Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

Sajószentpéter nagyközség új lakótelepét a Borsod Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat készíti. A sátortetős épületekhez az előregyártott elemeken kívül sok faanya­got és üveget is felhasznál­nak, így a lakótelep jól il­leszkedik környezetébe, a tájba. Két ütemben összesen 400 állami és OTP-lakás épül, amelyből 40-et már át is ad­tak. A lakótelep korszerű áruházát, az ABC-áruházat júniusban adták át az építők. Az óvodát két részletben épí­tik meg: kezdetben 50 gyere­ket, később 100-at lehet majd itt elhelyezni. Az új lakótelepnek külön 12 tan­termes általános iskola is épül. Villantó Horgászközvélemény A közelmúltban tanácsko­zott szűkebb pátriánk hor­gásztársadalmának képviselő­testülete, a megyei küldött­­közgyűlés. Egy esztendő eredményeit vette számba, s a horgászoknak is temérdek gondot okozott, rendkívül kemény tél után az új évad elsőrendű feladataira irányí­totta a figyelmet. A kedvezőtlen jelenségek — a környezetszennyezés terjedése, a­ helyenként tete­mes mérvű téli halpusztulás ellenére­ sem csappant a kedv a vízparti időtöltés iránt. Az elmúlt esztendőben ismét terebélyesedett a hor­gászok tábora, s megyénk­ben meghaladta a 16 ezres létszámot. Szembetűnő és beszédes adat, hogy a teljes létszámból tízezernél több horgász a miskolci egyesüle­tek tagja! Jelzi ez a tekinté­lyes szám, hogy a nagyvár­­osban lakók közül mind többen ismerik fel, mennyire egészséges kikapcsolódási le­hetőség az idegnyugtató, erő­megújító horgászat. Indokolt, hogy a küldött-közgyűlésen is a miskolci egyesületek szó­szólói szorgalmazták a leg­erősebb hangsúllyal a horgá­szati lehetőségek bővítését, s ami ehhez szorosan hozzá­tartozik: az emberi feltéte­lek jobbítását Ami az előbbi kívánságot illeti: már van jó példa rá, hogy korábban elzárt víz fel­szabadult a horgászati tila­lom alól. Számos miskolci horgász kedveli a Tisza hal­ban gazdag holtágait. A to­kaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet most le­hetővé tette, hogy a jól meg­közelíthető, közvetlenül az országút mentén húzódó ti­­szaladányi holtágat is felke­reshessék a horgászok. Segítőkészséget tanúsított az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság is, amikor az oxigénhiány enyhítésére, a további halpusztulások megelőzésére több holtág­ba, csatornába friss vizet juttatott. A horgásztábor növekedé­sének arányában évről évre több .a .vizekbe, telepített ha­lak. ■ .mennyisége,' s.: bővül a fajtaválaszték is.' 'Például a­z' idén százezer­ forint értékű kecsegeivadékot helyez ki az élő Tiszába a Dél-borsodi Halászati Termelőszövetke­zet, a horgászok területi je­gyeinek árából. Több egyesület tagjai de­rekasan kivették részüket a horgász-környezetvédelmi na­pon a vízpartok takarításá­ból, rendezéséből. Ám a létszámnövekedéssel sajnálatosan együtt növek­szik a gondok halmaza is. Nyomatékkal tették szóvá a küldöttek, hogy joggal hábo­­rog a horgászközvélemény a vízparti fegyelem romlása, a több helyen tapasztalható emberi felelőtlenség miatt. Vannak olyanok, akik a tár­saik ültette facsemetéket­ vágják ki horgászbottartó ágasnak. Terjed a vízparti italozás, randalírozás. Hará­csoló hajlamúak szemrebbe­nés nélkül viszik haza — fittyet hányva a darab- és méretkorlátozási­­ előírások­nak — a méreten aluli hala­kat, tilalmi időben. Az el­­burjánzó önzés jele, hogy el­titkolják a kapitális fogáso­kat. Ezért nem szerepelnek az országos rekordlistán bor­sodi „illetőségű” halak, pe­dig a mi vizeinkben is fog­,, nak..­..^- ternyetes - . pontyokat, harcsákat;' csukákat;' amaros** kát.. Azért is restelkedhe­tünk, hogy egyesületeinkhez minden száz horgász közül csak 85 küldi be évente az összesített fogási naplót. (E tekintetben az országos érté­kelésben az utolsó helyre szorultunk.) A vízparti fegyelem hatha­tós javulását várja a közvé­lemény azoknak a javasla­toknak a val­óra váltásától, hogy az egyesületek megbí­zottai kölcsönösen vegyenek részt egymás vizein az ellen­őrzésekben, s a kirívó sza­bálysértőket huzamosabb idő­re, indokolt esetben örökre tiltsák el minden vizen a horgászattól. (berecz) M technika történetéből A Segner-kerék Segner János András, a göttin­­geni egyetem po­zsonyi születésű tanára (1704— 1777) 235 évvel ezelőtt, 1750-ben szerkesztette meg a mai reakciós víziturbina ősét, a róla Segner-ke­­réknek elnevezett szerkezetet. Ez egy „S”-alakú, hajlított csőből ál­lott, amely ten­gely körül forog­hatott. Ha felül­ről vizet öntöttek a hengerbe, a víz kiáramlott a haj­lított cső két vé­gén, és ez — a visszaható erő kö­vetkeztében — az áramlással ellen­kező irányban fo­rogni kezdett. A Segner-kerék nemcsak kísérleti eszköz volt, ha­nem ezen az el­ven Segner 1750- ben a Götttingen melletti Nőtlen­ben vízimalmot építtetett, amely hosszú ideig ki­fogástalanul mű­ködött. (Képün­kön : a Segner­­kerék mint kísér­leti eszköz.) K. A. Halló, itt a telefon 3. Ha meóznák a központosokat Igazán kényelmetlen, ha süket a telefonunk. Ilyen­kor valahonnan felhívjuk a 03-as hibabejelentőt, és kér­jük az üzemzavar elhárítá­sát. Mennyi ideig kell erre várnunk? Kiss László, a Miskolci Távközlési Üzem vezetője szerint egy-egy te­lefonhiba kiküszöböléséhez 3 és fél óra áll rendelkezé­sükre. Ez az előírás. Ám ta­valy a hibák zömét átlago­san két óra alatt megszün­tették. S ezzel nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Miskolci Postaigazgatóság kiérdemelte a kiváló címet. A hétvégén csak ügyele­tet tartanak a telefonszere­lők, ilyenkor csupán az iga­zán halaszthatatlan üzem­zavarok elhárítására vállal­koznak. A kórházak, az egészségügyi létesítmények, az országos hatáskörrel ren­delkező vállalatok, folyama­tos termelést folytató üze­mek telefonhálózatát, készü­lékeit azonnal rendbehozzák, ha elromlanak. Bizonyára már mások is észrevették, hogy a kapual­jakban található telefonel­osztó állomások nem min­dig vannak lezárva. Ezek a faliszekrények könnyen hoz­záférhetők az illetéktelenek számára. S előfordulhat, hogy „megbabrálják” az ott található vezetékeket, ezzel megbénítva a hálózatot. A legtöbb ilyen elosztószek­rényt, ha éppen­ nem tart­ják nyitva, íróasztalkulccsal zárják. Észrevételünket jo­gosnak tartják a szakembe­rek, ezért már megkezdték a biztonsági kulccsal ellátott elosztószekrények felszerelé­sét. Ez meglehetősen költsé­ges beruházás, s időbe telik, amíg befére tri szerelők nem hordhatnak ma­guknál több száz különféle kulcsot, egységesítik a zára­kat. Sok panasz van a hivata­li, a vállalati telefonközpon­tokra. Az a szomorú tapasz­talatunk, hogy sokáig kell csörgetnünk, amíg bejelent­keznek, s nagy örömünkre szolgál, ha az első hívásun­kat nem kapcsolják félre. Ombódi Béla, a Miskolci Távközlési Üzem helyettes vezetője elmondotta, hogy a közületi telefonközpontok 97 százaléka a posta tulajdoná­ban van, ők gondoskodnak a karbantartásukról is. A kezelőszemélyzet azonban a legtöbb helyen az illető vál­lalat dolgozója. S mentsé­gükre szóljon, hogy a köz­pont kezelésén kívül sok helyen még a portásszolgá­latot is ellátják. De nem­csak kaput kell nyitniuk, hanem még kávét is főznek, így aztán megtörténik, hogy negyedórás tárcsázás, csönge­tés után rossz mellékállo­mást kapcsolnak. Hosszan sorolhatnánk azokat a mis­kolci telefonközpontokat, amelyeket aligha érdemes tárcsáznunk; ha becsörög, nem veszik fel, s ha még­sem foglalt, csak negyedsze­ri kapcsolás­­ után érhetjük el célunkat. A megyei kór­ház is az ilyen nehezen hív­ható központok közé tarto­zik a maga 600 mellékállo­másával. A Semmelweis Kórház 300 mellékállomásá­val már könnyebben elérhe­tő. S újabban egyszerűbben hívható a megyei tanács, a tanácsi hivatal és az ÉMV telefonközpontja. Érdemes lenne követni a fővárosi példát. Ott ugyan­is félévenként feltárcsázzák az­ összes vállalati telefon­központot, feljegyzik a kap­csolási időt, és minősítik a központosok munkáját. A ta­pasztaltakról pedig értesítik a vállalatok vezetőit. (Vége) Szántó István BÉLYEGGYŰJTÉS A 25. miskolci filmfesztivál bélyegzőjét május 11-én és 12- én 14—20, miß 13-án 17—20 óra között még meg lehet szerezni a Kossuth filmszínház nézőtéri bejárata előtt levő alkalmi pos­tahivatalnál. Május 12-én Szentendrén al­kalmazzák a „Pest megyei ifjú­sági találkozó — Lajos-forrás” feliratú postai bélyegzést. A „Zalaegerszeg rendezett tanácsú város” elnevezésű bélyegzést május 13-án használják Zala­egerszegen. A „Vöröskereszt együtt a fiatalokkal” postai bé­lyegzést május 12-ig lehet meg­szerezni a budapesti 4., 8., 114„ a győri, a szegedi és a debrece­ni 1-es számú postahivatalokban. A magyar­-román carte maxi­mum-kiállítás idején Budapesten lesz postai bélyegzés május 17— 26. között. A postai előrejelzések szerint május 14-én egy 2 Ft-os bélyeg fog megjelenni, mely a 350 éves ELTE jubileumát köszönti. Ezen a napon Budapesten lesz alkal­mi bélyegzés, illetve az arra ki­jelölt postahivatalok — Miskol­con az 1-es és a 10-es — hasz­nálják az elsőnapi bélyegzőt is. Többek érdeklődésére közölték, hogy a Magyar Posta által ki­adott dí­jjegyes alkalmi levele­zőlapokat használtan — tehát al­kalmi bélyegzéssel ellátva — az egyéb filatelista kiadványok kö­zött 1984-től nem hirdette meg a MABÉOSZ. Az intézkedést az in­dokolja, hogy a tagok 1984-től folyamatosan megrendelhetik a szövetség útján az alkalmi bé­lyegzéseket, a kiadott körlevél szerint. E szolgáltatás keretében biztosítja a MABÉOSZ a posta által használt alkalmi és emlék­­bélyegzéseket úgy, hogy az al­kalmi díjjegyes levelezőlapok az eseményhez kapcsolódó alkalmi bélyegzést, valamint az elsőnapi bélyegzést is tartalmazzák. Azo­kat a bélyegzéseket, melyek kap­csán nem jelenik meg alkalmi levelezőlap, díjjegyes forgalmi levelezőlapon biztosítják az elő­fizetőknek. R~ L. Azerbajdzsáni matuzsálem Az egész falu összegyűlt azon az ünnepségen, ame­lyet a 151 esztendős Guljan­­dam Allahjarova születés­napjára rendeztek egy azer­bajdzsáni hegyi faluban. Va­lójában családi összejövetel volt ez, hiszen az idős as­­­szonynak több mint száz le­származottja él a helység­ben, a többiekkel pedig ilyen vagy olyan rokonság­ban van. Előrehaladott kora ellené­re Allahjarova jól emlék­szik az elmúlt másfél évszá­zad helyi eseményeire. A szovjethatalom megalakulá­sa után (1920) a férjével és a többi hegyilakóval együtt kommunát alakítottak, ké­sőbb fejénós­ lettci, és­ éveken át a legjobbak közé számí­tott, dolgozott a helyi ta­nácsházán is. Dolgozgat most is, jórészt a háztartásban vagy a szö­vőszék mellett, és mint ré­gen, most is csodálatos sző­nyegek kerülnek ki a keze alól. Az ő emlékezései alap­ján állították össze a helyi tájház kiállítási tárgyait. Allahjarova tizenöt gyer­meket hozott a világra. Há­rom fia elesett a második, világháborúban. Az egyik lá­nya — 104 esztendős — már maga is hosszúéletűnek szá­mít, az ő tíz utódja is fel­nőtt ember, vagy már uno­kái, dédunokái vannak. Azerbajdzsánban a geron­tológusok szerint mintegy 15 ezer ember több mint 90 esztendős, s közülük 1500 már megünnepelte a száza­dik születésnapját is. Háziasszonyoknak ajánljuk SZABÓ ISTVÁN GASZTROFOLÜZEM-VEZETŐ RECEPTJE Hozzávalók: 1 csomag ré­teslap, 25 dkg liszt, 6 db to­jás, 0,5­1 tejföl, 15 dkg cu­kor, 2 zsemle, fél citrom hé­ja, 3 dkg mazsola, 5 dkg vaj, 5 dkg zsír. Elkészítése: a tojásból liszttel levestésztát gyúrunk, metéltre vágjuk, és kifőz­zük. A vajat kikeverjük 10 dkg cukorral és 5 tojássár­gájával. Hozzáöntjük a tej­fölt, a kockára vágott le­hámozott, sütőben megszárí­tott zsemlét, kevés vaníliát. Az egészet összekeverjük a kifőtt tésztával, s végül hoz­zákeverjük a megmaradt cu­korral felvert tojáshabot. A réteslapokat két részre oszt­juk. Egyik felét beletesszük a kizsírozott tepsibe, beleönt­­jük a tölteléket, elegyenget­­jük, majd a réteslapok má­sik felével betakarjuk. Be­zsírozzuk, s középmeleg sü­tőben szép pirosra sütjük. Húsz-huszonöt perc pihente­tés után kockára darabol­juk, s meghintjük porcukor­ral. SAJTTORTA Hozzávalók, a tésztához: 25 dkg liszt, 12 dkg marga­rin, 1 tojás, kevés tejföl, só. A töltelékhez: 4 tojás, 3 dl tejföl, 15 dkg reszelt sajt, só, reszelt szerencsendió, a te­tejére 15 dkg sajt. Elkészítése: összegyúrjuk a lisztet a margarinnal, egy csipet sóval és annyi tejföl­lel, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Legalább egy óra hosszat pihentetjük, majd kinyújtva úgy bélelünk ki vele egy nagy tortaformát, hogy legalább 2 cm magas karimája legyen. Elhabarjuk a nyers tojásokat, beleke­verjük a tejfölt, a reszelt sajtot, és megfűszerezzük. A tésztaserlegbe öntjük, és kö­zepes tűznél alsó lángon süt­jük, nehogy a töltelék meg­bámuljon. (Ha túl hamar pirulna, alufóliával takarjuk le.) Végül a tetejére vékony sajtszeleteket fektetünk, és csak annyi időre toljuk vis­­­sza a tortát a sütőbe, hogy a sajt ráolvad­jon. Tálalás­kor a tortakarimát lehúzzuk róla, és tortalappal együtt csúsztatjuk a tálra. Mint a tortát, úgy szeleteljük. VARGABELES — MÁSKÉPPEN

Next