Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-01 / 78. szám
Bemutató a Kamaraszínházban •Álkulcsok Az ember legrosszabb (alkalmasint terhes, kínos) tulajdonságai közé tartozik, hogy keresi a dolgok értelmét. Így van ezzel a Csíki László-dráma, az Álkulcsok nézője is, és körülbelül ez az egyetlen pont, ahol író és közönsége találkozik, legfeljebb az előjel más. A szerző a történelemben búvárkodik, a darab, és ezzel együtt az előadás közönsége teljesen földhözragadt módon a gyakorta elveszített gondolati szálat próbálja lelkiismeretesen kutatni, és a baj rögtön kettős: nehezen találja, és közben ismét elveszítheti, mert a néző gondolkodik, az előadás pedig ... halad. Az Álkulcsok alcíme szó szerint így szól: Játék (a történelemmel) két részben. Nos, a történelem tanulságait lehet más korokra, helyzeteket, jellemeket más szituációkra, más időben született emberekre vonatkoztatni, mert a történelem ismétli önmagát, de játszani a történelemmel nem lehet. A kortárs erdélyi író mentségére legyen mondva, hogy nem is játszadozni akar a világosi fegyverletétel utáni drámai időkkel, hanem az ember szép, játékos szellemének jegyében arra gondol: mi lett volna, ha ... Mit mondott volna Gábor Áron és Petőfi Sándor egymásnak, ha véletlenül egy szobába zárják őket a vesztett harc után, ők ketten hogyan szóltak volna az ártatlan ifjúsághoz, s egyben a jövő letéteményeséhez, mit mondhat nekik hármójuknak az ellenséghez átpártolt renegát? Kétségtelenül érdekes problematika, de Csíki László nem áll meg itt, nem a fent említett hősökről, azon idők embereiről akar írni, hanem egy, az embert kétségkívül minden időben megmutató válsághelyzet kapcsán moralizál. A kedvünket alighanem a végső szentencia kapcsán veszi el a legjobban az egésztől, mert a nézőtér kikívánkozó kérdését az ifjú szájába adja: „— De mit higgyek?” ,.— Amit akar — válaszolja a felcser. — Annyi itt az igazság, válogathat benne.” Mit mondjunk? Ha kevesebb lenne a darabban a tételes igazság, még igaz, de főként emészthető is lenne. Nem úgy, mint a kulcs, amit (nyilván ez az egyik mélyértelmű szimbólum) a dramaturgia kívánalmai szerint lenyelnek. A második rész aztán azzal telik, hogy míg a színpad egyik felén a legelvontabb gondolatok csatáznak, a másik oldalon a legnaturálisabb módon belehal a kulcsba, akire ez méretett ki. Álkulcsok, áldrámák — könnyű labdát az a szerző. A színdarab egyszerűen rossz, és nem jó az előadás sem. Gergely István naiv csataképének árnyékában zajlik a négy (Fekete Mária stílusos ruháiba öltöztetett) ember eszmecseréje, népdalt énekelnek hozzá (a zenét Herédy Éva állította össze), Szűcs János rendező egyetértésével, aki aki a többi között a színészi játéknak is elég szabad utat enged. A felfokozott lelkiállapottal együtt jár a felfokozott hangerő, de ezen a színpadon csak Polgár Géza (az őrnagy), és Palóczy Frigyes (a felcser) tudja, hogy nem kell mindig kiabálni, hogy kiabálni egyáltalán nem kell, a drámai erő nem a színész hangszálaiban van elrejtve. Nyilván mindkettőjüknek sikerült magukat túltenni a kissé zűrös szövegkönyvön, sikerült kihámozni belőle a tapasztalt tiszt és a renegát, két sokat megélt ember arcát. Galkó Balázs (a költő) bizonyára rendezői engedéllyel haldoklik a fent említett naturális, és nagyon zavaró módon, Rima Károllyal (az ifjú) pedig — gyanakszom — a rendező sem bírt. Bár lehet, hogy elmondta neki: ma sem feltétlenül hisztérika a pubertás lelki, szellemi egyéb zavaraival küzdő kamasz, de 1849-ben biztos, hogy nem volt az. A nemes ifjú nem verte magát oda a priccshez, és nem veri oda magát a színész sem. MAKAI MÁRTA Polgár Géza (az őrnagy) és Galkó Balázs (a költő) az előadás egyik jelenetében. (Jármay felv.) Nemcsak gyerekeknek Emlékezet-pirula A magdeburgi neurobiológiai és agykutató intézet igazgatója, dr. Hansjürgen Matthies professzor nyilatkozatot adott intézetük nagy feltűnést keltett új gyógyszeréről, az „emlékezetpiruláról”: „A gyógyszerrel az a célunk, hogy segítsünk azoknak a gyermekeknek, akik agyfunkciós zavarokban szenvednek, tehát a megfigyelő- és a koncentrálóképesség hiányai miatt nehezen boldogulnak az olvasással és a helyesírással. — Ez a gyógyszer a tanulást, a tananyag felfogását könnyíti, vagy inkább a felejtést akadályozza meg? — A kettő nehezen választható szét. Az elméleti elképzelés olyan gyógyszerre vonatkozott, amely az emléktartalmat erősebben rögzíti, tehát akadályozza a felejtést. A leggyakoribb probléma a tudásnak rövid távúból a hosszú távú emlékezetbe való átvitele során jelentkező zavar. Éppen ezt a folyamatot kívánjuk kedvezően befolyásolni. Ez az egyik. A másik: klinikai vizsgálataink alkalmával megfigyeltük, hogy a gyógyszer szedésének következtében javult a koncentrálóképesség. — Csak a gyermekek számára szolgál az „emlékezetpirula”? — Eddigi felttételezéseink szerint kedvezően kell hatnia az idősebb emberekre is. — Még valamit a gyógyszer hatásmechanizmusáról... — A sejtmag anyagcseréje a „tanulás” közben felgyorsul. Az ehhez szükséges Pyrimidin nukleotid-állományból azonban az idegsejt keveset tartalmaz. Ebből adtunk tehát többet mesterségesen. Hatóanyagunk a szervezetre nem káros, ugyanis az eredetileg a sejt alkotórésze. Jancsó-sorozat a Rónaiban Jancsó Miklós alkotásaiból filmsorozatot indítanak a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban április 14-én, szerdán este 6 órakor. Elsőként mutatják be a Csillagosok, katonák című filmet. Ezt követően a szokott időpontban, 21-én a Fényes szeleket, 28-án a Szegénylegényeket, május 5-én pedig az Oldás és kötést vetítik. A négy filmelőadásra 30 forintért válthatók bérletek. pl A remény joga Rossz filmet is sokféleképpen lehet csinálni. De van egy magyar specialitás, amely hasonlatos a magyar futballhoz. Ismerjük a sztereotip szöveget: „rengeteg helyzetünk volt, de a gólok a csatárok lábában maradtak”. S ha már a futballhoz hasonlítottam néhány magyar filmünket (mert van Oscar-díjasunk is), akkor szót kell ejtenem az „idegenlégiósokról” is. Mondják, hogy Fazekasék nélkül nem jutottunk volna ki a világbajnokságra. Meglehet. A magyar filmrendezők egy ideje szintén „idegenlégiósokkal” dolgoznak, — ki tudja, miért? —, ám ettől a filmjeink nem lesznek jobbak. Illetve, az Oscardíj tanúsága szerint — rendezője válogatja. Jó lenne, ha megmagyarázná valaki, hogy Kézdi-Kovács Zsolt miért nem talált kis hazánkban megfelelő szereplőket ehhez a finoman szólva is zagyva történethez? A legegyszerűbb, ha felsorolom az idegeneket. A gyerek főszereplő ugyan magyar, Varga Miklós, de a hangja Hajtó Janó. A nagynéni Maija Liisa Turkka, magyar hangja Tóth Judit, az apa Gunnar Peterson, az ő (német és angol) szövegét feliratként olvashatjuk, s idegennek számítható még a Párizsban élő Szabó László is Pitkó szerepében. Hogy miért bíbelődök ennyit a vendégművészekkel? Egyrészt, mert semmi sem indokolja a szerepeltetésüket, másrészt, mert a film az ő közreműködésükkel együtt, vagy ellenére (?) is rossz. Érteni vélem, hogy mit akar mondani Kézdi-Kovács Zsolt (ő írta a forgatókönyvet is). Az elmúlt harminc-ötven év meglehetősen összekuszálta a sorsokat itt, Közép-Európában. A nagynéni elmeséléséből tudjuk, hogy a család a Vajdaságból (Becskerekből) származik, amelyben a nagymamák, dédmamák németek, franciák, szerbek, szlovákok. Tamásnak, a film tényleges főhősének az apja német. Münchenben született, s míg a válást lebonyolítják, az anyja hazahozta Budapestre, a nagynénihez, aki bírónő és maga is elvált asszony. Nem vállalkozom a cselekmény akár vázlatos elmondására sem. Nyilvánvaló, hogy a vesztes fél a válási árva: Tamás, Thomas Cornelius. A téma nemcsak hálás, de aktuális és véresen komoly. Ám igen nehéz róla újat mondani a Kramer kontra Kramer óta. Nem véletlenül említem éppen ezt a filmet, amelyet annak idején némi fanyalgással fogadott a kritika (okkal, méltán). Mert a hasonlóság és a különbség is a profi és az amatőr futball különbözőségével érzékelhető. Kommersz témát és történetet csak profi módon szabad megcsinálni, ha egyáltalán ... Ezzel szemben Kézdi-Kovács Zsolt úgy akarja kikerülni a giccs csapdáit, hogy a zavarosságig túlbonyolítja, túlszínezi, s holmi rejtettnek szánt, ám csupán üres szimbólumokat visz bele. Így aztán még a valós élethelyzetek is, amelyek a részletekben fel-felvillannak, leértékelődnek, lilává, ködössé válnak. Zsombolyai János szép színes képeiért kár, mint ahogyan az egész vállalkozásért is, mert koptatja, lejáratja a témát, amely a film után és ellenére sem veszített súlyából és fontosságából. (horpácsi) Zászlóátadás A miskolci kereskedelmi és vendéglátóipari pártbizottság a forradalmi ifjúsági napok alkalmából új iskolazászlót adományoz a Miskolci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolának. Az iskola kollektívája magas színvonalon gondoskodik hosszú évek óta a szakmai utánpótlásról: nappali tagozaton 1500 jövendő szakember tanul náluk, tanfolyamos formában pedig 1000 felnőtt továbbképzését oldják meg. A kiemelkedő munka bizonyítéka az is, hogy az iskola KISZ- szervezete nemrég kapta meg a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ-szervezet zászlaját. Az ünnepélyes zászlóátadás ma délután fél 1 órakor lesz a Béke filmszínházban. , is Nemcsak a „kerek” évfordulókon kell emlékezni — vallják a Szabó Lőrinc Könyvtár munkatársai. Tegnap délelőtt megkoszorúzták az 1900-ban, 82 éve született Szabó Lőrinc szobrát. (Kiss József felvétele) Öregek napja Szirmabesenyőn A Miskolci Nemzeti Színház művészei teszik hangulatosabbá a szirmabesenyői Petőfi Sándor Művelődési Házban az öregek napját: holnap délután fél 4 órakor adnak műsort az idősek tiszteletére. műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Zelk Zoltán: Este a kútban (könyvszemle). — 12.45: Zenemúzeum. — 14.08: Gyöngy, igazgyöngy illik a fekete korallhoz. — 14.33: Köröndi György operettdalokat énekel. — 16.06: Hírek. — 15.05: Új dzsesszfelvételeinkből. — 15.28: Csiribiri. — 16.00: Útközben. — 16.05: Filmzene. — 16.16: Délutáni Rádiószínház. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Külpolitikai könyvespolc. — 17.22: Tenoráriák. — 17.45: önismeret. — 17.55: Külföldi,>1 érkezett. — 18.15: Esti mese. — 10.30: Esti Magazin. — 13.15: Bemutatjuk új felvételeinket. — 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. — Közben kb. 20.13: Arcunkon a történelem. — Kb. 21.25: Csárdások. — 21.40: Adottságok — lehetőségek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Radnai György operaáriákat énekel. — 22.50: Beavatkozás és verseny. — 23.10: Kamaramuzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. — 13.25: Látószög. — 13.30: Vidám dalok gyermekeknek. — 14.00: Válogatott perceink. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Hírek. — 18.33: Hét végi panoráma —19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. — 21.05: Humorimpex. — 22.35: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.31: Purcell vokális műveiből. — 13.00: Hírek. — 13.07: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 14.07: Kurtág György: Játékok. — 14.38: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. — 14.58: Pablo Casals vezényel. — 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Ismered a Carment? — 16.55: Popzene sztereóban. — 18.00: Szintézis. — 18.30: Az MRT énekkara énekel. — 19.00: Hírek. — 19.05: Beszélgetés az Európa Könyvkiadó terveiről. — 19.36: Elisabeth Breul és Miroslav Cangalovic operaáriákat énekel. — 20.13: Külföldi tudósoké a szó. — 20.28: A Beatles együttes összes felvétele. — 21.26: Barokk szonáták. — 21.50: Zenei panoráma. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.03: A Tiszától a Dunáig. . . Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: A diaporámabennálé után. — A humorról — komolyan. — Egy láda Kossuthbankó.) Telefonügyelet: 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Nógrád megyei NEB a tervszerű, megelőző karbantartási tevékenységről és a gyártóeszköz-gazdálkodásról tárgyalt. — Ivóvizgondok Sajószögeden.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió. X. műsor: 16.10: Hírek. — 16.15: Himalája trilógia. — 16.35: A British Museum kincsei (9. rész). — 17.05: Tízen Túliak Társasága. — 17.55: „Bácsi kérem, hol tartják a békákat?” — 18.05: Társak — versenytársak. — 18.35: Telesport. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Önök kérték... —21.25: Unokáink sem fogják látni. — 21.55: Kortársunk: Jókai Anna. — 22.55: Tv-híradó 3. — 23.05: Tv-tükör. Televízió, 2. műsor: 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Tehetség (3. rész). — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35: Tudósklub. Szlovák televízió: 16.05: Francia nyelvtanfolyam. — 16.35: Rövidfilmek. — 17.20: Sportrevü. — 17.50: A szlovák festészetről. — 18.30: Tévémagazin. — 19.30 Tvhíradó. — 20.00: Nagyon fiatalok a szerelemhez (tévéjáték). — 21.45: Világhíradó. — 22.00: Szórakoztató vetélkedő. — 22.40: A természetről. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kaviár és lencse. (Bérletszünet.) Kiállítások: Miskolci Galéria (10 —18) : Choma József festményei és Varga Éva szobrai. — Mini Galéria (10—18): Csavlek Etelka kerámiái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A magyaroszági feketekerámia. — Döbröczöni Kálmán-emlékkiállítás. — A természet három országa. — Miskolci Képtár (10— 18) : Két évszázad magyar festészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Bélaemlékkiállítás. — Megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből. — Türelemüvegek. — A miskolci nyomdák története. Filmszínházak: Béke (14. hn6): Tűz (szovjet film) — (8) : A remény joga (szí. magyar film). — Béke kamaramozi (4) : Piedone Afrikában (olasz film, III. helyár!) — (6) : Vasálarcos férfi (mb. angol film, II. helyár!). — Kossuth (13): A lovas lány (mb. színes NDK film) — (hn 5, 7): Majmok bolygója (szí. amerikai film, 14 éven felülieknek, III. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (3, 6): A nők városa I—II.szí. olasz film, 18 éven felülieknek, dupla helyár!). — Táncsics (5): Keresztapa I—II. (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek, dupla és III. helyár!). — Táncsics kamaramozi (6): Fellini: Róma (szí. olaszfrancia film, 16 éven felülieknek!) — Szikra (4, 6): Éretlenek (magyarul beszélő színes francia film, III. helyár!). — Fáklya (15. tT. : Pukk! (szí. olasz film, 14 éven felülieknek!). — Petőfi (15. s7): Robin Hood nyila (mb. szí. szovjet film). — Tokaj vendéglátóház (18): ... és megint dühbe jövünk (szí. olasz film). — Hámor (6): Földet veszünk Vadnyugaton (román film). PÉNTEK Kossuth rádió: 3.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: 2500 évig a tenger mélyén. — 8.37: Örökzöld dallamok. — 9.33: Hej, gerenda, gerenda. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Leporelló. — 10.33: Az emberség gyönyöre. — 10.40: Lucia Popp operaáriákat énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. — 11.45: David Munrow blockflőte-együttese játszik. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nóták. — 8.45: Egyes számban, többes számban. — 9.36: Munkaidőben. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. 3. műsort 8.57: A kiállítótermek programja. — 9.00: Hangverseny Vándor Sándor születésének 80. évfordulójára. — 9.56: Szimfonikus zene. Közben 11.00: Hírek. — 11.50: A hugenották (operarészletek).