Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-01 / 282. szám
fi Id Kiállítások koszorúzások, megemlékezések Miskolc Itszdafelásának Miclnm ripppmhor ?.ón Trrmmcnlr m Miskolc december 3-án ünnepli felszabadulásának 35. évfordulóját. Ebből az alkalomból kiállítások nyílnak, több objektumot adnak át, s ünnepi megemlékezésre kerül sor. December 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kossuth Művelődési Házban nyílik a vologdai képzőművészek tárlata, amelyet I. V. Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa ajánl a jelenlevők és a város műértő közönsége figyelmébe. Ugyancsak vasárnap, déli 12 órakor nyílik a Miskolci Galériában a X. grafikai biennálé. A kiállítást dr. Bereczki Loránd, az MSZMP KB munkatársa nyitja meg, majd dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke adja át a biennálé díjait. A gyermekek nemzetközi éve záróünnepségét jelenti városunkban az a sportünnepély, amelyet vasárnap délután 3 órától a Miskolc városi Sportcsarnokban rendeznek. (Folytatás a 3. oldalon) 3fc Uzsonna, kohász módra (Kerényi László felvétele) Ködös idő Tovább tart a tipikusan őszi, párás, ködös idő. Az északi, északnyugati szél fokozatosan megélénkül, kora délutánra a legmagasabb hőmérséklet 8—13 fok között várható. Ma iráni vita kezdődik a BT-ben Öt amerikai anyahajó készenlétben Már Egyiptomban sem kívánatos a sah Az amerikai kormány is csak csütörtökön értesült arról, hogy Mexikó nem engedi vissza a volt sahot, mondotta pénteken a külügyminisztérium szóvivője. Hodding Carter ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy Washington változatlanul a sah távozásában reménykedik. „Megfelelően tájékozottak vagyunk mind a mexikói döntés hátteréről, mind a sah elgondolásairól” — közölte, de érdemi tájékoztatást nem adott. A jelek szerint Vance külügyminiszter nem vesz részt az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni problémákról tartandó mai vitájában. Tekintettel arra, hogy Iránt nem külügyminisztere képviseli majd, Donald McHenry, amerikai ENSZ- nagykövet beszél majd Washington nevében. A volt sah pénteken közölte: továbbra is az a szándéka, hogy „elhagyja az Egyesült Államokat”, annak ellenére, hogy Mexikó megtagadta tőle a beutazási engedélyt. „Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok elnöke és más vezető amerikai személyiségek humanitárius megfontolásokból vonakodnának kiadni a volt iráni sahot” — jelentette ki külföldi újságírók előtt Khomeini ajatollah. „Ha valóban humánusak lennének, akkor nem hangoztatnák, hogy készek harmincöt millió iránit gazdasági blokád alá venni, kitenni az éhhalálnak, s végül háborút erőszakolni Iránra. Khomeini megismételte: „Ha az Egyesült Államok kiadja az iráni népnek a sahot — aki évtizedeken keresztül fosztogatta az országot és számos iráni meggyilkolásában bűnös —, abban az esetben Irán szabadon engedi az amerikai túszokat még akkor is, ha bűnösek.” Újabb amerikai repülőgépanyahajó, a Forrestal tart a Virginia állambeli Norfolk haditengerészeti támaszpontról a Földközi-tenger felé, „megerősítendő a Közel- és Közép-Keleten tartózkodó amerikai haderőt”. Ha figyelembe vesszük, hogy már a Földközi-tenger térségében tartózkodik az Independence és a Nimitz repülőgépanyahajó, és a Perzsa-öböl körzetében cirkál a Midway és a Kitty Hawk, akkor az Egyesült Államoknak már öt anyahajója — az egész állomány egyharmada — olyan közelségbe kerül Iránhoz, hogy közvetlen csapást tud mérni Teheránra — állapítja meg egyebek között a The New York Times. Az Egyesült Államokban tartózkodó Dajan, volt izraeli külügyminiszter Chicagóban tartott sajtókonferenciáján felajánlotta, hogy Izrael „kész az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani légitámaszpontjait és más katonai létesítményeit, ha katonai lépésre szánná el magát Iránnal szemben.” Szadat egyiptomi elnök, mint ismeretes, megerősítette: Egyiptom változatlanul kész befogadni a volt sahot. Az MTI washingtoni értesülései szerint, amerikai politikai és katonai körökben nem tartják kívánatosnak ezt a megoldást, mert attól tartanak, hogy Pahlavi egyiptomi tartózkodása veszélybe sodorhatná nemcsak a Szadat-rendszert, hanem a térség valamennyi Amerikabarát kormányzatát. Ijc Az iráni szent városban, Qumban Khomeini ajatollah főhadiszállása előtt ismét nagyszabású amerikaellenes megmozdulások voltak Az egyetemen Megalakult Akadémiai a Miskolci Bizottság Három megye tudósai... A Magyar Tudományos Akadémia több, mint másfél évtizeddel ezelőtt döntötte el, hogy az egyes országrészekben élő és dolgozó tudósok, a megyékben levő tudományos műhelyek munkájának koordinálása, elmélyítése érdekében létrehozza a vidéki akadémiai bizottságokat. A sort 1961-ben Szeged kezdte, a pécsi 1969-ben, a veszprémi 1972-ben, a debreceni 1976-ban jött létre, tegnap pedig a Nehézipari Műszaki Egyetemen a Miskolci Akadémiai Bizottság is megtartotta alakuló ülését. Az országos sort záró új akadémiai bizottság Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye tudósait, az itt folyó kutatómunkát fogja majd össze. Az előkészületek természetesen jóval korábban megkezdődtek, dr. Zambó János akadémikus, az NME tanszékvezető egyetemi tanára a bizottság elnökeként köszöntötte a három megye pártbizottságának és tanácsának, Miskolc város pártbizottságának és tanácsnak megjelent vezetőit, a testvérbizottságok vezetőit, képviselőit. Bevezetőjének időtartama hangsúlyozta mondandóját: minden szónál többet ér a tett. Röviden vázolta, mi az, amit a testület önmagától elvár, és mi az, amit el kell várni tőle; lényeglátóan, a kutatás aktuális, megoldandó feladataira koncentrálva kívánja az Akadémia új bizottsága mindennapjainkat szolgálni. Annál inkább, mert mostani gazdasági viszonyaink között a korábbinál is nagyobb szükség van a szellemi erők összefogására, mindenekelőtt gondolkodásunknak kell keményebbé, határozottabbá válni. Fülöp József, az MTA alelnöke az Akadémia üdvözletét tolmácsolta az alakuló ülés résztvevőinek. Kifejtette, hogy a bizottságok létrejöttét támogató akadémiai alapelvek a helyi és az országos szükségletek közötti egyensúly megteremtésében látják a testületek legfontosabb feladatát, majd köszönetet mondott Borsod és Miskolc vezetőinek az eddig nyújtott anyagi, erkölcsi támogatásért. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki tanács Módosítónak a Munka Törvénykönyvet Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban —módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével ,— továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajjtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. I Városunkkal ismerkedik a finn ifjúsági delegáció Finnországi testvérmegyénk, Tampere ifjúsági szervezetének háromtagú delegációja egy hete tartózkodik megyénkben. A küldöttség tagjai ma Miskolccal ismerkednek. A testvérszervezet delegációja — amelynek vezetője Jukka Nurmisto, a Finn Ifjúsági Szövetség Tampere Területi Bizottságának elnöke, tagjai pedig Kalja Heinonen, a Finn Pionír Szervezet Tampere Területi Bizottságának tagja, valamint Matti Lukinen, a pionír szervezet területi bizottságának első titkára — tegnap Ózdra látogatott, majd este a KISZ Borsod megyei Bizottságának vezetőivel találkoztak a csanyiki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolán. Beszámoltak eddigi tapasztalataikról — megállapítva, hogy rendkívül hasznos volt látogatásuk, találkozásuk a KISZ-alapszervezetek vezetőivel, tagjaival — majd tárgyalásokat folytattak a két ifjúsági szervezet közötti kapcsolat jövőbeni kérdéseiről. Ennek alapján megállapodás született arról, hogy 1980-ban 5—10 fős turistacsoport, hattagú úttörődelegáció és háromtagú ifjúsági politikai delegáció utazik Finnországba, míg 1981-ben onnan érkeznek hasonló szintű, nagyobb létszámú küldöttségek. Ülésezett A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Két előterjesztés szerepelt napirendjén: megtárgyalta a készletgazdálkodó egyes kérdéseinek ellenőrzéséről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi munkatervre előterjesztett javas a KNEB latot. Felhatalmazta elnökét, hogy a munkatervet jóváhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomásul vette az egyes vizsgálatokat követő intézkedésekről szóló tájékoztatást, ezután egyéb ügyeket tárgyalt.