Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-27 / 49. szám
Az idén is a belváros a fő helyszín Hol bontják az utakat? Néhány nap, és itt a tavasz, a medve végleg kibújik a barlangjából, felélednek a méhek, és újult erővel folytatják a városban az útfelbontásokat. Távol álljon tőlünk, hogy a közműfektetők rovására élcelődjünk, hiszen amit csinálnak, az hasznos. Hogy egy kicsit torlódtak mostanában ezek a munkák? Gyógyítani kell a súlyosan beteg belvárost, s ez a beavatkozás most némi áldozattal is jár... Ősszel nagyvonalakban már írtunk arról, milyen útfelbontások várhatók az idén a városban. Most, hogy időszerű lett a dolog, nem árt feleleveníteni a terveket. Három fő tengely mentén várható az idén is nagyobbszabású közműépítés: a Korvin Ottó—Beloiannisz utcák, a Petőfi tér—Szentpéteri kapu és a Széchenyi út vonalán. De nézzük a részleteket! A Széchenyi útról sokat írtunk már. Itt vannak a legöregebb közművek, s cseréjüket nem lehet halogatni: ez elsődleges feltétele a belvárosi rekonstrukciónak. Ha befejezik az építők az Ady híd—Húsáruház szakaszt, folytatódik a munka. A Szeles—Beloiannisz utcák térsége lakásépítési terület: itt is új közműveket kell lefektetni. Innen pár lépésnyire van a Szeles utca—Szentpéteri kapui csomópont, ahol eddig is nehéz volt közlekedni a vezetékfektetések miatt. A helyzet a közeljövőben sem javul, ugyanis hozzáfognak a 29-es út átvezető szakaszának építéséhez, az új csomópont kialakításához. Elkezdődik a sajóládi vízműből érkező ivóvíz fogadására alkalmas vezetékrendszer fektetése is az idén. A vízműtől idáig vezető ezer milliméteres csőkígyó a következő tervidőszakra éri el a várost. A Szemere utcán dolgoztak eddig a kivitelezők, a jövőben pedig sorra kerülnek a Dayka Gábor, Petőfi, Teleki, Bacsó Béla, Somogyi, Nagyváthy utcák is. Persze nemcsak az ilyen nagy vállalkozások járnak útfelbontással: a sok közműhiba, csőrepedés és szivárgás is oka lehet ennek. Tavaly majd’ ezerkétszáz útfelbontási engedélyt adtak ki Miskolcon. Lényegesen kevesebbre az idén sem számíthatunk. Azt azonban szeretnék elérni a tanácsi illetékesek, hogy időben és jó minőségben állítsák helyre a felbontott úttestet. Ez annál is inkább kívánatos lenne, mert a megbontott és rosszul kijavított út az első télen tönkremegy, s a kátyúzást már a város kasszájából kell fizetni. Aki figyelmesen végigolvasta a nagyobb közmű- és útprogramokról szóló sorokat, láthatta, hogy a munkák jórészt újra a belvárosban okoznak forgalomterelést, torlódást. Ez kétségtelenül sok türelmet kíván minden városlakótól. De a szebb és kényelmesebb városért érdemes vállalni. (kiss) jfc A Szemere utcán a város jövőbeni ivóvízellátásának érdekében dolgoznak A Ráütőtól kérdezték — a CH válaszai Jímiszeműen a szolfálati lakásban Lakók és lakások címmel fórumműsort sugárzott hétfőn délután a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az 50 perces élő adásban az OTP, a lakásgazdálkodás és a MIK illetékesei válaszoltak a hallgatók írásban és telefonon feltett kérdéseire. Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdésekkel ismét megkerestük a fórum vendégeit. Számos észrevétel címzettje volt Nyíri István, a MIK igazgatója. Az alábbi kérdésekre ő válaszol. ^ Kiss Simon Gyula a Paris utcában lakik. Hosszú levelének lényege, hoggy felesége házfelügyelői munkát vállalt, s horry ne kelljen lakbért fizetnie, a lakását szolgálati lakássá nyilváníttatta. Feleségének időközben betestséore miatta a munkaviszonya megszűnt, s arra kérte a Mik-et, hogy állítsa vissza a lakás korábbi jogviszonyát. Az ingatlankezelő egyszer már válaszolt a nanászára: nem áll módjában lemomdani a szolgálati lakásról. Vajon miért? — A levélíró feleségét 1979-ben alkalmazták házfelügyelőként. A Park utca 19. 2-3. szám alatti lakásáról lemondott, s azt az'r<ás- és hegicpagazdálkodási osztály szolgálati la 1> s«ét nyilvánította. Most is csak azt tudom válaszolni: p i^-(«7-há'yok szerint nincs ]-!-.előr-ág arra, hogy a MTK lemondjon a szolgálati jellegéről; a panaszos felesége viszont ott maradhat a lakásban mindaddig, amíg a használati díjat rendszeresen és pontosan fizeti. 9 1976-ban kerültem házfelügyelőnek a Szabó Lajos utca 36-ba, ahol 2 szobás lakást kaptam. Leadtam érte az 1 plusz 2 fél szobás főbérletemet. Tavaly március 8-tól rokkantsági nyugdíjban vagyok, ezért bérleti szerződést kötöttek velem, s mint jóhiszemű bérlő otthonomban maradhattam. Zavar azonban, hogy van lakásom, s még sincs — írta levelében Király Istvánná. — Király Istvánná a házfelügyelői szolgálati lakásban jóhiszemű lakóhasználónak minősül. Mivel házfelügyelői munkaviszonya megszűnt, ezért szolgálati lakásra a továbbiakban nem tarhat igényt. Korábban tanácsi bérlakást adott le a szolgálati lakásért cserébe, ezért vállalatunknak kell őt a Szabó Lajos utca 36. szám alatti szolgálati lakásból kihelyeznie. Az e célra felhasználható tanácsi bérlakások meglehetősen szűkösen állnak rendelkezésre, ezért önmagán úgy segíthet, ha cserepartnert keres, s engedélyünkkel elcseréli a szolgálati lakást tanácsi bérlakásra. Egyébként a szolgálati lakást háborítatlanul használhatja, ameddig a kiköltözése, vagy kiköltöztetése meg nem történik. i Kihasználatlan lehetőségek Miskolc idegenforgalma Üllést tartott a városi párt-vb Általában Borsod-Abaúj Zemplén megye idegenforgalmáról szoktunk beszélni, ám az is vitathatatlan, hogy e kivételesen szép tájnak a központja Miskolc. A megyeszékhely a bázisa, kiindulópontja a hazai és külföldi turizmusnak — e gondolat szellemében cseréltek véleményt a városi párt-végrehajtó bizottság tagjai Miskolc idegenforgalmáról tegnap. Az írásos tájékoztatóhoz dr. Simkó János, a városi tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Azzal kezdte, hogy ez év januárjában megalakult a Miskolci Idegenforgalmi Bizottság. Ezen kívül a tanács kereskedelmi osztályán státuszt létesítettek azzal a céllal, hogy önálló ügyintézője legyen e fontos teendőknek. A fontos szót nem árt hangsúlyozni, hiszen a szabadidő hasznos eltöltésének aligha lehet pihentetőbb, szórakoztatóbb, hasznosabb módja, mint megismerni hazánkat — így a Bükk és a Zemplén gyönyörű tájait —, a külföldiek idelátogatása pedig egyebek mellett gazdasági érdekünk. Természet adta vonzerőnek nincs híján városunk környéke. Az írásos tájékoztató megemlíti a Bükk hegység természeti szépségét, barlangrendszerekben való gazdagságát, alkalmasságát mind az erdei turizmusra, mind a téli sportokra. Mindehhez a klimatikus üdülőhelyek, a termálvizek, a történelmi nevezetességek, és végül, de nem utolsósorban azok a tiszta vizű kavicsbányatavak, melyeket 15—20 perces autókázással el lehet érni Nyéken, Mályiban, Kistokajban. Sajnos a — felsorolni is sok — természeti kincshez ma még nem társul számos olyan feltétel, mely nélkül nemzetközi mércével mért vendégvárás szinte elképzelhetetlen. Első helyen kell említenünk a miskolci szállodai helyzetet. Nagyobb rendezvényeket idegenforgalmi szezonban szinte lehetetlenség lebonyolítani, ha legalább egy évvel korábban nem kötik le a szobákat. A Bükkben levő turistaházak (Bükkszentkereszt, Hollóstető, Bánkút, Szentlélek) kevés vendéget tudnak fogadni, ráadásul komfortfokozatuk is igen alacsony. Reprezentatív szállónkra, a tapolcai Júnóra ráférne már egy kiadós felújítás. Valaki így fogalmazott az ülésen: „Ha nem generálozzák, előbb-utóbb elhullajt néhányat a csillagjai közül”. Valamit enyhít ezen a helyzeten a fizetővendég-szolgálat, mely jelenleg a szálláshelyeknek körülbelül 50 százalékát adja Tapolcán, Lillafüreden és Bükkszentkereszten. Az elmúlt években egyre nagyobb arányban kapcsolódtak be a vendéglátásba a munkásszállók, kollégiumok, úttörőtáborok, de mindent összevetve is nagyon hiányzik a — 10—15 éve tervként dédelgetett — városi szálloda. Hiányzik annak ellenére, hogy az Éden az igényes vendégeknek is megfelelő kemping, és napirenden van a miskolci szállodák felújítása. Továbbgondolva a tájékoztatóban és dr. Simkó János szóbeli kiegészítőjében megfogalmazottakat, Kovács József, a városi pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy javítani kell az idegenforgalmi propagandát. Ám arra is ügyelnünk kell, amikor például Miskolc nevezetességeire, műemlékeire hívjuk fel az ide látogatók figyelmét, hogy ezek az épületek (gondoljunk csak a görög kereskedő házának hámló vakolatára) megfelelő állapotban legyenek. Matiz Gábor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője — több más felszólalóhoz hasonlóan — sürgette, hogy az idegenforgalom és a város kulturális életének irányítói hangolják jobban össze munkájukat. Több figyelmet érdemelne — idegenforgalmi szempontból is — a Miskolci Nyár rendezvénysorozata, a város zenei élete és a múzeumok, kiállítótermek ezernyi látnivalója. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára egyebek között arról szólt, hogy Tapolca idegenforgalmának fellendítésébe be lehetne vonni külföldi tőkét is. Szó esett arról is, hogy testvérvárosi kapcsolatainkat kamatoztatni lehetne. Érdemes megkeresni közeli megyék iskoláit is, megfelelő programajánlattal, hiszen a ma kisdiákként idelátogató turista bizonyára felnőttként is visszatérne Miskolcra és környékére. Dudla József első titkár vitaösszefoglalójában azt emelte ki, hogy a város célszerű üzemeltetése, a minőség jegyében történő fejlesztése egyaránt javíthatja idegenforgalmi kilátásainkat. Alakítsanak ki olyan kis szigeteket a szakemberek a városban, melyek építészeti környezete, rendezettsége pihentető célja lehet a vendég sétaútjának. B. n. A felnőttek fogászai segítenek Délután is lesz rendelés a gyerekeknek Gyakorta a szülők szabadságának terhére megy, ha gyermekükkel el kell menniük a fogászatra. Mások „csúsztatnak”, vagy elnézik a munkahelyükön azt az egy-két órát, de inkább fél napot, ami a kezeléssel jár. Amint arról a múlt hónapban beszámoltunk, a Szabó Lajos utcai gyermekfogászaton csak délelőtt van rendelés, s aki reggel 7 óra után érkezik, nem biztos, hogy beülhet a fogorvosi székbe. Ezért egészségügyünk városi vezetői úgy döntöttek, hogy újfent segítséget kérnek a felnőtt fogászatokon rendelő orvosoktól, hiszen ebben a korban a fogbetegségek megelőzése mindennél előbbre való. A közeli övében újból lesz tehát délutáni rendelés — ezt a jó hírt kaptuk dr. Bánfalvy Sarolta főorvostól. A Semmelweis és a Vasgyári Rendelőintézetből kétkét fogorvos segíti a gyermekellátást. A pontos időpontot lapunkban is közölni fogjuk. Minden bizonnyal örömmel veszik ezt a szülők, így jobban tudnak gazdálkodni az idejükkel. A rendelési idő meghosszabbítása pedig csökkenteni fogja a zsúfoltságot, és kevesebbet kell majd várakozni. j)c Aki hamarabb beülhet a székbe, kevesebbet izgul... I posta törekvései Fejlesztik a telefonhálózatot galom, amely csaknem harmincötezer embert foglalkoztat, összességében semmi hasznot sem hozott. A 2000 lakosnál kisebb falvak hivatalai ráfizetésesek. A műsorszórás területén tevékenykedő 2000 postás 700 millió forintos nyereséget produkált, de az igazi hasznot, a 21 milliárd forintot annak a 15 ezer postásnak köszönhetik, akik a távbeszélő üzemekben dolgoznak. A mostani tervidőszakban már 28 milliárdos nyereségre számítanak, de 40 milliárdot költenek a telefonhálózat fejlesztésére. Ebből azonban legfeljebb 280 ezer telefon bekötésére telne. Ezért keresik az útját-módját, miképpen teremthetnének pénzt legalább 460 ezer telefonállomás fölszerelésére a következő öt esztendőben. Nálunk 100 lakosra mindössze 14 telefon jut, az ezredfordulóra akarják a harmincas számot elérni. Ennek az alapját szeretnék most megteremteni. Tóth Illés államtitkár a tegnapi aktívaértekezleten megjegyezte, hogy a posta technikai felszereltségéhez képest kiemelkedő teljesítményt nyújt. Naponta 18 millió szolgáltatást végeznek, legalább hárommillió levelet, négymillió újságot kézbesítenek, és másfél millió telefonbeszélgetés lebonyolításához nyújtanak segítséget. A kereseti lehetőségek alacsonyabbak, mint más hasonló végzettséget igénylő szakmákban, sok vidéki postás csupán igaz szakmaszeretetből cipeli a 30—40 kilós bőrtáskát naphosszat. Koczka Antal, a miskolci postaigazgatóság vezetője beszámolt az elmúlt tervidőszakban elért eredményekről, majd ismertette a jelenlegi elképzeléseket. Utána az aktíva résztvevőinek kérdéseire válaszoltak a Magyar Posta vezetői. (szántó) (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt tervidőszakban 80 milliárd forintos bevételt könyvelt el a Magyar Posta. Ebből 22 milliárd forintos nyereség származott, mintegy 27 százalékkal több, mint az azt megelőző öt évben. Nem titok, hogy ennek egy részét tarifaemeléssel érték el. A hagyományos postasor