Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
5^ „Bányák árvája” — Gyurián Vince 12 éves korában. Kálmán Kata albumába ezt írja róla Boldizsár Iván: „ez a világ legöregebb gyereke. Az bánt rajta a legjobban, hogy annyi mindent tud. Mert mindent tud, de semmit sem ért és semmit sem bocsáthat meg... öt kistestvérével alszik egy szobában, s ő a családfő.” Hiába keressük a munka hősi pózait. Csak a föld munkását látjuk, akin letörölhetetlen nyomokat hagytak a tarlók és a kukoricaföldek. De akit — mert a felvétel már egy jobb világban készült — beragyognak a késő délután napsugarai. (Korniss Péter felvétele) Inkább látni tanít, mint fotografálni Tele-fény-kép Korniss Péter emlékkönyvébe Agyonfirkált Rádió- és Tvújságunkban Korniss Péter műsora nemigen van megjelölve. Mindig csak véletlenül találkozom a kiváló művésszel. De újabban, ha hallom a fotografáló masina zárszerkezetének jellegzetes csattogását, mindig figyelni kezdek. Mondhatnám, gyermeki figyelemmel. Mert az igazán szuggesztív beszélő mindig gyermekké tesz bennünket. Nem tudom, a gyerekeknek mennyire tetszik ez a gyermekműsor, de az bizonyos (megérdeklődtem), hogy a felnőttek szeretik. Azok is, akik fényképezőgépet soha, ’vagy csak nagy ritkán vesznek a kezükbe. S már — úgy érzem — meg is találtuk a műsor kulcsát. Mert Korniss nem fényképezni tanít elsősorban, hanem látni. Úgy látni, hogy a szubjektív élményt örökítse meg a gép objektívje. Az alkotót viszonylag jól ismerhetjük (Miskolcon is volt a közelmúltban kiállítása), tanítóként, nevelőként azonban csak ezek a műsorok mutatják be igazán. Miután mindent tud a mesterségéről, művészetéről, képes arra, hogy a legfontosabb dolgokat a legegyszerűbben közölje. Vasárnap délelőtt arról beszélt, hogy a képeknek tükrözniük kell a fotós véleményét, gondolkodásmódját. Így jutott el a szociofotók bemutatásáig. S ettől kezdve megrázó, megragadó „történelmi lecke” tanúi lehettünk. Pedig a nyitott ingű pulóveres fiatalember nem beszélt a hárommillió koldus Magyarországáról, az agrárválságról, az Amerikába kitántorgó másfél millió emberről. Csak éppen bemutatta Kálmán Kata Tiborc-kötetének képeit, a — miként Móricz Zsigmond írja — tiborci mélységben élőket. Egy „cédulakatalógust a nehéz testi munkában s az ezzel járó gyermeteg csökevényességben, így testileg, lelkileg sivár összeroppantottságban élő magyarság típusairól”. A vajas kenyeret is fitymáló gyerekeink bizonyára csodálkoztak a harapás, a kenyérféltés felajzottságában. megörökített kisfiún; hát ilyen is volt? Vagy Escher Károly Kubikusain, a Kilakoltatottakon, a Falusi iskolán. (Ezek apám egykori tanítványai — döbbent belém, s szinte éreztem az uraságtól kapott ingyen tej szagát — nagy szociális vívmány volt a napi öt liter tej —, s a repedezett vaskályha bűzös melegét. Öröm volt, ha nem rossz szén füstölgött, parázslott, hanem akáctuskók sírtak a tűzön ...) A fényképek — a kor legjobb képei, mert láttunk a hivatalos Magyarország gyöngyösbokrétás parasztjaiból is — egy ilyen világról beszéltek. S aztán Korniss Péter egyetlen vágással korunk igazmondó fotóiról szólt. Arról, hogy — miként Féner Tamás teszi — nem a munka hősi pózait kell ma sem keresni, ha munkásokat akarunk ábrázolni. Egyszerűbben, de mégiscsak arra biztatta nézőit, hallgatóit: keressék meg — öntörvényeik szerint — az objektív világ igazságait. Mert a fotóművészet alkalmas erre. Tudjuk. Tudjuk? (gyarmati) Ismeretlen Arany-levél Arany Jánosnak Garay Jánoshoz írt — a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen — levelét jelentették meg Szekszárdon, a Tolna megyei Könyvtár időszakos kiadványának legutóbbi számában. Dr. Kisasszondy Éva levéltáros „Költősorsok a szabadságharc leverése után” című tanulmányában — fényképmásolattal illusztrálva — ismerteti az 1850. év őszének végén Szalontáról Szekszárdiba küldött levelet. Arany János saját nehéz sorsa ellenére, nagy lelkierőről tanúskodva, a csüggedés leküzdésére buzdította költőtársát. A kétoldalas levelet Arany János születésének közeledő 160. évfordulója alkalmából hozták nyilvánosságra. Az Aranyszoborig ért a sor A korona a közönség előtt Hiába hívtam tegnap délelőtt a Nemzeti Múzeumot, Fülep Ferenc főigazgató a díszteremben volt. Az első napon, amikor a nagyközönség megtekinthette a méltó helyére került magyar koronát és a koronázási jelvényeket, a szakemberek ugyanolyan izgalommal várták az első vendégeket, mint a látogatók az élményt. Órák múlva beszélgettünk. — Hogy kezdődött, hogyan telt a korona első napja? — A havas eső, az időjárás biztosan beleszólt, hogy kapunyitás előtt nem volt túlságosan nagy tömeg — mondta Fülep Ferenc. Délelőtt jöttek sokan, ebédidőben kissé megcsappant az érdeklődők száma. A leghosszabb sor Arany Jánosnak a Nemzeti Múzeum előtt levő szobráig ért. Az egyik látogatót megkérdeztem: fél órát kellett várnia a bejutásra. Egyébként, ahogy az egyik, ritka figyelemmel kísért, a perui aranykincset bemutató kiállításunk jelezte, egy nap maximálisan 8000 embert tud átereszteni a múzeum. — Utoljára a Parlament kupolacsarnokában láttuk a műkincseket, amelyeket azonnal a múzeumba vittek. Mi történt azóta? — A kulturális miniszter döntése alapján rövidesen megalakul egy tudományos bizottság, amely megkezdi a korona és a jelvények tanulmányozását; a szakértők eddig csupán nagyjából nézhették meg a tárgyakat. Az újságok egyébként alaposan tájékoztatták a közönséget arról,, amit például a korona egyes részeiről, az alkotóelemek koráról nem tudunk pontosan. Művészettörténeti és fémvizsgálatok hosszú sora következik ezután; a pontos históriát várjuk tőlük. — Mikor látták magyar szakemberek utoljára a koronát? — Szó szerint, csak látták, mert amikor 1938-ban megtekinthették, nem nyúlhattak hozzá. Üveg alatt fotózták, tapasztalataikat csak a szemük igazolta. Ma már megbízhatóbb vizsgálatokat végezhetünk. — Több hetes munkával készítették elő a kiállítást... — Svájcból szereztük be azt a kondicionálógépet, amely a vitrin megfelelő hőmérsékletét, belső páratartalmát biztosítja. Ez a koronának, jogarnak, országalmának is fontos, de az 1031-ben készült koronázási palást a legkényesebb. Nagyon régi, és textil. A századokat jól állta, és jól kell állnia a kiállítást is. A selyem alapanyag az erős világítást egyáltalán nem tűri, sötétben pedig nehéz lenne bemutatni. Nem volt könnyű a megfelelő fényerőt eltalálni. — Hány hétig, hónapig jöhetnek az érdeklődők? — Szó sincs semmiféle határidőről, beláthatatlan ideig nyitva áll a közönség előtt az ajtó. Mint közöltük, kedden, szombaton és vasárnap délelőtt 10-től este hatig, csütörtökön déli tizenkét órától este nyolcig várjuk az érdeklődőket. Aki hétköznap és napközben nem tud jönni, az kihasználhatja a hét végét Csak egyet kérünk: a közönség vegye tudomásul, hogy a múzeum ezután is pontosan zár, tehát egy órával a látogatási idő letelte előtt már nem ad jegyet a pénztár. — Mennyi a belépődíj? — Mint egyébként. Felnőtteknek két forint, diákcsoportoknak ingyenes. Szombati napokon pedig senkinek sem kell fizetni. (makai) Az egyezmény jubileumán A varsói Magyar Kulturális Intézetben nagy sikerű ünnepi estet rendeztek az első magyar—lengyel kulturális egyezmény aláírásának harmincadik évfordulója alkalmából. Az eseményen részt vett Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, akik az évforduló alkalmából érkeztek Varsóba valamint Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete. FEBRUÁRTÓL a Pótkerék Csárda EMŐD ÉS NYÉKLÁDHÁZA KÖZÖTT, AZ M—3-AS ÚTON, A 165-ÖS KILOMÉTERKŐNÉL ÚJBÓL NYITVA , naponta 8—19 óráig, hétfőn szünnap. Az autóklub segélyszolgálata a helyszínen az autósok rendelkezésére áll. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — A2.2u: Ki nyer ma? Jatek es muzsu&a tíz percben. — 12.ö: Taxicigenei koiten — x5.2u: Bornemisza Béter: uraögi kisírtCctuv.— xo.ou: KepaainÄ,. —xo.od: xuacskúk könyve. — xx.^j: Csajkovszkij : Hegedűverseny. — Ij.üu: ixuek. — xo.iu: xskcuarádio. — Ió.oü: xvxai daiok. — lb.uo: Útközben. — 16.xü: Farkas Ferenc luuvtiUüi. — xo.*4: xvanuenki ís- Koxaja. — 17.00: Hírek. — x.ur: xvxeecii a pénzét? — H.52: Monteveili-Kórusok. — 17.on: Mozart: Auur zuiitíofaverbaiy. — xu.2o: Mai könyva jamatouk. — 16.30: xsstx ivxagazin. — xo.xj: Gonuolat. a xiauiu irodalmi lapja. — zu.uo: Nótapöt. — zo.uo: xvi. magyar néprajz. — 20.uo: Prokofjev: A naruut narancs szeremnese. Négyrexvunasus opeia. — Zo.oz: xviaunee cuiuté uoitioitán játszik. — 24.00: Hírekt. — u.xo: Nemem Gaoor tancaataiból. Petőfi rádió: 12.00: A Lipcsei Kallio íúvuszuiicxtaia játszik. — iz.oo: IxirtiA.. — i2.«ic>: ooiuoert: nujsain unua-kísérozene. — io.33: Macitueureszto. a tr^ errekrauio Zenei utuboiü. — 14.0ü: Kettőtől ötig. A iJeiui i ráciiu zeins Ucj.Uccuija. — xi.oü: Uiuaik sebesség. ij.jut.czg., poutika, Kultúra. —iu.üo: Mit vallal a vallakozo? — ld.iu: iacxi anguxas régi nanglemezexe között. — 18.30: Hírek. — io.üj: xn jui rá^.u ugene uaia. — ly.04: Exananc: Resztetek polgár Tibor naijaiextábou — libZo: ju estet, gyerekek! — 19.30: Böngészőé — az elmúlt hónap zenei eseményeiből. — 20.30: Hiirek. — 20.33: Kíváncsiak Klubja. — 21.26: xépzenekedvelőknek. — 21.55: Könnyűzene Bágya András szerzeményeiből. — 22.50: Hírek. — 22.33: Lehár operettjeiből. — 23.30: Dzsesszfelvételekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Európai színvonalú termékek a Miskolci üveggyárban. Riporter: Sütő Enikő. — A miskolci spirituálé együttes felvételeiből. — A Hatvani Vadásztársaság fácántenyésztési és vadászati programjáról. Riporter: Borsodi Gyula.— Versek, zenével. — Sport. — 18.00 —18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Ülést tartott a Hazafias Népfront B.-A.-Z. megyei elnöksége. — A lakásfenntartó szövetkezetek egyesülésének tapasztalatairól tárgyaltak.) — Jose Feliciano énekli dalait. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 14.30: Iskolatévé. — 16.15: Hírek. — 16.20: Alpesi sí VB. — 17.40: A tudomány a termelésért. — 18.00: Rólunk van szó! Ifjúsági vitaműsor. — 18.45: Szépen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A bunker. Tévéjáték. — 20.55: Az én apám. Dokumentumfilm. — 21.10: Műkorcsolya EB. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Hamburg: SPD ’77. — 20.45: Tv-híradó 2. — 21.10: A csengő. Donizetti-vígopera. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (12—20): Hincz Gyula grafikái. — Mini Galéria (10—18): Mata János fametszetei. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. BÉKE: FILMSZÍNHÁZAK Túl a félelmen Szt. francia film 18 éven felülieknek! Másfél helyár ! Kezdés: 14, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: A macskás öregúr Szí. amerikai film Kezdés: 13 órakor A zsoldoskatona Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: hn5 és 7 órakor SAGVARI Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja Mb. szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor SZIKRA: A suttogó fantom Csehszlovák film Kezdés: 16 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Csehszlovák szerzők operáiból. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.30: Schumann, a-moll vonósnégyes. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. — 11.25: Acélháború?! — 11.40: Különös házasság. Mikszáth Kálmán regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bágya András dalaiból. — 8.20: Mit fújt el a téli szél? — 8.30 Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.15: Magyar fúvószene. — 9 33: Tamási István: Forintok Juhásznénak. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Gyermekek könyvespolca.