Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
„Titok” A krétakör körül Ma este már lesz előadás A folytonosan csörgő telefonok bizonyították, hogy az elmúlt két nap folyamán lapunk egyik legolvasottabb „publikációja" az a színházi közlemény volt, mely hírül adta, hogy A kaukázusi krétakör előadása (A Brechtművet néhány nappal ezelőtt mutatta be a színház) elmarad. Érthető, hogy a szűkszavú közleménnyel nem elégedtek meg a színházbarátok; kíváncsiak voltak, kinek és milyen természetű betegsége miatt kellett szüneteltetni az előadásait annak a produkciónak, melynek mindenki nagy sikert jósolt, aki láthatta. Olvasóink kérésének eleget téve, felkerestük a Miskolci Nemzeti Színház titkárságát, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: Hétfőn és kedden azért nem került színre A kaukázusi krétakör, mert a főszerepet játszó Gázár Katalinnak pihenést rendelt az orvos. A művésznő korábban elszenvedett gépkocsi-balesete következtében térdszalaghúzódást kapott; ez a sérülés most kiújult. A január 22-én tartott főpróbán már csak mentőorvosi beavatkozással vehetett részt Lázár Katalin. Ennek ellenére vállalta a preiier fizikai és szellemi erőfeszítéseit. Természetesen orvosi segítség kellett a bemutató előadás zavartalan lebonyolításához is. (Mindebből — s ez Lázár Katalin hivatástudatát dicséri — a közönség semmit sem vett észre.) Ezek után azonban múlhatatlanul szükség volt a kétnapos pihenésre ... A ma kapott információk szerint este ismét színpadra lép Gruse. Gruse a gyermekkel (Jármay felv.) ismerjük-e Miskolcot? Ha múltunkat nem ismerjük, jelenünknek sincs jövője. Ez lehetne a mottója annak a négyrészes előadássorozatnak, amely tegnap fejeződött be a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, Miskolc helytörténete címmel. Úgy tűnt, sokan szeretnék a helybéliek közül, h jelenünknek lenne jövője, kíváncsian várva dr. Zádor Tibor előadásait, hogy megismerhessék múltunk kuriózumait. A tegnapi előadásban műemlékeink kerültek vetítőlencse-végre. Sopron, Pécs, Eger történelmi levegőtől áthatott negyedeivel összehasonlítva, Miskolc nem tartozik a műemléki városok sorába. De azt a kevés kincsünket is, ami van, alig-alig ismerjük. Középkori maradványunkat könnyűszerrel felsorolhatjuk: a diósgyőri vár, a belvárosi református templom, a múzeum és a harangtorony. Azt talán már kevesebben tudják, hogy az avar kori földvár helyébe Ernye bán építtetett kővárat. Az 1400-as években pedig ez a szép fekvésű vár a királynék jegyajándékát képezte. Huszonkilenc falu tartozott hozzá, amelyek természetesen adóztak a királynéknak. De ki gondolna ma már arra, amikor a Mindszenti templom környékén jár, hogy ott egy hajdani község, Mindszent köveit tapodja. A külön település nyomát ma már csak a templom őrzi. Mint ahogy kevesen tudják azt is, hogy városunkban állították fel az első Kossuth-szobrot: Kossuth halála után alig néhány hónappal helyezték mai helyére. Miskolc ugyanis az 1800-as évek végén eléggé ellenzéki hangulatú, rebellis város volt. A szobor felavatása kifejezte a város inszimnáziáját is az uralkodó iránt. A jó hagyományokat a mában folytathatja Miskolc ifjúsága. Örvendetes, hogy ez a korosztály nagy érdeklődést tanúsít emlékeink iránt. Örökségünk ismeretében felkészültebben alakíthatja városunk arculatát. O. E. Egyetemek szakszervezeti titkárainak szakszervezet 10. és a mai Balatonalmádiban tegnap befejeződött az egyetemek és főiskolák szakszervezeti tisztségviselőinek kétnapos tanácskozása. Dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára tájékoztatta a résztvevőket a gyár szakszervezetek XXIII. kongresszusának munkájáról. Az Oktatási Minisztériumot érintő konzultációs kérdésekre Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes válaszolt. TIT-pá r Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti nyelviskolája működésének 20. évfordulója alkalmából a TIT budapesti elnöksége és a budapesti szervezet idegennyelvi szakosztályának vezetősége közösen pályázatot hirdet. A pályázaton a következő témakörök feldolgozásával lehet részt venni: a TIT-ben folyó idegennyelv-oktatás és a közművelődés kapcsolata; a TIT keretében folyó idegennyelv-oktatás sajátosságai, módszerei; a a nyelvelsajátítási folyamat szakaszai, különös tekintettel a TIT áyázat keretében folyó felnőtt-nyelvoktatásra. A legjobb műveket 7000 , 5000 és 3000 forint összegű pályadíjjal jutalmazzák. Pályadíjakat ajánlott fel még a TIT országos központja, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya és a TIT budapesti szakosztálya is. A pályázat beküldési határideje: július 15. A dolgozatokat ..Pályázati munka” jeligével a TIT budapesti idegennyelv-oktatási szakosztálya címére: 1372 Budapest, Múzeum u. 7. kell elküldeni. fl IgiiseH Pálya A Központi Statisztikai Hivatal közreadta a nők helyzetéről gyűjtött adatait. Eszerint hazánkban az aktív keresők 44 százaléka, szám szerint 2 235 000 nő. A szellemi pályák közül a legnőiesebb a tanítói hivatás, ahol az oktató-pedagógusgárdának 87,4 százaléka a gyengébb nemhez tartozik. [[[Hi Táguló szemhatár Nagyvilág-est az Ifjúsági Házban A Nagyvilág a legrangosabb irodalmi folyóiratunk. Talán a legolvasottabb is. Könnyű neki — vetheti ellen valaki —, hiszen az egész élő világirodalomból válogathatják, szerkeszthetik.’* Valóban, de ez a célja is: frissen és sokoldalúan tájékoztatni a magyar olvasót, ugyanakkor jó olvasmányt is adni. Az idén kezdi a XXI. évfolyamot. Az ötvenes-hatvanas években, míg a könyvkiadásunk „utol nem érte magát”, a Nagyvilág vállalta a felfedezés és az ismeretterjesztés feladatát is. Igazi népszerűségét tulajdonképpen akkor alapozta meg. Időközben, noha a lap profilja nem változott, a feladata módosult. A figyelem és az érdeklődés kitágult: egyre többet olvashattunk a dél-amerikai szerzőktől és a harmadik világ — Afrika, Ázsia — irodalmából is, nem mondva le persze Európa, Észak-Amerika és a szomszédos irodalmak „slágereinek”" bemutatásáról sem. Ez a tényleges gazdagodás, táguló szemhatár egyben egy örvendetes szemléletváltozást is jelez. Ha valaki vállalja, hogy átlapozza a több mint 240 lapszámot, nem csupán az irodalmi stílusok változásait, egymásba mosódását figyelheti meg, de a népek békevágyának, a béke erőinek izmosodását is; azt a kezdetben mohó, később egyre tudatosabb ismeretvágyat, amellyel a népek egymás felé fordultak, így került hirtelen az olvasólámpa fényébe a japán irodalom (Gergely Ágnes beszélt róla színesen), az afrikai literatúra, amely stílusában az európait másolja ugyan, de tartalmában egy lélegzetelállítóan izgalmas, dinamikus társadalmi változásról tudósít. Mihályi Gábor szellemes megjegyzése szerint mintha egyetlen évtized alatt élnénk át a történelmet Árpádtól, az államalapítástól napjainkig. Eörsi István a januári számban megjelent érdekes Kroetzdrámára hívta fel a figyelmet. Szó esett persze a tájékozódás (áttekinthetetlen az anyag!) és a fordítás nehézségeiről is. Különösen az ázsiai irodalom közvetítése nehéz — mondta Kada Júlia. Ügyelni kell arra, hogy az irodalom ínyencei is megkapják a csemegéjüket, de ne veszítse el a lap a legkonzervatívabb ízlésű olvasóit sem. Érdekes vita kerekedett (a lapban volt két éve) a trágárságról. Mennyit, milyen hűséggel fordítson a fordító a „zaftosabb” kifejezésekből ? A jelenlevők , (megint sajnálatosan kevesen — mintegy húszan) megegyeztek abban, hogy a magyar olvasó ízlése kissé konzervatív még ebben a kérdésben, illetve fogalmi, nyelvi zavarral van dolgunk. Végezetül szó esett a színházakról is (Mihályi Gábor indított vitát a Kritikában), a folyóiratok olvasóiról, illetve szerkesztői koncepcióról és azok hiányáról is. Összegzésként csak azt mondhatjuk, hogy a folyóiratokat bemutató sorozat egyik legsikeresebb, legmeghittebb estjén vehettünk részt. Kár, hogy nem többen !... (horpácsi) 4 moszkvai 30. Színház A szovjet fővárosban rövidesen megnyílik a 30. Színház. Ez lesz a peremkerületek első hivatásos színpada. A volt babuskinói művelődési házban már folynak a megnyitó előadás próbái. A 30. Színház átveszi a Színművészeti Főiskola egyik most végző osztályát, a rendező feladatát pedig Vlagyimir Szilesznyov látja el, aki éveken át tanította a színház fiatal művészeit. Felkészültségük széles repertoárt tesz lehetővé, a drámától a musicalig. A legzöldebb zöld pázsiton, a legkékebb kék tavak partján, hósipkás hegyek határolt völgyek ölén, vakító napfényben gondtalan emberek pihennek. Szól a muzsika, kézimunkáznak a nevelőnők, habostorta a piknik fénypontja. Pajkos fiúkézből messze száll az erdőbe a labda, hogy egy kéjgyilkos kislány áldozata közelében érjen földet, így, ezzel a horogütéssel kezdődik a Keserű csokoládé című olasz film, amelynek bevezető képsorai is sejtetik, hogy nagy ellentmondásokra épül. Svájc az a „csodaország”, ahol természetes a jólét annak az ötmillió embernek, aki svájci állampolgár, és természetes a luxus minden külföldinek, akinek a vagyonát hét lakat alatt őrzik a bankok trezorjaiban. De mellettük ezen a meseillusztrációszámba menő, csodálatosan szép földön kétmillió olasz vendégmunkást hoznak és visznek a vonatok. Azokat a férfiakat akik sokszor életfogytiglan távol vannak az otthontól, és hónapok telnek el, míg (ha leszámolták a család asztalára a pénzt) a feleségük mellett alhatnak el. Pincérek, építőmunkások, de ők végzik el a legalantasabb munkát is, hogy jóllakott és tiszta lehessen az az ország, amely nem fogadja be őket, és ha nincs álandó munkájuk, fél esztendőre is nehezen ad tartózkodási engedélyt. A film egyikőjüknek, Nino Garofolinak a küszködését kíséri végig: eléri-e álmai tetejét, hogy biztos állása legyen egy vendéglőben? Eljut-e az otthoni bizonytalanságból egy viszonylagos polgári jólétbe? A forgatókönyvíró-rendező Franco Brusati Keserű csokoládé és a társszerző-főszereplő Nino Manfredi nem bánik kesztyűs kézzel honfitársaival sem. Csak az egyik országot látjuk, de mindkét nép életének fonákságait megmutatják. A rokonszenvünk mégis a bánatukat gitárzenébe, énekszóba fojtó olaszoké, mert nekik a gyengeségük is emberibb a svájci polgár patikatiszta, rendezett, a mosdók csempéihez hasonló steril életénél és egoista életvitelénél. Nino Manfredi nagy színész, és ez a szerep bőven ad rá lehetőséget, hogy ezt ismét bebizonyítsa. A legképtelenebb helyzetekbe kerül az általa megformált „másik” Nino. A vendéglőből kirúgják, egy görög emigránsnő (Anna Karina játssza) átmenetileg befogadja, hogy innen éppen idejében érkezzen asszisztálni öngyilkos milliárdos pártfogója halálához. Egy tyúkfarmra kerül (ez a film leghatásosabb, a legiszonyúbb ellentmondásokra építkező, a fehéret, feketét az abszurdig elvivő kosora), ahol jogtalanul Svájcban tartózkodók élnek szinte állati sorban, majd barakklakók életét igyekszik vidámabbá tenni. Aztán újra felszáll a hazainduló vonatra. A film „keserű” és ironikus; nem ad megoldást, nem hoz semmilyen kibontakozást. Csak vígjátékba illő, vagy megdöbbentő tragikus jelenteket sorakoztat egymás mellé, míg dráma és bohózat fölött egyformán világít a magas hegyek lehetétől tisztára, vakítóra szűrt (az ember úgy érzi, hogy még ez is steril), közömbös napfény. Az igaz, hogy Nino nem érkezik haza, kiszáll a vonatból félúton, Svájcban marad ... (makai) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15—13.30: Sajtókonferencia után. Riport. — 14.00: Mindenki könyvtára. Cseres Tibor: Siratóének. — 14.30: Mezők, falvak éneke. — 14.49: Mihály—Raics: 1871 — kantáta. — 15.00: Hírek. — 15.10: Operarészletek. — 15.28: Ezeregy délután .. . Hívogató. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: La Mancha lovagja. Részletek Leigh zenés játékából. — 16.32: Kalmár László műveiből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Gyorsabb tempóban. Kapusi Rózsa műsora. — 17.30: Holnap közvetítjük. . . — 17.50: Népdalok. — 18.15- Kritikusok fóruma. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 13.15: Ézsau és Jeremiás. Illyés Gyula elbeszélésének rádióváltozata. — 20.04: A Rádió lemezalbuma. — Közben 20.49: Hírek. — 21.26: Háttérbeszélgetés. Külpolitikai műsor. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Népi zene. — 22.40: Saigoni randevúk. Jegyzet. — 23.00: Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsessz. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Mozart-áriák. — 13.30: Hírek. — 13.33: Kodály-kórusok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Rádiónapló — kettőtől ötig. — 17.00: Híres alma materek. Bemutatkozik a bajai III. Béla Gimnázium. — 18.00: Harminc perc rock. — 18.30: Hírek. — 16.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — Közben 19.25: Jó estét, gyerekek! — 20.30: Hírek. — 20.33: Kényszerleszállás Hangbohózat. — 21.27: Népdalcsokor. — 21.59: Romantikus muzsika. — 22.30: Hírek. — 22.33: Operettrészletek. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Népdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Ifjúsági körkép. Kongresszusra készülünk. — 17.20: Beatkedvelőknek. — 17.35: Leninváros bemutatkozik Budapesten. — Munkásportré. Az olvasztár. — Szívesen hallgattuk — zene. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Operarészletek. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió. 1. műsor: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Telizsák. Óvodások műsora. — 17.55: Telesport. — 18.30: Falujárás. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tvtorna. — 20.05: Az acélt megedzik. Szovjet filmsorozat. 2. rész: Megpróbáltatások. — 21.20: A világ cirkuszai. — 22.15: Vajda Lajos. Portréfilm. — 22.45: Tvhíradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés — 20.01: Mi is a dal? Herz Ottó mesterkurzusai. — 20.25: Perényi Miklós gordonkázik. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: A libapásztorlány. NSZK tévéfilm — 21.40—21.55: A Szeliger-tónál. ismeretterjesztő rövidfilm a környezetszennyezésről. Szlovák televízió: 16.40: Hírek. — 17.00: A törvény szolgálatában. — 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 18.10: A Jazierka stúdió műsora. — 19.00; Híradó. — 20.00: Zeman őrnagy esetei . — 21.05- Híradó. — 21.30: Virágokkal élünk együtt. Zenés műsor. — 2155: Fiatalok tévéklubja. — 22.45: Nem magad vagy az után! — 22.50: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (3): A csizmás kandúr. Bérletszünet. — (7): A kaukázusi krétakör. Madách és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Tóth Sándor szobrászművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10— 18): Nagy Balogh János-emlékkiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Feledy Gyula illusztrációi. — Szentendrei művészek tárlata. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Jutalomutazás Szí. magyar film Kezdés: 14 órakor A tudós magánélete Szí. szovjet film Kezdés: hn6 és 8 órakor KOSSUTH A kenguru Szí. magyar film Kezdés: f3 és hn5 órakor Keserű csokoládé Mb. szí. olasz film Kezdés: 7 és 9 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A bronz karkötő Szí. szenegáli film Kezdés: 15 és 17 órakor fáklya Huckleberry Finn és a csirkefogók Mb. szí. szovjet film Kezdés: 15 és 17 órakor PETŐFI A rendőrség csak áll és néz Szí. mb. olasz film Kezdés: 15 és 17 órakor SZIKRA A Charlot-k bejárják Spanyolországot Szí. francia film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Alázatosan jelentem! Magyar film Kezdés: 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek ! TAPOLCA-ADY Piedone, a zsaru Szt. olasz film Kezdés: 7 órakor HÁMOR Furcsaságok tava Lengyel film Kezdés: 6 órakor PERECES A szórakozott Francia film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából.* — 8.27: Zenekari muzsika — Közben 8.50—9.00: Alaszka új aranya. Jegyzet. — 9.34: Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek — 10.05: Iskolarádió. — 10 35: Gyulai Pál versei. — 10.40: Ivan Petrov énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.43: XVII. századi olasz szerzők művei. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Nótacsokor. — Közben 8.30: Hírek. — 9.08: Hogyan gondolkodtak a kőkori emberek? Jegyzet. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Tánczene Varsóból. — 9 53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.50: Párbeszéd a magnószalaggal. Jegyzet. Televízió. 9.00: Tv-téma. — 9.05: Földrajz. — 9.35: Óvodások műsora. — 10.05—10.30: Történelem. — 12.10—12.25; Angol nyelv.