Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

Az első lépés Hogyan vegyünk méretet? Ha önállóan akarunk szab­­ni-varrni, legelőször is meg kell állapítanunk saját mére­teinket. A méretvételnek vannak szabályai, ezeket fontos be­tartani. A pontos méretvé­teltől nagyon sok függ, el­sősorban az, hogy mennyit leszünk kénytelenek munka közben igazítani, alakítani — és mérgelődni. Fontos, hogy méretvételkor is, próba köz­ben is mindig ugyanaz a melltartó legyen rajtunk, mint amelyet a ruha vise­lésekor hordunk. Egy más formájú, más vállpánthos­­­szúságú fehérnemű megvál­toztatja az egész ruha állá­sát. A méretvételkor az ábra szerinti helyeken, lazán tar­tott mérőszalaggal, de ráha­gyások nélkül, pontosan ve­gyük le a következő legfon­tosabb méreteket. Mellbőség: a test körül, a mell legkiemelkedőbb pont­ján át vezetjük a centimé­tert. Derékbőség: a derékvonal helyének pontos megjelölése szükséges, ezért előbb egy keskeny szalaggal kössük át a derekat, azután mérjük meg a bőséget. Csípőbőség: a csípő leg­szélesebb pontján át víz­szintesen vezetjük körbe a mérőszalagot. Mellmagasság: a mérősza­lagot a vállvonal találkozási pontjához helyezzük, és a mell legkiemelkedőbb pont­jáig mérjük függőlegesen a távolságot. Eleje derékhossza: a nyak­nál levő „sótartóhoz” illeszt­jük a centimétert, és a mell csúcsán át a deréköv alsó széléig vezetve mérjük. Háta derékhossza: a nyak­körnél levő csigolyától a deréköv alsó széléig mérjük. Vállszélesség: vállcsúcstól vállcsúcsig. A kar hossza: karunkat könnyedén behajtva, váll­csúcstól könyökön át a csuklóig mérjük. Karbőség: a felsőkar leg­vastagabb pontján mérjük körbe. Nyakbőség: a nyak alsó vonalán, nem szorosan fog­va a mérőszalagot mérjük. Szoknya hossza: a derék­vonaltól az oldalvarrás men­tén a kívánt hosszúságig. Ha nem magunk készít­jük el a ruhát, hanem ké­szen akarjuk vásárolni, ak­kor szükségünk van a test­­magasságunkra is: ezt tal­punktól a fejünk tetejéig mérjük. Jásznagykun napok Miskolci sikerek Szolnokon javában zajla­nak a jásznagykun napok farsangi rendezvényei. Mint minden évben, most is ki­emelkedő eseménye volt a rendezvénysorozatnak az ország minden részéből ér­kezett fiatal szakácsok és cukrászok vetélkedője. A versenyen természetesen in­dultak a Miskolci Vendég­látó Vállalat tehetséges if­jú szakemberei is — siker­rel. A cukrászok vetélkedő­jén Ferkó Mónika, a Sze­les utcai cukrászüzem dol­gozója 2. lett; Patrik Ka­talin, a Stadion cukrász­üzem dolgozója különdíjat nyert. A hidegkonyhás sza­kácsok versenyében Ottó Gyula, a vállalat Győri ka­pui központ hidegkonyha üzemének dolgozója a 3. he­lyen végzett BÉLYEGGYŰJTÉS A MABEOSZ felnőtt bélyeg­­gyűjtő köreiben már javában folynak a zárszámadó taggyűlé­sek. Azért nagy a jelentőségük, mert az 1981. évben megválasz­tott tisztségviselők megbízatá­sa 1986-ban lejár. A bélyeggyűj­tő köröknek új vezetőséget kell választaniuk saját tagjaik kö­zül — vagy a régit megerősí­teniük — továbbá azokat a kül­­­­dölteket is meg kell választa­­niuk, akik a következő öt év­ben képviselik a kör tagságát a területi küldöttértekezleten. Az évzáró taggyűlés megtartása az előírt határidőn belül a kör működésének törvényes feltétele. Ezen a tagság jó ré­sze megjelenik, és így a köri vezetők és a köri tagok min­den helyi feladatot és ese­ményt, esetleg hiányosságot megtárgyalhatnak, és azokkal kapcsolatban határozatokat hoz­nak. A taggyűlés helyes elő­készítése és eredményes meg­tartása, valamint a tagok meg­felelő tájékoztatása érdekében gondosan tanulmányozni kell a hatályos alapszabályt, vala­mint a bélyeggyűjtő körök szervezeti és nevviteli szabály­zatát, a korábbi évi zárszám­adások kapcsán tett szövetségi javaslatokat. A kör vezetőinek és tagságának jogait és kötelezett­ségeit alapvetően ezek hatá­rozzák meg. ★ Kun Béla születésének 100. évfordulójáról a budapesti 4. sz. postahivatalban emlékeznek meg­bélyegzéssel február 20-án. ★ 1871. május 1-én a budai Al­­i lanti Nyomdában kőnyomata el­járással elkészültek az első ma­­gyar bélyegek. A kőnyomatú levélbélyegeket pár hónappal később réznyomásnak váltot­ták fel. Egyidejűleg hírlapbé­­lyeget is adtak ki. A Magyar­­országon felhasznált és magyar feladási hely bélyegzőjével ellá­tott osztrák bélyegek a magyar gyűjtemények bevezető részét alkotják. A gyűjteményekbe olyan bélyegek tartoznak, amelyeket Magyarországon használtak fel. Ezt lebélyegzé­sükről állapíthatjuk meg, mert magyarországi helységnév sze­repel rajtuk. Az első huszon­kilenc évben mindössze kétfé­le rajzú levélbélyeg jelent meg. A századforduló új pénznemet (korona, fillér) és új bélyeget hozott. A filléres értékekre fel­került a mondai turulmadár, amely az uralkodó osztályok egyre fokozódó sovinizmusát fejezte ki. U. L. IS ott a balesetek száma A szénbányák iútonságáért A Miskolci Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség irányításával és ellenőrzésével működik, egyi­keként az ország hét terü­leti bányaműszaki felügye­lőségének. Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod me­gye bányászati tevékenysége felett gyakorol szakmai fel­ügyeletet, a bányatörvény ál­tal ráruházott feladatkörben. Balázs Aladár, a hivatal vezetője elmondotta, hogy a hatóság az előzőkön belül őrködik a dolgozók életére, testi épségére, egészségvé­delmére, a biztonságos üzem­vitelre, az ásványi nyers­anyagkészlet és a bányava­gyon, valamint a felszín megóvására vonatkozó ren­deletek megtartása felett. A hatóság illetékessége te­rületén üzemelő bányaválla­latok közül a legjelentősebb és legnagyobb a Borsodi Szén­bányák, ahol különösen ve­szélyes munkahelyek van­nak. Mint a hivatal vezető­je elmondotta, a múlt év­ben sem javult a Borsodi Szénbányák bányabiztonsági és baleseti helyzete a kellő mértékben. Ennek egyik oka, hogy a csökkenő létszám miatt romlott a bányaterek állapota, elhasználódott a géppark és a berendezések java, az elővárások elmara­dása károsan befolyásolja a frontok előkészítettségét a termelés előtt. Igen elmara­dott állapotban van a föld alatti és a külszíni anyag­­mozgatás. A hiánykó ki gé­pesítés miatt kézi erővel kell megoldani a nehéz biztosí­tó és termelőberendezések mozgatását A múlt évi 912 föld alatti balesetből 250 anyagmozgatással, 183 pedig biztosítóberendezések beépí­tésével vagy bontásával kap­csolatos. Míg 1984-ben 1238, addig 1985-ben 1493 három napon túl gyógyuló baleset történt , ami a lesajnála­­tosabb, a múlt évben öt ha­­­lálos, három életveszélyes, és 11 csonkulásos baleset kö­vetkezett be a vállalatnál. A hatóság megállapította, hogy a baleseteket elsősor­ban a fegyelem, a munkafe­gyelem, a technológiai fe­gyelem durva megsértése, a szabályok megszegése okoz­ta. A balesetet szenvedők közül többen „alkoholos be­folyásoltság alatt álltak”. A felügyelőség ezért határo­zatban rendelte el minden üzemnél, aknánál s minden műszak kezdetekor a szúró­próbaszerű ellenőrzést. Ez­zel egyidejűleg a balesetet szenvedőket és közvetlen munkatársait is hasonló vizs­gálatnak vetik alá. Egyide­jűleg intézkednek, hogy az üzemeknél, aknáknál a fel­ügyelet, az aknászok és a munkavédelmi őrök foko­z­­zák az ellenőrzést. A múlt évben a bányave­szélyek közül vízbetörés, súj­tólég nem fordult elő. Az omlások azonban két halá­los és egy életveszélyes sé­rülést okoztak. Itt is elsősor­ban a technológiai fegyelem betartását, betartatását szor­galmazza a hatóság, de in­tézkedtek a biztosítások megerősítéséről, cseréjéről is. A múlt évi putnoki bánya­tűz, mint megállapították, öngyulladás volt. A fegye­lem szilárdítása, a dohány­zási tilalom szigorú betartá­sa azonban továbbra is kö­vetelmény. A Borsodi Szénbányák 18 ezer fős kollektívája a múlt évben igen nehéz körülmé­nyek között tett eleget a termelési terv célkitűzései­nek. Igen sok túlműszakot teljesítettek elsősorban an­nak érdekében, hogy a la­kossági tüzelőigényeket ki­elégítsék. Ez a megfeszített munkatempó, a szabadnapo­kon, vasárnapokon és ün­nepnapokon való termelés igen fárasztó. Egyenes kö­vetkezménye lehet ennek, hogy enyhül a figyelem, la­zul a fegyelem. Ezért is van szükség a szabályok, előírá­sok, a fegyelem szigorú be­tartására és betartatására. O. J, HÁZIASSZONYOKNAK AJANYUK ! SÜSSÉL ti ÍZŰÉ? ♦ TÓTH ZOLTÁNNÉ MESTERCUKRÁSZ RECEPTJE Hozzávalók: 5 db tojásfe­hérje, 40 dkg kristálycukor, 20 dkg dió. Elk­észítése: a tojásfehér­jéket habbá verjük 15 dkg kristálycukorral. Közben a cukor többi részét felfőzzük annyi vízzel, hogy a cukrot ellepje. Addig sűrítjük (főz­zük) a cukorszörpöt amíg nagyobb buborékok képződ­nek rajta. Tehetünk hozzá egy pici citromlevet vagy ecetet is. A besűrített cu­korszörpöt még melegen, vé­kony sugárban hozzáöntjük a keményre vert fehérje­habhoz. Óvatosan hozzájuk keverjük a tört (nem da­rált) diót, majd enyhén zsí­rozott, vagy olajozott tepsi­ben halmokat alakítunk kis­­kanállal. Igen gyenge hő­mérsékletű sütőben szárít­juk. Nagyon finom, hűtés nélkül is hosszú ideig el­tartható teasütemény készít­hető így. DIÓS HABOSCSÓK A VASVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT Miskolc, Sétány n. L sz. pályázatot hirdet PÉNZÜGYI­, SZÁMVITELI FŐOSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Részletes pályázati feltételek a megjelenéstől számított 10 napon belül a személyzeti osztály vezetőjénél átvehetők. Villantó Vizeink vizsgája Minden évben összesítést ké­szít a megyei intéző bizott­ság arról, hogy az itteni hor­gászegyesületek tagjai mennyi halat fogtak az előző szezon­ban. A fogási adatok nem csupán a különféle vizek hal­bőségét (vagy éppen halszű­két) jelzik, hanem a halgaz­­dálkodás minőségét is. Az összesítés elemzéséből kitű­nik, hogy a horgászkezelésű vizekből fogták tavaly a hal­zsákmány háromnegyed részét, a Tisza menti két halászati termelőszövetkezet nagy kiter­jedésű természetes vizein el­lenben csak a negyedét. Még inkább eltolódik az arány a pontyfogásban: ebből — a ná­lunk legkedveltebb halból — a zsákmány kilenctizedét hor­­gászkezelésű vizeken szákol­­tak. Őrzi vezető helyét a hor­gászvizek között a méltán népszerű Rakacai-víztározó. Ez az intéző bizottság gond­jaira bízott, példás szaksze­rűséggel telepített víz az egész horgásztársadalomé; a miskolciak közül is sokan járnak ide. Városunk és me­gyénk horgászai ebből a víz­ből a múlt évben 17 ezer kiló halat fogtak ki, és a zsákmány több mint hatvan százaléka nemes hal volt. Csupán pontyból 7555 kiló akadt horogra. A balatoni fogas minőségével vetekedő rakacai süllőből 1452 kiló a zsákmány, de nem lebecsü­lendő a 411 kiló balin sem. Ebből a torpedó­ testű — és sebességű —, nehezen be­cserkészhető szép ragadozó­ból a teljes borsodi Tisza­­szakaszon nem fogtak an­­­­­nyit tavaly, mint Rakacán. Az intéző bizottság má­sik nagy vizén, a miskolci­ak kedvenc Csorba-telepi ta­ván is több volt a zsák­mányban a nemes hal, mint a keszegféle. Innét 2746 ki­ló ponty, 532 kiló süllő, 327 kiló csuka került szákba, s figyelemre érdemes az an­golnák jelentkezése is: az elmúlt szezonban 71 kilót akasztottak meg belőlük. Az innét kifogott keszegek, ká­rászok mennyisége kétezer kilót tett ki. Nyomban az intéző bi­zottsági vizek után követ­keznek halbőségben a mis­kolci nagy egyesület, az Észak-magyarországi HE mályi—nyéki tavai, ahonnét 1985-ben összesen 16 174 ki­ló halat fogtak ki. A zsák­mányban majdnem kilenc­ezer kiló a ponty, a csuka 1700, a süllő pedig 939 kiló, angolna is akadt 134 kiló, s mutatóba hét kiló pisztráng. (Jelezve, hogy a víz minő­sége elsőrendű.) A miskolci egyesületek kö­zül az egy tagra jutó hal­fogásban másfél ezres lét­számú közalkalmazottak HE került az élre, 25 kilós fo­gási átlaggal. A szintén túl­nyomórészt miskolci horgá­szokból álló Borsodi Sörgyár HE-ben is húsz kilón felüli — pontosan 20,6 kiló — a tagonkénti fogási átlag.­ ­ (berd­z) OTP-lakások A végleges névjegyzék A KIEMELT KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ, OTP-BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLT ÚJ ÉS MEGÜRESEDŐ TÁRSASHÁZI LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ 2 GYERMEKES IGÉNYLŐK 198«/87. ÉVI VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE (f­orgatjuk) Nyt. Prmt­szám szám Adler Ferenc. Mednyánszky «. 5. 02542/79 14 50« Cseh József, Latabár E. u. 4. 07901/78 12 400 Csordás László, Szalay A. u. 28. 00994/80 1« 710 Drizner Bertalan, Eper u. 47. 07249/80 15 950 Fekete Mihály, Szabó L. u. 3. 10481 79 19 450 Gulyás Lászlóné, Kabar u. 42. 08619­­ 76 15 950 Ipacs János, MÁV-telep 131. 04176 76 10 920 Jobbágy Tibor, Irinyi u. 21. 04561 80 12 100 Kalló Gyula, Petneházy u. 4. 00098/83 11 050 Kondi László, Kuruc u. 9. 02252 77 15 450 Komáromi Dezső, Avasalja 13. 07667/78 9 50« Lucskai Tibor, Haladás u. 33. 00781/80 7 455 Markia Györgyné, Bajza u. 1. 10180/80 11 000 Mecsek Nándor, Puskás T. a. 25 08428/80 12 050 Molnár Ibolya, Szentpéteri kapu 85 01807/77 14 750 Paulen János. Második u. 1. 08680­­ 79 10 050 Réthy Zoltán. Tárkányi u. 11. 09090 80 12 100 Szabóné Fenyvesi Katalin. Második u. 1. 05588 78 10 650 Szántó Józsefné, Báthory sor 5. 06813­­ 78 11 930 Szerencsi Barnabás, Aggteleki u. 8. 06937/76 19 100 Tarcsi Sándor, Engels u. 52. 01517/80 12 500 Topa Jánosné, Árpád u. 32. 08859 '79 10 600 Tóth Dezső, Gyertyán u. 20. 03114 '79 9 050 Tóth Endréné, Köztársaság u. 12. 02174/79 17 300 Tóth Lászlóné, Erenyő u. 50. 06865/80 14 200 Vári József, Gőz u. 25. 03078/78 16 900 Viszokai József, Kodály Z. u. 35. 01284/78 17 95« Vízkeleti József, Kuruc u. 55. 02756/80 19 25# Zsíros Lajos. Engels u. 29. 07695/79 11 300 Toncsin Miklós. Kilencedik n. 3. 06708/81 11 70«

Next