Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-17 / 66. szám
jfc A Medicor-Orel diagnosztikai táskacsaládja újakkal gyarapszik (Herényi felv.) Hatásos csalétek A „könnyű” cigaretta Néhány évtizede, amióta egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a dohányzás több embert betegít meg, mint a fertőző mikroorganizmusok, több embernek okozza idő előtti halálát, mint bármilyen más környezeti tényező, az orvosok felvilágosító munkával igyekeznek leszoktatni az embereket a dohányzásról. Ebben az igyekezetükben azonban aprócska, parittya nélküli Dávidoknak bizonyulnak a géppisztolyos, vagy akár ágyúval is felszerelt dohánygyártó Góliátokkal szemben. És ha néha átmeneti sikert érnek el, az ellenfél visszalő és telibetalál. így történt ez akkor is, amikor reklámhadjárat indult a „könnyű” —■ [UNK] „ártatlan” cigaretták fogyasztása érdekében. Az Európai Gazdasági Közösség országaiban 1960 és 1975 között 5 százalékkal csökkent a dohányosok száma. Viszont a megmaradt dohányosok 378 milliárd helyett 564 milliárd cigarettát szívtak el. Tették ezt abban a reményben, hogy káros szenvedélyükért egészségükkel kisebb árat kell fizetniük. Közben az történt, hogy nemcsak e könnyű cigaretták lettek drágábbak, ráadásul még jóval többet kellett vásárolni is belőle, hanem a dohányfüst okozta egészségkárosodás is jócskán megnőtt. A dohányosok tetemes része hozzászokik a nikotinhoz, szervezetében az alkoholizmushoz valamelyest hasonló állapot fejlődik ki. Hajnali ébredéskor rossz a közérzete a nikotinéhség miatt, ami csak akkor szűnik meg, ha az első cigarettára rágyújt. Napközben pedig a jó közérzethez el kell érni egy bizonyos nrikotinvérszintet, amit a könnyű cigarettából úgy ér el, ha többet szív, mélyen leszívja és csonkig elszívja. Miután az egészségkárosodásért nemcsak a nikotin felelős, hanem a dohányfüst szénmonoxidja, kátránytartalma is, nyilvánvaló, hogy szervezete nagyobb kárt szenved, mintha a hagyományos, erős dohányt szívta volna. Az NSZK-ban szerzett tapasztalatok fényesen bizonyítják ezt a tényt. 1961 és 1980 között a dohánygyárak 66 százalékkal c csökkentették a cigaretták nikotin- és kátránytartalmát, a tüdőrákos megbetegedések száma mégis évről évre nőtt. Az USA-ban a könnyű cigarettát szívók életesélyei az utóbbi évtizedben 2—3 évvel csökkentek azokhoz viszonyítva, akik megmaradtak a régi, filter nélküli erős cigaretta mellett. A heidelbergi egyetemen 800 tüdőrákban meghalt embert vizsgáltak meg, akiknek 97,3 százalékánál derült ki, hogy dohányoznak. A könnyű, filteres cigarettát szívók közülük kereken másfél évvel hamarabb haltak meg, mint azok, akik megmaradtak a „kemény” cigaretták mellett. Ezek egyébként naponta 4,6- del kevesebb cigarettából kapták meg a jó közérzetükhöz szükséges napi nikotinadagjukat ... Háziasszonyoknak ajánljuk Velky Tibor mesterszakács, Tóth Béla mester• és kiváló cukrász receptje Hozzávalók (5 személyre): 60 dkg sertéscomb, 40 dkg vegyes zöldség, 10 dkg füstölt szalonna, 10 dkg zsír, 60 dkg liszt, 2 gramm majoránna,1 dl tejföl, 3 db tojás, jó ízlés szerint. Elkészítése: a lisztből, tojásból sóval laskatésztát gyúrunk és kifőzzük. A zöldséget megtisztítva, megmosva egész apró kockára vágjuk. A szintén, kockára vágott füstölt szalonnát lepirítjuk, és hozzáadjuk a felaprított zöldséget, valamint a zsírt. Gyengén megsózzuk, majd időnként kevés vizet adva hozzá — fedő alatt puhára pároljuk. Amikor puhulni kezd, hozzákeverjük a ledarált sertéshúst, s majoránnával, sóval utánaízesítjük. Az egészet összepároljuk, míg a hús és a zöldség meg nem puhul. Amikor kész, hozzákeverjük a kifőzött, leöblített és lehűtött laskatésztát. Tűzálló edénybe téve, jól felforrósítjuk. Tálaláskor a tállal együtt tesszük asztalra, a tetejét jól felszaggatott tojásos gyúrt megöntözve tejföllel. (A kéztésztát nevezzük laskatésztának). MAZSOLÁS CSÓK Hozzávalók: 15 dkg vaj, 15 dkg vaníliás porcukor, 4 tojás, 5 dkg dió, citromhéj, 10 dkg mazsola, 25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, barackíz. Elkészítése: a vajat a vaníliás porcukorral habosra keverjük, majd a tojások sárgájával is. Hozzáadjuk a hideg vízbe áztatott, leszűrt mazsolát, a durvára összevágott diót, majd a tojások kemény Jlabbá vert fehérjerészét. Végül hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet is. Vékonyan zsírozot, lisztezett tepsire kis halmokat rakunk a tésztából, majd közepes hőmérsékletű sütőben mintegy 15 percen át sütjük. Ezután a citromlével ízesített barackízzel összetöltjük, s vaníliás porcukrot szitálunk rá. LELKI LASKA Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja,tanácstagi fogadóóráját Nagy Árpád, Gárdonyi Géza Művelődési Ház. 17.30 órakor: Sándorfi László, Avasalja u. 14. szám, 17 órakor: Szolnoki László, Avas-dél Lakásszövetkezet, Engels u. 35. szám, 17.30 órakor: Tóth István, Bartók Béla u. 77. szám, 16 órakor; Várti Tamásné, Hegyalja u. 4. 1/1., 18 órakor. Az új főcsatorna a jövőnek is épül Szennyvíz-utazás a föld alatt Hatalmas szennyvíz-gejzír fog egyszer a felszínre törni valahol a belvárosban — jósolgatták néhány évvel ezelőtt a pesszimistább szakértők. Ez a veszély már nem fenyeget, hiszen az idén befejezik az új kelet—nyugati szennyvízfőgyűjtő vezeték négykilométeres belvárosi szakaszának építését. Ennél észrevétlenebb közműberuházás aligha akadt eddig a város történetében, hiszen az építők anélkül fúrták át magukat a házak, az utak, a vasúti sínek, s a Szinva alatt, hogy ezt bárki is észrevette volna. Ha látványosságokban nem is, de izgalmakban bővelkedett ez a föld alatti utazás... • LÉZERREL CÉLOZVA 1979-ben fogtak hozzá az építéshez a hűtőházi útnál, s napjainkban a Zenepalota háta mögött ér véget az új csatornaszakasz. Eddig több mint 40 millió forintba került a csatorna kilométerenként, s az idén még 6 millió forintot kell költeni rá. A helyenként majd 2 méter átmérőjű csatorna tehermentesíti a többi gyűjtőágat, megszünteti a belvárosi szakaszokra nehezedő, fenyegető nyomást. Bányászok, az Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének szakemberei munkálkodtak éveken át a 6—8 méteres mélységben. Leírva milyen egyszerű: csak előre kellett préselni a csöveket a föld alatt, s kiszedni a felesleges földet, aknától aknáig. De a termetes betonelemeket hajszálpontosan kellett irányban tartani, közben a lejtésre ügyelve — így már bonyolultabbnak tűnik a vállalkozás! Az irányításban lézer segített, ám technika ide vagy oda, a felszínen lévő épületek, vasúti sínek megmozdulásától azért tartottak az építők. • MEGROGGYAN-E A MÚZEUM? Az aggodalom azonban csak a Herman Ottój Múzeum ódon, Szinva-parti épületénél volt indokolt. Itt félő volt, hogy amikor az alapoktól alig karnyújtásnyira előrenyomják majd a csöveket, megroskadnak a falak. Ezért a környező talajt speciális keverékkel kellett teleinjekciózni, a cső falába fúrt lyukakon keresztül. A vállalkozás sikerült, a múzeumépület meg sem rezzent. A korszerű eljárás sok pénzt takarított meg, hiszen ha ez nincs, betonfalakat kell a föld mélyében építeni. Így is elég drága a vezeték — mondhatják jó néhányan. De mennyibe kerülhetett volna, ha nem a föld alaptlÜt g ÜZTtökT“— így érvelnek a szakértők. A szennyvízfőgyűjtő megépítését nem lehetett már halogatni, hiszen a város csatornahálózata nem bírta befogadni a növekvő, új lakótelepekről áramló szennyvizet. De még elképzelni is rossz, hogy mennyi pénzbe került volna az útba eső házakat lebontani, utat feltörni, forgalmat elterelni az építés ideje alatt, ha az építők a felszínen munkálkodnak. • AMI MÉG HÁTRAVAN Az új kelet-nyugati főgyűjtő a városban keletkező szennyvíz több mint háromnegyedét képes elvezetni a szennyvíztisztító telepig, s ez több mint 100 ezer köbmétert jelent naponta. A csatornafektetők a jövőnek is dolgoztak, hiszen úgy méretezték a főgyűjtőt, hogy hosszú évtizedeken át megoldja a város gondjait. Az idén a Zenepalotáigtartó utolsó szakasz munkálatait fejezik be, s ekkor atervezett, majd 5 kilométeres hosszból 850 méter marad még hátra. Ezt a szakaszt várhatóan csak a VII. ötéves tervidőszakban építik meg. A csúsztatást nemcsak a pénzszűke indokolja, hanem az is lehetővé teszi, hogy a lakásépítés ütemének mérséklődésével erre a szakaszra a tervezettnél később lesz majd szükség. KISS LÁSZLÓ : Az Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének munkáját dicséri az eddig elkészült vezetékszakasz A technika történetéből Gőzkocsi Nicolas Joseph Cugnot francia mérnök-tiszt 215 évvel ezelőtt, 1769- ben szerkesztette meg a nehézágyúk vontatására szolgáló, kéthengeres gőzgéppel ellátott gőzkocsiját. Ez a jármű úgy mozgott, hogy a ráépített tartályban levő vizet fel kellett forralni, ami aztán gőzzé válva mozgatta a dugattyúkat. A gőzgép a háromkerekű jármű első kerekét hajtotta meg, és a bemutató alkalmával 4 km óra sebességet értek el vele. A feltaláló találmányát a francia királynak ajánlotta fel. A bíráló bizottság még számos hibát fedezett fel rajta, mégis magában hordozta a fejlődés csíráját. Továbbfejlesztését XV. Lajos barátnője, Dubarry asszony és környezete akadályozta meg, így a jármű csak a jövőbe mutató technikai érdekesség maradt. (Képünkön: Cugnot gőzkocsija a Művészetek és Mesterségek Múzeumában, Párizsban.) K. A. Villantó „Fogós” botok Jó hír a horgászoknak, hogy a hazai gyártásfejlesztés eredményeként több újfajta horgászbot is kapható. Az alkalmas bot megválasztása az eredményes fogás elsőrendű előfeltétele. A horgászcikk-készítő világcégekkel tovább bővülő együttműködésünk jóvoltából már piacra került nálunk is például a japán eredetű, Tsushima elnevezésű, 270 cm hosszúságú, könnyű és mégis erős teleszkópbot. A rablóhalakra pályázók örömére, a nálunk gyártott Shakespeare Alfa sorozatban most már készülnek: csukázásra és harcsázásra kiválóan alkalmas dobóbotok, 210, 240, 270 cm hosszúságban. Ezek a botok 250—300 gr-os dobósúlyhoz valók. Ebben az évben a magyar Horgászcikk-készítő Vállalat — HOKÉV — Delta néven forgalomba hozza a legkorszerűbb, grafitszálas botsorozatát — 180, 210, 240 és 270 cm-es méretekben. Ezek a botok a pergetőhorgászat és a versenyhorgászat lehetőségeit bővítik. Mind többen ismerik fel, hogy a horgászmódszerekben is haladni kell a korral. A hagyományos kényelmes módszerekkel ugyanis egyre kevésbé csalhatok horogra a szokásaikban szintén a változó életkörülményekhez igazodó halak. Megnőtt a körtönyű, érzékenyen rugalmas botok becsülete a vízparton , s különösen keresettek a 3 méternél hosszabb teleszkópbotok, amelyekkel partról elérhetők azok a szegélyvíz-szakaszok, ahol a kívánatos méretű halak tanyáznak. Hazai gyártásból forgalomba kerülnek még az idén 360, 420, 490, 500 centiméteres botok, sőt készülnek már 6 és 7 méteres magyar teleszkópbotok is. Hogy a bőség gondja se okozzon zavart a választáskor, hadd javasoljuk azt a bottípust, amelyik a mi vizeinken a legpraktikusabb. Ez az úgynevezett „csúcsakciójú” bot, amely a legtöbb segítséget adja a horogra került hal fárasztásában. Lényegében maga a rugalmas botvég fáraszt, a horgásznak csak arra kell ügyelnie, hogy a botot mindig függőlegeshez közeli helyzetben tartsa, mert ha hagyja, hogy a hal a húzásával elfektesse a botot, már nem érvényesül a botvég fárasztó hatása, a nagyobb hal pillanat alatt elszakítja a kiegyenesedett vékony zsinórt. Vigyázzunk arra is, hogy csak a kellően kifárasztott halat tereljük a merítőszákba. (berecz) # i ■1