Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-26 / 97. szám

Férfias és nőies Az örök kosztüm A divat nagy körforgásá­ban egy fix pont van: a kosztüm. Ez az öltözék év­­­százados utat járt be, s még mindig tartja magát. Hord­ták nagyanyáink és hordták a mai fiatalok is, mindig az éppen esedékes divat tenden­ciáinak megfelelő módosítá­sokkal. A mai modern kosztüm nagyon változó és szélsősé­ges, tulajdon kennen reggel­től estig viselhető nraktikus együttes. Ugyanahhoz a szoknya-kabáthoz délelőttre milóverrel vagy sima nyakú blúzzal, délutánra egy sál­lal kiegészítve hordható, estére pedig alkalmi­­­ te­hető egy szép zsabós inggel, kitűzővel, s megfelelő, har­monikusan illeszkedő kellé­kekkel jól kihasználható. A férfias és nőies elemeket fel­használva kialakított kosz­tüm tartós, több szezonban is érvényes divatot jelent, s a már elfogadott divatot vi­szi tovább. A férfias irányo­zat fő jellemzői a nemes anyagok, a szigorú, egyszerű szabásvonalak, melyeket az erősen kontrasztos színössze­állítás s a csípőt hangsúlyo­zó szoknya tesz mégis kön­­­nyeddé. A kosztüm szinte megkí­vánja a kalap viselését. Ezek ugyancsak férfias jellegűek, könnyű nyúlszőrből barettek, svájcisapkák, vagy széles ka­­rimájú spanyolos szizolkala­­pok lehetnek. Szép kiegészí­tő még a nagyon finom, vé­kony bőrből készült, csuk­lóig érő kesztyű. Férfias a kabát egész megjelenése, de az élénk színössze­állítású kockás szövet nőiesre hangolja. Külön figyelmet ér­demel a szoknya magasra felszabott övrésze. Kamcsatka, a szovjet Tá­vol-Kelet egyik legkülönö­sebb tájegysége. Csalóka vi­dék ez, ahol minden más, mint aminek látszik. A fű itt 2—3 méteresre is megnő, viszont a másutt szép szál­fák, éppen hogy elérik az 50 centimétert. Gazdag az állat­világ is. Sokféle madár- és lepkefaj él a félszigeten, s a partvidék számos vízi ál­lat nyugalmas pihenőhelye. A vulkánkutatók valóságos paradicsoma a félsziget. Itt és a szomszédos Kuril-szige­­teken, ahol 68 működő vul­kánt tartanak nyilván, már régóta kísérleteznek a geo­termikus energia hasznosítá­sának lehetséges módjaival. A Kosevoj és a Kambalnyij tűzhányó lábánál 1967 óta üzemel egy 11 ezer kilowat­­tos áramtermelő berendezés. A közeljövőben újabb vul­kánt állítanak az áramter­melés szolgálatába. A jelen­leg is működő Mutnovszkij tűzhányó hőjét fogja haszno­sítani az a geotermikus erő­mű, amelynek építését még ebben az ötéves tervben meg­kezdik. Teljesítménye 200 000 kilowatt lesz. BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta az 15­86 V 22.—VI­I. között Chicagóban megrendezésre kerü­­­lő AMERIPFX bé­lyeg-világkiállítás kö­szöntésére — április 30-án — ..AMERI­PF.X ’86. bélyeg-vl­­elneve­zéssel 20 Ft össznév­­értékű, sorszámozott bélyegblokkot bocsát forgalomba A blok­kon belül 2 db 5 Ft-n«­ és 1 db 10 Ft­­os névértékű bÄ,ven található. A blokk Zombory Éva grafi­kusművész terve alapján, 245 300 foga­­­t és 5800 fogazat­lan példányban, többszínű ofszetnyo­mással az Állami Nyomdában készült. Az 5 Ft-os bélyege­ken két amerikai rózsa ( Yankee Dood­le és America), a 10 Ft-os bélyegen a budapesti George Washington-szobor alatt a nedic a Világ­kiállítás emblémája látható. ★ A bocsi ,,Haladás” Mgtsz-nél nemrég alakult meg a bé­lyeggyűjtő kör. A tagság Szakolcai Sándornét választotta meg elnöknek, tit­kárnak Tóth László­nál, míg pénztáros­nak Prókay István­­nét. Elhatározták, hogy a jövőben min­den hónap első hét­főjén tartják meg a köri ö3SZ‘lövete’eket, a Kossuth u. 2. sz. alatt. ★ Április 30-ig te­kinthető meg Lenin­­városban, a Tisza u. 4 sz alatt TVK- munkásszál a föld­szinti klubtermében az a bélyeabemutató, melyet a Tiszai Ve­­rtvr Kombinát bé­­lyeep­vű­itő köre ren­dezett Leninváros várossá nyilvánításá­nak 20. évfordulója tiszteletére. ★ A Borsodi Szénbá­nyák Igazgatóságá­nak bélyeggyűjtő Kö­re május 1-j e tisz­teletére április 28.— május 10. között bé­­lyegbemutatót ren­dez az igazgatóság miskolci székházának I. emeleti galériájé­ban. A tárlaton a Magyar Posta bé­lyegei segítségével T­Mitanák be a mu­n­­kásmozgalom nagyja­it, mártírjait. ★ A Mezőkövesd vá­rosi Bé^og^vfiMtő Kör és a MaBIOSZ p r»r4i»s* 27­«n renget 9 órától bé^veg-gye^s­­prot­ ót rendez 3 Mc­zŐl-SVnrrli Városi Könyvtárban. _____ &. L. Vaddisznóhústól betegedtek meg Nyári veszélyek: vér­has, szalmonella Gyakrabban ellenőriz a Az időjárás felmelegedése magával hozhatta a fertőző betegségek terjedését. Milyen tanácsokat ad dr. Munkácsy Magdolna, a megyei Köjál főorvosa, tekintettel erre a tavaszi kánikulára? — Ez a változékony időjá­rás azért lehet veszélyes, mert a romlandó élelmisze­reket még nem mindenki tárolja kellően hűtve. A korai nyári napokra is ugyanazok a tárolási k­övetel­­mények érvényesek termé­szetesen, mint a főszezonban. És ebben nem tesznek kü­lönbséget a kisháztartások és a vendéglátóipari egységek között... Már most megkez­dődik, de a nyáron még kiterjedtebb lesz a közétkeztetési válla­latok és az idegenforgalmi szempontból jelentős ven­déglátóhelyek ellenőrzése. A járványok megelőzése ér­dekében van szükség erre. — A megyei kórházban továbbképzést tarta­nnk a közegészségügyi és járvány­ügyi ellenőröknek, vala­mint az egészségőröknek. Dr. Straub Ilona, az Orszá­gos Közegészségügyi és Jár­ványügyi Intézet osztályve­zető főorvosa tartott előadást a jelenlegi járványügyi hely­zetről és az ezzel kapcsolatos feladataikról. Értékelte a vé­dőoltások szervezését, irányí­tását, s az ezzel kapcsolatos ellenőrző munkát is. Az előadásból és a hozzá­szólásokból is az derült ki, hogy megyénkben a védőoltások­kal sok megbetegedés ki­­védhetővé vált. Nem fordult elő hastífusz, diftéria, fiatalkori tetanusz és kanyaró. A fertőző emésztő­szervi megbetegedések is rit­kábban fordultak elő, mint korábban. Az országos átlag­hoz viszonyítva, kevesebb be­teget kellett kezelni vérhas- és szalmonellafertőzéssel. A Köjál hepatitiszben (járványos májgyulladásban) megbetege­dettek száma az elmúlt év­ben viszont magasabb volt az országos átlagnál. Ózdon és a vonzáskörzetében ala­kult ki járványos góc, de a továbbterjedését jár­ványügyi intézkedésekkel sikerült megakadályozni. Több általános iskolában 2— 3 megbetegedés fordult elő, s a fertőzés ellen gamma­globulin védőoltást kaptak a veszélyeztetettek, a Köjál pedig megfelelő higiéniai in­tézkedésekről gondoskodott. Állatról emberre terjedő fer­tőző betegség is alig fordult elő. Megyénkben 21-en kap­tak úgynevezett trichinella­­fertőzést, amit a nem kellően hőke­zelt vaddisznóhúsból készült étel okozott. Szó volt az érteke­zleten­ a ritkábban előforduló fertőző betegségekről is, mint az AIDS-ről, az ezzel kapcsola­tos vizsgálati eredményekről, a járványügyi teendőkről.­­ Noha a fertőző betegségek nem mindig kötődnek évszak­hoz, nyáron az élelmiszerek tárolására, a kellő hőkezelé­sére és a személyi higiéniára fokozott gondot kell fordíta­ni, a megelőzés érdekében. Villantó Fél év­tized számvetése Ma délelőtt kilenc órakor kezdte meg tanácskozását­ Miskolcon a horgászmozga­lom megyei intézőbizottsá­gának tisztújító küldöttköz­gyűlése. Miskolc és a me­gye 21 horgászegyesületének küldöttei fél évtized ered­ményeit értékelték, gondjait elemezték. A horgászlétszám öt év alatt 1946 fővel gyarapodott ezen a vidéken, s 1985 vé­gén már 16 481 tagot tartot­tak számon az egyesületek. A többség — fölül a tízez­ren — miskolci egyesületek tagja. Beszédesen jelzi ez az arány, hogy a nagyváros la­kói közül mind többen is­merik fel: milyen idegnyug­tató, erőmegújító a vízparti időtöltés a hétvégeken, s a nyári vakációban. S nem lebecsülendő a horgászok fogta halak étke­zési értéke sem. Miskolcon, Borsodban évente átlag 200 ezer kilónyi — vagyis 200 tonnányi — halhússal já­rulnak hozzá a horgászok a háztartások élelmezéséhez, s teszik változatosabbá a csa­ládi étrendet.­­ Hogy lehetőleg minden horgásznak jusson hal a szákjába, annak elsőrendű feltétele az egyesületek kö­rültekintő, szakszerű hal­gazdálkodása. Sokatmondó adat, hogy a kifogott zsák­mány több mint kétharma­dát évről évre az egyesüle­ti, illetve intézőbizottsági kezelésű vizek adják, öt év óta éves átlagban utánpót­lásul megközelítően száz ton­na halat telepítenek a gond­jukra bízott vizekbe a hor­gászközösségek. A hozzáér­tő gondozást, s vizeink jó halnevelő képességét dicsé­ri, hogy a visszafogás a be­telepített mennyiségnek a kétszerese, tehát még biz­ton számíthatunk a telepí­tésen túl a halak természe­tes szaporodására, kellő súlygyarapodására is. Ám nem elegendő beérni a rendszeres haltelepítéssel, s az időszaki táplálással. Nem kevesebb törődést kí­ván a vizek tisztaságának, élővilágának, s a vízparti természeti környezetnek a védelme. A megyei intéző­­bizottság keretében ezért szervezték meg a hal-, víz- és környezetvédelmi szakbi­zottságot. Ennek munkáját társadalmi önkéntesekként kitűnő vízügyi szakemberek, s biológusok irányítják, szak­tanácsokat adnak a célsze­rű haltelepítéshez, kritikus időszakokban rendszeresen vizsgálják a vizek minősé­gét, hogy szükség esetén ide­jében intézkedhessenek a ta­vak, tározók felfrissítéséről, éltető oxigénnel való dúsí­tásáról. A horgászegyesüle­tek tagjai az utóbbi időszak­ban évente 25—30 ezer munkaórát áldoztak víz- és környezetvédelmi tevékeny­ségre s legalább másfél mil­lió forintot ér évenként a horgászok társadalmi mun­kája. A következő fél évtized sem ígérkezik felhőtlenebb­nek a horgászok számára, sőt fel kell készülni az ed­digieknél bonyolultabb fel­adatok megoldására is. A zavartalan folytatás, a kí­vánatos fejlődés érdekeit szem előtt tartva választot­ták újjá a több mint tizen­hatezer horgász meghatalma­zottjai a megyei irányító tes­tületek , az intéző bizott­ság, s a mellette működő felügyelő bizottság s a fe­gyelmi bizottság tagjait. * (berecz) Holnapra, vasárnapra is jut horgászesemény Miskolc­ra. A város két legnagyobb egyesülete — az Észak-ma­gyarországi HE és a Közal­kalmazottak HE — közösen rendezi meg ifjú horgászai­nak szellemi tornáját, reggel 9 órai kezdettel, az EMHE Széchenyi út 73. sz. alatti székházában. A holnapi meg­méretés része a több fordu­lós próbázásnak, mert az egyesületi vetélkedő legjobb­jai eljuthatnak a megyei döntőbe, onnét pedig az él­ményekben gazdag táboro­zással egybekapcsolódó or­szágos összetett versenyre. Garázda A chicagói állatkertben rejtélyes körülmények között kiszabadult ketrecéből egy gorillacsalád. A csaknem két méter magas, 167 kilogramm súlyú apa, valamint felesé­ge és kétéves lányuk egy­ majmok mással veszekedve és vere­kedve rohangáltak a ma­jomházban, s a békéltetésük­re közéjük lépő ápolót Fred úgy megverte, hogy kórház­ba kellett szállítani, ____ Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Barna And­­rásné, pártalapszervezet (Kuruc u. 47/a.), 17 órától;; Birke Miklós, 34. Sz. Álta­lános Iskola 2. sz. tanter­me (Könyves K. u. 2. sz.), 16.30—17.30 óra között; Bu­dai József, pártalapszerve­­zet (Baross G. u. 18. sz.), 16 órától; Szentesi István­ná, 16. Sz. Általános Iskola­ (Fadrusz J. u. 8. sz.), 17.30 órától; Keszthelyi Zoltán,­­Kovács Ernőné, Szénfy Zol­tánná, pártalapszervezet (Kisfaludy u. 35—37. sz.), 18 órától; Lehoczky Judit, En­gels u. 61. III/l. sz. alatti lakásában, 17 órától. HÁZIASSZONYOKNAK AJANYUKI ♦ TÓTH ZOLTÁNNÉ MESTERCUKRÁSZ RECEPTJE Hozzávalók: 20 dkg porcu­kor, 40 dkg Ráma marga­rin, S0 dkg liszt, citromhéj, 2 tojás sárgája, körtebefőtt, sárgabarackíz. Elkészítése: linzertésztát készítünk. Fémkosárka-for­­mákat kikenünk olajjal, majd liszttel vékonyan meg­hintjük. A kihűlt linzer­tésztát (hűtőben hűtjük) egyenlő darabokra vágjuk, és betöltjük a kosárkákba. Kisütjük, majd a formákból kivéve, a tetejét megkenjük forró barackízzel. Ráhelyez­zük a körtedarabokat, és a tetejét ismét megkenjük for­ró barackízzel. Ha nincs fémkosárkánk, a linzertész­tát kinyújtjuk, s bármilyen kiszűróval kiszúrjuk, kisüt­jük, s ugyanúgy járunk el, mint az előzőekben. Bármi­lyen befőttel dolgozhatunk, igen finom például nászból. _, Körte-kosárka

Next