Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
Késői aratás Várják a búzát a malomban Milyen lesz a termés? (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekesség kedvéért visszalapoztunk egy évet: pontosan egy évvel és húsz nappal ezelőtt — 1979. július 2-án — érkezett meg akkor az első szállítmány búza — a hejőpapi termelőszövetkezetből — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat miskolci malmának betonsilóiba. Idén ez idő tájt még az árpa aratásához sem tudtak hozzákezdeni a szövetkezetekben, állami gazdaságokban. Évek óta bevált szokás, hogy Borsod földjein jó két héttel csúszik az aratás. Magyarán: a déli országrészben már régen vágják a rendet, megyénkben pedig az időjárás hátráltatja a munkát. Így van s így volt ez az idén is. A tervek szerint — bár az időjárás, mint mindig, most is közbeszólhat — e hét második felében megindulnak a kombájnok a búzaföldeken. Az ez évi — várható — termésről érdeklődtünk Csordás Bélától, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől . — Kezdem én is az elmúlt esztendővel: akkor összesen 124 ezer tonna kalászost vásároltunk fel. Az egy évvel ezelőttihez képest ez kevesebb volt. Az ár- és belvíznek, s a téli fagynak „köszönhettük" azt a termést. Most jobban teleltek a gabonák, lényegesen kisebb területen pusztított a víz és a fagy, így nagyon jó termésre számíthatunk. Becslésre nem vállalkozom, de hasonló mennyiséget szeretnénk felvásárolni, mint 1978-ban. Mint már annyiszor, most is a Hejő menti földekről várják az első búzát. A minőségről is csak annyit tudnak itt a malomban, hogy várhatóan jobb lesz, mint tavaly. S akkor nagyon jó kenyerünk lehet az új lisztből. A kékre festett, hatalmas betonsilók most még teljesen üresen ásítoznak itt, Miskolc közepén. Épp amiatt, hogy késik az aratás, csökkennek a vállalati búzakészletek, az idei tárolásra bőven van (lesz) hely. Csak Miskolcon 25 ezer tonna kenyérgabonát tudnak majd átvenni a termelőktől. A legtöbb búzát Mezőkövesdről, a Matyó Termelőszövetkezettől szándékozunk felvásárolni. Ennél valamelyest kevesebbet termelnek Herncianémetiben. Ezen a héten még csak ,,kóstolók" jönnek az ideiből, a jövő héttől kezdődik meg a nagyüzem — mondja az igazgatóhelyettes. Augusztus 20. egyben az új kenyér ünnepe is. Az 6- és az újliszt keverékéből előreláthatóan augusztus elején sütnek kenyeret a miskolci pékek. Viszont hamarabb — talán már ezen a héten — lesz új kenyér a miskolci malomban. Már készülnek a próbasütéshez . .. I. S. * Most még az árpa ömlik a pótkocsikdba. A hét végétől viszont már a búzát aratják a kombájnok. 0 Kicsi a gyerek, nagy a táska .. (Pintér Márta felvétele) A szakszervezet ellenőrei Megyénkben az elmúlt években tovább erősödött a fogyasztói érdekvédelem. Ebben fontos szerepe van az 500 szakszervezeti társadalmi ellenőrnek, akik évente átlagosan nyolcezer ellenőrzést végeznek az árképzés, az áruellátás és a forgalom területén. Az ellenőrzések 28 százalékában hiányosságokat, fogyatékosságokat tártak fel. Jégkár esetére Egyéni termelő is köthet biztosítást A mezőgazdaság egyik nagy ellensége a jégverés, amely ellen ma még nem lehet megbízhatóan védekezni. Ezért népszerű a mezőgazdasági üzemeknél az Állami Biztosítóval köthető jégkárbiztosítás. A jégkár — mondották az ÁB Borsod megyei Igazgatóságán —k megyénket sem kerüli el soha. Különösen Hegyalja és Bükkalja van kitéve gyakorta jégveréseknek. Az Állami Biztosító évente milliókat fizet ki azoknak az üzemeknek, amelyek területén jégverés pusztított. A Jégkár ellen biztosíthatják magukat az egyéni termelők is. A szőlőre, gyümölcsre, zöldségfélére például bárki köthet szerződést az Állami Biztosítóval, de például a fűszerpaprikára is a termeltető vagy értékesítő vállalaton keresztül, vagy például dohányra a Dohányipari Vállalaton keresztül. A szőlőnél a termés mennyiségi kárát, a gyümölcsöknél a minőségi kárt téríti az AB. Végül köthet egyéni jégkárbiztosítást saját szőlőjére és gyümölcsösére az is, aki termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak tagja. A biztosítás díja attól függ, milyen növényt termelnek. Hány nap egy esztendő? A munkahelyek bejáratánál elhelyezett bélyegzőóra nincsan bélyegez, hanem az időt is méri. Azt méri, hogy hány óra egy műszak. Azt méri, hogy hány nap egy esztendő. Az esztendőnek 365 napja van. Hányat töltünk ebből munkával? Egy reprezentatív borsodi felmérés szerint — eltekintve a munkaszüneti napoktól és az ünnepektől — 282 nap áll a dolgozó rendelkezésére, hogy a cégtől kapott boríték fejében hasznos tevékenységet fejtsen ki. Igen ám, csakhogy a pontosan vezetett kimutatások szerint — a borsodi ipart többé-kevésbé jól reprezentáló s a vizsgálatba bevont ipari üzemekben — egy dolgozó átlagban évente 243 napot tölt a munkahelyén. A vasárnapokon és az ünnepnapokon túl megilleti 16 nap szabadság. 18 napig táppénzes állományban van. az igazolt és az igazolatlan hiányzás, valamint a fizetés nélküli szabadság időtartama együttesen és átlagosan több mint öt napra rúg. (A könnyebb áttekinthetőség kedvéért írjuk le, hogy Borsodban egyszerre ezer ember közül hatvan van táppénzen. Volt ennél rosszabb is a helyzet, ám az itteni, javulónak mondható táppénzes arány még mindig kedvezőtlenebb, mint ami az országos viszonyokat jellemzi.) Mi fér egy napba, mennyi jut értéktermelő munkára egy esztendőből? A kérdés statisztikai megválaszolásán már túlvagyunk. Tudjuk azt is, hogy a munkásvédelem fokozódó korszerűsödésével és a táppénzes fegyelem szigorodásával arányban, minimálisan még növelhető a naponta munkára fogható emberek száma. Mérséklődtek az olyan elfoglaltságok is, amelyek mentességet, igazolt távollétet biztosítottak a munkaidő alatt. Keményebben büntetik a jogtalanul távolmaradókat, s éberebben figyelik, mikor bélyegez az óra . . . Ám mint már utaltunk rá, ez a dolgok előbbrevitelének csak adminisztratív hátországa. Látványos eredményeket nem hozhat, de elengedhetetlenül szükséges a minőségi változások feltételeinek megteremtéséhez. Ma már tudjuk, hogy egy kollektíva produktivitása nemcsak attól függ, hogy hányan vannak a csapatban. Függ s egyre inkább függ attól, hogy milyen fokú a brigád, a gyáregység, az üzem dolgozóinak szakmai kvalitása, milyen a technikai színvonal, mennyire folyamatos a feladattal és az alapanyaggal való ellátottság, s egyáltalán a kor színvonalán áll-e az eszközt, technológiát, embert egymás mellé rendelő szervezés. A drótgyárban egy tervidőszak alatt — lényegében változatlan létszámmal, s alig korszerűsített technikával — megduplázták a termelés értékét, többszörösére növelték a kivitelt. A kohászatban csökkenő létszámmal produkálnak évről évre többet. A prognózis még nagyobb értéket és még kevesebb foglalkoztatottat sejtet. Így van ez rendben. Az évet felezzük, negyedekre osztjuk, a művezető a dekándomtervi taktikán töri a fejét, s aki teljesítménybérben dolgozik, az a perceket is számolja. Mert becsülete van (legyen !) a percnek is. Az években, évszázadokban mért idő percenként — szemenként — fut le a képzeletbeli homokórán, hasznosan vagy haszontalanul. Rajtunk múlik! (braeké) Mérleget vonnak a szolgáltató vállalatokról pedig a szolgáltatóipari pártbizottság tűzi napirendre a hatáskörébe tartozó vállalatok 1980. I. félévi gazdálkodásának tapasztalatait. A ma már együtt több mint 12 ezer dolgozót foglalkoztató vállalatok az I. félévben több mint 1,5 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A két testület a gazdálkodás első fél évi eredményeinek elemzése mellett megvitatja a második fél év legfontosabb tennivalóit is. Holnap délután a miskolci szolgáltatóipari párt-végrehajtó bizottsága csütörtökön Itt jártak a tévések Film készül Csokonairól Nagy zsibongás volt tegnap délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági Ház udvarán. A járókelők, a környék lakói , már megszokhatták ezt, hiszen itt is működik napközis tábor, ezúttal azonban felnőttek, szülők is várakoztak és idegeskedtek. A türelmetlenség jogos volt, mert már fél tizenkettőt mutatott, az óra, a tévések azonban elakadtak valahol. Izgatottan, egymás szavába vágva mesélték el, hogy miről is van szó. Rejtélyes távirat A balatonszepezdi, folyódligeti, csillebérci táborban — a szülők és a gyerekek számára is rejtélyes módon — néhány gyereket kiválasztott a tévé két képviselője, s most őket hívták ide az úttörőházba. Meglehetősen furcsa szövegű táviratot mutattak a szülők. Az egyik így szól: „Kérlek. 1980. július 21-énhétfőn délelőtt 10-től 14-ig a városi színház központi színháztermébe. Győri kapu 27. szereplőválogatásra gyere el. Szükség esetén az útiköltséget megtérítjük.” A miskolciak még csak-csak értették, hogy hová is hívják őket, de jöttek gyerekek Kisvárdáról, Sződligetről, Sátoraljaújhelyről, Kesznyétenből, Nyírbátorból, Lerünvárosból, sőt még Kisújszállásról is. Hiába, a tévé és a szereplés lehetősége nagy vonzerő. Mondjanak el egy verset is ! Háromnegyed tizenkettőre megérkezett a tévé kocsija Detre Gáborral, a Filmgyár forgatókönyvírójával, a tévéprodukció asszisztensével és Máté Ritával. Beszólították a nagyterembe a csaknem ötven gyereket, s miután a szülőket udvariasan, de határozottan kitessékelték, megkezdődhetett a válogatás. Egy-egy verset kellett elmondaniuk. A gyerekek a legnagyobb természetességgel, sőt, mondhatnék lezserséggel álltak meg és mondták el, amit tudtak. A dolognak egyáltalán nem volt vizsgajellege, mégis tanulságos lett volna hallani a magyartanároknak is. Miért ilyen modorosak ezek a gyerekek? Miért tudnak ilyen kevés verset? Mintegy 6—7 vers van a „repertoárjukban": a Nem tudhatom. A walesi bárdok, a Toldi, a Mama, s aki „jópofa” akart lenni, az avitt kabarétréfát mondott. Az izgalom a második forduló után érezhetően fokozódott. A gyerekek, miután látták, hogy a társaik nagy részét elküldték, megérezték hogy van tét, s hogy egyáltalán mi a tét. Detre Gábor türelmesen hallgatott, de könyörtelenül rostált. Végül is 10 kisfiú és kislány maradt a „hálóban”. Őket a jövő héten rendelik fel Pestre, amikor is az egész országból odasereglő nebulókból választják ki azt a 30—40-et akiket már a képernyőn is látni fogunk. Fél kettőre végeztek is. Vidéken szebben beszélnek — Mire kell ez a sok gyerek? Mire készül a tévé? — kérdeztük Detre Gábort. — Jeles András kétrészes tévéfilmet forgat (mintegy 70 perces lesz) Csokonai Vitéz Mihály életéről. Az eseményjátékot gyerekek adják elő egy kollégiumban. A forgatókönyv szerint (Jeles András írta) részletek hangzanak el Csokonai-művekből is, de ezek nem illusztrációk lesznek, hanem a cselekmény szerves részei. Eddig 15 helyen voltunk szereplőket válogatni. Úgy látjuk, hogy a vidéki gyerekek tehetségesebbek, szebben, érthetőbben beszélnek, ezért válogatunk szívesebben közülük. Harminc-negyven főszereplője lesz a produkciónak, hosszú és nehéz szövegeket kell majd megtanulniuk. Augusztus 12- én kezdjük a forgatást, jövő tavaszra várhatjuk, hogy képernyőre kerül. Lehet, hogy miskolci paritást is fogunk látni ? Az udvar pillanatok alatt kiürít a „vizsga" után. Mintha az anyukák komolyabban vették volna, jobban izgultak, mint a gyerekek, ők tudják, miért . . . (horpacsi) • Ellenütős kalapács A DIGÉP egyik sikeres terméke az ellenütős kalapács. Ezek a berendezései a hazai, üzemeken kívül több szocialista és tőkés ország gyáraiban, üzemeiben is megtalálhatók. A DIGÉP- ben most propagandafilm készült az ellenütős kalapácsokról, amelyet július 25-én délelőtt mutatnak be a sajtó képviselőinek. Újabb árengedmény Vasárnapi ebéd A Miskolci Vendéglátó Vállalat kijelölt éttermeiben az egyéni vendégeknek vasárnap és ünnepnap adott árengedmény növelte az ételforgalmat. Ezért a vállalat vezetése most úgy döntött,hogy július 27-től a kilenc étteremben (Sajó, Hágl, Katwice, Aranycsillag, Tokaj, Diófa, Otthon, Bükk és Stadion) az engedmény mértékét felemelik, s egységesen 30 százalékos árengedményt adnak. Az engedményes árakat az étlapokon is feltüntetik.