Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)

1984-08-18 / 195. szám

Emberpróbáló munka Nők fülvédőben „in .sr­.y •: ■ r egy munkahelyen a gépek zaja meghaladja a 85 decibelt, már érdemes vé­dőeszközt használni. A Mis­kolci Pamutfonó lányai, asszonyai néhány üzemrész­ben bizony kénytelenek fül­­védővel dolgozni. Nehéz a munkájuk, különösen káni­kulában kell kemény pró­bát kiállni­uk. A gyár lét­számhiánnyal küszködik, s a munkaerőgond a nyári hó­napokban a legkritikusabb. Sajnos, akadozik az alap­anyagellátás, s a minősége sem mindig megfelelő. A fonónők áldozatos munkájá­nak is köszönhető, hogy a mennyiségi tervtől csak egy­két százalékkal maradtak el. A nagyobb termelékenység és a könnyebb munka ér­dekében bővítik, korszerű­sítik az orsózóüzemet. A szerelési munkák a félide­jükhöz érkeztek. A csarno­kot tíz méterrel megtoldot­­ták, s megkezdték az NSZK- ból vásárolt, korszerűbb gé­pek beállítását. Ha mind­ezekkel elkészülnek, akkor kevesebben, könnyebb mun­kával több fonalat tudnak előállítani. (Kerényi László felvételei) Háziasszonyoknak ajánljuk ! süssünk, mit főzzünk? Valky Tibor mesterszak­ács receptje Hozzávalók: 0,7 kg hátsó füstölt csülök, 5 dkg füstölt szalonna, 10 dkg lecsó- vagy debreceni kolbász, 15 dkg vöröshagyma, 40 dkg zöld­paprika,­ 20 dkg paradicsom, 1 kg burgonya, 3 dkg piros­­paprika 15 dkg zsír. só. J-v-vvc 1 -71 ő-r ?zfv:nf ftkész­tése: a füstölt csül­köt puhára főzzük. Tála­lásig 'a'forró fűzőlében hagy­juk. A felvágott hagymát a csíkokra vágott, félig kiol­vasztott füstölt szalonnával megfonnyasztjuk. Közben hozzáadjuk a feldarabolt zöldpaprikát, kevés idő múl­va a paradicsomot és a ka­rikára­ vágott kolbászt, me­lyet paprikás zsíron egy ki­csit megfuttatunk. Félkész állapotban adjuk hozzá a héjában főzött, korongokra vágott kolbászt, melyet pap­vágott, kevés zsíron pirított burgonyát. Párolás közben sózzuk, ha a paprika csípős, borsozhatjuk. Túlpárolni nem szabad, csak addig, amíg a paprika üveges ma­rad. Tálalása: a kibontott csü­­lökcsontot a pecsenyéstál közepére tesszük. Két ol­dalról a csontra helyezzük az ujjnyi csíkokra vágott forró csülökhúst, úgy, hogy a csíkok a csont fölött, egy­mással szemben legyenek. Az egészet betakarjuk a kész burgonyás lecsóval. Nagyon finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel szórjuk meg. LECSÓS FÜSTÖLT CSÜLÖK A Gömöri sínei felett így készül a híd Kétségtelenül merész vál­lalkozás egy vasúti sínek fölött átívelő, több mint 40 méter hosszú gyalogos-hidat társadalmi munkában meg­építeni. A miskolciak pe­dig erre vállalkoztak az idén: a tervek szerint már decemberben biztonságosan közelíthetik meg munkahe­lyüket gyalogszerrel a Szent­­péteri kapu felől a Bese­nyői út melletti nagyüze­mek dolgozói. A vállalko­zás döntő szakaszához érke­zett, hamarosan megkezdő­dik a híd felépítményeinek szerelése. A tervező Simonffy G­yörgy, az ÉSZAKTERV mérnöke. — A szokványostól elté­rő feladat ez számomra, hi­szen az ÉSZAKTERV-nél nem foglalkozunk ilyesmi­vel. Szerencsére nemcsak sta­tikus mérnök vagyok, ha­nem hidász is, így el mer­tem vállalni a megbízatást A tervek elkészülte óta fi­gyelemmel kísérem a híd alkotórészeit gyártó válla­tok munkáját, s elmondha­tom, hogy nagy műgonddal dolgoznak. Ez fontos is, hi­szen ha elkezdődik az össze­szerelés, a sok helyről ér­kező alkatrészeknek milli­méter pontosan kell illesz­kedniük egymáshoz. Tizenkét vállalat össz­munkája lesz az acélszerke­zetű felüljáró. Az alapokat már elkészítették a miskol­ci mélyépítők és a közúti építők. Időközben a Mező­gépnél, a drótgyárban, a Ti­­gáznál már legyártották a híd részeinek zömét. A sze­relést a Cementipari Gép­javító Vállalat, az elektro­mos munkákat pedig az ÉMÁSZ végzi el, társadalmi munkában. Karácsony Ta­más, a MÁV Miskolci­ Igaz­gatóságának Szakembere irányítja — a tervezővel együtt — a műszaki mun­kát. Máshonnan is érkezik segítség, hiszen az LKM kedvezményes áron szállí­totta az alapanyagokat, ol­csó festéket tudott adni a TVK, s ott van a segítők között a MIBER és a BÁ­ÉV is. A hídszerkezet leg­kényesebb részét a MÁV budapesti hídépítési főnök­sége készíti el, ők hozzák majd vasúton a helyszínre, s emelik helyére néhány óra leforgása alatt. A felüljáró várhatóan 6 és fél millió forintba kerül. Ebből 3 és fél millió forint az, amit tanácsi kasszából kell fedezni, a többit a tár­sadalmi munkások vállalták. A felüljáró építését kezde­ményező drótgyár már ré­gebben szervezett kommu­­nista műszakot, hogy pénz­zel is támogathassák az építkezést, s ugyanígy tett a MÁV Miskolci Igazgatósága is. A kétnyílású, a Besenyői utca és a miskolci—bánré­vei vasútvonal felett hét mé­ter magasban átívelő felül­járót városunk felszabadu­lásának évfordulóján szeret­nék átadni a miskolciaknak. (k—ó) A technika történetéből A gázautó Jean Joseph Le­noir (1822—1900) francia feltaláló, eredetileg pincér, szabadalmat ka­pott gázmeghajtá­sú robbanómotor­ra. A kétütemű szisztéma szerint működő motort vi­lágítógázzal haj­totta meg, és kü­lönféle járművek­be építette be. Kísérletezett a ha­jóba való beépí­téssel és hajózott így a Szajnán. 125 évvel ezelőtt, 1859-ben gázautó­jával nagy sikert aratott, mert meg­nyerte vele a Pá­rizs és Joinville közti 18 km-es tá­von rendezett ver­senyt. Ezt a tá­volságot másfél óra alatt tette meg, és az első gázautó ez idő alatt 500 köbmé­ter gázt használt el. Lenoir jármű­vét ezt követően a londoni (1862), párizsi (1867) és a bécsi (1873) kiál­lításokon mutatta be. Lenoir nem tudott arról, hogy Amerikában re­kordja évében tört föl először olaj a föld mélyéről. Az egymástól függet­lenül, ugyanazon évben keletkezett korszakalkotó ta­lálmány, a robba­nómotor és a ben­zin csak később, a gépkocsi korszak­ban talált egy­másra. Képünkön: Lenoir gázautójá­nak rajza. K. A. Villantó Elkötött csónakok Szaporodnak a panaszok, bejelentések a miskolci hor­gászok által is kedvelt Ra­­kacai-tavon a vízparti ga­­rázdálkodók ellen. Felelőt­len sihederek elkötik, s oly­kor csak úgy heccből el is süllyesztik az őrizetlenül ha­gyott horgászcsónakokat. Vagy a nagyon is céltudatos éjszakai orvhalászok „veszik igénybe” a nádszegélynél he­venyészve kikötött horgász­ladikokat, s rekkentik el az­tán saját rejtekhelyükön. A Rakacai-tavon elköve­tett csónaklopások többségé­re is érvényes az a szórás, hogy alkalom szüli a tolvajt. A tulajdonosok mindeddig kényelemszeretetből a meg­szokott horgászhelyük köz­vetlen közelében ötletszerű­en kötötték ki csónakjukat. S ha hazamentek, esetleg hetekig himbálózott gazdát­lanul a drága ladik a vizen. Az áldatlan helyzet most már halaszthatatlan intézke­­dést sürget. Ezért a felelős érdekeltek — a horgászvizet kezelő országos horgászszö­vetség megyei intéző bizott­sága, az edelényi rendőrka­pitányság és a Szalonnai közös községi Tanács — együttesen hivatalos csónak­­kikötő helyeket jelöltek ki a tározó partján. Ezeket a he­lyeket rendszeresen ellenőr­zik. A biztonságos őrizet megkívánja a csónakok nyil­vántartásba vételét. A csó­naktulajdonosok a tó part­ján, az intéző bizottság hal­­nevelő telepén jelenthetik be a nyilvántartáshoz szükséges adatokat, legkésőbb szeptem­ber végéig. De már előtte el kell helyezni a csónak orr-részén, a belső oldalon egy táblát a tulajdonos ne­vével és pontos címével. Ugyanilyen táblát szerelten­ mindenki az általa válasz­tott, számára legkedvezőbb hivatalos kikötőhelyen a sa­ját fémrúdjára, amelyhez a csónakot biztonságosan rög­zítheti.. A nyilvántartás alapján a hatósági ellenőrzésre hiva­tottak felülvizsgálják, meg­felelő-e a csónakok műszaki állapota, biztonságosan vízre szállhatnak-e vele. Az üzem­ , képtelen és a nyilvántar­tásban nem szereplő, elha­gyott csónakokat kivonják a forgalomból, nehogy a sza­bad prédára hagyott, gaz­dátlan vízi járművek balese­tek, bűncselekmények oko­zóivá, eszközeivé váljanak. (berece) Kellemes hangú közlekedési lámpa A kazahsztáni Dzsambul­­ban állították fel a Szovjet­unió első hangos közlekedé­si lámpáját. A beszélő lám­pának különösen a hangja aratott nagy sikert a dzsam­­buliak körében. Amikor ugyanis a lámpa zöld fénye kigyullad, kellemes, lágy tónusú női hang engedélyezi a gyalogosközlekedést. Piros fénynél ugyanez a hang óva int az átkeléstől. A hangos lámpa persze elsősorban nem a figyelmetlen gyalogo­sok számára hasznos, hanem a vakok és csökkent­iá tőle közlekedését könnyíti meg. Csúszópénz paláért A Budapesti Rendőrfőka­pitányság gazdasági rendé­szete vesztegetés alapos gya­núja miatt eljárást indított dr. Tóth Tibor 39 éves jog­tanácsos budapesti lakos el­len. Tóth munkahelyén, a Nyergesújfalui Azbeszt-Ce­mentipari Vállalat eternit­gyárában 1983 tavaszától, beosztásával visszaélve, meg­rendelőitől a szükséges pa­lamennyiség beszerzésére körülbelül 70 ezer forintot kért és kapott. A gazdasági rendészet 30 ezer forint át­vételekor tettenérte, és elő­zetes letartóztatásba helyez­te. A BORSOD MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT magas kereseti lehetőséggel alkalmaz­­ fűtésszerelőket,­­ vízvezeték-szerelőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. n. 57.

Next