Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-03 / 103. szám
A téma keresi olvasóját Forradalomszámba ment, amikor a hatvanas évek elején kialakították a szabadpolcos közművelődési könyvtárakat. Kinyitották a raktárakat, az olvasó bekerült a pult túlsó oldalára, nyugodtan böngészhetett a polcsorok között, az övé volt minden könyv. A bátor, felkészült régi vendég érdeklődése így szabad teret kapott, a gyakorlatlan kezdőt (és valamiben mindnyájan kezdők vagyunk) viszont kiszolgáltatták a bőség zavarának. A 10—20 ezer kötettel rendelkező könyvtár ugyanis legfeljebb szakmai szempontból kicsi, egyébként nyugodtan el lehet tévedni benne. A könyvtárosok természetesen segítenek, és hogy egyre többet igyekeznek segíteni, azt bizonyítja az az országos kísérlet is, amelynek eddig egyik legeredményesebb részvevője a miskolci Városi Könyvtár hálózata. Irányít, provokál Többféle, összetett céllal kezdtek az elmúlt év végén a kérdés-polc, vagy más néven a kérdés-könyvtár kialakításához. Onnét indultak el, hogy kétféle olvasó van: vagy meghatározott szándékkal, vagy valami „olvasnivaló” reményében keresik fel a könyvtárakat. Egyik esetben sem árt a bővebb tájékoztatás. Emellett az intézmények sok ezres állományában, a raktárakban bőven van olyan érdekes, értékes kiadvány, amely mindenkinek elkerüli a figyelmét, nem keresi senki. Ezeket az elfekvő készleteket hozza napvilágra, irányít, provokál és mindenképpen eligazít „a könyvkiemelésnek ez a mozgalmas, életre hangolt formája” Röviden arról van szó, hogy a könyvtáros kitalál egy kérdést, összegyűjti a fellelhető, értékes szak-, szépirodalmat és a témával foglalkozó folyóiratokat. A kérdést felírja a falra, a könyveket kiteszi a kérdés alá, és várja a hatást. Mit tud Ön a görögökről? Az elmúlt néhány hónap alatt sok tanulságos tapasztalatot szereztek, elsősorban arról, hogy mi érdekli az embereket. A Milyen lesz a jövő század? kérdés irodalma feltétlenül, mint ahogy sikere volt annak is, amely arra keres választ, hogy milyen legyen a modern nő. Nagyon jó kérdés volt a Mit tud ön a görögökről?, a Hat nap alatt? (vagyis teremtette isten a világot), a Mi van a víz alatt? (a mély tengerek világának megismerését segítő irodalom volt a kérdés mögött), a Hogyan lesz a lakásból otthon? és sorolhatnánk tovább. Nem érdekelte az olvasókat a századunk zenéjéről szóló kérdés, közepes sikere volt a magyar nép művészetét bemutató gyűjteménynek és senki nem akarta könyvből elolvasni, hogy miért jó a magyar konyha. A kérdések fogadtatását érdekességük mellett az is meghatározta, hogy a város melyik részében kiknek a rendelkezésére áll a könyvtár. A belváros nagyobb állományú intézményeiben jól bevált, de a Martintelepen például nem nyúltak hozzá az összegyűjtött könyvekhez, azt hitték, hogy kiállítás. Ami „benne van a levegőben” „Valamennyiünkben feszülnek megfogalmazott, de meg nem válaszolt kérdések, és egy-egy kérdés felvetése újabbakat szül’’ — írja Havas Katalin a Könyvtáros című folyóiratban a kísérlet eredményeit összegző cikkében, amelynek az a tanulsága, hogy hasznos szolgáltatásnak tűnik ez a forma. Ha jó téma keresi, meg is találja az olvasóját, aki akkor hálás igazán, ha olyasmire hívják fel a figyelmét, ami „benne van a levegőben”, vagyis a technika, a tudomány, az irodalom mindennapi eredményeire. A kísérletet itt és az ország többi városában is (Kaposvárott, Dunaújvárosban, Nyíregyházán) folytatják és az olvasók segítségét is igénybe veszik. Ha jó ötlete van, bárki kérdezhet. (makai) —könyvtár Hz Eszperantó Magazin írja Az Eszperantó Magazin most megjelent második számában Maller Sándornak, a magyar UNESCO-bizottság főtitkárának nyilatkozatából megtudhatjuk, hogy a soknyelvűség az UNESCO-nak is rengeteg gondot okoz. Birkózó olimpiai bajnokunk, Hegedűs Csaba, a „tuskirály” a sportolók szempontjából mondja el a nyelvi gondokat, s rögtön egy ígérettel is megtetézi... Egy másik érdekes riportból az derül ki, hány nyelven kell tudnia egy orvosnak. Tanulságos írást olvashatunk a számítástechnika és az eszperantó kapcsolatáról is. A „Lehet-e eszperantót oktatni a munkásszállókon?” című riport azt kutatja: mit tettek eddig a munkások szervezett bevonásáért a nemzetközi nyelv tanulásába és milyen lehetőségek vannak még erre? Mikó Pálné kandidátus az idegennyelv-oktatásról és a teendőkről írt érdekes tanulmányt. Feledy Gyula SZOT-díjas Péntek délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1976. évi SZOT- díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetsége főtitkára. Simó Tibor, a SZOT osztályvezetője méltatta a kitüntetettek munkásságát, majd Gáspár Sándor adta át a díjakat. SZOT-díjat kapott Asperján György író, Balázs József író, Bódy Irén textiltervező iparművész, Csongrády Kornél karnagy, Feledy Gyula grafikusművész, dr. Grétsy László nyelvész, Hermann István kritikus, esztéta, irodalomtörténész, Jákó Pál színművész és rendező, Kamarás István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője, Kishegyi Árpád operaénekes, László Lajos, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának helyettes vezetője, Magyar József filmrendező és operatőr, Magyar Józsefné, az Újpesti Munkástovábbképző Intézet igazgatója, Molnár Andrásné, a dunaújvárosi Munkásművelődési Központ igazgatója, Sebő Ferenc és Halmos Béla zenészek (megosztva), Sípos Tamás, a Magyar Televízió vezető dramaturgja, Sütő Irén színművésznő és Zsombolyai János operatőr. Kacifánt és kótyavetye Aki tud magyarul, érti, mit jelent a „kacifántos” kifejezés, de azt már nem tudjuk, hogy mi lehet az a kacifánt. Nos, a Nyelvtudományi Intézet úgy magyarázza ezt a különös alakulatot, hogy a kacifántos kifejezés szóvegyülés eredménye és összetevői a „kackiás”, valamint a „bakafántos”. (A szóvegyülé isi'táng más példája: csokor -1 bokréta «= csokréta, ordít és kiabál azaz ordibál, a zavar é kerget vegyüléke a zar^.' Ilyesféle a grape fruit helye: ajánlatos citrancs, az ucsorg amely késő délutáni étkezést jelöl, a libresszó, a moped és a maszek.) A kencefice is érthető számuinkra. Azt is tudjuk, hogy mi az a kence. A szó második része, a „fice” annál különösebb. Ha azonban föllapozzuk az értelmező szótárban a kenceficéi szót, s megkeressük az ott megadott jelentését, az rögtön idtaigazít. Így szól ugyanis: kenceficét, vagyis „kenőccsel, szépítőszerrel ken-fen, keneget.’» Nos, a kencefice a ken-fen ike szó származéka, s eredetileg ence-fencének hangzott. Ha viszont a kótyavetye szó összetevőit vennénk górcső alá, bizony léptelenek lennénk azokat valamilyen magyar szóra visszavezetni. Ez a szó ugyanis egy komplett szláv mondatot tisztelhet őseként. A mondat így hangzik: ,ko oce vece”, ami szerb-horvát nyelven azt jelenti, hogy ki akar többet (tudniillik adni) ? 3fc Zsurzs Éva rendezésében készül a Csongor és Tünde tvváltozata. Főszereplők: Csongor — Safranek Károly, Tünde — Zsurzs Kati, Balga — Koncz Gábor. A képen: Zsurzs Éva instrukciót ad a színészeknek. (Naszályi Kornélia felvétele) Idegen nyelvi tábor A tanév végéhez közeledve, az oktatási és művelődésügyi hatóságok máris hozzáláttak a diákok nyári foglalkoztatására vonatkozó tervek elkészítéséhez.. Miskolc megyei város Tanácsának művelődésügyi osztálya, a Gárdonyi Géza Művelődési Házzal karöltve, idegen nyelvi tábort rendez június 21- től, július 11-ig, a középiskolák I—IV. osztályos tanulói részére angol, francia, német és orosz nyelvből. Az érdekelt iskolák már közzétették az erről szóló tájékoztatót, amely szerint a tanfolyam résztvevői szaktanárok irányításával naponta négy órában behatóan foglalkoznak a választott idegen nyelv tanulásával. A nyelvi tábor tantervét az állami nyelvvizsga szóbeli követelményeinek témaköre szerint állították össze, hogy a tanulók idegen nyelvi beszédkészségét és gyakorlatát fokozzák. A nyári tábor diákjai szabad idejükben kirándulásokon, kulturális rendezvényeken vesznek részt, s természetesen a társalgás ezeken is idegen nyelven történik majd. A vidéki tanulók kollégiumi elhelyezéséről gondoskodnak. Az érdeklődők iskolájuk igazgatóságától kaphatnak részletesebb tájékoztatást. Föl a szívvel! Megjelent a májusi Napjaink József Attila A város peremén című versének gondolatait idézve ajánlja Papp Lajos, irodalmi és kulturális lapunk főszerkesztője a Napjaink májusi számát az olvasók figyelmébe. Emeljétek föl szívünket! — szól a ma munkájával, majd ezt mondja: „A fölemeltetéshez nem elég csak anyagi feltételeket teremteni; hányszor elvész szemünk elől, elmerül számok, adatok, mennyiségek áradatában a minőség: maga az ember.” Mi minden kell még ahhoz, hogy ebben a társadalomban, országban, városban ne csak szállóvendégek, ne csak bérlők legyünk? A májusi Napjainknak ez a központi kérdése. Különösen örvendetes dolog, hogy a kérdésre ezúttal munkásírók, munkásalkotók is megkísérlik a választ — ismert szépíróinkon, közíróinkon kívül. A lap több grafikát közöl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő képzőművészeti körök tagjaitól. (Ebből az alkalomból nem érdektelen megjegyezni, hogy a megyében tizenöt ilyen szakkör működik, — 450 taggal.) A munkás versíróknak külön oldalt szentelt a Napjaink. Közülük különös szeretettel ajánljuk figyelmükbe Iluh Istvánt. Nagy érdeklődéssel olvastuk Schuch János csepeli szerző A munkás egy napja című írását. A 60 esztendős Schuch János fizikai munkás, s könyvtáros egy üzemrészben. „Apám a legnehezebb 1920-as években alapította meg a Magyarországi Gépjárművezetők Egyesületét, alelnöke volt. Nagybátyám 57 évig volt szakszervezeti vezető. Én már csak a könyvtárosságig vittem.” Schuch János írásában nincs semmi kuriozitás; a megélt, a minden nap újra kezdődő nagyüzemi munka diktálja az író mondanivalóját. Számunkra azonban sok minden a felfedezés erejével hat. Nem ismerjük eléggé a Schuch Jánosok világát? Fekete Gyula A vita bizakodó folytatása című cikkében visszatér népesedéspolitikai problémánkra. Megállapítja, hogy 1973 volt a fordulat éve népesedéspolitikánkban, hogy a nehezén már túl vagyunk. A közvélemény gondolkodó része megértette: a népesedés ügye elsőrendű szocialista sorskérdésünk. Már kevésbé veszik tudomásul, hogy a gyermeknevelés elsőrendűen fontos értékteremtő munka. A hosszú távú megoldásra a kormányzatnak kell utat találni. Dr. Dobossy Imre Újítások, újítók és vezetők című cikkében felteszi a kérdést: „Kapott-e valaha is vállalati vezető kitüntetést, dicséretet, vagy legalább elismerést azért, mert jól foglalkozott az újításokkal és az újítókkal?” A magyar újítómozgalom 30. évfordulóján az újítói szemlélet változására van szükség. Megemlékezik a Napjaink Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulójáról, elemzést adva a költő Életfilozófia című verséről (Laczkó András). A szépprózát Baráth Lajos Bűnösök és Gergely Mihály Gergely nagyapám című írása képviseli a lapban. Zalka Máté születésének 80. évfordulóján Botka Ferenc elemzi a nagy internacionalista Falu a ködfelhők mögött című regényét, mely a mezőgazdaság kollektivizálásáról ad riportszerűen hű képet. Zene címszó alatt munkásünnepek, zenei emlékek felelevenítésére vállalkozik dr. Nemcsik Pál, a színházi rovatban pedig az újabb Csehov-előadásról (Három nővér) olvashatunk méltatást. Végül, de korántsem utolsósorban említjük dr. Fabiny Tibor izgalmas cikkét, mely Rákóczi valláspolitikáját tárja fel (Felekezeti béke a haza javáért). GY— Cementgyári szocialista brigádok fóruma Vendégük: Pálfy József A cementgyári szocialista brigádok fórumainak résztvevőit minden alkalommal érdekes,vonzó program várja. Ma délután a Gárdonyi Géza Művelődési Házban dr. Pálfy Józseffel, a Magyarország c. külpolitikai hetilap főszerkesztőjével találkoznak a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, illetve a miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat szocialista brigádjainak vezetői, tagjai. HÉXFŰ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Népdalok. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Nemzetközi munkásmozgalmi dalok. — 14.43: Fúvószene. — 15.00: Hírek. 15.10: Édes anyanyelvünk. — 15.15: A szív másként nem tud énekelni. Cseh és szlovák költők versei. — 15.30: Nóták. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.35: Csajkovszkij : Csipkerózsika — balettszvit. — 17.00: Hírek. — 17.05: Van új a Nap alatt! A tudományos híradó különkiadása. — 17.20: Csehszlovák mvészek operafelvételeiből — 17.45: Népzenei magazin. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínháza májusi műsora. — 20.25: A zongoraművészet első aranykora — 21.05: Hírek. — 21.10: Operettrészletek. — 21.30: Mikrotánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Richard Strauss-hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz Petőfi rádió: 12.00: Operettrészletek .— 12.30: Hírek. — 12.33: Műemlékek pest megyében. Riport. — 12.50: Barokk muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Nagyapákról e dal unokákra marad... Az Ifjúsági Rádió műsora. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Tájoló. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Utazás az agy körül n. rész: Az idegrendszerkutatás hazai műhelyei. — 18.30: Hírek. — 18.33: Mikrofonközelben Éva Pilarová. — 19.03: Grabócz: Nyugat-dunántúli táncok. — 19.18: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Böngészde. Az elmúlt hónap zenei eseményeiből. — 20.30: Hírek — 20.33: Kettesben. Lakatos Menyhért és Szilágyi János. — 21.33: Slágermúzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbeszélése. — 23.00: Operettrészletek — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Kongresszus előtt. Beszélgetés a megye ifjúságáról. — 17.35: Megyei sporteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör: A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Versek, zenével.— 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (ft>: Hangverseny, filmszínházak BÉKE Két pont között a legrövidebb görbe Magyar film Kezdés: 14 órakor A felső tízezer Mb szí. angol film Kezdés: hn6 és 8 órakor 16 éven felülieknek! KOSSUTH Nyestfiúk Szí. román film Kezdés: f3 és hn5 órakor Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szeressétek Odor Emíliát! Szí. magyar film Kezdés: 15 és 17 órakor FÁKLYA Svejk, a derék katona I—II. Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: 4 és 7 órakor Dupla helyár! PETŐFI Nyomorultak I—I. Mb. szí. NDK—francia film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor SZIKRA Csempészek nyomában Szí. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Helga és Michael Mb. szí. NSZK film Kezdés: 13. 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek! TAPOLCA-ADY Gyilkosságok péntek este Szí. angol film Kezdés: 7 órakor Felemelt helyár! ifjúság és úttörőmozi Bob herceg Színes magyar film Kezdés: 4 órakor A pap felesége Olasz film Kezdés: 6 órakor PERECES Gyémánt Lady Amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Labirintus Magyar film Kezdés: 17 órakor KEDD Kossuth rádió: 8 00: Hírek. — 805: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Zenekari muzsika. — Közben 9.00—9.30: Utazás az agy körül. II. rész: Az idegrendszerkutatás hazai műhelyei. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Nagy mesterek műveiből. — 11.39: Rákóczi. Dramatizált epizódok Laczkó Géza regényéből Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — Kórusművek. — 3.20: Tíz perc külpolitika — 8.30: Hírek. — 8.33: Operettrészletek. — 8.50: Ki segíthet? Jegyzet. — 9.00: Népdalkórusok. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbeszélése — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30. és 11.30: Hírek — 11.55: Látószög, ifjúsági jegyzet.