Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-25 / 174. szám
Ha bezár az óvoda Gondoskodnak a kicsik elhelyezéséről (Folytatás az 1. oldalról) Udvariné Demján Gizella, a Középszer utcai óvoda vezetője : — Éppen hétfőn fogadtuk ismét a gyerekeket, egyhónapi kényszerszünet után. Addig a Bokányi Dezső utcai testvérintézményünkben helyeztük el őket — a 240- ből mindössze tízet. Ebből is látni, hogy nincs nagy igény ilyenkor az óvoda iránt, hiszen ezekben a napokban onnan is csak hat kiscsoportost fogadtunk. Velük együtt jelenleg 90 gyereket látunk el, a többiek még üdülnek. Általában az egy körzetben levő, azonos csoportszámú óvodák segítik ki egymást a nyári időszakban. Pontosan két hónappal ezelőtt értesítettük a szülőket a takarítási szünetről, s mértük fel az igényeket. A biztonság érdekében előzetesen jóval többen kérik, hogy gondoskodjunk a gyerekről, mint ahányan végül is igénybe veszik a segítségünket. Barta Béla, a Miskolc megyei városi Tanács művelődési osztályának vezetőhelyettese: — A hatvanhat miskolci óvodába összesen 8 800 gyerek jár, ez 113 százalékos kihasználtságot jelent. A tapasztalatok alapján a tatarozásra legalkalmasabb idő június utolsó hete és augusztus 20-a között van, a szülők inkább ebben az időszakban mennek szabadságra, és magukkal viszik üdülni a gyereküket. Az egészségügyi festéssel általában két hét alatt végeznek a kisiparosok, szerződés szerint. Előfordul azonban, hogy valamilyen oknál fogva — fűtéskorszerűsítés, tetőjavítás, villamoshálózat-csere — eltolódik a határidő, és a kényszerszünet az egyhónapit is ^meghaladja.Erről értesítjük a szülőket, és természetesen gondoskodunk a gyerekek elhelyezéséről. Úgy hiszem, hogy a nyári felújítási és festési munkák miatt még soha sem volt probléma, az óvodások a másik intézményben is kulturált körülmények között tölthetik napjaikat. (temesi) 5fc Teherautó-verseny az óvoda udvarán Együtt a csoport a fahas árnyékában Pisztácia- és eperízű Leó jégkrém Keresettek a Budatej jégkrémjei. A budaörsi üzemben új gépsorok beállításával az elmúlt évihez képest 20 százalékkal növelték a termelést, ám a kánikulai napokon így sem győzik a munkát. Pedig csupán a pálcikára fagyasztott Leóból 350 ezret készítenek naponta, s emellett több százezer poharas és családi jégkrémet gyártanak. A Skála Sasad GT által forgalmazott jégkrémet naponta egy kamion és hat kisebb teherautó szállítja a megrendelőknek s a tizenegy depóraktárba. Közülük hármat az idén adtak át: a nyékládházi Miskolc és Borsod megye, a szegedi a helyi, az esztergomdi pedig a Dunakanyar jégkrém-ellátását biztosítja. A választék tovább bővül. Az eddig kapható vanília, csokoládé, rumosdió, banán és narancs-ízek a napokban órákkal egészülnek ki: megkezdték a pisztácia- és az eperízű Leó előállítását Emellett a Hungarhotels Vállalat balatonfüredi üzemében készülő Marina jégkrém forgalmazását is elvállalták. E gyártmány különlegessége, hogy energiaszegény, és így a fogyókúrázóknak sem kell megtagadniuk maguktól a csokoládé, a vanília, az eper és az őszibarack ízű jégkrémet. A OH várospolitikai fóruma A tiszta, kulturált Miskolcért ♦ Beneveztünk a versenybe ♦ Átkötni és megőrizni az értékeket ♦ Csak nyerhetünk A város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére hirdette meg a „Tiszta, kulturált Miskolcért” mozgalmat a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Bár az évfordulóhoz kapcsolták a mozgalom indítását, nyilván nem egy évre szóló, hanem folyamatos feladatnak szánják a lakókörnyezet szépítését. Arra buzdítanak bennünket, hogy tegyük rendbe a házunk táját. Faluhelyen, kisvárosban természetes a tisztára meszelt fal, az ápolt kiskert, a naponta legalább egyszer fellocsolt és söpört járda. A sokemeletes bérház lakójának nehezebb azonosulni közvetlen környezetével, sok év múltán sem érzi annyira magáénak a közeli parkot, játszóteret, mint a falusi ember a portáját. Az építészek újabban azért is hadakoznak a tízszintes panelépületek egyeduralma ellen, mert azt mondják, hogy madártávlatból nézve, nem pihentető, a még oly szépen gondozott zöldterület sem. Bizonyára így igaz, de ha csak addig élvezzük a fű zöldjét, a fa árnyát, míg hazafelé igyekezve gyalog megteszünk néhány száz métert, már akkor is érdemes „besegíteni” azoknak, akik hivatalból ültetik, gondozzák a közterületek növényzetét. Érdemes és egyre inkább szükséges is, hiszen a közös kasszából a kívántnál kevesebb jut ilyen célokra. A közelmúltban példaként említettük e hasábokon Kazincbarcikát, azt, ahogy a barcikaiak erényt tudtak kovácsolni adottságaikból. Nevezetesen abból, hogy szocialista városunk sokkal inkább hasonlít egy lakótelephez, mint egy patinás városhoz. Azzal a különbséggel, hogy e város tervezői, építői nem sajnálták a területet a parkoktól. Ám mit sem érne a kivételes adottság, ha nem lennének gondozottak e parkok, ha — mint Miskolcon oly gyakran tapasztaljuk — utat rövidítő ösvények szabdalnák szét az ágyásokat, és tépett szárú virágok kókadoznának mindenfelé. Tiszták a járdák, rendszeresen járőrözik a környezetvédő autó, és az ablakpárkányokon, erkélyeken rengeteg a virág. Szóval ez Kazincbarcika, a Hildemlékéremmel is kitüntetett kedves szomszéd. Naivság lenne azt remélni, hogy a „Tiszta, kulturált Miskolcért” mogalom rövid néhány hónap vagy akár egy-két év alatt is csodát hoz, és Miskolc tisztaságban is vetekedni fog a legszebb, legápoltabb városokkal. De ha ennyit nem is, sokat lehet tenni, feltéve, hogy a gondosan összeállított munkaprogram mögé felsorakozik a város lakosságának nagyobbik hányada. Fiatalok és idősebbek egyként, de ki-ki képessége szerint. Fiataljaink az évről évre ismétlődő takarítási akciókon felül védnökséget vállalhatnak egy-egy park fölött. Az viszont már a nyugdíjaskorúak erejét sem haladja meg, ha beszegődnek a közterületeket ellenőrzők közé. Nem lesznek kiszolgáltatva a fanyűvő vagányok kénye-kedvének a népfront és a Vöröskereszt aktivistái, mert rendőri segédlettel zajlanak majd le a rendszeres ellenőrzések. Előre mondjuk: nem fogunk sajnálkozni, ha a fülön csípett vandálok megkapják méltó büntetésüket. Hosszan lehetne sorolni, mi mindent tartalmaz a felelősöket is megnevező, határidős feladatterv, az építkezések környékének rendbentartásától a fásítási akciókon keresztül a Herman Ottó szabadidő-központ építéséig. Szép vetélkedő is ez egyben, hiszen a megyei tisztasági mozgalomba való benevezést jelenti. Ha nem is kerülünk majd a dobogó legfelső fokára, az biztos, hogy nyertesek leszünk: fáradásunkért egy tisztább, szebb, kulturáltabb várost kapunk cserébe. B. D. Közösen könnyebb Beruházások a városban látra villamos, Korvin Ottó utcai üzletközpont, Ady-hídi szolgáltatóház Miskolc közlekedési, pénzügyi programja ebben a tervidőszakban 33 millió forintot irányzott elő autóbuszbeszerzésre. Új villamosra miért nem futja? A kérdés a városi tanács mellett működő koordinációs bizottság legutóbbi ülésén hangzott el, amikor is a résztvevők a koordinált beruházások helyzetéről készített jelentést vitatták meg. Minden mindennel összefügg, így Miskolc addig nem kap új villamost, amíg nem fejeződik be a pálya felújítása. (A rekonstrukcióra 1981 és 1985 között a tanács 113 millió forintot bocsát rendelkezésre.) Ha megújul a sínpálya, akkor feltehetően egy csapásra kicserélődik a kocsipark is. A jelenlegi elképzelések szerint Miskolcon csak a csehszlovák gyártmányú Tátra villamosok járnak majd (a fővárosban már évek óta sikerrel vizsgáznak), valamikor a kilencvenes évektől. Szándékkal választottuk a közlekedési példát a városfejlesztés elengedhetetlenül szükséges összhangjának, az érdekeltek együttműködésének illusztrálására. Miskolcon hosszú időre visszanyúló gyakorlata van a koordinált beruházásoknak (városi sportcsarnok, megyei könyvtár, északi ipartelep), s további közös munkálkodásra késztetnek a szigorú pénzügyi feltételek. A városi tanács az öt évre szóló, fejlesztésre szánt pénzből (6,8 milliárd forint) mintegy háromnegyed milliárd forintot költ koordinációs beruházásra, azaz ennyi a közvetlenül kimutatható pénzátadás, illetveátvétel. Persze, nagy számban fordul elő a tanács feladatai között olyan — elsősorban hatósági jellegű — koordináció is, amely ugyan pénzmozgással nem jár, de javítja a város ellátóképességét. Az együttműködésre jó lehetőséget kínálnak a boltteremtő beruházások. Egy év múlva ABC-áruházat avatnak Hejőcsabán, a Futó utcában. Az „alapokat” a tanács fedezi, a „felépítményt” a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat állja, összesen mintegy tízmillió forintról van szó. Harmincmillió forintba kerül a Korvin Ottó utcai, úgynevezett nyugati üzletközpont kétezer négyzetméter alapterületű, többfunkciós létesítménye. Az avatás várhatóan két év múlva lesz. Az Ady-hídi szolgáltatóház építése már több bizonytalanságot sejtet. A tervezési előkészületek már a hetvenes években megkezdődtek, a tényleges építés talán jövőre indul meg, de addig a tanácsnak fizetőképes partnereket kell találnia a hétezer négyzetméternél nagyobb alapterületű létesítmény közös költségeinek finanszírozására. Hasonló gondok kérdőjelezik meg a Tízes honvéd utcai üzletközpont építését is. Alapterülete: kilencezer négyzetméter, a költsége 150 millió forint körül várható. A kiviteli tervek a jövő év márciusára készülnek el Addig is: a tanács tőkeerős társakat keres. A vállalatok mostani pénzügyi helyzete, bizony, alaposan átírta a korábbi jelentkezési listát. .. B. I. Hidraulikus elemek és berendezések összehangolt fejlesztésére és gyártására, valamint itthoni és külföldi Kana Társaság értékesítésére, budapesti székhellyel megalakult a Magyar Hidraulika Társaság. Tagjai a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár — a társaság gesztora —, a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat, a kaposvári, a miskolci és a monori Mezőgépvállalatok, az Újpesti Gépelemgyár és a Technoimpex. A hidraulikus elemeket és berendezéseket mind szélesebb körben alkalmazzák az iparban és a mezőgazdaságban. Az automatizálás terjedésével egyre nagyobb szerephez jutnak ezek a berendezések, amelyek az olajnyomás segítségével teljesítik az automatika parancsait, például szelepeket nyitnak, karokat, emelőket mozgatnak. A föld lakossága Földünknek 2000-ben 6,1 milliárd lakosa lesz —állítják az ENSZ szakértői, akiknek véleménye szerint a következő években ugyanolyan ütemben fog nőni a népesség, mint jelenleg. Az évezred végére 1,3 milliárddal több ember fog élni bolygónkon, mint 1984-ben. Az ENSZ-jelentés szerint a növekedés kiteszi Afrika és Latin-Amerika lakosainak jelenlegi számát. A XX. század végén évente 90 millióval fog gyarapodni a Föld lakossága. A növekedés 56 százaléka Ázsiára, 25 százaléka Afrikára és 11 százaléka Latin- Amerikára esik majd.