Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 7. szám

Partszakadás után Sokba fog kerülni a környezetszennyezés D (Folytatás az 1. oldalról) A bekecsi téesz panaszával megkerestük a városi taná­csot. Gergely László, az épí­tési és közlekedési osztály helyettes vezetője ezt mon­dotta: — A városgondnokság szak­emberei a helyszínen vették szemügyre, milyen munkála­­tokra van szükség. Azt is megállapították, hogy a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat csak úgy végezhet eredmé­nyes munkát, ha az útsza­kaszt lezárjuk. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz megfelelő hatásfokú a takarí­tás. Márpedig azt szeretnénk, ha az itt lakók mielőbb tisz­ta úton közlekedhetnének. Ezért döntöttünk amellett, hogy a takarítás idejére le­zárjuk az utat, s ez alól sen­kinek sem adunk felmentést. Azt is elmondhatom, hogy megfelelően vastag borítékot küldtünk a jelentős szennye­zés és a partfalszakadás mi­att, mind a bekecsi termelő­­szövetkezet vezetőjének, mind a cementgyár igazgatójának. Nem csekély pénzébe fog ez az ügy kerülni a szövetkezet­nek, és a vállalatnak ... Tegnap már az időjárás is besegített, s úgy tűnt, mára sikerül eltüntetni a szilvesz­teri partomlás nyomait. Mind­össze a leomlott partfal, s a Tégla u. 26. számú lakás be­ázott szobája árulkodik majd az év fordulóján történtekről. De mi lesz a sorsa az útnak? — A tűzcsapokra a raktá­rak között szükségünk van, hiszen az előírások ezek ki­építésére köteleznek bennün­ket. Amint az időjárás meg­engedi, ezt a munkát elvé­gezzük. Ugyancsak az időjá­rástól függ, mikor építjük meg a beton támfalat, és a járdát. Ugyanakkor tárgya­lunk a HCM-mel arról, hogy a területünkön levő homok­bányából a cementgyártáshoz szükséges homokot a jövő­ben ne a Tégla utcán át vi­gyék, hanem az agyagbánya felé, s ezt a 600 méternyi utat mi rendbehozzuk. Így a Tátrák nem okoznának gon­dot az itt lakóknak — mon­dotta Kezdődi Csaba, a be­kecsi termelőszövetkezet ága­zatvezetője. — Egyelőre az a legfonto­sabb, hogy mielőbb rendbe tegyük a Tégla utcát. Hogy a jövőben milyen forgalom ha­ladhat erre, még nem tudom. Tervezzük, hogy a cement­gyári homokszállítást kitilt­juk erről az útszakaszról, de előbb tárgyalni kell az érde­keltekkel arról is: egyáltalán hogyan adja pénzért az itt kitermelt homokot a terme­lőszövetkezet a cementgyár­nak. A tárgyalás eredményé­ről tájékoztatjuk majd az ol­vasókat — ígérte Gergely László. TÓTH ZOLTÁN itt Télen sem szünetel a fakitermelés a Bükkben. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészetének dol­gozói Létráson, Jávorkúton a svéd­enyvesnél és a Disznó­pataknál vágják a fát, amelyet teherautókkal és kisvonattal szállítanak el. (Solymos László felvétele) CB a miskolci Bizomány­iban Nemrégiben tettük szóvá, hogy a miskolci Bizományi Áruházban nem foglalkoznak a CB-készülékek adásvételé­vel. A feketepiac ezt alapo­san kihasználta, s egy-egy, külföldről behozott, vagy be­csempészett CB-t horribilis összegekért vesztegettek. — Mindez a múlté — te­lefonálta Kiss Miklós, a­ Bi­zományi Áruház vezetője. — Januárban mi is megkezdtük a CB-rádiók adásvételét. Egy kollégánk csupán ma­gánszorgalomból tájékozódott a CB-készülékek áráról, mi­nőségéről, s az ezzel kapcso­latos tudnivalókról. S bár antennánk, tápegységünk nincs a kipróbáláshoz, még­is megkezdtük a vételt és az eladást. Rövid idő alatt hét CB-rádiót vettünk be, s va­lamennyit hamarosan el is adtuk. Egy-egy készülék ára hét-, illetve húszezer forint között változott. Mint min­den tartós fogyasztási cikket, 5000 forinton felüli értékben csak vámcédula bemutatása mellett vásárolunk CB-rádi­ót. A jövőben bővítjük az ezzel kapcsolatos szakmai tájékozottságunkat: a két el­adónk néhány napos tapasz­talatcserére a fővárosba uta­zik, hogy megismerkedjen a legújabb típusú CB-kkel és áraikkal Aki nevet változtat... A pénzügyminiszter rende­letet adott ki az illetékekről szóló egyes jogszabályok mó­dosításáról. A január elsején már hatályba is lépett új szabályozás több illeték ös­­­szegét megváltoztatja. Ezút­tal csak néhány példát em­lítünk: 1982-től a névváltoz­tatás iránt előterjesztett ké­relmek illetéke négyszáz fo­rint. A honosítási, illetve visszahonosítási okiratért, va­lamint az állampolgársági bi­zonyítványért 150 forint ille­téket kell fizetni. Ettől az évtől illetékmentes az a fel­lebbezés, amely az illetékki­szabás ellen irányult és utó­lag jogosnak, alaposnak bi­zonyult. i---------------------------------------i Négy és félszer térül vissza ! Az idén összesen­­ i több mint 17 és fél 1 ' millió'forintot fordita- i i­nak a városunkban el­ i­s végzendő társadalmi­­ munkákra. A pénzből [ 1 főleg a nélkülözhetet­­­­­­len anyagokat, szer- ■ ■ számokat szerzik majd­­ be. A támogatás segít­­­­ségével a tervek sze­­­­­­rint az év végéig 78 , 1 millió forint értékű i­s társadalmi munkát le­­­het elvégezni. Segítik a családalapító fiatalokat Ha szerény mértékben is, de az idei évtől támogatást ad fiatal dolgozói számára, önálló otthonuk megteremté­séhez az Unió Áfész. 1982- től évente 150 ezer forinttal tudnak segíteni öt olyan fia­talt, akik maguk vállalkoz­nak arra, hogy lakást építse­nek. A 30—30 ezer forint odaítélésének feltételeiről a szakszervezeti bizottság bi­zalmi testületi ülése döntött. Ezen túlmenően a kislakást építőknek kedvezményes fu­vart biztosít az áfész, ezért kilométerenként 2 forintot kell fizetni. Kár a tantuszért kapásból említhetnénk több nagyobb intézményt, amelynek a központi telefonszámát valósággal lehetetlen felcsörgetni. Ha éppen nem foglalt, biztosra vehetjük, hogy a telefonköz­pont kezelője percekig próbára teszi idegeinket. És ha netán mégis gyorsan felvették a telefont, biztosak lehetünk abban, hogy egy-két alkalommal m­ellékapcsolnak. A fővárosban már felismerték az ezzel kapcsolatos gondo­kat, és hatékony intézkedéseket terveznek a megszüntetésére. Mint hallottuk, ellenőrzik az úgynevezett alközpontok mun­káját. Levizsgáztatják a telefonközpontok kezelőit, hogy men­­nyire ismerik a mellékállomásokat, a hozzájuk tartozó részle­gek számait, átnézik a házi telefonkönyveket, hogy azok men­­nyire pontosak, és gondosan vezetik-e az időközben bekövetke­zett változásokat. A nagyszabású vizsgálat alkalmával próba­hívásokat tesznek — a nap különböző szakában — a központi számokon. Megfigyelik, hogy egy-egy telefonközpontnál men­­nyit kell csörgetni, mire kézbe veszik a kagylót. S arra is kí­váncsiak a szakemberek, hogy bejelentkezéskor közlik-e az állomás pontos nevét. A vizsgálat alapján pontosan felmérik, hogy melyik vállalat telefonközpontosa várakoztatja meg a legtöbbet a hívókat, és hol ügyelnek kevésbé a kapcsolások pontosságára. Ezeknek az információknak az ismeretében fi­gyelmeztetik az illetékes vállalatok vezetőit, intézkedjenek a telefon központos munkájának megjavítására. Ezzel ugyanis — a gazdasági szakemberek a megmondhatói —, jelentős mérték­ben meggyorsítható minden nagyvállalat, intézmény ügyvi­tele, információ-áramlása, s több idő jut más, fontosabb ten­nivalók elvégzésére. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy egy hasonló mis­kolci vizsgálathoz mi magunk is nagyon sok tapasztalatot tud­nánk szolgáltatni. Többek között egy olyan listát, amelyen fel­tüntetnénk azoknak a cégeknek a neveit, amelyeknek a köz­­ponti telefonszámát napközben teljesen fölösleges tárcsázni. Ha ugyanis nem foglalt, nem veszik fel. Ám ha felveszik, csak annyit hallunk: elnézést, én csak mellék vagyok...' (szántó) % \ így kezdték az évet Vizet fakasztani nem tudnak, de... Az ablakról még hiányoz­nak a függönyök, a liftak­na üresen tátong, csupaszak a falak, de a harmadik eme­leti ajtón cirkál más betűjű, kézzel írott plakát adja tud­­tul, hogy a dolgozókat csa­ládtagjaikkal együtt várják a pénteki átadási, birtokbavé­teli ünnepségre. Mert ünnepélyes a­vatás tu­lajdonképpen nem volt, no­ha a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat miskolci irodája december 20-án költözött a Katalin utcai új székházba. MI MINDEN ÚJ? Több apropó kínálkozik ehhez az íráshoz. Vegyük sorra! Az irodaházat a cég dol­gozói tervezték. Így olcsóbb is, praktikusabb is volt. Tár­sadalmi munkában végezték a takarítást és a költözkö­dést. A fénymásoló-appará­tus szállítását viszont szak­értőre kellett bízni. Állami vállalat nem vállalta ... Az új házban új az iro­davezető is. Győrffy István néhány hónapja került Szol­nokról Miskolcra. Általános­­ és szakmérnöki diplomája van, kilenc éve dolgozik a vállalatnál. Még nincs negy­venéves. Fiatal csapatot di­rigálhat. Az ifjúsági parla­menten a dolgozók kéthar­mada vett részt, a harm­inc esztendőn aluliak. És hát apropó az is, hogy új év kezdődött, új felada­tokkal és reményekkel. Az irodavezetővel arról beszél­gettünk, hogy mit tud, mire készül a 11 évvel ezelőtt alapított vállalat miskolci fiókja. FELADVÁNYOKAT OLDANAK MEG — Kis cég a miénk — sze­­rénykedik Győrffy István­—, a miskolci iroda 55 embert foglalkoztat De — és ez már roppant büszkén hang­zik — nagyon ambiciózus. Az új hely nem pusztán helyváltoztatást jelent. Lé­nyegesen javultak a munka­­körülmények, s úgy hiszem, javul a közösségi szellem is. A Kevitervet a vízgazdálko­dással kapcsolatos feladatok megoldására hívták életre. (Mezőgazdasági vízhasznosí­tás, közműtervezés, s az ös­­­szes, szakjellegű tervezés.) A miskolci iroda az utóbbi 5—6 évben fokozatosan a közmű­­tervezésre szakosodott. Részt vettek a ricsei, a golopi, a szerencsi vízműrendszer ter­vezésében, ott voltak a ko­hászat acélművének beruhá­zásánál. Az idei program Felső- és Alsózsolcára, Ou­­nára, Aggtelekre szólítja őket. A szennyvízelhelyezés mindenütt nagy gond és nagy költség. Terveznek hi­dat és sok apró feladvány megoldására is vállalkoznak. Feladványt mondanak és nem feladatot. Mert nincs két egyforma munka. Itt nem lehet mechanikusan dogozni. • BIZALMAS OKMÁNY És vállalkoznak is. Eddig várták a megrendelőket. Most elébük mennek. — Korábban — s ezzel alighanem így volt minden tervező vállalat — kényelmes helyzetben voltunk. Bennün­ket kerestek meg, sok volt az úgynevezett nagy munka, szinte válogathattunk a meg­bízások között. Most, hogy feszesebb lett a helyzet, fu­tunk a pénzünk után. Az idei terve 11,5 millió forint a miskolci irodának. Két és félszerese a tíz év­vel ezelőttinek. A létszám nem változott azóta sem. Az új munkastílus rugal­mas. Az új épületben új évet kezdő munkatársak titoktar­­tóak ... Nemrég készült el az az anyag, amely a „Miskolci üzemek szennyvízelhelyezésé­nek komplex vizsgálata” cí­met viseli. A vállalat embe­reit először azzal fogadták, hogy itt nincs semmi gond, nem folynak zavarosan a vizek... Ez azonban nem tárgyalási és főként nem ter­vezési alap. Az ügyfeleket biztosítani kellett arról, hogy a Keviterv nem büntető ha­tóság. Inkább gyógyít, mint fegyelmez. A frissen felvett szennyvízkataszter azóta is bizalmasan kezelt okmány. A­z iroda vezetőjének nem titkolt reménye, hogy új meg­rendeléseket vár. Üzleti szempontból is, környezetvé­delmi megfontolásokból is... BRACKÓ ISTVÁN • • j­ó A létszám változatlan (Solymos felv.) + Nyolcvankettőben még inkább iparkodni kell...

Next