Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-01 / 77. szám

Munk­ás­lakások Ózdon (Tudósítónktól.) Ózd tipikus munkásváros. Az Ózdi Kohászati Üzemek 13 és félezer alkalmazottja közül 11 ezer a fizikai dol­gozó. A Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregységében másfél ezernél több a munkásnő, de sok a fizikai dolgozó nő a szövetkezetekben, a kisebb ózdi üzemekben is. Lakáshoz juttatásuk a városi tanács legfontosabb feladata. (A ta­nács 1974. évi fejlesztési alapjának kereken 80 száza­lékát fordítja lakások építé­sére.) A munkáslakás-építési ak­ciót társadalmi szervek, s a tanács egyaránt szorgalmaz­zák. Az akció vállalati támo­gatásában azonban jelentős eltérések vannak. Miközben a kohászat milliókat fordít e célra, több vállalat az első lépésig sem jutott el. Külö­nösen sok gondot okoznak a fővárosi központtal rendel­kező ózdi üzemek. Ezek a vállalatok kevésbé tartják feladatuknak,­ hogy állandó­an Ózdon foglalkoztatott dol­gozóik lakáshoz juttatását elősegítsék. A kohászváros tanácsa­­ ez évben megpróbál lendületet adni a munkásla­kás-akció­­nak. A képünkön látható korszerű, téglaépület 18 laká­sa a munkásoké lesz. Az OTP építtette és a fizikai dolgo­zóknak adták el. Az új ózdi városközpont­­­ban egy tízszintes épület­tömbben a nyáron adnak át 118 lakást a munkásoknak. A kohászváros legszebb ré­szén, a festői környezetben fekvő DKSE-stadion közelé­ben még ebben az évben el­kezdődik 300 magánlakás építésére alkalmas terület közművesítése. A városi ta­nács — hivatkozva a mun­kások nagy érdeklődésére — arra ösztönzi a vállalatokat, támogassák munkásaik la­kásépítését. A háromszáz la­kásos telepen összkomfort ki­alakítására adnak lehetősé­get, ennek megfelelően ké­szülnek a közművesítési ter­vek is. Ózdon soha nem épült annyi lakás, mint a jelenle­gi ötéves tervidőszakban. 1970 óta kialakult, elkészült a városközpont. Nyolc tíz­szintes épület alkotja az ú­j centrumot. A közelben levő cigánytelepet már lebontot­ták. Helyére új típusú ház­gyári elemekből építenek há­rom ötszintes lakóházat. A kivitelezőkkel kötött szocia­lista szerződés eredménye­ként két épületet még eb­ben az évben átadnak a la­kóknak. A cölöpözőgép, miután be­fejezte munkáját a város­központban, továbbra is Óz­don maradt. A Béke-telepen kezdődött el a napokban egy új szomszédsági lakótelep alapozása. A jó levegőjű he­lyen 225 lakást építenek. MAGYAR TIBOR * 18 lakásos téglaépület az ózdi Bem József úton. Lakásait a munkásoknak adták el. A m­ellette látható régi épület he­lyén rövidesen még egy hasonló épül. (Strohmayer László felvétele) Körzeti népf­ront bizottságok Család-és ifjúságvédelem (Folytatás az 1. oldalról.) Csak­ példaként a beszá­molóból: Az 1/1-es körzetben a Tetemvár lakói részére kü­lön beszélgetéseket szervez­tek a lakossági igények fel­mérésére. Ugyanitt tíztagú munkacsoportot szerveztek. A csoport feladata a magá­nyos öregek rendszeres lá­togatása volt. Az 1/2-es körzetben család­ás ifjúságvédelmi csoportot alakítottak. Szervezték a társadalmi munkát, többek között a műemlékvédelem­mel kapcsolatban is tettek felajánlásokat. Az 1/3-as körzetben a körzet közleke­dési viszonyait vitatták meg. Hasznos javaslatokat tet­tek a közlekedési rendé­szet számára. Foglalkoz­tak az üzletek áruellátásá­val. Az ellátással foglal­koztak az 1/4-es körzetben is, ahol az ellátást figyelő társadalmi aktívacsoportot hoztak létre. Folytathatnánk a felsoro­lást A feladatokat mindenütt a helyi sajátosságok alakítot­ták. Csak címszavakban: a szanálási rendelkezések, ter­vek ismertetése, az Avas köz­biztonságának megjavítása, a Martintelep kommunális gondjainak felmérése. Vala­mennyi körzetre jellemző például ,a szülői munkakö­zösségekkel való szorosabb kapcsolat, ugyanígy átgon­doltabb rendszeresebb lett a tanácstagok lakóterületi munkájának irányítása, tá­mogatása, szervezése. A felsorolás csak villantás­­nyi képet ad a mozgalmi munka gazdagságáról, a for­ma adta lehetőségekről. Egy kerület példájén is lemérhe­tő, hogy ugrásszerűen emel­kedett a népfront aktíváinak száma is. B. G. Gépgyári horgászok A DIGÉP horgászai az idén újabb üzemi horgász­egyesületekkel veszik fel a kapcsolatot. Már a júliusi TVK-DIGÉP horgászver­senyt is bővítik, meghívják az ELZETT sátoraljaújhelyi gyárának horgászait. A gépgyáriaknál jó neve­lő munka folyik. Ezt igazol­ja, hogy 30 igazolt ifjúsági vesenyzőjük van. A fiatalok rendszeresen részt vesznek a versenyeken, s szép eredmé­nyekkel hívják fel magukra a figyelmet. Tornatermek könnyűszerkezetből Könnyűszerkezetes torna­terem épül Szolnokon a vá­rosban működő Mezőgép Vállalat szerkezeti elemeiből. A 18X36 méter alapterületű, hat méter magas, fűthető csarnokot a szolnoki Tisza­­ligetben az épülő városi sportcsarnok mellett állítják fel. A tervek szerint a követ­kező ötéves tervidőszakban Szolnok megyében huszonöt­harminc iskola kap a Mező­gép Vállalat vázszerkezeti elemeiből készült tornater­met. Városi tanácstagok fogadóórái 19*4. április 1. Búzás Pál, 1/6. területi párt­­alapszervezet, Tandosház tér 2., 17 órától; dr. Gyimesi Béla, III. ker. Hivatal, Marx K. u. 96., 14 órától; Hajas Zoltán, 7. sz. Ház­­kezelőség, Vörösm­arty u 33., 13 órától; Harkai József, II/3. terü­leti pártalapszervezet, Göröm­­böly, 17 órától; Hell István, n., Virág K. u. 4., 18 órától; Honti András, MIK Vállalat, Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Már­tonná, Kilián­ és­ Aki óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Mol­nár Miklós, lakásszövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 17 órá­tól; Nagy Károlyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Somossy Ka­talin, 1/5. terül­eti párt alapszer­vezet. Kassai u. 86., 1­8 órától; Schön Péter, LKM Vízmű-klub. III. Algószinva u. 60., 17 órá­tól; Szaniszló Bálint, n­., Be­nedek u. 7., 17 órától; Vindt Márta, III., Brigád u. 18., 17 órától. 1974. április 2. Kormos György, tsz-iroda. Major u. 4., 17 órától; Koval Pál, 1/6. területi pártalap­szer­ve­zet, Tanács­ház tér 2., 17 órá­tól: if­j. Tasnádi László. EÁFV rendészeti iroda. MSZBT tér 4., 18 órától. 1974. április 3. Budai Barnáné. Ady Endre Művelődési Otthon, Kuruc u., 18 órától. Vágó Péter, Fazola H. ul­ai ált. iskola. 17 órától. 1974. április 4. Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó vállalat, Szentpéteri kapu 5—7., 17 órá­tól. 974. április 5. Csetneki József­né, II., Győri kapu 132... 17 órától. 1974. április 6. Torma Béla. III., Csákány u. 4., 17 órától. 1974. április 8. Halász András, II/5. területi párfcalapszervezet, Gorkij-telep I. , 17 órától; Karaba László, 35. sz. ált. isk­olci, Lumumba u. 1., 17 órától; Ökrös Béláné, Ga­garin u. 13., 17 áriától; Ráski Sándor, Palóczy u. 19., 17 órá­tól; Sztrelcsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 18 órától: Van­sek Márta, 11., Gorom­boly­i u. 47., 17 órá­tól: Vitányi Imre, 1/5. területi pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától. 1974. április 9. Sebők Ferenc, Anna u. 62., 18 órától: Tóth Imre, 1/3. te­rületi pártalaps­zervezet, Tízes­­honvéd u. 2d., 17 órától. 1974. április 10. Dr ivankiewicz Dén­es­né, Sze­mes­ u. 3., 16 órától. A test kultúrája A Minisztertanács — a művelődésügyi miniszter, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének előter­jesztése alapján — nemrég megtárgyalta az iskolai testneve­lés és sport időszerű feladatait. A kormány úgy határozott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolai testnevelés és sport további fejlesztésére. Ennek alapján megszervezik a tanulóifjúság tömeges és rendszeres sportolását, a felső­­oktatási intézmények első és második évfolyamain fokoza­tosan általánossá teszik a heti két óra testnevelést. Ígéretes­­nek hangzik az a megállapítás is, hogy a jövőben az új iskolák csak tornateremmel építhetők és tervet kell kidol­gozni a hiányzó tornatermek fokozatos pótlására. Különböző szemléletbeli hibák és természetesen a tárgyi hiányosságok miatt az iskolai testnevelést sokáig másod­rendű kérdésként kezelték. Nemrég — első lépésként — be­vezették a harmadik testnevelési órát az általános és közép­iskolákban. Az óraszám emelésével egyidejűleg azonban nem lett több sportpálya, tornaterem, sportudvar, labdázó térség. Továbbra is égető gond a tornaterem-hiány, hiszen a leg­újabb felmérések szerint az általános iskolákban a legked­vesebb 560, a középiskolákban 140, a szakmunkásképző inté­zetekben 120, a főiskolákon és az egyetemeken 35—40 te­remre, csarnokra lenne szükség. Ha valaki manapság ellátogat egy testnevelési órára, azt tapasztalhatja, hogy a legtöbb diák örömmel várja a válto­zatosságot és felüdülést jelentő foglalkozást. Amikor bevezették a harmadik testnevelési órát, a minisz­­tér­i mi rendelet a lehető legnagyobb önállóságot biztosította az iskolák vezetőinek és szaktanárainak az órák felhaszná­lására. Ahol akad megfelelő terem, ott újabb játékokkal és mozgásformákkal ismerkedhetnek meg. Ahol mostohább a helyzet, ott uszodai lubickolásokra vihetik el a tanítványo­kat, vagy éppen felkereshetik a környéken található sport­telepeket, hogy mérkőzéseket, villámtornákat, bajnokságokat rendezzenek. Az órákat összevonhatják, tehát valóban úgy gazdálkodhatnak a rendelkezésükre álló idővel, ahogy a leg­jobbnak látják. Az iskolai testnevelés támogatása természetesen társadalmi ügy. Az új minisztertanácsi határozat végrehajtásáért nem­csak a Sporthivatal, a minisztériumok, felelősek, hanem szinte mindenki. Éppen ezért — mivel jelentős anyagi áldo­zatot igénylő ügyről van szó — terv készül az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények létesítmény-ellátásának javítására. Lassan gyűlik a szarvasagancs Lassan gyűlik az idén az el­hullajtott szarvasagancs a gémén­ci vadrezervátumban. A gímszarvasbikák minden évben februártól kezdve március végéig levetik fej­díszüket, hogy a nyáron eset­leg a tavalyinál is szebb és erősebb, új agancsot növes­­­szenek. A vadgazdaságban az összegyűjtött elhullajtott agancsokból is következtet­nek a világhírű gemenci minőségi szarvasállom­ány fejlődésére. A vadgazdaság három­­ ki­­­­logrammi­g harminc forintot, azon felül negyven forintot fizet kilónként a megtalált agancsokért. Sok agancsot azonban elvisznek az alkal­mi megtalálók, bár illetékte­­leneknek tilos az elhullajtott agancsok gyűjtése s a ke­vés hivatásos vadász nehe­zen tarthatja szemmel az il­legális agancsgyüjtőket. Aki a házfalakról köszön... Játékok papíron Műterme a Miskolci Ga­lériában van. A kiállítóterem mögött raktárajtó. A gyanút­lan látogató alig veszi észre a keskeny vaslépcsőt, ez ve­zet a magas helyiség fapad­lóval nemrégiben kettévá­lasztott felső szintjére. Az ecetfára néző ablakon papír­ból szálanként rakott virág­csokor, köcsögben ecsetek, régi gyógyszertári üvegcsék­ben festékek, pohárban gyö­kerező virág. Ragasztó és friss nyomdafesték szaga ter­jeng. Itt minden színben, s a legkisebb formában is egyéni ötlet van. Ha volna külön ajtaja — s ha szeretné az önreklámot — ez lenne ráírva: Szakál Edit grafikus. Nem szereti. Gondolatait, ötleteit sem szóban, hanem rajzban, vagy betűben mond­ja el. Prospektusokat készít, meg színházi műsorfüzeteket. Plakátjai naponta köszönnek ránk úton-útfélen. Színeiben és dekorativitásában mind­egyik külön él, a Miskolci Galéria, vagy a Képtár ki­állításaira hívogat. Vonzanak azok a zöld, lila, dohánysár­ga, cinóberes színek, amik képzeletében megszületnek, keze nyomán életre kelnek, aztán a falakról ránk kö­szönnek ... A Nehézipari Műszaki Egyetem az utolsó három év terméséből rendezett kiállí­­tást. A gyűjtemény címe: Játékok papíron. S köztük valódi játékok, babák, papír­kivágások. Az ajtóban elő­ször a szerszámok köszön­nek: a radír, az ecset, a cel­lux, a zsilett. .. — Ezek a „játékok” ké­sőbb egészen biztos beépül­nek valamelyik készülő al­kotásba — mondja. — Sem­mit sem dobok el, egyetlen papírcetlit sem. Sokat dolgozik. És mindig siet. A kiállításrendezés is munkaköréhez tartozik. Sa­ját — első önálló — kiállítá­sát is maga rendezte. Alig­nőtt haját két varkocsba fog­va, szitakötő szemüvegét orrá­ról feljebb tolva repked egyik plakáttól a másikig, barátokkal beszélget, vállára kapja maga horgolta szütyő­­jét, és már indítja is lassan évtizedes munkájának anya­giakban is mérhető egyetlen eredményét, a kis lila autót. Maga keverte annak a festé­két is. Csak annyira jut időm, hogy megkérdezzem: hol tanulta a mesterségét? — Kirakatrendezői iskolát végeztem. Tantárgy volt a grafika is ... (varsányi) Az első önálló kiállítás plakátja 4z üzletek ünnepi nyitva tartása A B.-A.-Z. megyei Taná­cs V. B. és Miskolc megyei városi Tanács V. B. kereskedelmi osz­tályai — a KPVDSZ megyei bizottsága véleményének meg­hallgatása után — a 12 1970. (VII. 30.) Bk. M. sz. rendelet 6. paragrafusa alapján az üzletek­nek az 1974. április» 4-i ünnepek előtti és alatti nyitva tartós éi rendjét az alábbiak szerint sza­bályozzák: 1974. április 3. (szerda): Valamennyi kereskedelmi a­ Li­da hétköznapi nyitva tartási rend szerint dolgozik. A ko­rábban záró élelmiszer- és hús­boltok e napon legalább 18 órá­ig vannak nyitva. A vendéglá­­tóipari egységek a szokásos szombati nyitva tartási rend szerint árusítanak. 1974. április 4. (csütörtök) : Valamennyi kereskedelmi bolt, piac és vásárcsarnok zárva tart. A dohány- és virágboltok, vendéglátóhelyek vasárnapi rendjük szerint tartanak nyit­va. 1974. április 5. (péntek): Az egész éven át vasárnap i­s nyitva tartó boltok, vendéglátó­­ipari egységek, piacok és vá­sárcsarnokok a szokásos vasár­napi rendjük szerint tartanak nyitva. A többi kereskedelmi egység zárva tart. 1974. április 6. (szombat): Valamennyi kereskedelmi egy­ség a szombati nyitva tartási rend szerint árusít. Kivételt ké­peznek a vendéglátóipari egysé­gek, melyek hétköznapi nyitva tartási rend szerint üzemelnek. 1974. április 7. (vasárnap) : A kereskedelmi, vendéglátó­­ipari egységek, piacok és vásár­csarnokok rendes hétköznapi nyitva tartási rend­ szerint árusí­tanak.

Next