Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-01 / 205. szám
Zabolázzál a Sivát Az őszi és a tavaszi árvizeknek szinte mindig velejárója volt, hogy a Szinva Alsóhámorban kilépett medréből, elöntötte a kerteket, s gyakran az alacsonyabban fekvő házak pincéit is. A Losonczy utcában levő hidat — hogy a víz szabadon levonulhasson — mindig fel kellett törni. Szükségessé vált a meder minél hamamarabb való rendezése. A városi tanács az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság IV-es számú szakaszmérnökségét kérte fel a Szinva megzabolázására. Július elsején a szakaszmérnökség dolgozói 120 méterre a Losonczyhidtól íves mederburkoló elemek fektetését kezdték meg, s 850 méter hosszan, a Garadna patak torkolatain folytatják e munkát, amely előreláthatólag a jövő esztendő végéig tart. Ezzel párhuzamosan a patakpartot is kikövezik, s sétányt alakítanak ki a Szinva felett, a Garadnáig. A Tájkép mederrendezés közben . # Kövezik a Szinva partját... * A patak egy része már az új betonvályúkban fut... (Sólymos László felvételei) Tisztelgés Jókai emlékének A Borsod megyei Természetbarát Szövetség, illetve megbízásából a különböző szakosztályok a megye szervezett természetjáróinak nagy érdeklődése közepette rendezték meg ez idén a jubileumi jelvényszerző túrasorozatot. Ezer és ezer borsodimiskolci turista, diák járt Sátoraljaújhelyen, a diósgyőriek bükki ünnepségén, Tiszacsécsén és Prügyön Móricz nyomában, s köszöntötte a jubiláló kazincbarcikaiakat a megyei minősítő táborban. A jubileumi jelvényszerző túrasorozat zárótúráját a megyei szövetség megbízásából a diósgyőriek rendezik a 70,1 méter magasan levő örvénykőn, illetve a Köpüs-forrásnál. Szeptember 9-én a nagy magyar író, Jókai Mór emléke előtt tisztelegnek a megye turistái, akinek a DVTK természetjárói örvénykőnél (kedves tartózkodási helye volt ez bujdosása idején Jókainak) 1959-ben emlékművet emeltek. A Köpüsréten és a forrásnál pedig az MVSC forrásépítőire emlékeznek majd turistáink, akik ugyancsak 20 évvel ezelőtt alakították ki társadalmi munkában a szép forrást. \ Kibontakozóban az új acélmű • Államtitkári—miniszterhelyettesi szemle Államtitkári—miniszterhelyettesi szemlén értékelték tegnap az új, kombinált acélmű építésének helyzetét a Lenin Kohászati Művekben. A szemle vezetőit, dr. Szabolost, az ÉVM államtitkárát, Csénányi Sándort, a Központi Bizottság tagját, a KOM miniszterhelyettesét, valamint a résztvevőket — köztük a két minisztérium és a két ágazati szakszervezet képviselőit, dr. Tolnai Lajost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Kolláth Sándort, a városi pártbizottság titkárát és másokat — dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója köszöntötte. Az üdvözlő szavak után a résztvevők megtekintették az acélműépítés színhelyeit. A leglátványosabb építési területen, a főcsarnoknál már lenyűgöző látvány fogadta a látogatókat, akik most először kaptak lehetőséget arra, hogy lifttel felmenjenek az ötven méter magasba, s onnan is szemügyre vehessék az épülő acélművet. Már kibontakozóban az új acélmű I. szakasza, amelynek végén, a jövő esztendő utolsó negyedévében acélt akarnak csapolni a konverterekből. A helyszíni bejárás után a szemlézők megvitatták a beruházás megvalósításának jelenlegi helyzetét. Az írásos értékelő anyaghoz dr. ?eppelfeld Sándor adott szóbeli kiegészítést. Egyebek között szólt arról, hogy a legutóbbi szemle határozatában foglaltak összességében teljesültek, noha nehézségek is vannak- így például, annak ellenére, hogy a KOGÉP• TERV igen nagy erőfeszítéseket tesz a kivitelezők tervellátásáért az importberendezések terveinek honosítása, vagy például a villamos és műszeres tervek, a költségvetések hiányoznak. Ütemterv szerint halad viszont a hagyományos építés, s felgyorsult az oxigéngyár kivitelezése. Az acélszerkezetek szerelésénél gondot okoz, hogy Jugoszláviából késve érkezik az ott megrendelt acélszerkezetek még hiányzó mennyisége. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai gépgyártó vállalatok szigorúan tartsák be a szállítási határidőket, hiszen minden késedelem mások munkáját akadályozza. Időben fel kell készülniük — például a megfelelő szerelői kapacitás biztosításával — a technológiai szerelő vállalatoknak is. Kérte az illetékes minisztériumokat, adjanak segítséget importalkatrészek beszerzéséhez. Szólt arról is, hogy a beruházás megvalósításának költségei jelenleg megnyugtatóak. A tanácskozók Csépányi Sándor elnökletével vitatták meg a látottakat és a hallottakat. Éles vita alakult ki amiatt, hogy az Állami Fejlesztési Bank — az új Polgári Törvénykönyv életbe lépésének következményeként — szigorúbb szerződéses fegyelmet követel, s emiatt néhány kivitelező vállalat nehéz anyagi helyzetbe került a finanszírozás késedelme, csökkenése miatt. A két minisztérium és az ÁFB vezetői a napokban ezt a témát külön is megítalák. A szemle résztvevői határozatot fogadtak el, amely megszabja a további tennivalókat. Ny. I. Felülvizsgálják a Széchenyi úti áruszállítást A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbuszvezetői joggal kifogásolják, hogy Miskolc belvárosában a csúcsforgalom idején rendkívül nehéz a munkájuk. A vezetést, az utasok biztonságos és gyors szállítását akadályozzák a csúcsforgalom idején is dolgozó árutérítők, áruszállítók , gépjárműveik szinte eltorlaszolják a Széchenyi utat. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa ezért azzal a javaslattal fordult a városi tanács illetékeseihez, hogy vizsgálják felül: valóban elengedhetetlenül szükség" van-e csúcsforgalomban is a tömegközlekedést akadályozó áruszállításra, rakodásra a Széchenyi úton. Két levél a lelkcsaki natika sorsáról Több alkalommal foglalkoztunk a hejőcsabai patika jövőjével. Ismertettük azokat a terveket, elképzeléseket, melyek a műemléképület megmentésére születtek. Legutóbb azt közölhettük, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztálya megállapodásra jutott az érdekelt felekkel, azaz a Gyógyszertári Központ és a KPRI Közúti Igazgatóság vezetőségével, s most már eldöntődnek tekinthetjük, hogy nem bontják le, hanem eltolják — körülbelül tíz méterrel — az épülő 3-as út mellől az árkádos, szép épletet. E cikk megjelenése után két, egymásnak némileg ellentmondó levelet kaptunk. Détshy Mihály építészmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség területi előadója — a sajtófigyelőből értesülvén a patika sorsa feletti vitáról — csodálkozásának adott hangot. ..Vajon miért merült fel az épület lerombolásának, vagy eltolásának kérdése, amikor a KPM Közúti Főosztálya 1977. augusztus 1-én, 758 978 1977. sz. határozatával — korábbi határozatát módosítva — a 3. sz. főút e szakaszán olyan terv megvalósítását írta elő, amely nem teszi szükségessé az épület lebontását.” A továbbiakban részletesen is ismerteti a határozatot, mely ezzel a mondattal zárul: ..A határozat módosítását az tette szükségessé, hogy a Miskolci városi Tanács és az Országos Műeinem I.fgyelőség nem járultak hozzá a Csabavezér út 63. sz. alatti műemlékjellegű gyógyszertárépület lebontásához, illetve ragaszkodtak annak további fenntartásához.’’ Ezek után érthető Détshy Mihály csodálkozása afölött, hogy a döntés után két évvel még mindig vitatkoztak egy darabig a felek, mielőtt kialakult a végleges álláspont Miskolcon is. • • A másik levelet Varga József, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója írta. Idézzük. ..A KPM a korszerűsítési munkák tervezésétől kezdve azon erőlködött, hogy a kérdéses gyógyszertár épület elbontásra, vagy eltolásra kerüljön. Legutóbb 1979. július 9-én, a városi tanács ÉKV- osztálya és a KPM Közúti Igazgatóság között folytatott tárgyaláson is szerepelt e ház témája. Az igazgatóság sürgős intézkedéseket kért a városi tanács ÉKV-tól, mert finanszírozási lehetőség csak addig van, amíg a 3. sz. fkl. út korszerűsítési program nem fejeződik be. Az ÉKV- osztály vezetője ígéretet tett a soron kívüli intézkedésre, egyrészt az Országos Műemléki Felügyelőség felé, másrészt a területkijelölés iránt. Ezt követően a városi tanács ÉKV-osztályának képviselői bemutatták azt a programot, amelyet az ÉSZAKTERV készített a ház eltolására, s amely végleges megoldást tartalmaz.’’ Nem érdemes firtatni ma már azokat az ellentmondásokat, melyek a levelekből kicsendülnek. Elégedjünk meg vele, hogy a patika megmarad, s idézzük befejezésül ismét a műemléki felügyelőség területi előadóját. ..A patikaépület egyesek által annyira szorgalmazott lerombolása, eltekintve a műemléki kártól, amivel a környéket egyetlen megmaradt hangulatos elemétől is megfosztaná, indokolatlanul súlyos anyagi áldozatot igényelne, hiszen az épületben működő patika és a két emeleti lakás pótlása több milliós költséget jelent. És ha netán a gyógyszertár újabb, korszerűbb helyiséget kapna, helyette a főút mellett valósággal kínálkozik vendéglátó célra az épület.” B. D. A itesti példa Amíg gép nincs, kell a kéz Ha Miskolc egyszer tiszta lenne... Még egyszer, te lehet, hogy nem utoljára, visszatérünk az augusztus elején megjelent, Tisztasági őrjáraton című cikkünkre. Akkor Miskolc idegenforgalmi helyein nem éppen szívderítő látvány fogadta a szemle résztvevőit. ígértük, hogy az érintett vállalatok vezetőit megkérdezzük, milyen intézkedéseket tesznek, hogy Miskolc rangjához illő rend legyen a városban. Rendteremtők Többen már válaszoltak, most pedig a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatójával, Kovács Zoltánnal sikerült eszmét cserélni. Hivatásánál fogva ez az a cég, amelynek egyre táguló, terjeszkedő városunkban meg kell találnia a rendteremtés módját. De képes-e tízezrek után egy-egy utcaseprő járni? A munkaerőgondokról szóljon inkább az igazgató. — Miskolc olyan adottságú város, ahol a gépesítés nem old meg mindent. Takarító személyzetből 120 is elkelne, de jó, ha egy nap 50 megjelenik közülük. Eddig hetenként adtuk a fizetést, most újabb módszerrel kísérletezünk. Megpróbálunk naponta fizetni, hátha ez a megoldás csábítóbb lesz. Hogy mennyit lehet megkeresni itt egynapi munkával? Száz forint a tarifa. Az igazgató szerint hirdetni sem kell ezt az új rendszert. Szájról-szájra sokkal gyorsabban terjed a hír, mint írásos módon. Az érdeklődők között egyébként is akadnak olyanok, akik nehezen birkóznak meg a nyomtatott szöveggel. Egyetemisták, sepr dvel A Nők Lapjában jelent meg még a múlt évben, hogy Budapesten bölcsészhallgatók vették magukra a sárgacsíkos mellényt és takarítottak. Az egyetem KISZ-bizottsága szervezte az akciót, de ki tudja, Miskolcon követőkre találna-e? Ha nincs kéz, hát kell a gép. A takarító masináknak az utóbbi időben igen borsos lett az áruk. De a másik probléma, hogy a szocialista országokban most sehol sem készítenek ilyen géneket. Járdatakarító gépünk például egyáltalán nincs. Amilyeneket a Keleti és a mi pályaudvarunkon is látni, olyan kis kapacitásúak — és hozzá elég drágák —, hogy az ember is túltesz a teljesítményükön. Fordul a kocka Megemlítettük az igazgatónak. úgy látjuk: Miskolc szemétgyűjtőkben is igen szegény város. Egyetértett az észrevétellel, de megnyugtatonképpen a következőket mondta: “ Fölmérték hogy az új lakótelepekre és az idegenforgalmi helyekre mennyi szemétgyűjtőt kell elhelyezni. Fontossági sorrendet állapítunk meg, és ha a székesfehérvári gyár eleget tesz szállítási kötelezettségeihez, folyamatosan állítjuk fel a szemétgyűjtőket. Az erős betontalpúakból sajnos nem lesz utánpótlás, a gyengébb, alumínium alkotmányokat viszont az erős emberek igen hamar tönkreteszik. A meglévőknek évente a negyedét kellene emiatt újakra cserélni. Egy tároló ára pedig 700 forintunkba kerül. • Költségvetésből gazdálkodunk. Természetesen előbbre való egy műtőasztal, mint a szemétgyűjtő. De, ha valami csoda folytán fordulna a kocka, s éppen a rongálóknak nem jutna műtőasztal ... O. E.