Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-02 / 232. szám
Évadnyitó premier A koldusdiák A Himnusz hangjaival megkezdődött szeptember 29-én, pénteken este az idei évad a Miskolci Nemzeti Színházban. A társulatot a hagyományok szerint egy, Déryné naplójából vett részlettel Vándor Éva ajánlotta a közönség jóindulatába, majd Sallós Gábor igazgató mondott üdvözlő szavakat. Az évadnyitó premier Millöcker A koldusdiák című nagyoperettje volt. Egy pofon mindig casus belli. Persze, nem mindegy, hogy ki, mikor, kinek méri a csattanást az arcára: az árnyalatokból következik a többi. Ha lengyel hon egy szebb keblű hölgye illeti rózsás tenyerével a 17. században a szász hódító ábrázatát, akkor nyilvánvalóan többről van szó, mint arról, hogy a női büszkeség kéri ki magának a férfiú hő érzelmeit. Akkor nagy baj van még akkor is, ha operettlibrettó épül az esetre. Olyan nagy baj, hogy három felvonás kell hozzá, hogy kiderüljön: a pofozkodó hölgy neveltetése ellent tud állni a történelmi igazságnak. Mese tehát A koldusdiák című Millöcker-nagyoperett librettója is. F. Zell és R. Genée, a szövegkönyv írói azonban tudták, hogy valóságalap nélkül nincs konfliktus, mikor pedig a Miskolci Nemzeti Színház műsorra tűzte a darabot, az 1882-ben (ekkor volt az operett ősbemutatója) megfelelő szövegtől is eltekintettek. Juhász István és Blum Tamás átdolgozásának, Bor József rendező elgondolásának következtében a miskolci előadás érdekes kettősséget mutat; a történelmi tények prózai színpadra illő komolyságát csak annyira fedi a könnyű műfaj játékossága, mint az első felvonás nyitó képében a középkorból átmenekített kivégzőeszközöket, a tőkét, a kereket a csipketerítő. A nemzeti király halála után II. vagy Erős Ágost szász választófejedelem nyeri el a lengyel trónt, de ez a történet még nem tud róla. Nem tudja Laura grófnő sem, hogy a korabeli Krakkó szász katonai kormányzóját, Ollendorf ezredest nem lehet büntetlenül felképezni. Annál inkább nem, mert a férfi nem a hajdani szövegkönyv pöffeszkedő operettfigurája, hanem kemény katona, akinek bosszútervét a szász választó ereje mellett pénze is támogatja. Így nyer szinte drámai értelmet a történet, amelyben a lengyel hazafiság veszélyes ellenféllel találja szemben magát, és legalább akkora szükség van a Laura ellen kijátszott koldusdiák és titkára honfiúi érzelmeire, mint a két fiatalembernek a grófnő és húga iránti vonzódására. Az évszázadok során olyan sok fejezetből álló lengyel függetlenségi harcok egyik sorsdöntő epizódja tehát a játék, amely léptennyomon jelzi, hogy a büszke, ám annál szegényebb nemesség, és a hódító közötti háborúság komoly is lehetne. Igazán komolyan azonban csak Millöcker zenéjét kell venni. Ezt a bécsi operett fénykorához méltó nehéz, szép muzsikát, amely nemcsak állja a versenyt a „megdrámásított” forgatókönyvvel, hanem lehetőséget is kínál erre. Legalább annyira lengyel, mint amennyire kifejező, és Somoss Zsuzsa koreográfusnak jól megfogadott, a tánckar által szépen, pontosan eltáncolt, a tömegek mozgatásában plasztikusan megmutatkozó utasításokat adott most is. Hruby Mária jelmeztervezőnek a lengyel népművészetet idéző stilizált ruhái szépek, Gergely István díszletei jók. A színpad hátterében levő, Krakkót ábrázoló egykorú rajz árnyékában jól funkcionáló, könnyen változtatható játéktér szolgálja azt a tiszta munkát, amely a legjobban minősíti A koldusdiák leporolt, miskolci változatát. Kalmár Péter zenekara nagy szeretettel szolgálja a zeneszerzőt, és még nagyobb figyelemmel támogatja a színpadot, az erős hangú kórust bátran, a szólistákat, előfordul, hogy tapintatosan kíséri. A koldusdiák két bonvivánnak és két primadonnának ad szerepet, és ezúttal Harmath Albertnek juttatott címszerepet, egyszersmind nehéz énekesi feladatot. Hangjának nemcsak ereje, kifejezőereje is van, tehetségét pedig nem először bizonyítja. Az, hogy a diák rongyai és a herceg fényes ruhái alatt a fiatal színész farmernadrágot visel, inkább használ, mint árt; racionálissá teszi a mesefigurát. Poór Péterrel, a titkárral és kapitánnyal olyan rokonszenves kettőst alkotnak, hogy teljesen nyilvánvaló: a két nemes kisasszony nem tud ennek ellenállni. Várhegyi Márta tiszta, szép szólókkal, természetes játékkal igazolja Laura, a honleány és az eladólány érzelmeit, Csorba Ilona erős hanggal és humorral, hogy Bronislawa sem alávalóbb nővérénél. A lányokat a mama terelgeti, és Olgyai Magda ebben a szerepben éppen olyan kedves, mint amilyen jó Ábrahám István Ollendorf ezredese, akinek a férfinép igazgatása a dolga. A színészeknek persze segít, hogy a darab egyik szerepe sem operettfigura, hanem valóságos ember, de a látszatot mindenképpen tartani akaró, még mindig szép asszonyt és a kegyetlenül megbántott, bosszúszomjas, érzelmeit porosz beütésű veszélyességgel leplező katonát el is kell játszani. Az ő játékuknál jobban már csak Kulcsár Imre állítja elénk a hajdani elhárító tisztet, akinek négy „bőre” (festő, inas, kertészlány, katona) közül nehéz lenne kiválasztani a legsikerültebbet. A szereposztás Dariday Róbert, Mátyás Jenő, Bánó Pál és Somló István börtönőreivel, katonáival teljes. MAKAI MÁRTA stc A címszereplő Harmath Albert (Jármay felv.) Filmjeink külföldön A jugoszláviai Újvidéken október 3-án kezdődő tudományos filmfesztiválon 10 ismeretterjesztő filmünket mutatják be. Az október 5-én megnyíló San Francisco-i filmfesztiválra Fábri Zoltán és Simó Sándor egy-egy filmjét, a Magyarok és az Apám néhány boldog éve című alkotásokat hívták meg, az ugyancsak október 5-én kezdődő filmfesztiválon pedig Sára Sándor 80 huszár című filmjét mutatják be. f Legyeitek a wwa élő vitézinyel! Múzeumaink mindinkább a teljességre törekednek az ember és a természet, az ember, a termelés és a társadalomtörténet bemutatásában. Nyitott múzeumokat akarnak, amelyek nem csupán tárolók, hanem élő, eleven intézmények. Attól élők, ha beleszólnak a mai ember életébe, ha minden történelemhamisítást és hamis párhuzamot elkerülve válaszolnak a mai ember kérdéseire! — hangsúlyozta Pozsgay Imre kulturális miniszter, az Országos Múzeumi és Műemléki Hunáp idei rendezvénysorozatának szekszárdi megnyitóján. Pozsgay Imre elismeréssel szólt a muzeológusok és a műemlékvédők szoros együttműködéséről, amelynek eredményeként helyreállították a sárvári Nádasdy-várat, megújítják a tatai várat, folytatják a visegrádi vár rekonstrukcióját, fokozottan törődnek többek közt Sopron, Kőszeg, Pécs, Mosonmagyaróvár műemlékeivel. Tompa Mihályra emlékeztek Közgyűlés Keleméren Tegnap tartotta hagyományos évi közgyűlését Kelemér községben a Tompaemlékbizottság. A nagy költő — aki évekig a keleméri református eklézsia papja volt — emlékének ápolására a hajdani paplakban berendezett Tompa-emlékházat az idén is több mint húszezren tekintették meg. A gyűjteményt több korabeli kiadású Tompa-művel gyarapították. A kémfejedelem tündöklése és bukása I. Sidney felvállalja a munkát Csak a jó ég tudja, hogy mi indította az egyik — a hozzánk érkezett jelentésben közelebbről meg nem nevezett — kaliforniai könyvkiadót, hogy újra kiadja Sidney George Reilly annak idején híressé, vagy inkább hírhedtté vált könyvét. Az angol titkosszolgálat kapitánya nem kis önelégültségről tett tanúbizonyságot, amikor emlékiratainak ezt a címet adta: Az angol kémfejedelem — s e névvel önmagát illette. Hiszen egy ember ritkán érzi feljogosítva magát rá, hogy ítéletet mondjon saját tevékenységéről, értékelje önnön életét. Igaz, hogy Reilly már 1933-ban, amikor ez a könyv először (egy New York-i kiadónál) napvilágot látott, sem volt az élők sorában. Az Intelligence Service híres tisztje helyett felesége volt kénytelen sajtó alá rendezni a művet, amelyet a kém maga írt és nyugalomba vonulása után szándékozott kinyomtatni. Szovjetellenes Iromány a „javából” — talán ez az oka, hogy újra nyomdába küldték —, konjunktúrára számíthatnak némelyek. A könyv pedig jóval kevésbé tanulságos, mind a szerző, Reilly kapitány valódi története. 1925 októberének első napjaiban a következő rövid hír jelent meg az Izvesztyijában: „A szeptember 28-ról 29-re virradó éjszaka négy csempész próbált átjutni a finn határon. Kettőt közülük lelőttek, a harmadik — egy finn katona — fogságba került és a negyedik olyan súlyosan megsebeült, hogy belehalt sérüléseibe.” Néhány nap múlva a szovjet hatóságok hivatalosan bejelentették: az előző közleményben szereplők egyike Sidney George Reilly kapitánnyal, az Intelligence Service tagjával azonos. A londoni Times kétsoros vászjelentéssel intézte el a kémfejedelmet: „Sidney George Reillyt, szeptember 28-án az oroszországi Allékul falu mellett a GPU-katonák lelőtték.” Bizonyára nyomós okuk volt a Times szerkesztőinek, hogy ilyen lakonikus nekrológ mellett döntöttek. Pedig Reilly igazán megérdemelt volna tőlük hosszabb búcsúztatást is, hisz egész életét — természetesen nemcsak meggyőződésből, hanem elsősorban jó pénzért, kémhivatásból — az angol és általában a nyugati tőkések érdekeinek szentelte. Hogy miként került a brit titkosszolgálat kötelékébe, azt továbbra is teljes titokzatosság fedi. Még Michael Sayers és Albert F. Kahn, a két neves haladó amerikai újságíró, Reilly életének alapos ismerője és feldolgozója sem tudta kideríteni. A kém életéről, tevékenységéről saját visszaemlékezései, s a két amerikai újságíró által feldolgozott élettörténete alapján rajzolunk most képet. Sidney Reilly a cári Oroszországban született egy ír hajóskapitány és egy orosz nő házasságából, s Ogyesszában nőtt fel. Már az első világháború előtt bizalmas munkakörben dolgozott egy szentpétervári nagy cári hajóépítő vállalatnál: összekötő volt vállalata és néhány német érdekeltség — így a Blohm und Voss vállalat — között. Közvetlenül a világháború kitörése előtt értékes híranyagokat juttatott el a német hajóépítő programról Angliába. 1914-ben az Orosz-Ázsiai Bank embereként tűnt fel Japánban, majd Amerikába hajózott. Ekkor a brit titkosszolgálat kartotékjai között már megtalálható volt a neve az „I Esti” titkos megjelölés alatt. Nagyszerű nyelvérzékű — hét nyelven beszélt —, vakmerő, leleményes ügynöknek tartották. 1918-ban a svájci határon keresztül Németországba irányították. Itt német tengerésztisztnek álcázva behatolt a tengernagyi hivatalba, megszerezte, majd Londonba szállította a német haditengerészt titkosszolgálatának sifrjét. Minden valószínűség szerint ez volt az első világháborúban tevékenykedő kémek legnagyobb bravúrja. Amikor 1917-ben Oroszországban győzött a szocialista forradalom, Reillyt az Intelligence Service főnöke magához kérette. — Sidney, lenne kedve valami újfajta munkához? — kérdezte. — Csak az értelmes dolgokat szeretem — válaszolta a mesterkém. — Nos, amit magára akarunk bízni, nagyon érdekes dolog. Ott Oroszországban kell valaki, aki kézbe veszi a dolgokat. Lockhart van ott, de úgy látszik, egy kicsit megzavarodott. Olyan táviratokat küldözget, hogy őfelsége kormánya ismerje el a bolsevikokat... (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN CHIífflTJ HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Régi híres énekesek műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvünk. — 15.15: Arma Pál dalaiból. — 15.26: Új nótafelvételeinkből. — 16.00: Útközben. — 16.05: Járdányi Pál kamarazenéjéből. — 16.52: Behár György: Conchita. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Fejér megyei mozaik. — 17.25: Schumann : I. (Tavaszi) szimfónia. — 17.55: Népzenekedvelőknek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Miénk a miénk? A Rádió Kabarészínházának októberi bemutatója. — 20.25: Peter Schreier legszebb felvételeiből. — 21.30: Egy város keresi a múltját. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Stockholmi Rádió énekkara énekel. — 23.00: Orosz szerzők műveiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból. Petőfi rádió. 12.00: Éva. Részletek Lehár Ferenc—Gábor Andor—Szabó Miklós operettjéből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szimfonikus táncok. — 13.28: Kis magyar néprajz. — 13.33: Angol kórusmuzsika gyerekeknek. — 14.00: Kettőtől ötig... 14.30— 14.35: Hírek. 15.30—16.°0: Hírek. 15.36: Hangos képrejtvény. — 17.00: Ötödik sebesség. — 18.00: Tanuljunk gyermeknyelven. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközelben. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: A tegnap slágereiből. — 20.10: Fekete-Afrika múltjából. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kettesben. Vitray Tamás és Szilágyi János. — 21.33: Fél óra Marlene Dietrichhel. — 22.03: Népdalok. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.03: Kálmán Imre operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Képek községeinkből — Kisköre.Az épülő vízlépcső átformálja a környék képét és az ott lakók életét. Megismerkedhetünk a nagy létesítmény gazdasági jelentőségével, illetve az üdülőövezet terveivel is. Vallanak nehéz munkájukról az építők, akik ebben a térségben átformálják a kanyargó Tisza arculatát.) Donny—Osmaud énekel. — Napjaink kérdései — Wirth Lajos jegyzete. — Sport. — Slágerkoktél — 18 00—1830: Észak-magyarországi Krónika. (A lenínvárosi Néni Ellenőrzési Bizottság ülést tartott. — Nemzetközi iskolatelevíziós konferencia Egerben. — Munkavédelmi ellenőrzés a BVK-ban. — Elvis Presley régi slágereiből. — Lapszemle és műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (7): DON CARLOS. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Az egér és a macska Mb. színes francia Felemelt helyár! Kezdés: ti. hn 6 és 8 órakor KOSSUTH Pokoli torony I—H. Színes amerikai Dupla és másfél helyár! 14 éven felülieknek! Kezdés: 4 és 18 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Huszadik század in—IV. Színes olasz Dupla helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 2, 5 és 8 órakor TÁNCSICS Legato Színes magyar Kezdés: 14, 16 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Huszadik század Hl—IV. Színes olasz Dupla helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor SZIKRA Police Python 357 Színes francia—NSZK Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 3, 5 és 7 órakor PETŐFI Nyomozás Ostravában Színes csehszlovák Kezdés: 15, 17 órakor FÁKLYA Nyugalmazott ezredes Mb. színes szovjet Kezdés: 14, 16 órakor FÁKLYA filmklub Egy csepp méz Angol 16 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor GÖRÖMBÖLY — KRÚDY K. O. Színes magyar Kezdés: 6 órakor TAPOLCA Méreg a pohárban Magyarul beszélő szovjet Kezdés: 7 órakor ADV MŰVELŐDÉSI KÁZ, KLUBMOZI A bűvös kör Román Kezdés: 4 és 6 órakor HÁMOR Legato Színes magyar 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor PERECES Szarvacska, manócska Szovjet Kezdés: 6 órakor SZIRMA Legato Színes magyar 14 éven felülieknek! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Csajkovszkij : F-dúr vonósnégyes. — 9.00: Katedra. — 9.30: Operakórus. — 10.00: Hírek. — 10.05: Zöngészde. — 10.21: Tanuljunk gyermeknyelven! — 10.51: Versenyművek fúvóshangszerekre. — 11.39: Egy jenki Arthur király udvarában. Mark Twain regénye. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.30—8.33: Hírek. 8.50—9.00: őszi esték. — 9.25: Monológ. — 9.30: Derűre is derű. — to.OO: A zene hullámhosszán. Közben: 10.15—10.20: Babaszerviz. 10.30—10.33: Hírek. 10.50—10.59: Délelőtti torna. 11 h —11.33: Hírek. — 11.55: Látószög. Ifjúsági jegyzet. apróhirdetés alias Azonnali belépéssel alkalmazunk két kislányt 16—18 éves korig 6 órás, kézbesítői munkakörbe. Csak miskolciak jelentkezését kérjük. Jelentkezés: Csokoládégyár, munkaügy, Miskolc, III., Fürdő u. 4. Garázst bérelnek a Győri kapu környékén, esetleg meghatározott időre is. Kovács, Győri kapu 106. Telefon: 73-494.