Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-01 / 231. szám

a menetre«. A téli időszámításra való átállás nem tette szükséges­sé a menetrendek módosítá­sát, de a 40 órás munkahét bevezetése nyomán* a mun­kakezdés és -befejezés idő­pontjában időközben bekö­vetkezett változások miatt több helyen változtatni kel­lett a menetrendben. Ezeket az eltéréseket a MÁV pót­füzetben összegezte, amely a szeptember 30-tól érvényes változásokat tünteti fel. A nemzetközi vonatközlekedés­­ben is szükségessé vált né­hány apróbb változás, ezek ugyancsak szeptember 30-tól lépnek életbe. A belföldi és nemzetközi járatok pótfüzete díjmentesen átvehető a MÁV hivatalos menetren­dköny­vé­nek 1-es és 2-es számú szel­vénye ellenében, a pályaud­varokon és másutt, ahol me­­netrendkönyvet árusítanak. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját CzeUieki Jó­­zse­fné, III 2—III 6. sz.. kör­zeti pá­rla­apsz­ervezet, Győri kapu 123. s•/.., 17 órától. Pásztohyné dr.­­T­amás Elvi­ra, tapolcai orvosi rendelő. Martos Flóra u. 13. sz., 17 órától. Az éjszakai Miskolc Sztriptíz és vacsoraestek Vége az igazi turistasze­zonnak, ezekben a hetekben már kevesebb belföldi és külföldi csoport keresi fel városunkat. Ellátásukról, szórakoztatásukról azonban változatlanul gondoskodni kell! Milyenek a lehetősé­gek? — érdeklődtünk L­áng Gézánétól, a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat reklám­propaganda csoportvezetőjé­től. — Úg­y érzem, nem lehet ok a panaszra, mert van miből válogatni. Éttermeink­ben kitűnő konyha áll a vendégek rendelkezésére, és néhányban műsoros esteket, is tartanak. Ezek közül ket­tőt kiemelnék: az Egvetem étteremben budapesti és mis­kolci művészek lépnek fel. A Tokaj varieté pedig szin­te már évek óta sikeres, el­sősorban a lengyel és a szov­jet vendégek kedvelik. — Milyen­­ jellegűek ezek a műsorok és mennyibe ke­rülnek a belépőjegyek? — Különösen a külföldi vendégek miatt, látványos és hangulatos produkciókra tö­rekszünk. Fellépnek bennük énekesek, táncosok, bűvészek, tűznyelők és sztriptíztánco­sok is. A belépőjegy ára ál­talában 100 forint, ebből 40 fori­nt a kötelező fogyasztás. Ez lényegesen olcsóbb­, mint a fővárosban, ahol szintén hasonló produkciókat láthat­nak. — S mibe kerülnek az előadók? — Négy-öt ezer forint a legolcsóbb műsor, de van amelyik a duplájába is kerül. Általában a Kaleidoszkóp Műsoriroda segítségével kö­tünk szerződést a művészek­kel, de az ORI, a Magyar Média, sőt a Városi Művelő­­­dési Központ is a segítsé­günkre van egy-egy szóra­koztató program összeállítá­sában. — Milyen programok közül válogathatunk az őszi—téli hónapokban? — Rendezvényekben ebben az időszakban sem lesz hi­ány. Hamarosan újból bein­dul a dzsesszpince, szüreti bálokat és nemzeti vacsora­esteket rendezünk. Ez utób­biak szintén nagyon népsze­rűek a hazai és külföldi vendégek körében. Ezenkívül változatlanul lesznek éjszakai műsorok egyes éttermeink­ben. T. L. Hiába a (iu)etnv/A> tés Széklábtól,­­ EYerekkocsival dogul a cső Szennyvízcsövek eldugulá­sáról naponta többször is érkezik bejelentés a MIK ügyeletére. Mondani sem­ kell, hogy a szerelőknek ez milyen nehéz munkát ad, hiszen különösen a bérhá­zakban nem könnyű feladat elhárítani a hibát. — Miért ilyen gyakoriak a dugulások? — érdeklődtünk Szeles Sándortól, a Miskol­ci Ingatlankezelő Vállalat hibaelhárítási üzemének ve­zetőjétől. — Mert nem rendeltetés­szerűen használják a szenny­­vízcsöveket! Ezek 10ü—20­1 milliméter átmérőjűek, ami elegendő is volna, ha ide­gen tárgyakat nem tennének beléjük felelőtlen emberek. Naponta 10—15 duguláshoz hívják ki szerelőinket, s ők ilyenkor mindig azt tapasz­talják, hogy valamilyen használati tárgy okozta a dugulást. Találtak már a csőben felmosórongyot, me­legítőt, súrolókefét, szappan­tartót, de számtalan esetben ételmaradékot is. Néhány­szor azonban jóval nagyobb tárgyak okoznak dugulást. Az aknákból nemegyszer ál­lati tetemeket, gyerekkocsit, beton vasat és üvegpalackot szednek ki dolgozóink. Akár­hányszor felhívjuk a lakók figyelmét erre, a kérő szó süket fülekre talál. Sokszor hívnak ugyanis bennünket vissza ugyanarra a címre ... Ki érdeklődés középpontjában a gazdaság Mindinkább az érdeklődés előterébe kerül jelen gazda­sági helyzetünk — ez derül ki a TIT Borsod megyei Szervezete közgazdasági szak­osztályának ötéves munká­ját feldolgozó adatokból. Az emberek 1979-ben az élet­színvonallal, fogyasztással, társadalm juttatásokka kap­csolatos előadásokra voltak leginkább kíváncsiak, így 122 rendezvényen foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Ta­valy viszont 120 előadásban ismerhettük meg közelebbről gazdasági helyzetünket, a fejlődés irányait és a gaz­dasági szerkezetet. Gombák a könyvtárban Fábéi és mezei gombákat mutatnak be azon a kiállí­táson, amelyet a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár elő­csarnokában rendeznek meg a hét végén. Szombaton és vasárnap gom­ba­termesztési tanácsadást is tartanak. ..Ahol ránk tör az álmos­ság, ott jól jön a koffein­­tartalmú élénkítő tabletta" — hallom behízelgő női han­gon a rádióreklámot. A hölgy azt is felsorolja, hol tör ránk az álmosság, például érte­kezleten. Szó, arm szó, számos olyan értekezleten vettem részt ma­gam is, amihez dobozszr­m kellett volna falni az élénkí­­tő tfibrettát. Vagy?... Kínál­kozik másik megoldás is: csakis olyan értekezletet kel­lene összehívni, mely önma­gában serkentően hat a hall­gatóságra. Mert elvileg ilyen is lehetséges. De csak ak­kor lehetséges — elvileg —, ha a témát konkrétan tár­gyalják és nem elvileg. Ugyanis a leginkább bágyasz­­tó értekezletek azok, melyek előadói csak úgy általános­ságban, azaz elvi síkon köze­lítik meg a kérdést, azaz a tények, konkrét tennivalók fordított arányban állnak az ásítások számával. Jó lenne tehát, ha szapo­rodnának az agyfrissítő, vér­pezsdítő eszmecserék — a koffeintablettával is nehezen viselhetők, rovására. Ennek Alvásgátlók érdekében akár még egy frappáns rádióreklámot is fi­nanszírozhatnánk — köz­pénzből. Valami ilyesmit. ..Ahol ránk tör az álmosság, oda nem érdemes elmenni. Szunyókálásra használja ki­­ki a hajlékát — munkaidő után!” Ahhoz azonban, hogy jól pihenjünk, nyugodtan alud­junk — egyebek között — kényelmes fekhely is szüksé­ges. Semmiképpen sem olyan heverő, mint amilyet kedves levelezőtársam, Sára asszony látott a minap az egyik miskolci üzletben. A Tibi névre keresztelt ka­maszheverő huzatára hat­­műbőrrel bevarrt gombot varrtak. E gombok pedig oly közel vannak egymáshoz, hogy a két sor között csakis egy gyengén fejlett kamasz fér el — ő is úgy, ha az ol­dalára fekszik. A jószemű és praktikus észjárású Sára asszonyt me­di­tálásra késztette a különös bútordarab. Szerinte valószí­nűleg azért varrták így a gombokat, mert meg akar­ták akadályozni, hogy az ol­csó bútor­ületektelenek, az­az felnőttek használatába kerüljön. Mondjuk, egy olyan felnőtt heverésszen rajta, akit viszonylag kurta, ugyanakkor széles termettel áldott meg az ég. (Bár ilyen alkat jól táplált fiataljaink körében sem ritkaság.) Sára asszony szerint bárki vásárolja meg a heverőt, az első álmatlan éjszaka után levágja róla a gombokat. Ha csak nem fakírok számára gyártották!?... Erről jut eszembe, hogy a fentebb említett hervasztó értekezleteken , ücsörögve, az ember néha úgy érzi magát, mintha minimum kemény gombok, netán tűk lennének a ... alatt. Szerencsére csak egy darabig, mert aztán az édes álom pillangó képében... Erős a gyanúm, hogy a Sára asszony által megfigyelt ke­vetek gyártói ilyen tanács­kozáson szokták megvitatni, hány gomb kerüljön a hu­zatra, milyen legyen a gom­bok formája, színe, hajlás­szöge, egymástól mért távol­sága. Mindezt persze elvileg! Koffeintablettát nekik! (békés) fonákja Városvezetők a bábonyi vegyit*parban Öreg üzem, korszerű gondolkodás Az öt évvel ezelőtti súlyos balesetre — amely tizenhá­rom ember halálát követelte — egy oszlop emlékeztet, rajta tábla, s a táblán ne­vek. A magyar vegyiparban sem ezelőtt, sem pedig ez­után nem történt hasonló eset. Szerencsére . . . Egy percnyi megállás, em­lékezés. És a gyárlátogatás folytatódik . .. • • Sajóbábony. Észak­mag­yar­­országi Vegyiművek, 1984 szeptembere. Az igazgató: Szőke Béla, a pártbizottság titkára: dr. Papp György, a szakszervezeti bizottság tit­kára : Dimén­y Tivadar és a KISZ-bizottság titkára: Bán­­ffy Csaba vendégeket fogad. Miskolc város vezetőit, Dud­­la Józsefet, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titká­rát, Kalóczkai Istvánnét és Tímár Vilmost, a pártbizott­ság titkárait, Székely Lászlót, a városi tanács elnökhelyet­­tesét és Fedor Vilmost, a KISZ városi bizottságának titkárát. Városvezetők a városkör­nyéken . . . Sajóbábonnyal már korábban megismerked­tek, most a vegyiművek a látogatás célja. Dr. Papp György a politi­kai munkáról beszél: — A gyárban a hangulat jó­ néhány héttel ezelőtt megkezdtük a kongresszusi felkészülést/ Az emberek — úgy vélem — elégedettek . . . Ez egyébiránt minden bi­zonnyal annak is köszönhe­tő, hogy itt az átlagkereset 7­1 ezer forintra rúg/ Ez pe­dig — mint ahogy Szőke Béla elmondta — a vegyiparban az első helyre teszi őket. 1978-ban még a bábonyi gyár fizetett a legrosszabbul. A fejlődés óriási... És nem­csak ebben... • • Tavaly volt harmincéves m Északmagyarországi Ve­gyiművek, s ez az életkor a megye legöregebb vegyi üze­mévé teszi az ÉMV-t. A gyárlátogatás végeztével eh­hez kapcsolódott Dudla Jó­zsef találó megállapítása: — öreg üzem, korszerű gondolkodás. És ez a lé­nyeg . . . Miről is van szó? Lépés­váltás, korszerű technológia, s olyan gyártmányok, me­lyekre méltán büszkék. Rész­letesebben : a BIOGÁL kivé­telével minden gyógyszer­­gyárnak szállítanak alap­anyagot, poliuretán hab­anyagaikat használja a ma­gyar bútoripar, a textilipar s az építőipar is. A­­ ifl-as évek második felétől növény­védő szereket is gyártanak, s ez a termékük annyira ke­resett, hogy ma már, a ku­korica összvetésterületének 40 százalékát bábonyi gyomirtó szerrel kezelik. Szőke Béla mondta: — Hét év alatt megdup­láztuk termelési értékünket. Idén ez 3,2 milliárd forintot­ tesz ki, s hogy meglesz, ar­ra bizonyság: ennek nyolc tizedét szeptember végén­­­ már magunk mögött, tudhat­juk. A 3,2 milliárd forint ké és fél ezer ember érdeme. A munkások jelentékeny há­nyada — kilenc század —• Miskolcról jár ki. • •­ Természetesen Miskolcot másmilyen kapcsolatban is van a vegyiművek. Ha jó a széljárás, bizony, az egész város érzi Sa­jóbá­bony közel­ségét. — Jól tudjuk, nem vigasz, ha azt mondjuk, hogy ez az „illat” nem ártalmas az egészségre. Tény, tenni kell ellene, s teszünk is. Tízmil­liókat áldozunk környezetvé­delemre, de egyedül nem bírjuk. Segítség kellene ... Egyébként új üzemeinket már olyan technológiai be­rendezésekkel szereljük fel, amely minden környezetvé­delmi igényt kielégít. Nem biztos, hogy vigasz, de az igazgató is Miskolcról jár ki. És hát, ha otthon van, akkor bizony, ő is érzi Bá­­bonyt. Reméljük, hogy nem so­káig . .. I. S. ♦ Ismerkedés a gyárral . .„ * Polivretán habanyagaikat az építőipar a h­u­toripar és a­­ textilipar­ is hasznosítja. Mi, úgy hívjuk, szivacs ,..

Next