Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Ma: Zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1975-ben zenei világnappá avatta október elsejét. Akárcsak tavaly, e napon az 1976-os esztendőben is az értékes, művészi, az emberi, s érzelmi életét gazdagabbá tevő muzsikára irányul a figyelem szerte a világon. Idén is megemlékeznek iskolákban és énekkarokban, hangversenyeken és operaelőadásokon azokról a semmivel sem pótolható humanista értékekről, amelyeket az emberiség a zenének, csakis a zenének köszönhet. 3)t Ma este 19.35-kor a Magyar Rádió kapcsolja a Zeneakadémia nagytermét. A Kossuth-adón a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje hallgatható. Vezényel: Ferencsik János. Dmitrij Sosztakovics üzenete Kedves Barátaim: Nekünk, muzsikusoknak, nagy ünnepünk ez a mai nap, a zenei világnap, amelyet a világ sok országa velünk együtt ül meg. Természetes, hogy e napnak a muzsika „névnapjává” kell válnia; a névnapjává ama művészetnek, amely jelentős társadalmi hatékonysággal bír, amelynek nincs szüksége vízumra és amely fordítás nélkül is érthető szerte a világon. Úgy gondolom, e napon kedves író, festő és filmes kollégáink, is méltatni fogják művészetünket, szólnak róla néhány jó szót rádióban és televízióban. A zene új világokat nyit meg. Róbert Schumann mondotta, hogy a zene „szellemi életünk mélységes folyamatainak” reflexiója. A muzsika élete végéig, születésétől a sírig elkíséri az embert... A nagy zenemű nemcsak egyetlen ember eszméit és gondolatait tükrözi, hanem sokakéit. Az igazi, jelentékeny muzsikus alkotásában mindig benne cseng az egész nép hangja. Vagy tán mást bizonyít Beethoven vagy Bizet, Verdi vagy Muszorgszkij, Prokofjev vagy Britten művészete? Aki zenét hallgat, érezheti összetartozását az egész világgal, érezheti, hogy haladó kortársainak szívével azonos ritmusban ver a szíve, érezheti, hogy törekvései összemosódnak az egész nép gondolataival és reményeivel. Napjainkban a zene, akárcsak a többi művészet, bonyolult korszakát éli: új eszközöket keres, hogy kifejezhesse nyugtalanítóan izgalmas, ám dicsőséggel teli jelenünket. A mi országunkban kiváltképp — de másutt is — szocialista ideálok élnek, az emberek várakozással tekintenek az új társadalomra. A zenében, akár az alkotó munka bármely területén, feltétlenül szükséges az új utak keresése. De miközben a jövőbe verünk hidat, ne romboljuk le azokat a kötelékeket, amelyek mai művészetünket a nagy múlthoz kapcsolják. A kortársi művészetnek, a zenének stafétaként méltóképpen tovább kell vinnie az emberiség nagy alkotói felfedezéseit. Ma, a zenei világnapon, a muzsika hangja színházak és hangversenytermek százaiban, szabadtéri színpadokon és rádióban, képernyőn és előadótermekben szól. A zene eme ünnepén szilárdan hisszük, hogy a muzsika korunkban is teljesíti nemes hivatását, az embereket korunk leghaladóbb és legnagyobb eszméinek, elsősorban a békének és a népek barátsága gondolatának jegyében közel hozza és egyesíti. Bár sokszorozódnának meg a zeneművészek és zenebarátok sorai! Hozzon a muzsika boldogságot az emberiségnek, gazdagítsa szellemi életét, segítsen az emberiségnek a szenvedés könnyebb elviselésében, s a földi élet örömének aktívabb és teljesebb átérzésében. Az „In memoriam Dmitrij Sosztakovics” című kötetből (Zeneműkiadó, 1976.) Hangverseny Iliskokon Ünnepi hangverseny lesz ma este 8-tól a Bartók-teremben; a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban tanuló ösztöndíjas NDK-művészek — Petra Ines Strate (szoprán), Axel Wilcok (hegedű), Jochen Ameln (gordonka), Peter Vaas (zongora) — lépnek fel. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára mond köszöntőt, majd Zoltán Sára, a Miskolci Nemzeti Színház művésze olvassa fel Sosztakovicsnak a zenei világnapra írt üzenetét. Az NDK-beli művészek Paganini, Beethoven, Händel, Hindemith, Mozart, Schumann, Schubert, Ernst Hermann Meyer és Tartini-Kreisler szerzeményeiből adnak elő. A hangversenyre a belépés díjtalan. A szerző, Zsomboly Tímár György méltán aratott szép sikert a „szakma” és az olvasók körében is első (novellás) kötetével. (A rácsapások napja, Szépirodalmi Kiadó, 1973.) Nem a fölényes írástudása volt a meglepő — a pályakezdő írók szakmai tudása ma már közismerten magas —, hanem az érettsége. Hősei — legyenek azok pilóták vagy piaci trógerek — tudják a dolgukat, arról ismerszenek meg, hogy becsületbeli kérdést csinálnak a munkából. A munka az az emberi tevékenység, amelyben a teljes személyiség jelen van, illetve az a munka értelmes, alkotó, amelyben jelen lehet a teljes ember. A kedden este látott tévéfilmben nagyon egyszerű történetben, poétikusan fogalmazódott meg mindez. Az eset nem csupán a vasútnál fordulhat elő, mégis különös ízt, hangulatot hozott ennek, a filmben ritkán feldolgozott világnak a bemutatása. Ennek a munkaterületnek is megvannak a névtelen hősei és áldozatai. A filmbeli történet két áldozatot mutat be. A görög tragédiák óta ismerjük a tragikus vétség fogalmát. Ez nem mindig valami elkövetését jelenti, tragikummá válhat a mulasztás is, a jóhiszeműen elkövetett vétség is. A váltót például mindig utasításra kell állítani. Hiába tudja a pályaőr, hogy a vonat csak azon a sínen mehet tovább, a telefon mindig csörren, jön a már jól ismert utasítás. Ám egyszer rossz utasítás jött: a vonat a holtvágányon futott tovább. A vétség nyilvánvalóan maga a rossz utasítás, ám felelősségre csak a végrehajtót lehet vonni. Mert az ő tette bizonyítható. Ez — így elmondva — suta és didaktikus. Zsombok Tímár történetében maga a néző rekonstruálhatja, hámozhatja ki az eseményeket (és a tanulságot is). Az esemény két főszereplője: a hajdani (a rossz utasítást adó) nyugdíjas forgalmi tiszt (Tomanek Nándor) és a börtönéveit „becsülettel kitöltő” pályaőr (Szabó Gyula) véletlenül találkozik egy vidéki állomáson. Az eset érdekessége, sajátos pikantériája, hogy akkor, a baleset idején nem ismerték egymást. Elválasztotta őket a hierarchiában betöltött különböző helyzetük. Ez, a pozíció tudata, a forgalmi tisztben él mereven tovább. Tomanek Nándor mesteri alakításában a szemünk előtt porlik el, mállik semmivé ez a hivatali gőg, amikor a gügyének tartott pályaőr elmondja neki börtönbe kerülésének okát, ami, aki nem más, mint maga a tiszt. Szerepük fokozatosan cserélődik fel, amikor a forgalmi tiszt rádöbben, hogy ki a tulajdonképpeni vétkes. Szabó Gyula pályaőre — előbb a gyerekeket maga köré gyűjtő, mozdonyokat tanulmányozó kiegyensúlyozott ember (ezek emlékképként jelennek meg), majd a szamarakkal fuvarozó falu bolondja a népmesék naiv hőseit idézi fel. Minden vágya az volt, hogy mozdonyt vezethessen, ám még a pálya mellől is eltiltják a baleset után. Népmeséi a slusszpoén is: a két obsitos együtt dajkálja a forgalomból kivont gőzmozdonyt. Horváth Tibor rendező tudatosan élt a film sajátos formanyelvével , a képernyőhöz alkalmazkodva. Olykor fölösen, kicsit szájbarágósan is. Ilyen a szemaforváltás és a felröppenő galambraj képe. Talán a tempó is feszesebb lehetett volna kicsit, összességében mégis azt mondhatjuk, hogy (érdeme ez Mezei István operatőrnek és a kitűnő színészi alakításoknak is) jelentős alkotással lettünk gazdagabbak. (horpácsi) Pedagógusok lakásai A pedagógusok lakáshelyzetének rendszeres figyelemmel kísérése az egyik legfontosabb érdekvédelmi feladata a szakszervezetnek — hangsúlyozták a Pedagógusok Szakszervezete elnökségének tegnap délelőtti ülésén. Az elmúlt öt évben mintegy 5000 családi ház épült fel kedvezményes pedagógus-lakásépítési kölcsönnel. Az építkezők évente 100—120 jó állapotban levő szolgálati lakást szabadítanak fel. % Hadzsarat (Fehér Csuklya) létező személy volt, az abház nép hőse. Bagrat Sinkuba költeménye nyomán izgalmas, romantikus, látványos kalandfilm készült életéről, a cári katonaság, csendőrség elleni harcáról. A Kaukázus fenséges szépségű csúcsai közt játszódó színes, szinkronizált szovjet filmet elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánljuk. PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. —13.20: Verbunkosok. — 14.15: Ismael saját szerzeményeit énekli. — 14.25: „Nyitnikék”. — 15.00: Hírek. — 15.10: Bob herceg. Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc daljátékából. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bakonyi népdalok. — 16.24: Az álruhás kertészlány. Részletek Mozart operájából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Beszélni nehéz. — 17.17: Theodorakisz filmzenéjéből — 17.23: Világszínház. Két francia farce. — III.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Dzsesszfelvételekből. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Közben 20.15: A Dunánál. — 21.10: Hírek. — 21.15: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Választások — válaszutak — válaszok — 22.30: Zenei világnap.. — 23.01: Bach: Hat partita. — 24.00: Hírek. — 0.10: Londoni szenzáció. Petőfi rádió: 12.00: Operettkettősök. — 12.18: Csenki Imre: Cigánytáncok. — 12.30: Hírek — 12.33: Zenekari muzsika. —13.00: Nőkről nőknek. — 13.30: Hírek. — 13.33: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig . — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: a népdalelőadás mesterei. — 18.58: Humoros és szatirikus sanzonok. — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Dévai Nagy Kamilla népdalokat énekel. — 19.45: Magnósok, figyelem! — 20.30: Hírek. — 20.33: 139—660. A Magyar Rádió automa közönségszolgálata. — 22.30: Hírek. — 22.33: Szólistaparádé. — 22.50: Hogyan menekedhetünk meg a házasságtól? — 23.00: Kellemes pihenést! — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Műsorismertetés — hírek. — 17.05: Művelődés és kultúra Borsodban. Oktatás és közművelődés a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ... — 17.20: Szomszéd népek zenéje. — 17.35: Fegyveres erőink életéből. — 17.41: Kórusmuzsika. — 17.53: Hol töltsük a hétvégét? Programjavaslat és sportműsor. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: A dzsessz kedvelőinek. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárás jelentés, műsorismertetés. Televízió. 1. műsor: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: ..Életet az éveknek”. — 17.55: Sakk-matt. — 18.20: Öt perc meteorológia. — 18.25: Beruházási körkép — beruházási körkép. — 19.10: Esti mese — 19.20: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az ítélet. Dokumentumfilm. —21.10: Zene, zene, zene . . . Körkép. — 22.10: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Jascha Heifetz. Francia film. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: A mű és ahogyan látjuk. Angol film. — Sjl.45: Lázár szeszélyei. Lengyel film Miskolci Nemzeti Színház (7): Struccok estélye. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—19): Déryné, Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszobák. — Kossuth Művelődési Ház Mini Galériája (10—18): Szanyi Péter szobrai. — Nehézipari Műszaki Egyetem üvegterme: Kunt Ernő kiállítása. — József Attila Klubkönyvtár (12—20) : Művészet a Művészetben. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Conrack Mb. szí. amerikai film Kezdés: 14, ha6 órakor A kék katona Szí. amerikai film Másfél helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor KOSSUTH A pillanat embere Angol film Kezdés: 13, hnä, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szombat este, vasárnap reggel Mb. angol film Kezdés: 15, 17 órakor FÁKLYA Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. amerikai—olasz film Felemelt és dupla hely ár! Kezdés: 5 órakor PETŐFI Bizalmi állásban Szí. amerikai film Kezdés: 15 és 17 órakor .1Jásfél hely ár! SZIKRA A kis Mikula kapitány Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: 5 órakor Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. amerikai—olasz film Felemelt és dupla helyár Kezdés: 7 órakor TÁNCSICS A fej nélküli lovas Mb. szí. szovjet film Kezdés: 15 és 17 órakor TAPOLCA-ADY Fehér Agyar visszatér Szí. olasz film Kezdés: 7 órakor Másfél helyár! HÁMOR Vannak még csodák! Olasz film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Vannak még csodák! Olasz film Kezdés: 17 órakor SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Tomkins: Két madrigál. — 8.35: Lányok, asszonyok. — 9.00: Külföldön jártunk ... — 9.30: Mindenki iskolája. — 10.00: Hírek. — 10.05: A hét műsorából. — 11.06: Barokk mesterek muzsikája Petőfi rádió. 8.00: Hírek — 8.05: Kerekes Tóth Erzsébet énekel. — 8.20: Választások — válaszutak — válaszok. — 9.10: Szabad szombat. — 11.00: Richard Tauber énekel. — 11.15: Válaszolunk hallgatóinknak — 11.30: Hírek. — 11.33: 300 másodperc. — 11.38: Vonószenekarok felvételeiből. Hétvégi kalauz HÉTVÉGI SZÍNHÁZ A Nehézipari Műszaki Egyetem új rendezvénysorozata, a Hétvégi Színház. Ezúttal a Miskolci Nemzeti Színház A mi Moliére-ünk című vásári komédiáját láthatják az érdeklődők, szombaton este 7 órától az egyetem díszudvarában. Jegyek a helyszínen és az egyetem közművelődési bizottságán kaphatók. ŐSZI TÚRÁK A DVTK természetjáró szakosztálya és a Borsod megyei Természetbarát Szövetség Czékus Miklós emlékére rendez túrát vasárnap. Az útvonal: Ómassa, Száraz-völgy, Gyula-forrás, Bálvány, Bánkút, Czékus-út, Szentlélek, Ómassa. Indulás: a Marx térről, 7.25-kor a 15-ös autóbusszal. Túravezető: Perjési Andor. Az emléktúrára minden érdeklődőt szeretettel vár a DVTK természetjáró szakosztálya és a megyei szövetség. TÁNC Görög táncház lesz a Gárdonyiban szombaton délután 6 órától; a Pallas együttes játszik. A tánc szünetében diákkal illusztrált útibeszámolót hallhatnak a fiatalok Görögországról. Vasárnapi programok: ötórai tánc az Ady-ban, Reflex beatklub az Ifjúsági Házban (4-től) és Tandem táncest a Gárdonyiban (5 órától). GYEREKEKNEK Bábelőadásra várja a gyerekeket a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház. A Peti kalandjai című bábműsor vasárnap délelőtt fél 10-kor kezdődik. A HÉTEN OLVASTUK Szerb Antal novelláit egyszer már részben kiadták, most az ifjúkoriakat és a későbbieket a kéziratban maradt regénytöredékkel együtt találjuk meg a Szerelem a palackban című kötetben. Ady Endre prózai történeteit legújabb kutatója, Varga József válogatásában jelentették meg a Régi tavaszi háború című kötetben. A Szerelem a palackban című kötet legtöbb novellájának (különösen az érett korból valóknak) hőse Bátky János, a kissé félszeg, de magát azért mindig feltaláló filosz. Ott nyüzsög a 20- as évek végének és a 30-as évek elejének Párizsában, Londonában, Firenzéjében, Rómájában és „irodalmi kalandokat” él át. Ez a minden porcikájából irodalmi levegőt árasztó író állandóan meglepi olvasóit: olyan modern mű, 30—10 évvel az írások születése után, mintha ma írta volna mindezt. Titka: a teremtő csevegés. Mert legyen az „Madelon, az eb”, az ismerkedést provokáló kutya, vagy a „Szerelem a palackban” gonosz tündérkéje, amelynek kínzása nélkül nem boldog a középkori lovag, vagy a „Századvég” angol irodalmának néhány fantasztikus történetbe ágyazott figurája (akik Szerb Antal kortársai is lehetnek), utolérhetetlen a fikció és a valóság szellemesen intellektuális keverése. Az „Új versek” kötettel berobbanó Adynak ebből a korból származó prózájával kezdődik és az 1917-ben írt Régi tavaszi háború cíművel végződik (amikor már valódi háború volt, nemcsak diákcsata, mint a történetben) Ady prózájának gyűjteménye. A lírai hangvétel szerényebb prózai változata visszaadja — Ady szavaival élve — annak a „Tisza Kálmán-szagú bécsvorstadti életnek” a pesti és vidéki lényegét „a magyar ugaron”, amelyen akkor „dzsentri, mágnás, pap és tűrő cselédek” éltek. (máté)