Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-01 / 52. szám

Anya- és gyermek­védelmi értekezlet­en kevesellb az újszülött A Miskolc városi Tanács egészségügyi osztálya minden évben megrendezi az elmúlt év munkáját értékelő anya- és gyermekvédelmi értekez­letet. A Megyei Kórház kul­túrtermében tegnap megtar­tott tanácskozáson visszatérő gondként jelentkezett, hogy rendkívüli mértékben csök­ken a születések száma. Az előadások sorát dr. Aszódi Imre és dr. Kovács Helga nyitotta meg, akik a család- és nővédelem idősze­rű kérdéseit ismertették. Dr. Pócsy Győző a Semmelweis Kórház és Rendelőintézet te­rületéhez tartozó, valamint Mályi, Felső- és Alsózsolca elmúlt esztendei terhesgon­­dozási munkáját értékelte. Hasonló témával foglalkozott dr. Csorna Béla, a Vasgyári Kórház és Rendelőintézet el­látási területéről. Ezt követően dr. Simkó Borbála elemezte a városban és a városkörnyéki községek területén bekövetkezett vég­zetes kimenetelű eseteket, amelyek csecsemők és gyer­mekek elvesztéséhez vezet­tek. Szervesen illeszkedik e témához az iskolaegészség­ügyi munka, amelyről dr. Körakó Ágnes tartott beszá­molót. Végezetül Abaffyné dr. Kökényes Ilona, városi veze­tő védőnő összefoglaló je­lentést tett a város gyermek­­orvosi körzeteinek gondozási munkájáról. * A felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet ipari melléküzem­ágában a tavalyi év végén megkezdődött a radiátorgyártás. Az Amaton levő üzemben idén majd 56 millió forint érték­ben gyártanak radiátort, amely iránt már külföldről is érdek­lődés mutatkozik. Az új üzemnek csaknem 5 millió forint nye­reséget kell hoznia ebben az évben. Kohászok kommunista A Lenin Kohászati Művek­nél értékelték az elmúlt évi kommunista műszakok ered­ményeit. A szocialista brigá­dok kezdeményezésére a ko­hászok két ilyen műszakot tartottak, melyeken több mint 22 ezer ember vett részt A majd’ 181 ezer munkaóráért. műszakjal járó 3 millió 342 ezer forintot elsősorban a megyei vér­­transzfúziós állomás bővítésé­re, a nyugdíjas dolgozók tá­mogatására és a dolgozók la­káshelyzetének javítására, kamatmentes kölcsönök fo­lyósítására ajánlották fel. Vackol már a koca Vadmalacok várhatók Immár két sztárja van a miskolci vadasparknak. A szép vadkan — mint tud­juk — film­szereplő volt, mielőtt hozzánk került. A legújabb szerzemények kö­zé tartozó vadmacska pedig megjelent a tévé képernyő­jén. A Csak ülök és mesélek című Vitray-műsorban lát­hattunk riportot a régi gaz­dájáról, aki Délegyházán tartott — elég homályos cél­lal — különböző állatokat. Ő adta el a vadasparknak ezt a szabad természetben ritkán látható­, fölöttébb óva­tos és ritka ragadozót. A parkban dolgozó gondozók is óvatosan nyitják rá a ket­recajtót, noha egész nap kuckója mélyén lapul. Csu­pán két barátjával, a vele együtt érkezett fehérpat­kány-párral komázik. Éj­szaka bújik elő, de akkor biztosan, mert reggelre min­dig elfogy az elemózsiája. Hogy mit szeret? Például a gyenge húsú jércét és a ha­lat. Kap ezenkívül tojást is, csakúgy, mint szomszédja, a borz. Ez utóbbit nemcsak azért lehet ritkán látni, mert a vadmacskához ha­sonlóan éjszakai állat, ha­nem azért is, mert ilyenkor télen többnyire szunyókál. Talán emlékeznek rá: né­hány héttel ezelőtt arról ad­tunk hírt, hogy Gyulajról dómokat várnak. Nos, a na­pokban meg is érkezett há­rom: bika, tehén, borjú. Ugyancsak új lakója a va­dasparknak egy körülbelül kétéves muflon-bak. A fia­talúrnak 43 centis csiga dí­szíti a homlokát. Egyelőre még riadt, mint a dómok is. Ha látogató érkezik a muflonok karámjához, ő megugrik, a múlt nyár óta itt tanyázók viszont kíván­csian közelebb húzódnak, egy kis roppantós játékra készen. Szalmaözvegységre kény­szerült a vadkan. Elkülöní­tették élete párjától, mert a koca már veti a vackot, és ez azt jelzi, hogy rövidesen világra jönnek a csíkos há­tú vadmalacok. Hétvégi napokon most té­len is van látogatója a park­nak, bár korántsem annyi, mint ősszel volt és tavas­­­szal lesz. Mostanában hat­­hétszázan nézelődnek a ka­rámok között. B. D. ait Szimatoló. A látogatót nemcsak szemmel, orral is meg kell ismerni. (Kerényi László felvétele) A páciensekkel sorban állnak a rendőrök, mentők Mennyibe kerülhet e­gy mámoros éjszaka? A Kijózanító visszatérő „vendégei” A Blaskovics utcában, amikor egy építőmunkás­­tól útbaigazítást kérek, hogy hol találom a detoxikálót, tréfára fogja a dolgot, mond­ván: mentővel könnyebben idetaláltam volna. A szürke intézetet ugyanis most elta­karja az utcai frontról a szo­ciális foglalkoztató készülő épülete. Kintről nézve nem talál­­tam vendégmarasztalónak a képet, de ezt nem azért mon­dom, mintha belülről sze­retném valaha is közelebb­ről megismerni. Csupán azért érdemel említést a benti mi­liő, mert több kórházban és rendelőintézetben meg­fordultam már, de ilyen pe­dantériával — a toalettektől kezdve a kórtermekig — ritkán találkoztam. Arról nem szól a fáma, hogy ez a jó takarítószemélyzetnek kö­szönhető-e vagy annak, hogy az itt megforduló pá­ciensek nem szívesen pan­­csikáznak kijózanodva sem a zuhanyzók alatt . A GYENGÉBB NEMBŐL IS A Semmelweis Kórház kijózanító állomása 23 ág­­­gyal rendelkezik. Van, ami­kor ennyi elegendőnek is bi­zonyul, de sátoros ünnepek­kor, vagy kivált fizetésna­pokon, a duplája is kevés. Ilyenkor kell aztán a pót­ágyas megoldáshoz folya­modni. A másik gond, hogy a gyengébb nem képviselői is egyre gyakrabban néznek mérték nélkül a pohár fe­nekére. S ilyenkor az egy­kot nő — sajnos, egyre több közöttük a fiatalkorú — le­foglal egy hatágyas irodát. Köztudott, hogy nem­ o­­­csó mulatság ide rendőrsé­gi autóval, vagy menten be­­kocsikázni. Minden megtett kilométer után 5 forint a ta­rifa, s ha a járművet be­piszkítja a „kuncsaft”, taka­rítás címén 300 forintot, az itteni szállásért és kezelésért 500 forintot fizet. Ekkora öszegért már egy szolidabb szállodában is meg lehet szállni. • LELTÁR KÉSZÜL Dr. Kazacsay Ferenc osz­tályvezető főorvos nappal egyedül tartja a frontot. Be­osztott orvosa nincs, a dél­utáni, az éjszakai, az ün­nepnapi ügyeletet a legkü­lönbözőbb szakképesítésű or­vosok látják el. Nekik és az ápolószemélyzetnek nincs könnyű dolguk egy olyan hétvégén, mint a múlt szom-vanöt súlyosan alkoholos embert szállítottak be. Ilyen csúcsforgalmi időben a pá­cienssel együtt sorakozniuk kell a rendőröknek és a mentőszolgálat dolgozóinak is. Mert a felvétel nem tör­ténik meg egyik percről a másikra. Az alapos orvosi vizsgálat — s ha szüksé­ges, az ellátás — után lel­tárt kell készíteni minden ruhadarabról, értékről, s fil­lérre pontosan a zsebben, pénztárcában talált összeg­ről. Ezt a jegyzőkönyvet né­gyen látják el kézjegyükkel az átadók, illetve az átve­vők közül. Sokszor nem a békés al­koholmámorban, parkokból felszedett szendergők a jel­lemző alanyok. Az agres­­­szívak megkapják a speciá­lis nyugtatót, a hálós ágyat. Ez utóbbi a súlyosan delí­­riumosoknak is kijár, hi­szen, ha itt leesnek az ágy­ról, s bajuk esik, azért már a személyzet felel. A köz­hiedelemmel ellentétben, nem alkalmaznak gyomor­mosót. Mindössze hagyják, hogy kialudják magukat, s másnap már el is engedik őket. Egyszeri alkalommal még priuszuk sem marad az eset után, itt is él az orvosi titoktartás. Vannak viszont visszatérő „vendégek”. Ha „előfordulnak” itt kétszer egy évben, ezt már jelentik a városi tanács egészségügyi osztályának, s­ ők kezdemé­nyezhetik az alkoholelvonó kezelést. • TAVALY, NÉGYEZREN Sajnos, a statisztikai gör­be emelkedése nem arra utal, hogy hamarosan létjo­gosultságát veszti a kijóza­­nító. Tavaly már csaknem négyezren töltöttek itt egy­­egy éjszakát vagy napot. A páciensek a város legkülön­bözőbb rendű-rangú embe­rei: a gyári munkástól kezd­ve a tanáron át az esküvő­jén beivott menyasszonyig. Köszönet nem jár az elszál­lásolásért. A legtöbben min­den érzelmi rezonancia nél­kül szedik a sátorfájukat a kezelés után, és gyorsan tá­voznak. Van, aki nem is kö­szön. Akiben pedig van már józanon ennyi becsület, nem azt mondja, hogy a viszont­látásra, hanem csak: jó na­pot! ' •jk (oláh) Vac­soraestek, zenével Ma este a Magyaros ven­déglőben Simonyi Ferenc nó­taénekes és Balogh Gyula népi zenekara szórakoztatja a vendégeket. Holnap ugyan­csak zenés vacsoraest lesz a Park-motelben, ahol Ambrus Kyri, Lórán Lenke és An­gyal János lesz az est vendé­ge. Mindkét helyen a váro­sunkban vendégeskedő len­gyel mesterszakácsok állítják össze az étlapot. Harcban a piacokért Valaha, amikor hetedhét országot bejárva, hazaérkezett az újdonsült mesterember, biztos lehetett benne, hogy egy életre elegendő üzleti, szakmai információt gyűjtött magának. Ma a magyar vállalatok sikeres­ s kevésbé sikeres külföldi vál­lalkozásai azt bizonyítják, hogy csak akkor lehet jó ered­ményre számítani, ha állandóan felfrissített, naprakész infor­mációk segítenek a versengésben, a döntésekben. De honnan vegyen például egy építőipari vállalat elegendő valutát a fo­lyóiratok, közlönyök beszerzésére, honnan szerezzen magas képzettségű, sok nyelvet ismerő szakembereket a válogatásra, fordításra? S ha mindez a rendelkezésükre állna is, még ak­kor sem­ biztos, hogy a számukra fontos lényeget a kellő gyor­sasággal ki tudják szűrni az információtömegből. Nem véletlen, hogy az Építésügyi Tájékoztatási Központ külpiaci információkkal foglalkozó kiadványa igazi siker­könyv, borsos ára ellenére. Nemrég az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál vendégül látták az ÉTK szak­embereit. A találkozó kézzelfogható eredménnyel zárult, hi­­szen nemcsak azt tisztázták, hogy az építőipari vállalat mire kíváncsi, milyen értesüléseket akar beszerezni az üzletköté­sekhez. Az ÉÁÉV-nek ugyanis van néhány olyan vállalkozá­sa, ami külhonban is felkeltheti a megrendelők érdeklődését. Ilyen volt például a December 4. Drótművek új üzemcsarno­kának felépítése, a régi épület felett. Ezt a műszaki alkotást a világ sok országában propagálják majd az ÉTK útján. Ha­sonló találkozókat az elkövetkezendő időszakban gyakrabban szerveznek megyénkben, országrészünkben. Reméljük, hogy a kölcsönössé váló, s meggyorsuló Információcserével vállalata­ink több s jobb munícióval kapcsolódhatnak be a piacok, a jó üzletek megszerzéséért folyó harcba. (k—6) Ha a hivatás gyakorlásához szükséges CV “ Új vámszabály Új vám rendelkezés látott napvilágot. Ezentúl magán­­kereskedők, kisiparosok, gaz­dasági munkaközösségek az érdekképviseleti szervük iga­zolása alapján a korábbi 60 ezer forinttal szemben 200 ezer forint értékű kisgépet hozhatnak be az országba, vámmentesen. Fontos szem­pont, hogy ezek a kisgépek kifejezetten az ipar gyakor­lását könnyítsék meg. Így a CB-rádió-adóvevő készülék is munkaeszköznek minősül. A közlekedéshez és a szállítás­hoz szükséges jármű, a sze­mélykocsi továbbra sem vám­mentes az iparosok számára. Természetesen a vámmente­sen behozott­ gépeket és ké­szülékeket öt éven belül csak úgy idegeníthetik el a tulaj­donosok, ha megfizetik az új­kori vámértéket. Tavasszal: vezeték­avatás Várhatóan még az idén ta­vasszal átadják Miskolc­ új ke­let-nyugati irányú ivóvíz-ge­rincvezetékének most épülő szakaszát. A tervek szerint május 31-én már a József ut­cáig áramolhat az ivóvíz a nagy átmérőjű, 700-as veze­téken. A végcél a Göröghegy: a teljes beruházást várhatóan a jövő év elején fejezik be. Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Süti Gábor (13. vk.), II­I. sz. pártalapszerve­­zet. Csabai kapu 8. szám, 17 órakor.

Next