Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
r Filmzenét írtak Beüzemelt az Edda Művek Másfél éve volt (?), hogy lelkendezve számoltam be pesti kirándulásukról. Én is ott voltam a Rádió 8-as stúdiójában, ahol két számot felvettek az Eddától. Aztán semmi. A dalokat nem fogadta el az arra illetékes bizottság, ezt is tudhatja, aki olvasta. Az sem titok a miskolciak, környékbeliek előtt, hogy az Edda nem egyik napról a másikra született meg, hanem évek hosszú során át ,,találódott ki", alakult, fejlődött. « -*• • KV fit ** • ••■- »•• V A robbanás gnasi .zajjal , járí.’ nagyobbal, mint a dináffi ite. (Nem Dinamitot írtam, hanem dinamitot.) A napokban tértek vissza egy dunántúli koncertkörútról, ahol igazi sztároknak kijáró ünneplésben részesítették a fiatalok az Eddát. Az egyik balatoni község művelődési házában 1200 fizető volt koncertjükön a 600 férőhelyes nézőtéren, kint további százak vártak a bejutásra. Szóval beüzemelt az Edda Művek, felfutott a termelésük, ötvenezernél több példányban kelt el nagylemezük — amit persze a rádió is rendszeresen játszik —, külföldre körülbelül 15 ezer darab jutott belőle. Augusztusban Bulgáriába mennek játszani, hamarosan befejezik Almási Tamás első játékfilmjéhez írt zenéjük felvételeit. A film forgatási címe Ballagás. Tizenhat zenei témát kellett megfogalmaznia az együttesnek, ebben a munkában Slamovits István, az Edda vezére. Egy élő koncert erejéig ők, is szerepelnek a filmben, melynek néhány dala előreláthatólag kislemezen is megjelenik majd. A távolabbi tervekről, ígéretekről nem szívesen beszél Pataky Attila, megértem. Azon viszont ő is mosolyog, amit egy rajongójuk kérdezett, aggódva: igaz, hogy elmennek Miskolcról? Már miért mennének el? Köszönik szépen, jól vannak, egyre jobban, aminek a záloga, hogy azért túl jól, túl elégedetten soha ne érezzék magukat. Hamarosan ismét Miskolcon lépnek fel az Új Skorpióval, a Minivel és a Tandemmel. A plakátokon az ő nevüket írták a legvastagabb betűkkel. Sz. G. 9. Kezek erdejében + Miskolci pódiumon:11 (Jakubik László felvételei) Duda Gyuri elindult Duda Gyuri a múlt hét péntekjén indult el Emődről és július 31-én fejezi be útját, Leninvárosban. Az egykori Tanyaszínház, most Nyílt Szín elnevezésű társulat Duda Gyuri elindul című műsorával járja a két fenti dátum között megyénk községeit, városait. A társulatnak ez a hatodik szezonja, eddig körülbelül 150 előadásuk volt. Tagjai fiatal színészek, felkerekednek, autójukba rakják ..színházukat” — díszletüket, jelmezeiket — és járják a vidéket. Borsodi szereplésüket a megyei tanács szervezte, finanszírozza. Az együttes — zárójelben az anyaszínház Galkó Balázs (Miskolci Nemzeti Színház), Gieler Ferenc (Népszínház), Hídvégi Mária (békéscsabai Jókai Színház), Kim Bori (békéscsabai Jókai Színház), Mézes Violetta (kecskeméti Katona József Színház), Pelsőczy László (Népszínház), Tardy Balázs (Miskolci Nemzeti Színház). A bemutatók helyszínéről és időpontjáról a Miskolci Nemzeti Színháznál, vagy lapunk titkárságán kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők. Kultúra, termelés, természet Megjelent a Borsodi Szemle A Borsodi Szemle legújabb számának tartalomjegyzéke négy témakört jelöl meg, ezek azonban átfedik, kiegészítik egymást. A humán érdeklődésű olvasó (mint például e sorok írója) először dr. Novák István Közművelődésünk kérdőjelei című terjedelmes, alapos és gondolatébresztő tanulmányába ..kap bele t A „kályhától”, a közművelődési törvénytől indul el, hogy sorra véve a közművelődés-oktatás, s az élet különböző területeit, igen megszívlelendő tanulságokat vonjon le. A törvény önmagában csak holt betű, ha ezt nem tudjuk megtölteni tartalommal, a műveltség-művelődés nem válik belső igénnyé és gyakorlattá. Rokonszenves vonása a tanulmánynak, hogy mindig élet- és valóságközelben marad. Amikor a műveltségről beszél, soha nem valamiféle elit kultúreszményt kér számon, hanem olyan fogalmakat elemez és szembesít a mindennapi gyakorlattal, mint például a demokrácia, a termelés, a politikai kultúra, érzelmi életünk, illetve annak elszegényedése, a magatartás, viselkedés, fogyasztási szokásaink, kultúránk. Talán kicsit sok is mindez egyetlen tanulmányban, de mentségére szól a szerző problémaérzékenysége, nagy élettapasztalata, s a vonzóan olvasmányos stílus. Legalább ennyire fontos és izgalmas témát dolgozott fel Tóthné Sikora Gizella A szükséglet és az érdek szerepe a vállalati innovációs magatartásban címmel. Divatosan új szó az innováció, ez azonban ne tévesszen meg senkit, mert a tartalma, jelentése ősinek mondható. Az ember mindenkor meg akarta változtatni, újítani a termelést, környezetet, magas az életét. Nos, ez az újat akarás soha nem volt érdek nélkül, mint ahogyan soha nem volt mindenkinek egyformán érdeke. A szerző és munkatársai egy nagy gyárban vizsgálták meg a műszaki értelmiség érdek- és értéktudatát. Már az izgalmas, hogy a különböző korcsoportok mennyire eltérően láttak például a fizetés, a munkahelyi légkör, az innováció és az érdemi mérnöki munka szerepét és lehetőségét, de nem kevésbé érdekesek az ebből levonható következtetések. A jövedelmekről például elmondották, hogy azok a hivatali hierarchiában betöltött szereptől, s nem a tényleges hatékonyságtól függenek. Ez azért problematikus, mert éppen a legaktívabb korosztály, a 26—41 évesek kedvét szegi s nem arra ösztönzi őket, hogy az újításokat szorgalmazzák, hanem a hivatali előmenetelüket, ami nagyobb jövedelmet és presztízst jelent. Szintén napirenden levő témát dolgoz fel Gyulai Iván (Természetszemléletünk alapjai): a környezetvédelmet.. Új motívum a tanulmányban az, hogy nem elégszik meg sem a siránkozással, sem a toldozgató-foldozgató szemlélettel, hanem az alapokhoz, a természettudományos ismeretekhez, azok komplex felhasználásához nyúl vissza. Magyarán: azt szorgalmazza, hogy csak abba avatkozzunk be (esetünkben a természet), aminek alaposan ismerjük a törvényszerűségeit is. Szociografikus igénnyel, de a szépíró tollával írja le Nyékládháza múltját és jelenét Kiss Gyula. (Nosztalgiák és remények — Nyékládháza.) Két méltatlanul kevéssé ismert, szerzőre: Lajos Árpádra és Darmay Viktorra hívja fel a figyelmet Barna Gábor és Tidrenczel Sándor recenziója. Pető János grafikái teszik hangulatosabbá a lap oldalait. (horpácsi) Nagy László újra üzent Amikor nekrológnak szánva, 1978 telén, a televízió megismételte a pár hónappal korábban készült stúdióbeszélgetést, elfogott bennünket a borzongás. Nagy László még az élet biztos tudatában úgy üzent, hogy azt is tudta: ha nem éli meg az elkövetkező korokat, akkor sem élt hiába. „Ha emberarcuk lesz, csókolom őket” — szólt az utána jövőkhöz az élő, és halála után úgy állt a mondat az időben, hogy az ember azt hitte, többet már nem adhat, mert nem ad. 1978. január ,í0-án hajnalban szívroham következtében meghalt, és nemcsak az üzenet, a számára oly kedves vers kérdése is ott maradt az időben. Létem ha végleg lemerült, ki imád tücsökhegedűt ...”Ki merne erre válaszolni, ki kísérelné meg a választ? A Sára Sándor által fényképezett, rendezett ..Égi kökényfák alatt” című portréfilm is csak megerősíti a kérdést. Akkor kezdték el a forgatását, amikor még élt a költő, azért kezdték el, hogy a kérdéseihez és válaszaihoz egy életrajzi film segítsen közelebb. Nagy Lászlóval egyetértésben a kezdeteknél vizsgálódott Liska Dénes szerkesztővel a rendező. A dunántúli kis falut, Felsőiszkázt, a szülőföldet járták be együtt, alapvetően az életrajzi lexikon adatainak pontosságával. Itt született, itt volt kisgyerek, a falu törvényei szerint nevelte keményen az apja, ahogy csak ő tudott szeretni, úgy dédelgette az életre erőssé az édesanyja. Nagyon fiatalon lett gyenge, mert súlyos beteg, és a betegség életfogytig tartó nyomát viselve lett erős. Azt hallottuk a vasárnap késő esti dokumentumfilmben, amit tudtunk, és egészen mást hallottunk: a tényeket Nagy László mondta el, és azt, hogy hová kell tenni a hangsúlyokat, senki nem tudta úgy, mint ő tudta. Először kicsi gyermekkorában félt borzasztóan a haláltól, fiatalon nézett szembe vele másodszor, sokszor megírta, és nagyon váratlanul, eszünk és igazságérzetünk szerint nagyon korán ment el az „Égi kökényfák” alá. Nem a költő halála után nagy körültekintéssel befejezett (az említett stúdióbeszélgetés több részlete is benne van), de így is torzónak maradt dokumentumfilmben, — verseiben kereshetjük életrajzát. A film dokumentumainak, a szülőföld számára igaz misztériumainak költeményeiben van nyoma. Az életműben ott van a kezdet, a vég és a jövő is. Azt hittük, már nem ad többet, meg nem adhat, mégis ő hozott születésnapi ajándékot. Július 17-én lenne ötvenöt éves. M— Francia est / ■ r a televizi Ismét külföldi televíziós állomás mutatkozik be programjával a Magyar Televízióban . Csütörtökön este a francia televízió 1-es adója, a TF—1 műsorát sugározzák a 2-es csatornán. A háromórás összeállítás változatos képet ad a franciak állami nemzeti adójának tevékenységéről. Elsőként , 20.05- kor Gilbert Bécaurd, az örökifjú zeneszerző-előadóművész jelentkezik műsorával, amelyet élő adásként rögzítettek szalagra a párizsi 1-es stúdióban. Az egyórás filmben vendégként közreműködik Nicola Kalfan, Linda Kerry és Nina Simone. Az est főműsoraként kerül képernyőre a Mai bűntett című francia tv-film, Pierre Moustiers kisregényének televíziós változata. A Gabriel Axel rendezte alkotás főszerepében Henri Vic Loreux mutatkozik be a magyar nézőknek. A párizsi Georges Pompidou központról készült film — a világhírű rendező, Roberto Rossellini utolsó, s halála miatt félbeszakadt munkája — zárja az est műsorát, amelynek háziasszonyai Berkes Zsuzsa és Fabienne Egal lesznek. á műsor KEDD Kossuth rádió: 12.Ki: Deli krónika. — 12.20: Ki nyer ma. —1 0.Jo. Tói \ eiiykuny v. — Bob herceg. Az operett raciovahozata. — 14.21 : A Magyar Radio és Televízió énekkara énekel. — 14.42: Arcképek a német irodalomoól. — 15.w): Hírek. — 16. 10: Egy nyírségi notafa. — 11.26: Sinus Kapitány és a Csillaglány. Rádiójáték. — 16.00: Útközben. — 16.05: Zengjen a muzsika! — 17.00: Hirek. Útközben. — 17.07: A századforduló irodalmának hetei. — 17.31: Operaáriák. — 17.45: A Szabó család. — 13.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Hans Hotter énekel. — 19.47: Verseny vagy védelem? — 20.17: Kürthy Éva, Palcsó Sándor és Szántai Ildikó népdalokat énekel, a Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 21.11: Ország., város. — 21.41: Évszázadok mesterművei. — 22.00: Hírek. — 22.15: Rossini operáiból. — 23.27: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől ’ hatig ... — 18.00: Tip-top parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. Horváth István és a Gajd énekegyüttes cigánydalokat énekel. — 19.20: Véleményem szerint. Nemes György írása. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.33: Beszélgetés Thury Zoltánról. — 21.06: A tegnap slágereiből. — 22.00: Zenés játékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Népi muzsika. — 24.00: Hírek. Televízió, 1. műsor: 16.40: Hírek. — 16.45: Csak gyerekeknek! — 17.40: Bevettük a várat . . . — 18.10: Ahol a Jenyiszej eted. — 18.25: Camembert és vörös bor. Riport film. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhiradó. — 20.00: Könnyen jött örökség. — 21.35: Panorama. — 22.00: Kerényi Jenő (1906—1976.) — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. fruísor. »0.01 : Zenés nyári esték. — 21.40: Tv-híradó 2. — 22.00: Régiek rejtjelei. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05. ..Harmadvirágzás*. Nyugdíjasok műsora. — Látogatóban az énekművész otthonában. Szerkesztő-riporter: Karcsai Nagy .,Éva. — 17.45: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Békepárti színház a háború végén. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — Musical-dalok. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Az ózdi kenyérgyár fejlesztése. — A gyógyszerellátás helyzetéről tanácskozik a Heves megyei Tanács V. B. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Andrej Dobos festményei és grafikái. Juraj Bartusz szobrai. — Mini Galéria (10—18): Perez János ötvösművész kiállítása. — Vasas Galéria (14—19): Népművészeti és háziipari kiállítás és vásár. — Varsó tegnap és ma. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Pannónia művészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18) : A vizuális nevelés műhelyei II. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Péntek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—19): A miskolci színészet története. Filmszínházak: Beke (14. hn 6, 8): Félek (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (± 3) : Az ötödik évszak (mb. szí. szovjet film). — (hnő. 7) : A férfi, aki szerette a nőket (mb. szí. francia film, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (4, 7): Dicsőségre ítélve (amerikai film). — Táncsics (5, 7) : Kojak Budapesten (magyar krimi, II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Meghitt családi kör (olasz film). — Szikra (4, 6): Világvége közös agyunkban (mb. szí. olasz—amerikai film, 14 éven alul nem ajánljuk!) — Fáklya (15. 17) : Az asszony, aki énekel (szí. szovjet film). — Petőfi (15. 17) : Kaszkadőrök (mb. szí. amerikai film, 14 éven alul nem ajánljuk. II. helyar!) — Tapolca kertmozi (9) : Csendestare (mb. szí. kanadai film, 16 éven felülieknek. ITT. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (8): Félénk vagyok, de hódítani akarok (mb. francia film). — Vasas kertmozi (19) : Halálos tévedés (mb. szí. NDK film). SZERDA Kossuth rádió, 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Fűtől fáig. — 8.54: Beszélni nehéz. — 9.06: Indulók, táncok fúvószenekarra. — 9.42: Kis magyar néprajz. — 9.47: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.03: Kököjszi és Bobojsza. — 10.22: Fecskék és fruskák. — 10.46: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.01: Zenekari muzsika. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Kórusdalokból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Verbunkosok, nóták. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.27 : Orosz nyelvű hírek. — 11.30: A Szabó család. Televízió, 1. műsort: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Óvodások filmműsora. — 9.25: Csata feketefehérben. — 9.43: Egészségünkért. — 10.15: Delta. — 10.35: Az énekes csavargó.