Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-02 / 232. szám

Évadnyitó premier A koldusdiák A Himnusz hangjaival meg­kezdődött szeptember 29-én, pénteken este az idei évad a Miskolci Nemzeti Színházban. A társulatot a hagyományok szerint egy, Déryné naplójá­ból vett részlettel Vándor Éva ajánlotta a közönség jóindu­latába, majd Sallós Gábor igazgató mondott üdvözlő szavakat. Az évadnyitó pre­mier Millöcker A koldusdiák című nagyoperettje volt. Egy pofon mindig casus belli. Persze, nem mindegy, hogy ki, mikor, kinek méri a csattanást az arcára: az ár­nyalatokból következik a töb­bi. Ha lengyel hon egy szebb keblű hölgye illeti rózsás te­nyerével a 17. században a szász hódító ábrázatát, akkor nyilvánvalóan többről van szó, mint arról, hogy a női büszkeség kéri ki magának a férfiú hő érzelmeit. Akkor nagy baj van még akkor is, ha operettlibrettó épül az esetre. Olyan nagy baj, hogy három felvonás kell hozzá, hogy kiderüljön: a pofozkodó hölgy neveltetése ellent tud állni a történelmi igazság­nak. Mese tehát A koldusdiák című Millöcker-nagyoperett librettója is. F. Zell és R. Genée, a szövegkönyv írói azonban tudták, hogy való­ságalap nélkül nincs konflik­tus, mikor pedig a Miskolci Nemzeti Színház műsorra tűz­te a darabot, az 1882-ben (ek­­kor volt az operett ősbemu­tatója) megfelelő szövegtől is eltekintettek. Juhász István és Blum Tamás átdolgozásá­nak, Bor József rendező el­gondolásának következtében a miskolci előadás érdekes kettősséget mutat; a törté­nelmi tények prózai színpad­ra illő komolyságát csak an­­­nyira fedi a könnyű műfaj játékossága, mint az első fel­vonás nyitó képében a kö­zépkorból átmenekített ki­­végzőeszközöket, a tőkét, a kereket a csipketerítő. A nemzeti király halála után II. vagy Erős Ágost szász vá­lasztófejedelem nyeri el a lengyel trónt, de ez a törté­net még nem tud róla. Nem tudja Laura grófnő sem, hogy a korabeli Krakkó szász ka­tonai kormányzóját, Ollen­­dorf ezredest nem lehet bün­tetlenül felképezni. Annál in­kább nem, mert a férfi nem a hajdani szövegkönyv pöf­­feszkedő operettfigurája, ha­nem kemény katona, akinek bosszútervét a szász választó ereje mellett pénze is támo­gatja. Így nyer szinte drámai értelmet a történet, amelyben a lengyel hazafiság veszélyes ellenféllel találja szemben magát, és legalább akkora szükség van a Laura ellen kijátszott koldusdiák és tit­kára honfiúi érzelmeire, mint a két fiatalembernek a gróf­­nő és húga iránti vonzódá­sára. Az évszázadok során olyan sok fejezetből álló lengyel függetlenségi harcok egyik sorsdöntő epizódja te­hát a játék, amely lépten­­nyomon jelzi, hogy a büsz­ke, ám annál szegényebb nemesség, és a hódító közöt­ti háborúság komoly is le­hetne. Igazán komolyan azonban csak Millöcker zenéjét kell venni. Ezt a bécsi operett fénykorához méltó nehéz, szép muzsikát, amely nem­csak állja a versenyt a „megdrámásított” forgató­­könyvvel, hanem lehetőséget is kínál erre. Legalább an­­­nyira lengyel, mint amennyi­re kifejező, és Somoss Zsu­zsa koreográfusnak jól meg­fogadott, a tánckar által szé­pen, pontosan eltáncolt, a tö­megek mozgatásában plaszti­kusan megmutatkozó utasítá­sokat adott most is. Hruby Mária jelmeztervezőnek a len­gyel népművészetet idéző sti­lizált ruhái szépek, Gergely István díszletei jók. A szín­pad hátterében levő, Krakkót ábrázoló egykorú rajz árnyé­­kában jól funkcionáló, kön­­­nyen változtatható játéktér szolgálja azt a tiszta munkát, amely a legjobban minősíti A koldusdiák leporolt, mis­kolci változatát. Kalmár Pé­ter zenekara nagy szeretettel szolgálja a zeneszerzőt, és még nagyobb figyelemmel támogatja a színpadot, az erős hangú kórust bátran, a szólistákat, előfordul, hogy tapintatosan kíséri. A koldusdiák két bonvi­­vánnak és két primadonná­nak ad szerepet, és ezúttal Harmath Albertnek juttatott címszerepet, egyszersmind ne­héz énekesi feladatot. Hang­jának nemcsak ereje, kifeje­zőereje is van, tehetségét pe­dig nem először bizonyítja. Az, hogy a diák rongyai és a herceg fényes ruhái alatt a fiatal színész farmernadrágot visel, inkább használ, mint árt; racionálissá teszi a mese­figurát. Poór Péterrel, a tit­kárral és kapitánnyal olyan rokonszenves kettőst alkot­nak, hogy teljesen nyilván­való: a két nemes kisasszony nem tud ennek ellenállni. Várhegyi Márta tiszta, szép szólókkal, természetes játék­kal igazolja Laura, a hon­leány és az eladólány érzel­meit, Csorba Ilona erős hang­gal és humorral, hogy Bro­­nislawa sem alávalóbb nővé­rénél. A lányokat a mama terelgeti, és Olgyai Magda ebben a szerepben éppen olyan kedves, mint amilyen jó Ábrahám István Ollen­­dorf ezredese, akinek a fér­finép igazgatása a dolga. A színészeknek persze segít, hogy a darab egyik szerepe sem operettfigura, hanem va­lóságos ember, de a látszatot mindenképpen tartani akaró, még mindig szép asszonyt és a kegyetlenül megbántott, bosszúszomjas, érzelmeit po­rosz beütésű veszélyességgel leplező katonát el is kell ját­szani. Az ő játékuknál job­ban már csak Kulcsár Imre állítja elénk a hajdani elhá­­rító tisztet, akinek négy „bőre” (festő, inas, kertész­lány, katona) közül nehéz lenne kiválasztani a legsike­rültebbet. A szereposztás Da­­riday Róbert, Mátyás Jenő, Bánó Pál és Somló István börtönőreivel, katonáival tel­jes. MAKAI MÁRTA stc A címszereplő Harmath Albert (Jármay felv.) Filmjeink külföldön A jugoszláviai Újvidéken október 3-án kezdődő tudo­mányos filmfesztiválon 10 is­meretterjesztő filmünket mu­tatják be. Az október 5-én megnyíló San Francisco-i filmfesztiválra Fábri Zoltán és Simó Sándor egy-egy film­jét, a Magyarok és az Apám néhány boldog éve című al­kotásokat hívták meg, az ugyancsak október 5-én kez­dődő filmfesztiválon pedig Sára Sándor 80 huszár című filmjét mutatják be. f Legyeitek a wwa élő vitézinyel! Múzeumaink mindinkább a teljességre törekednek az ember és a természet, az ember, a termelés és a társa­dalomtörténet bemutatásá­ban. Nyitott múzeumokat akarnak, amelyek nem csu­pán tárolók, hanem élő, ele­ven intézmények. Attól élők, ha beleszólnak a mai ember életébe, ha minden történe­lemhamisítást és hamis pár­huzamot elkerülve válaszol­nak a mai ember kérdéseire! — hangsúlyozta Pozsgay Imre kulturális miniszter, az Országos Múzeumi és Műem­léki Hunáp idei rendezvény­­sorozatának szekszárdi meg­nyitóján. Pozsgay Imre elismeréssel szólt a muzeológusok és a műemlékvédők szoros együtt­működéséről, amelynek ered­ményeként helyreállították a sárvári Nádasdy-várat, meg­újítják a tatai várat, folytat­ják a visegrádi vár rekonst­rukcióját, fokozottan törőd­nek többek közt Sopron, Kő­szeg, Pécs, Mosonmagyaró­vár műemlékeivel. Tompa Mihályra emlékeztek Közgyűlés Keleméren Tegnap tartotta hagyomá­nyos évi közgyűlését Kele­­mér községben a Tompa­emlékbizottság. A nagy költő — aki évekig a keleméri re­formátus eklézsia papja volt — emlékének ápolására a hajdani paplakban berende­zett Tompa-emlékházat az idén is több mint húszezren tekintették meg. A gyűjte­­m­ényt több korabeli kiadású Tompa-művel gyarapították. A kémfejedelem tündöklése és bukása I. Sidney felvállalja a munkát Csak a jó ég tudja, hogy mi indította az egyik — a hozzánk érkezett jelentésben közelebbről meg nem neve­zett — kaliforniai könyvki­adót, hogy újra kiadja Sid­ney George Reilly annak ide­jén híressé, vagy inkább hír­hedtté vált könyvét. Az an­gol titkosszolgálat kapitánya nem kis önelégültségről tett tanúbizonyságot, amikor em­lékiratainak ezt a címet ad­ta: Az angol kémfejedelem — s e névvel önmagát illette. Hiszen egy ember ritkán érzi feljogosítva magát rá, hogy ítéletet mondjon saját tevé­kenységéről, értékelje önnön életét. Igaz, hogy Reilly már 1933-ban, amikor ez a könyv először (egy New York-i ki­adónál) napvilágot látott, sem volt az élők sorában. Az In­telligence Service híres tiszt­je helyett felesége volt kény­telen sajtó alá rendezni a művet, amelyet a kém maga írt és nyugalomba vonulása után szándékozott kinyom­tatni. Szovjetellenes Iromány a „javából” — talán ez az oka, hogy újra nyomdába küldték —, konjunktúrára számíthat­nak némelyek. A könyv pe­dig jóval kevésbé tanulságos, mind a szerző, Reilly kapi­tány valódi története. 1925 októberének első nap­jaiban a következő rövid hír jelent meg az Izvesztyijában: „A szeptember 28-ról 29-re virradó éjszaka négy csem­pész próbált átjutni a finn határon. Kettőt közülük le­­lőttek, a harmadik — egy­­ finn katona — fogságba ke­rült és a negyedik olyan sú­lyosan megsebeült, hogy be­lehalt sérüléseibe.” Néhány nap múlva a szov­jet hatóságok hivatalosan be­jelentették: az előző közle­ményben szereplők egyike Sidney George Reilly kapi­tánnyal, az Intelligence Ser­vice tagjával azonos. A londoni Times kétsoros vászjelentéssel intézte el a kémfejedelmet: „Sidney George Reillyt, szeptember 28­-án az oroszor­szági Allékul falu mellett a GPU-katonák lelőtték.” Bizonyára nyomós okuk volt a Times szerkesztőinek, hogy ilyen lakonikus nekro­lóg mellett döntöttek. Pedig Reilly igazán megérdemelt volna tőlük hosszabb búcsúz­tatást is, hisz egész életét — természetesen nemcsak meg­győződésből, hanem elsősor­ban jó pénzért, kémhivatás­ból — az angol és általában a nyugati tőkések érdekeinek szentelte. Hogy miként került a brit titk­osszolgálat kötelékébe, azt továbbra is teljes titokzatos­ság fedi. Még Michael Sayers és Albert F. Kahn, a két ne­ves haladó amerikai újság­író, Reilly életének alapos is­merője és feldolgozója sem tudta kideríteni. A kém éle­téről, tevékenységéről saját visszaemlékezései, s a két amerikai újságíró által fel­dolgozott élettörténete alap­ján rajzolunk most képet. Sidney Reilly a cári Orosz­országban született egy ír ha­jóskapitány és egy orosz nő házasságából, s Ogyesszában nőtt fel. Már az első világ­háború előtt bizalmas mun­kakörben dolgozott egy szent­pétervári nagy cári hajóépítő vállalatnál: összekötő volt vállalata és néhány német érdekeltség — így a Blohm und Voss vállalat — között. Közvetlenül a világháború kitörése előtt értékes hír­anyagokat juttatott el a né­met hajóépítő programról Angliába. 1914-ben az Orosz-Ázsiai Bank embereként tűnt fel Japánban, majd Amerikába hajózott. Ekkor a brit titkos­­szolgálat kartotékjai között már megtalálható volt a ne­ve az „I Esti” titkos megje­­lölés alatt. Nagyszerű nyelv­érzékű — hét nyelven beszélt —, vakmerő, leleményes ügy­nöknek tartották. 1918-ban a svájci határon keresztül Né­metországba irányították. Itt német tengerésztisztnek ál­cázva behatolt a tengernagyi hivatalba, megszerezte, majd Londonba szállította a német haditengerészt titkosszolgála­tának sifrjét. Minden való­színűség szerint ez volt az első világháborúban tevé­kenykedő kémek legnagyobb bravúrja. Amikor 1917-ben Oroszor­szágban győzött a szocialista forradalom, Reillyt az Intel­ligence Service főnöke ma­gához kérette. — Sidney, lenne kedve va­lami újfajta munkához? — kérdezte. — Csak az értelmes dolgo­kat szeretem — válaszolta a mesterkém. — Nos, amit magára aka­runk bízni, nagyon érdekes dolog. Ott Oroszországban kell valaki, aki kézbe veszi a dolgokat. Lockhart van ott, de úgy látszik, egy kicsit megzavarodott. Olyan távira­tokat küldözget, hogy őfelsé­ge kormánya ismerje el a bolsevikokat... (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN CHIífflTJ HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.35: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Régi híres énekesek műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvünk. — 15.15: Arma Pál dalaiból. — 15.26: Új nóta­felvételeinkből. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Járdányi Pál ka­marazenéjéből. — 16.52: Behár György:­ Conchita. — 17.00: Hí­rek. Útközben. — 17.10: Fejér megyei mozaik. — 17.25: Schu­mann : I. (Tavaszi) szimfónia. — 17.55: Népzenekedvelőknek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Miénk a miénk? A Rádió Ka­barészínházának októberi bemu­tatója. — 20.25: Peter Schreier legszebb felvételeiből. — 21.30: Egy város keresi a múltját. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: A Stockholmi Rá­­dió énekkara énekel. — 23.00: Orosz szerzők műveiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból. Petőfi rádió. 12.00: Éva. Rész­letek Lehár Ferenc—Gábor An­dor—Szabó Miklós operettjéből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szim­fonikus táncok. — 13.28: Kis magyar néprajz. — 13.33: Angol kórusmuzsika gyerekeknek. — 14.00: Kettőtől ötig... 14.30— 14.35: Hírek. 15.30—16.°0­: Hírek. 15.36: Hangos képrejtvény. — 17.00: Ötödik sebesség. — 18.00: Tanuljunk gyermeknyelven. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zenekö­zelben. — 19.25: Jó estét, gyere­kek! — 19.30: A tegnap sláge­reiből. — 20.10: Fekete-Afrika múltjából. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kettesben. Vitray Tamás és Szilágyi János. — 21.33: Fél óra Marlene Dietrichhel. — 22.03: Népdalok. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.03: Kálmán Imre operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Képek községeink­ből — Kisköre.­­Az épülő víz­lépcső átformálja a környék ké­pét és az ott lakók életét. Meg­ismerkedhetünk a nagy létesít­mény gazdasági jelentőségével, il­letve az üdülőövezet terveivel is. Vallanak nehéz munkájukról az építők, akik ebben a térségben átformálják a kanyargó Tisza arculatát.) Donny—Osmaud éne­kel. — Napjaink kérdései — Wirth Lajos jegyzete. — Sport. — Slágerkoktél­ — 18­ 00—18­30: Észak-magyarországi Krónika. (A lenínvárosi Néni Ellenőrzési Bizottság ülést tartott. — Nem­zetközi iskolatelevíziós konfe­rencia Egerben. — Munkavédelmi ellenőrzés a BVK-ban. — Elvis Presley régi slágereiből. — Lap­szemle és műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (7): DON CARLOS. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Az egér és a macska Mb. színes francia Felemelt helyár! Kezdés: ti. hn 6 és 8 órakor KOSSUTH Pokoli torony I—H. Színes amerikai Dupla és másfél helyár! 14 éven felülieknek! Kezdés: 4 és 18 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Huszadik század in—IV. Színes olasz Dupla hely­ár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 2, 5 és 8 órakor TÁNCSICS Legato Színes magyar Kezdés: 14, 16 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Huszadik század Hl—IV. Színes olasz Dupla hely­ár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor SZIKRA Police Python 357 Színes francia—NSZK Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 3, 5 és 7 órakor PETŐFI Nyomozás Ostravában Színes csehszlovák Kezdés: 15, 17 órakor FÁKLYA Nyugalmazott ezredes Mb. színes szovjet Kezdés: 14, 16 órakor FÁKLYA filmklub Egy csepp méz Angol 16 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor GÖRÖMBÖLY — KRÚDY K. O. Színes magyar Kezdés:­ 6 órakor TAPOLCA Méreg a pohárban Magyarul beszélő szovjet Kezdés: 7 órakor ADV MŰVELŐDÉSI KÁZ, KLUBMOZI A bűvös kör Román Kezdés: 4 és 6 órakor HÁMOR Legato Színes magyar 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor PERECES Szarvacska, manócska Szovjet Kezdés: 6 órakor SZIRMA Legato Színes magyar 14 éven felülieknek! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Csaj­kovszkij : F-dúr vonósnégyes. — 9.00: Katedra. — 9.30: Operakó­rus. — 10.00: Hírek. — 10.05: Zöngészde. — 10.21: Tanuljunk gyermeknyelven! — 10.51: Ver­senyművek fúvóshangszerekre. — 11.39: Egy jenki Arthur király udvarában. Mark Twain regé­nye. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.30—8.33: Hí­rek. 8.50—9.00: őszi esték. — 9.25: Monológ. — 9.30: Derűre is derű. — to.OO: A zene hullám­hosszán. Közben: 10.15—10.20: Babaszerviz. 10.30—10.33: Hírek. 10.50—10.59: Délelőtti torna. 11 h­ —11.33: Hírek. — 11.55: Látó­szög. Ifjúsági jegyzet. apróhirdetés alias Azonnali belépéssel alkalma­­zunk két kislányt 16—18 éves korig 6 órás, kézbesítői mun­kakörbe. Csak miskolciak je­lentkezését kérjük. Jelentkezés: Csokoládégyár, munkaügy, Mis­kolc, III., Fürdő u. 4. ­ Garázst bérelnek a Győri ka­pu környékén, esetleg megha­tározott időre is. Kovács, Győri kapu 106. Telefon: 73-494.

Next