe­met. Kitűnő partnereim voltak: Máthé Éva, Csiszár Bandi, Somló Feri, akiket ezúton is üdvözlök. A véletlenek furcsa játéka, hogy a darabot ugyanaz a Ka­pás Dezső rendezte, aki tavaly a Víg­színházban a Liliomot állította szín­padra, melyben én játszottam a fő­szerepet. Rqjigeteget filmezek és bevallom, sok színészkollégámmal ellentétben imádom a kalandfilmeket, szeretek lovagolni, vívni és úszni. S most szerencsére al­kalmam is nyílik a gyakorlásra, mert a Hajdúk című filmben, melyet a Horto­bágyon forgatunk, ilyen zsánerű szere­pet kaptam. Jelenleg Az élet szerel­mese című film utószinkronját csiná­lom, de már itt egy újabb forgató­­könyv. H. Barta Lajos Embersirató cí­mű filmjében izgalmas feladatot kell megoldanom. Egy férfi 20-tól 40 éves korig megtett életútját visszük filmsza­lagra, de ennek forgatására csak a Hajdúk után kerül sor. Ha sikerül, a színház nyári szüneté­ben — és ha nem filmezek — elmegyek majd a Mályi-tóhoz, ahol már sok szép napot töltöttem. Csodálatos az a víz! Sokat motorcsónakoztam, vízisíztem ott (nemrég, nagy szomorúságomra, kitil­tották a motoros vízi járműveket), örü­lök, hogy a miskolci színház szakszer­vezeti bizottsága üdülőt létesített a par­ton, találkozhatom tehát volt kollégáim­mal. Nagyon hangulatos estéket töltöt­tünk együtt, sokat nevettünk ... Ap­ropó, nevetés! Általában .,kiborulós" színésznek tartanak, ugyanis ha valami furcsa, groteszk helyzet alakul ki a színpadon, nehezen tudom visszafogni a nevetésemet. Ezért egyes partnerek „utaznak” is rám. Miskolcon történt épp az írógép című darabban. Levelet hoznak be nekem a színpadra, melyet miután elolvasok, drámai jelenet következik. A kellékes mindig üres papírt tett a borítékba. Egyszer azt mondja az egyik kollégám, vigyázz, mert ma este megnevettetlek: olyasmit rajzolok a levélpapírra, hogy kiborulsz. S akár akartam, akár nem, amikor a levélhordó bejött a színpadra, már elfogott a kuncogás. Kinyitom a levelet, hát... üres volt a levélpapír. Na, ettől különösen elfogott a nevethet­nék. Partnernőm, Lóránt Hanna észre­vette, hogy valamin derülök és dühösen rám nézett, hogy merek ilyet csinálni. Úgyhogy pillanatok alatt olyan parázs, drámai hangulatot teremtett, hogy a végén, a többi estétől eltérően, bejött a fals ... Sorjáznak az emlékek, hiszen bő a forrásuk, de sajnos, az idő kevés. Koncz Gábor ismét színpadra indul. A vas­ajtóból visszafordul: — Mindenkit szeretettel üdvözlök. A közeli viszontlátásig! IMREH JÓZSEF Lenkey-tárlat Debrecenben Nagy sikere van Lenkey Zoltán Munkácsy-díjas gra­fikusművész debreceni kiál­lításának, amelyet hétfőn délután a Csokonai-klubban nyitott meg Feledy Gyula. A miskolci­­ művész tárlata áp­rilis 6-ig fogadja a debrece­ni érdeklődőket. Három hangverseny A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskolában há­rom hangverseny is lesz a hét végén. A ma délután 4 órakor kezdődő koncert ér­dekessége, hogy az intézmény zeneszerzés tanszakán tanuló növendékek szerzeményeiből állították össze a műsorát. A fiatalok ezzel a hangver­sennyel nemcsak társaiknak és tanáraiknak (a tanszakot Rossa László vezeti) mutat­ják be tudásukat, hanem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést tanító művésznek, Sugár Rezső­nek is. A holnap este fél 8-kor kezdődő zenekari est ünnep. A szakiskola vonószenekara így köszönti Gombás Feren­cet, a zenekar vezető tanárát 60. születésnapja alkalmából. Március 30-án, szombaton este 7 órakor pedig a harma­dik hangversenyre várják, az érdeklődő közönséget a Bar­­tók-terembe. Sokéves barát­ság és együttműködés, több­szöri kölcsönös szereplés újabb állomásaként ezúttal a Miskolcra érkező vendég­együttes, a Kassai Konzer­vatórium Szimfonikus Zene­kara áll pódiumra. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia­koktél. — 13.40: Fogadóórán. Pásztor Magdolna riportja. — 14.00: Kóruspódium. A XV. ke­rületi Csokonai Művelődési Ház Tavasz leánykara énekel. —14.12: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének­ népi zene­kara játszik. — 14.40: Történel­mi társasjáték az általános is­kolák 5. osztályosainak. — 15.00: Hírek. — 15.10: Sárai Tibor: De profundis. — 15.26: A fehér ló. Részletek Benatzky—Stolz ope­rettjéből. — 15.55: Reklám. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Gyulai Gaál János: János vitéz — szivt. — 16.34: Yolanda Marculescu énekel. — 16.49: ..Szebb az asszony, ha hamis.” Vörösmarty Mihály versei. — 17.00: Hírek. — 17.05: Boross Jo­lán és Győri Szabó József nó­tákat énekel. — 17.43: Kodály­­kórusművek. — 18.10: Szemünk fénye. A gyermek Bulgáriában. — 18.35: Csajkovszkij: Diótörő — szvit. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Rab Zsuzsa: Ráolvasó. — 19.35: Be­mutatjuk új népzenei felvétele­inket. — 20.00: A Rádiószínház bemutatója. Dokumentumjáték­­szemle. Hangok tiszta fehérben. — 21.04: Hírek. — 21.07: A Rá­dió lemezalbuma. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Nyugaton a helyzet változó. Szécsi Éva sorozata. — 22.52: A Deller-énekegyüttes Morley-f­el­vételeiből. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Operettdalok. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Rossini: Otelló — részlet. Petőfi rádió. 12.00: Zenés ké­pek Egyiptom múltjából és je­lenéből. — 12.10: Brahms: D-dúr szerenád. — 13.00: Hírek. —13.03: Győri tudósítónk jelentkezik. — 13.20: Operahármasok. — 13.45 : Időjárás. — 14.00: Rádiónapló — kettőtől hatig... — 18.00: Hí­rek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.10: Peter Schreier Men­delsshon-dalokat énekel. — 19.26: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemu­tatója. A csónak. Fehér Klára rádiójátéka. — 19.54: Jó estét gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Berlioz operáiból. — 21.00: Nóta­­csokor. — 21.50: Zoe Oldenburg: Nagy Katalin. Mészáros Tamás könyvismertetése. — 22.00: Rá­dióhangversenyekről. — 22.30: Fél óra sanzon. — 23.00: Hírek. — 23.15: A XX. század zenéjé­ből. Miskolci rádió. Borsodi tükör: krónikaműsor. — Ugyanaz — mással! — A városért . . . La­kók, vezetők, építők és tervezők Kazincbarcikán. — Grabócz Mik­lós népdalfeldolgozásabról. — Az ifjúságról és az ifjúságnak . . Fiatalok fóruma. — Beat-kedve­­lők negyedórája. • Televízió. 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Moszkva folyótól a Néváig. Szovjet rövidfilm. — 18.15: Sül­­­lyedő kultúra. — 18.50: Költözik a gyár. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Erzsébet király­nő. Angol tv-filmsorozat. I. rész: Az oroszlánkölykök. — 21.25: Családi kör. — 22.25: Tv-tükör. Tények a televízióról. — 22.35: Tv-híradó, 2 kiadás. Szlovák televízió. 17.00: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.40: A néphadsereg műsora. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: Tv-játék. — 21.25: Híradó. — 21.40: A frontról vis­­­szatért katona. Szovjet film. — 22.10: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Testvérek. Madách bérlet. Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — József Attila Klub­­könyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak. Béke (14. hn6): Illatos út a semmibe (színes ma­gyar). (8): Felszarvazzák őfel­ségét (színes francia). — Kos­suth (f3): Az elveszett kutya (mb. színes szovjet). (15): Sola­ris I—II. (színes szovjet, másfél­­szeres helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (15, 17): Audiencia (mb. színes olasz, 16 éven felüliek­nek!). — Fáklya (15, 17): Elát­kozottak (mb. színes olasz— NSZK, 18 éven felülieknek!). — Szikra (5, 7): Nyílhegy és arany­öv (színes szovjet). — Táncsics (4, 6): Hét tonna dollár (színes magyar, 16 éven felülieknek!). — Hámor (6): Elefántkirály (amerikai). PÉNTEK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Bura Ko­vács Andor népi zenekara ját­szik. — 9.00: Tavaszi szél. — 9.20: Magyar előadóművészek fel­vételeiből. — 9.49: Kritikusok fóruma. Rab Zsuzsa: Ráolvasó. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskola­rádió. — 10.30: Édes anyanyel­vünk. — 10.35: Poppy: Keleti szvit. — 10.49: Változó világtér­kép. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Petrovics Emil—Áprily Lajos: Évszakok zenéje. — 11.14: Budapesti ballada. Békés István dokumentumjátéka, II. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Francia muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene köz­ben. — 10.59: Lottóeredmények. — IkOO: Hírek. TOT3

Next