Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-02 / 233. szám

Ha kitör a járvány a déli féltekén... Span­yolnátha (Folytatás az 1. oldalról) Klinikai tünetei hasonlíta­nak arra az influenzára, amelyet a hongkongi A2 és az 1975-ben támadó Viktó­ria A vírus okozott. A „spa­nyolt” sertésnáthának is ne­vezik, a most feltámadottnak a kórokozója egy új, úgyne­vezett A/New Jersey, 1976 ne­vű vírus, amely jelenleg — a szakemberek tudomása sze­rint — nem került ki on­nan, ahol jelentkezett, a New Jersey-i katonai táborból. Húszmillió halálos áldozata volt Miért is nevezik sertés­­náthának? Mert a kórokozó vírust 1930 körül a sertések­nél tudták elkülöníteni. De emberi eredetű vírusról van szó, amely 1918—19-ben a világon 20 millió halálos ál­dozatot követelt. Az első megbetegedéseket Spanyolor­szágban észlelték, ezért lett „spanyol” ez a nátha. Az „új” vírus — szakem­berek véleménye szerint — az 1918-assal nem azonos, annak ,,unokatestvére". Bár nem tudták közvetlenül ös­­­szehasonlítani a két fajtát, mivel a régi technikával nem lehetett elkülöníteni az ak­kor támadt vírust, de az A/New Jersey/1976 jellem­zőit összevetették olyan idős emberek véréből nyert anti­testekkel, akik 1918-ban át­estek a spanyolnátha-fertő­­zésen. Az összehasonlítás alapján szögezték le a viru­lógusok: a New Jersey-beli influenza és a spanyolnátha vírusa között közeli rokon­ság mutatható ki. Milyen következménnyel járhat? A szakemberek nem szí­vesen bocsátkoznak jóslások­ba, ha influenzáról van szó. De hangsúlyozzák: az 1918- as járvány Európa lakossá­gát akkor támadta meg, ami­kor — sok nélkülözés után — legyengülve került ki a négy évig tartó háborúból. S az akkori szűkös táplálkozás is hozzájárult, hogy a be­tegség halálos kimenetelűvé váljék. Abban az időben an­tibiotikumokkal sem rendel­kezett az orvostudomány, s a járulékos baktériumfertő­zések —, amelyeket nem volt mivel közömbösíteni — sú­lyosbították a helyzetet. Ma természetesen más fogadta­tásra találna a kórokozó. Mindenesetre — az előre­jelzések szerint — rövidesen, amint a déli féltekén bekö­szön a tél — ki kell derül­nie, hogy valóban fenyege­ti-e földünket újabb spa­­nyolnátha-veszély ? Ha ok­tóberben kitör az influenza­­járvány Dél-Amerikában, Ausztráliában vagy Új-Gui­neában, az annak a jele lesz, hogy feltehetőleg október végén, novemberben a vírus eléri az északi féltekét. A figyelőhálózat meglehetősen széles körű. Adott esetben minden bizonnyal időben ér­kezik kontinensünkre a fi­gyelmeztetés. Bébiételek kiállítása tanácsadással Bébiételeket és gyermek­ápolási felszereléseket bemu­tató kiállítás és vásár nyílt az MTESZ Szemere­ utcai be­mutatótermében. Tizenhétféle hazai bébi­ételt, valamint egészségügyi cikkeket, babaápoló szereket kínálnak a kismamáknak. Tanácsadó szolgálatot is szer­veztek: mindennap 13-tól 15 óráig szakképzett védőnő vá­laszol a kérdésekre, útmuta­tást ad a kevésbé ismert cik­kek használatához, a bébiéte­lek helyes adagolásához. Borászok Olaszhonba, kertészek Bulgáriába Kell-e Borsodnak még egy utazási iroda? Az elmúlt év novemberé­ben nyílt meg a COOP­­TURIST Borsod megyei iro­dája, a Hunyadi utca egyik 15 négyzetméteres, parányi helyiségében. Szükség van-e Miskolcon az IBUSZ, az EXPRESS és a Volán Tourist mellett negyedik utazási szervezetre is? Kell-e Bor­sodnak a COOPTURIST? A kérdésekre az egyéves tapasztalat alapján az iroda vezetője válaszolt: — Egy év nem nagy idő az utazási iroda életében. S az emberek általában nehezen barátkoznak meg az újjal­. Idő kellett, amíg megszoknak bennünket, de az eddigiek alapján azt mondhatom, igénylik szolgáltatásainkat. Kevesen vagyunk, a helyiség sem megfelelő, így elsősor­ban a vállalatok, szövetkeze­tek önkéntes szervezői által ,,összeverbuvált” csoportok utazásainak ügyeit intézzük. Emellett természetesen szá­mos egyéni túrát, üdülést is szerveztünk. Öt esztendeje, 32 tagszövet­kezet támogatásával jött létre hazánk legújabb utazási szer­vezete, a COOPTURIST. Fel­adata elsősorban a szövetke­zetek tagjainak utaztatása, bel- és külföldi programjai­nak összeállítása, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása. Természetesen a szövetkezeti tagokon kívül az egyéb ipar­ágakban dolgozók program­jainak szervezését és lebo­nyolítását is vállalják. A bél­és külföldi utazások aránya 50—50 százalékos — a COOP­TURIST kimutatása szerint. A további tervekről így be­szélt az iroda vezetője: — Örvendetesen megnőtt az igény a belföldi ország­járó túrák iránt. Az idén pél­dául Sopronba és környékére szervezünk kirándulásokat. Bemutatjuk hazánk neveze­tességeit, vadregényes tájait, szüreti mulatságokra és táj­jellegű rendezvényekre vis­­­szük vendégeinket. Népsze­rűek a szakmai programok is. A gyümölcstermesztéssel fog­lalkozókat Bulgáriába invi­táljuk tapasztalatcserére. Olaszországba és Franciaor­szágba utazhatnak a borászati szakemberek, a Szovjetunóba Romániába és az NSZK-ba az állattenyésztők. Egyébként indítunk egy csoportot a gö­rög—magyar labdarúgó-mér­kőzésre is ... (sólymos) -)­• A Bécsben járó magyarok közül sokan megtekintik a híres Wiener Stadthallét. Az osztrák főváros sportrajongói, Papp Lászlónak profikorában vívott és rendre győzelemmel végződő ökölvívó-mérkőzései után, a sportcsarnok nevét Stadthalléról Papphalléra módosí­tották... (Herényi felv.) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK (miiiiimiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii Miért száraz a Szinva-forrá ... Hollóstető felé járva, so­kan kortyoltak nagyokat a Szinva-forrás hűs vizéből — amíg lehetett... Miért szá­raz most a forrás? — kér­dezte több olvasónk, aki leg­utóbb arrafelé kirándult. 9 Dr. Konczvald Barna, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igaz­gatója: — Az elmúlt évben, hála a kedvező időjárásnak, nem volt panasz a vízellátásra. Az idén viszont a tartós száraz­ság hatására jelentősen apadt a forrás vize. Az el­múlt napokban lehullott csa­padékmennyiség kevés a Bükk víztároló barlangjainak feltöltődéséhez. Azokban a hónapokban, amikor a hegy belsejében levő természetes víztárolók a fennsíkon össze­gyűlt csapadékból telítődnek, naponta 18 ezer köbméter vi­zet adunk a Szinva-forrásból a városnak. Jelenleg alig hat és fél ezer köbmétert. Az a 150 milliméter csapadék, ami most lehullott, elég volt a ki­száradt növényzet újraéledé­séhez, és kissé emelkedtek a víztárolók szintmérői is. Ah­hoz, hogy a Szinva-forrásból kivezető csövön ihassanak a kirándulók, meg kell várni, amíg a víz szintje megfelelő magasságra emelkedik. S. L. I , Mától: ingyenes fényszóróbeállítás A Magyar Autóklub Bor­sod megyei szervezete októ­ber 2-től kezdődően a Győri kapui műszaki állomáson (volt 2-es VIMELUX szerviz) minden szombaton reggel 7 órától 13 óráig ingyenes fényszóróbeállítást végeztet. A kedvezményt igénybe vehe­tik azok is, akik nem tagjai az Autóklubnak. Övezetek Állattartási rendelet Nem is olyan régen még természetes volt, hogy — mondjuk — a Vászonfehérítő utcában valaki baromfit, sőt, akár sertést tartson. Ma —s nemcsak ott, hanem szerte Miskolcon — a családi há­zak helyén emeletes bérhá­zak emelkednek. A város át­alakulása folytatódik. Ez tet­­­­te szükségessé, hogy a városi tanácsnak az állatok tartásá­ról szóló rendeletét módosít­sák. Az új rendelkezés szerint Miskolcon három kategóriá­­ba sorolták a haszonélha­ttar­­tást és ennek megfelelő öve­zetekre osztották a várost. Az első övezethez tartozik a belváros, a műemlékek, a közületi üdülők, a gyógyhe­lyek, a szállodákkal határos utcák egy része, s ott tilos nagy haszonállatokat (öszvér, szarvasmarha, ló szamár) és kishaszonálla­tokat (sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, men) tartani. A második övezetben — amennyiben az egészségügyi, elhelyezési és műszaki lehetőségek megen­gedik — meghatározott szá­mú nagy- és kishaszonállat tartható. Végül a harmadik övezetben — a közegészség­ügyi szabályok betartása mellett — korlátozás nélkül tarthatók haszonállatok. A rendelet intézkedik az egyéb állatok tartásáról is. Énekes és díszmadár például csak akkor tartható, ha hangjával nem zavarja a szomszédok, társbérlők nyu­galmát; macska családon­ként és lakásonként az I. övezetben egy, a II. és III. övezetben legfeljebb kettő tartható. ■ Övezethatárra való tekin­tet nélkül egységesen ren­delkezik az új tanácsi rende­let az ebtartásról. Kötelező a szájkosár a következő faj­táknál: német boxer, skye terrier, dobermann, dog, jagd terrier, kerry blue terrier, komondor, mastino napole­­tano, német juhász, óriás Schnauzer, vérebek, kuvasz és ezek keverékei; bérház­tömbökben, zárt lakótelepen, csoportházas területeken, va­lamint olyan lakóépületben, ahol négy vagy ennél több lakás van. lakásonként csak egy eb tartható; szanált la­kásból , való elköltözéskor eket magára hagyni, elhagy­ni tilos. Ki választ? A ténymegállapítás­hoz nem feltétlen szükséges hivatalos minőségben levő szakember. Azt min­denki tudja, tapasz­talja, hogy a gyü­mölcsöt és zöldséget árusító üzletekben az idén a megszokott­nál is kevesebb be­csülete van a vevő­nek. Mert kevés a fóka, illetve a körte. Azt is megállapítot­ták hivatásosak és amatőrök egyformán, hogy a kevés körte nagyon vegyes tála­lásban kerül a pult­ra. Vegyességéhez mérten általában il­letlenül magas áron. Nem csoda, hogy az őszi­­ gyümölcsszezon derekán egyre több vitának vagyunk fül­tanúi és egyre több vitáról kapunk hírt. A pult két oldalán állva vitatkozik a két érdekelt, hogy­ egy­azon kupacból azo­nos áron forgalomba hozott, mondjuk kör­téből, kiválaszthat-e két darabot a vá­sárló. A kérdés tehát: vá­lasztható-e a körte? Nos, saját tapasz­talatokra hagyatkoz­va egészen őszintén és minden mellébe­szélés nélkül kije­lenthetem, hogy az attól függ. Attól függ, hogy a körte hol he­lyezkedik el. Ha a körte történetesen a saját gyümölcsöskert egyik fáján, akkor minden további nél­kül választható. Ha a körte a maszek pia­ci árus kosarában, akkor esetleg vá­lasztható. Ha viszont az állami boltok (AGROKONZUM, Csemege) pultjain helyezkedik el, ak­kor leginkább nem választható. És mert tudom, hogy csak keveseknek van sa­ját körtefája, és bár úgy emlékszem, hogy a zöldség- és gyü­mölcsárusító boltok éppen a tömegek ki­szolgálására hivatot­tak, nyugodtan kije­lenthetem, hogy a körte a legtöbb ma­gyar állampolgár számára nem vá­lasztható. Választha­tó a lakóbizottság el­nöke, a faliújság fele­lős, néha a férj, de a körte nem. Az állami gyü­mölcsboltok és az ut­cára települt standok eladóinak felfedezése egyébként a micsuri­­ni kutatások eredmé­nyével vetekszik. Felfedezték ugyanis, hogy a körte annyi­ban őszibarack és szőlő, amennyiben ezek a gyümölcsök sem választhatók íz­lés szerint abból a kupacból, amelyik állítólag egyenrangú, egyazon értékű árut rejt. Mégpedig az árából ítélve­­ a legjobbat. Ám a pult innenső oldalán álló vásárlók az esetek nagy százalékában ezt kétségbe vonják. És kétségeikhez ez­úttal tisztelettel csat­lakozom én is, és mindazok, akik a minap a Búza téri vá­sárcsarnokban ural­kodó gyümölcsárus asszony hatalma alá vontuk magunkat. Mert nagyúr ő! Nála van a körte. És nagy pedagógus is, mert miközben a vevő te­kintete elöl gondosan elbarikádozott gyü­mölcshegy alján te­lerakott egy zacskót, gondosan elmagya­rázta, hogy hová jut­na a világ, ha min­denki kiválasztaná azt az egy, netán két-három körtét, amit szeretne haza­vinni a kisfiának. Értsd, ha mindenki szép árut szeretne vásárolni azért a pénzért, amelyikért maga is jól megdol­gozott. Én speciel tudom, hová jutna a mi vi­lágunk ebben az esetben. Oda, ahova már elindultunk, de ahová néha, úgy ér­zem, lassabban érünk el, mint szeretnénk. Erről a felismerés­ről azonban mélyen hallgattam a vásár­­csarnok pultja előtt, mert szerettem vol­na körtét venni. Csak belülről hábor­­­gam egy kicsit, mert va­lahogy nem akarom elhinni, hogy az ál­lami üzletek felada­ta lenne, hogy az er­re a célra nyilván különlegesen képzett eladóikkal érvénye­sítsék rajtam az gyenlőtlen elosztás törvényét. Ez zöld­ség-nyelven így hang­zik: nem én válasz­tok, hanem ők. Per­sze, én fizetek. S né­ha: ráfizetek. (sütő)

Next