Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Hét végi kalauz A hét végén a Városunk művészei című hangverseny­­sorozatnak a tizenötödik elő­adását rendezik meg, az Ady Endre Művelődési Házban. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar repertoárján ezúttal magyar szerzők muzsikája szerepel. A koncert január 11-én, szombaton este hat órakor kezdődik. Ifjúsági filmmatiné lesz január 12-én, vasárnap dél­előtt a Bartók Béla Műve­lődési Központban. A 10 óra­kor kezdődő előadáson a Csínom Palkó című magyar filmet vetítik. Délután pedig ismét a fiataloké a művelő­dési központ! öt órakor táncdélutánra várják őket. A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház nagytermében bábelőadást rendeznek janu­ár 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. A Pamacs és a kiskutya című darabot lát­hatják a gyerekek. A hét vége mindkét nap­ján, szombaton is, vasárnap is a fiataloké a Fórum ifjú­sági presszó. Január 11-én este hat órakor pedig a Tolcsvay-triót hallhatják. Nem véletlen, hogy egyik legkedvesebb tévéműsorunk a Színészmúzeum. Ha a szín­pad régen eltávozott nagy művészeiről szól, akkor azért hallgatjuk-nézzük szívesen, mert különösen a fiatal kor­osztály keveset tud róluk. Ha pedig nemrég még kö­zöttünk volt, nekünk játszott a színész, most is szívesen tapsolunk neki, addig sem vesszük tudomásul a szomo­rú tényt. Különösen így van ez most, hogy Latabár Kál­mánt idézi meg Csenterics Ágnes rendező és a műsor­vezető Farády István. Bizo­nyára senki sincs, aki őt ne szerette, ne csodálta volna. A műsor vasárnap este 8- kor kezdődik. A TIT Miskolc városi Szervezetének egyik közked­velt sorozata az emberről és a modern technikáról szól. A legközelebbi előadás ma es­te hat órakor lesz: A modern közlekedés és az autó cím­mel filmösszeállítást mutat­nak be, összekötő szöveget Bucher József mérnök mond. A Hogyan mondjam meg gyermekemnek? című színes, szinkronizált NSZK-film nem az első azoknak az ismeretterjesztő céllal készült filmeknek a sorában, amelyek igye­keznek a felnőttek valóban nem könnyű dolgát megkönnyíteni. Mert hogyan, mikor mondjam, és főképpen mit mondjak, ha a gyerek kérdez, a szerelem, születés titkai iránt érdeklődik? A film az egyetlen lehetséges utat igyekszik megmutatni. Akkor kell válaszolni, amikor a gyerek kérdez, és mindig igazat kell mondani. Hogy hogyan? Talán nézzék meg a felnőttek és a családalapítás előtt álló fiatalok a filmet. Biztosan találnak benne számukra is hasznos ötleteket. A hét végén a Kossuth mozi műsorán szerepel. -ír Ma este mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Stúdió­színpada Murray Schisgal: Gépírók és Paul Everac: Hamis pofonok című egyfelvonásosát. A Játékszín ’75 mostani be­mutatóinak terét Feledy Gyula Munkácsy-díjas grafikus­művész tervezte, a két egyfelvonásos rendezője Nagy András László. Képünkön a Gépírók szereplői, Blaskó Péter és Jancsó Sarolta. (Kerényi László felvétele) „Jelet hagyni, hogy éltünk” Ma nyílik Kondor Béla emlékkiállítása — Litográfia, monotípia, festmények, kombinált tech­nikával, főként színes ceru­zával készült rajzok, rézkar­cok, egy kis faragott szár­nyasoltár, — ez az anyag amit elhoztam. Minden mű­faj, amelyben Kondor dol­gozott, képviselve van a ki­állításon. Körülbelül ennyi, amit sza­batos tájékoztatónak szánt dr. Dávid Katalin, a többi sokkal több ennél. Beszélge­tésünk azon ritka esetek egyike volt, amikor sajnál­tam, hogy nem mikrofonnal dolgozom. — Sokszor voltam modell­je. Ezen a korai festményen, (Csokonai a címe) is engem festett. A modell mozdulata kellett neki. Az alaknak vé­gül férfi feje született és rajta hagyta a szoknyát. Hogy miért? Azt mondja: „Hadd gondolkodjanak rajta a művészettörténészek, hogy mit is akartam ezzel a fele­más manasszal.” A maliciózus mosolya után másfajta művészi játék a következő néhány kép. — A nagy Pléhkrisztust semmi árért nem adta el; festett inkább három hasonló témájút helyette. Itt ezek mellett a másik, az Űrhajós számomra igen kedves kép; csodálatos a ritmusa. Érde­kessége, hogy Kondor életé­ben sosem volt kiállítva. Nézze azt a kis színes képet! Dombos táj a címe. De ha jobban megfigyeli az ember, akkor egy fejet lát... Az az ő halott feje. Mindig tudta, hogy nem él sokáig, és volt hozzá bátorsága, hogy ezt bevallja magának. 1971-ben már egészen biztosan tudta, hogy­­ nagyon beteg. A Bala­ton közepén egy csónakban fogta el először egy addig nem érzett rettenetes ros­­­szullét. A kép a Balatoni emlék címet kapta. ■ ■ Hálás vagyok a művészet­­történésznek, Kondor Béla barátjának, a művész élete talán legjobb, mert nagyon közeli ismerőjének, hagyaté­ka kezelőjének, a miskolci kiállítás rendezőjének, a ked­ves szavú asszonynak. Egy életmű előtt vezet körbe ké­zenfogva. — Szeretem, ha a Kondor­­kiállításokban van egy kis gikszer. Ő is ilyen volt. Csú­­fondáros, sziporkázóan szel­lemes. A legelső kép, ahol a látogató megkezdi a néze­lődést, a műtermében ábrá­zolja. Ez olvasható rajta: Falra köpni tilos! Dávid Katalin olyan kö­zelről ismeri a művet és a művészt, hogy ez már biz­tosítja a tárgyilagos távolsá­got is. Mindenképpen igaz képet ad. — Nyugodt vagyok, mert tudom, hogy jól válogattam. Rézkarcból egy egész kiste­remre valót hoztam, a más műfajú alkotásokból pedig a főműveket. Amit lát a kö­zönség, az Kondor. Ha itt lenne a jóval több mint ezer képből álló hagyaték, az csak mennyiségben volna több. Egyébként lesz rá mód, hogy művészetének tisztelői tovább ismerkedjenek vele. A Kulturális Minisztérium jóváhagyása alapján szétosz­tottuk a ránk maradt műve­ket. Miskolcon Kondor-em­lékszobát rendeznek majd be. Úgy válogattam az ide kerülő képeket, az ő búto­rait, hogy tudtam szerette ezt a várost. — Milyen volt Kondor Béla? Nagy László „Réz­karckirály”-nak nevezte... — Zseniális volt. Életről, halálról mindent tudott. Ma­ga készítette hangszereken játszott (bemutatok párat ezek közül is), jó verseket írt. Képei beszédesebbek, mint mások művei, és ha nem mondanának el mindent róla... A Boldogságtöredé­kek című verseskötete után néhány hete posthumus meg­jelent a másik. Jelet hagyni — ez a címe. Ha tetszik, ars poeticának is tarthatjuk a szavait: „Jelet hagyni, hogy éltünk”. Amit meg kellett tennie, megtette. Élete utol­só percéig dolgozott. Az 1973-as biennálét in memoriam Kondor Béla ren­dezték az ország grafikusai Miskolcon. Legjobbnak tar­tott munkájukkal tiszteleg­tek emléke előtt. Most, alig több mint két évvel halála után Miskolc közönségén a sor. A Galériában rendezett emlékkiállítás ma este hat órakor nyílik. (makai) Iskola az üzemben Évről évre nő Sárospata­kon azoknak az ipari és mezőgazdasági dolgozóknak a száma, akik felnőtt fejjel vállalják az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályá­nak az elvégzését. A városi tanács művelődésügyi osz­tálya az idén is tanfolyamot indított számukra. A Faipari Vállalat például benn az üzemben lehetővé tette egy kihelyezett általá­nos iskolai osztály működé­sét. Az Építő- és Szerelőipari Szövetkezet tagjai közül már többen megszerezték az álta­lános iskolai, sőt néhányan a középiskolai bizonyítványt is, de szakmai továbbképzés­ben is sokan részt vesznek. Ezeket a szövetkezet egyszeri jutalomban és órabéremelés­ben is részesíti. Hasonló tanulási kedv jel­lemzi a Városi Költségvetési Üzem és a helyi MÁV-állo­­más dolgozóit. Örökségünk, a népi kultúra A 17—18. századi Angliá­ban — az ipari forradalom előestéjén — divat lett a népballadák és más népköl­tészeti alkotások gyűjtése, publikálása. Ez a divat ké­sőbb átterjedt a kontinensre, a 19. század második felének kelet-európai irodalmát és zeneművészetét alkotó módon termékenyítette meg, majd végül olyan magasságokba emelkedett, amit Bartók és Kodály neve fémjelez. A szellemi kultúra alkotá­sai iránti figyelemmel csak­nem egyidőben fordult az érdeklődés a vasár- és ün­nepnapok, majd a szürke hétköznapok kézzelfogható tárgyi világa felé. Népvisele­teket, bútorokat, különféle szerszámokat kezdtek gyűj­teni és ezeket Európa-szerte múzeumokba zsúfolták össze. Miközben népdalokat, nép­meséket jegyeztek le, vagy ünnepi ruhákat vásároltak a múzeumi kiállítások részére, a kutatókat elsősorban az a meggondolás vezette, hogy a népi kultúra jellegzetes alko­tásait mentik meg a feledés­től vagy az enyészettől. A múzeumok gyűjtemé­nyeik gyarapodása kö­vetkeztében hovatovább ki­csinynek bizonyultak. Gyara­podott a tudományos doku­mentáció, a fotók, majd fil­mek, magnetofonszalagok tá­rolására szolgáló­­ raktárak száma is. A kiállítások ren­dezésében is változtak a szempontok: a zsúfolt vitri­neket, amelyeknek látnivaló­jában a látogató szinte alig tudott eligazodni, hovatovább felváltották az életkép-szerű kiállítási jelenetek. A népi használati tárgyak és a népmesék, meg a többi népköltészeti alkotás kutatói ma már összehasonlíthatat­lanul több és pontosabb is­merettel rendelkeznek a mo­dern ipari civilizációt meg­előző történelmi korszakok hétköznapjairól és az ember teremtő-alkotó munkájáról, mint tudománytörténeti elő­deik. Ezt a nagyobb és ár­nyaltabb tudást a társadalom is igényli tőlük. A hagyomá­nyos népi kultúra elmúlásá­nak utolsó fázisában ugyanis már általános társadalmi szükségletté válik a népi kultúra „felfedezése”. Divat a modern lakásokban mázas tányérokat a falra aggatni, vagy kerekes rokkát szoba­díszként megcsodálni. De több mint divat népdalokat énekelni és váltakozó közös­ségi alkalmakkor felelevení­teni a hajdanvolt parasztok és mesteremberek tánctudá­sát is. Mindenesetre érdekes, hogy ez a divat ma a város­ról terjed a falu felé, annak ellenére, hogy éltető erőit, anyagismeretét szükségkép­pen a faluról szerzi be. PÉNTEK Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — Esztergomban. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 13.45: Olvasnivaló. Világirodalmi kiad­ványokról beszél Geher István. — 14.00: Albert Schweitzer diák­élete. Zsigmond Gyula összeállí­tása. — 14.25: „Nyitnikék”. — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva. .. — 15.25: Kóruspódium. A Magyar Néphadsereg Kinizsi kamarakórusa énekel. — 15.31: Párizsi vidámságok. Részletek Offenbach műveiből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05:’ A Rádió Könyvklubja. író—Olvasó találkozó a szarvasi járási és városi könyvtárban. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.210: Odd: Régi hes­­seni induló. — 17.26: Lemezmú­­zeum. Elisabeth Schumann éne­kei. — 17.46: Kis Dorrit: Charles Dickens regénye. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.38: Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. — Közben 20.15: Lát­tuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.25: Hollan­diából nézve. Sándor Anna jegy­zete a kelet-nyugati kereskede­lemről. — 21.35: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.20: Lengyel művészek operafelvételeiből. — 22.50: Meditáció — a munkáról. — 23.00: Részletek Oscar Strauss Legénybúcsú című operettjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar toronyzene. Petőfi rádió: 12.00: Fohász az időhöz. Garai Gábor versei. — 13.00: Hírek. — 13.03: Romanti­kus zene. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18 00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Galina Visnyevsz­­kaja énekel. — 18.45: A faktorok mérése — rejtett módszerekkel. Gellért Endre írása. — 19.00: Böbe Gáspár Ernő népi zene­kara játszik. — 19.39: Húszéves vénlányok. Osgyáni Csaba ri­portja. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: A Rádiószínház bemutatója. Szuny­ogpuszta. Klimits Lajos rádiójátéka. — 21.22: Aranyvi­rág. Részletek Huszka Jenő— Martos Ferenc operettjéből. — 21.38: Hol járt mit csinált? — 21.50: Könnyűzenei magazin. — 23.00: Hírek. — 23.15: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.90: Műsor­ismertetés. hírek. — 17.35: Mű­velődő Borsod. Közművelődés Kazincbarcikán. . . Zenés riport­­összeállítás. — 18.00: Borsodi Tükör. (Próbaüzem előtt a He­­jőcsabai Cement- és Mészmű. A Miskolci Vasipari Vállalat szo­cialista brigádjai a kongresszusi munkaversenyben. A csillagvizs­gáló és az amatőr csillagászok, év elején. Az Észak-magyaror­szági és a Nyugat-bükki Inté­zőbizottság tárgyalta...). —18.15: örökzöld melódiák. — Nyuga­lom?! Az idősebbek műsora. (A sárospataki szociális otthonban; A nyugdíjas bányász; Gondos­kodás a hegyaljai öregekről.) — Hol töltsük a hét végét? Túra­javaslat és sportműsor. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió, 1-es műsor; 17.03: Műsorismertetés. — 17.05: Hírek — 17.10: Velencei dalfesztivál Eurovízió-átvétel — az olasz tv műsorából. — 18.05: Shirley, a riporter. Angol tévéfilmsorozat. — 18.30: Öt perc meteorológia. — 18.35: Politikai tanfolyam. Sé­mák nélkül. I. — 19.15: Esti mese. — 19.90: Tv-híradó. — 20.00: Hazai esték. Dunaújváros— Tatabánya. — 22.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2-es műsor. 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: A cir­kusz csillagai. Logtno. — 20.55: Tallinn. Bolgár rövidfilm az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság fővárosáról. — 21.15: Tv­­hiradó 2. — 21.35: Vészharang. Olasz film (1948):­­Miskolci Nemzeti Színház (7): Haramiák. Bemutató bérlet. Kiállítások. Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Miskolci Galéria (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci Képtár (10—18): Ma­gyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonairól. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Raszler Károly grafikái. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Bekötött szemmel (magyar). — Kossuth (f3): Udvarol a na­gyapa! (szi. bolgár) — (hn5, 7): Hogyan mondjam meg gyerme­kemnek? (16 éven felülieknek! mb. szi. NSZK). — Hevesy Iván Filmklub (f5. Cl): Az éjszaka (16 éven felülieknek! olasz). — Fáklya (f5, 17): Jelbeszéd (szi. magyar). — Petőfi (f6, 17): Te­resa doktornő tin­eknek! szi. lengyel). — Szikra (5, 7): Csak rá kell nézni! (16 éven felülieknek! szi. olasz). — Táncsics (5, 7): Magas, szőke férfi, felemás cipőben (Felemelt helyárralí mb. szi. francia). — Hámor (4): Penny Gold (mb. angol). SZOMBAT Kossuth rádió, 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15 • Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Lányok, asszonyok. — 8.42: Budai kaland. Részletek Vincze Ottó—Romhányi József daljátékából. — SOO: Ke­m­en­es Sarolta énekel. — J6.oő: Hírek. — 10.03: Rádiószinház. Himnusz az értelemhez. — 10.34- Mozart-művek. Petőfi rádió. 8.00: Hirek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hirek. — 9.03: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 9.18: Geszty Szilvia és Nikola Gjuzelev éne­kel. — 10.00: A zene hullámhos­­­szán. — 10.30: Néhány szó zene közben.

Next