Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-21 / 168. szám

Új karnagy, régi színvonal Mennyit ér egy debreceni helyezés? A 6-os Számú Általános Is­kola kórusáról sokszor írtunk, mert beszéltettek magukról ne­ves versenyeken elért, tehát magas színvonalat jelentő he­lyezésekkel. Arról a kórusról van szó, amelyiknek a tagjai zenei tagozatra járnak, mert az iskolának van egy másik együttese is. Ez, a „normál” osztályokból kikerülő énekkar kapta meg tavaly az Éneklő Ifjúság nevű országos verse­nyen Az év kórusa címet, és ezért kapta meg fiatal karna­gyuk, Halmai Istvánná, a má­sik, többet tudó énekkart. Egyéves együttlétüket is­merte el harmadik helye­zéssel a 12. Bartók Béla Nem­zetközi Kórusfesztivál zsűrije. — Reményi János a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusá­hoz ment el egy éve, helyé­be kellett karvezető. A kórus fogalmát ebben­ a városban sok évig az ő nevével azo­nosították. Nem volt nehéz? — Nehéz volt, de mindig hosszú idő, amíg egy kórus­sal találkozik az ember. Ál­talános iskolásokra sokszoro­san vonatkozik ez, mert minden tanév első féléve az­zal telik el, hogy az elbú­csúzott nyolcadikosok helyé­re fel kell zárkóztatni az ötödikeseket. Az elmúlt év­ben pedig dupla volt a „baj”, mert meg kellett is­merni egymást, és ez Remé­nyi tanár úr után, mint minden jó pedagógus és szakember után, nem volt könnyű. Éppen Debrecenben derült ki, hogy sikerült. Nem érvényesülünk, ha nem lettünk volna teljesen együtt. Sokszor elmondjuk egy-egy másutt való szereplés után, hogy az a legjobb dolog, mikor nincs a gyerekekkel semmi baj. Aki szerepelt már iskoláskórussal idegen közegben, az tudja, milyen nagy dolog hatvan gyere­kkel felfokozott jókedvben meg­élni egy ilyen versenyt. Nagyszerű muzsikus kísérő­ink voltak, és ez a kórus­fesztivál utánozhatatlanul varázslatos közeg. Itt min­denki összetartozik. — Milyen mezőnyben si­került érvényesülni? — A Bartók Béla kórus­fesztivál rangja nem vélet­len, ide tényleg csak a jók és még jobbak jönnek. Hu­szonkét ország nevezett az idén gyerm­ek-, női-, leány-, férfi-, ifjúsági vegyesikar és felnőtt vegyeskar kategóriá­ban. A miénk természetesen a gyermekkarok versenye volt, de az egyes korosztá­lyoktól arányosan ugyan­olyan erős jelenlétet, tudást és állóképességet kívánnak. Az egyhetes versenyben ne­künk szerdán volt az elő­döntő, csütörtökön a döntő; Balassa-, Szokolay-műveket, nehéz kórusokat énekeltünk. És csütörtökön este még a folklórbemutatón is szerepel­tünk. Nem is tudom, a kó­rus örült-e jobban a harma­dik helynek, vagy mi, fel­nőttek, mert itt már az is eredmény, ha egy együttes a döntőbe bejut. Sokat kö­szönök Gajdos Edit kolléga­nőmnek, hogy ugyanúgy együtt volt a gyerekekkel, aki szólambetanításokkal már a tanév során is sokat segített. Debrecenben ugyan­is 1978-ban volt utoljára a kórus, azok a gyerekek már elköszöntek tőlünk. Most te­hát újra kellett kezdeni. — A kórusnak mit ér, hogy ének-zene tagozatos gyerekekből áll? — Mindent. Enélkül nem létezne. Ezeknek a gyerekek­nek alsó tagozatban minden nap van énekórájuk, a fel­sőben kéthetenként hét óra az énektanításé, és kivétel nélkül mindegyik gyerek ta­nul valamilyen hangszert. M— Nézze meg, hallgassa meg.** Izgalmas lehet Ha a rádióhallgató, tévéné­ző olyan izgalomra vágyik, amelyet a tömegtájékoztatás eme két csatornája gerjeszthet benne, nem okvetlenül a kri­mik, bűnügyi hangjátékok után „nyúl". És még csak nem is a napi külpolitikai hírekre gon­dolok, hanem inkább olyan műsorokra, amelyeknek témája valamennyiünket érdekelhet, érinthet. Ilyenek manapság a gazdasági kérdésekkel foglal­kozó riportok, dokumentumjá­tékok. Ezek - és mások - kö­zül hívjuk fel néhányra a fi­gyelmet a heti műsorból. Számos nagy sikerű ripor­tot készített már a Hegyi Imre—Kovalik Márta kettős. Nem lenne csoda, ha egy újabbal gyarapodna ezek szá­ma. Embervásár a címe an­nak az összeállításnak, ame­lyet pénteken este negyed 8- tól sugároz a Kossuth adó. Kik és miért kínálják mun­kaerejüket az „embervásár­­piacon”, miben nyilvánul meg az értékek összekuszá­­lódása? — tette fel a kér­dést a riporter és a szer­kesztő. Ennek jártak utána szokott alaposságukkal. Ugyancsak pénteki műsor Fodor Csilla riportja — Férfiak — veszélyben. Kos­suth, délután 5 órától —, melyben arra keresi a vá­laszt a riporternő, hogy mit kellene tenni a férfiak vé­delmében. Azoknak a negy­ven év körüli­­ férfiaknak a védelmében, akiknek halálo­zási arányszámában Magyar­­ország a korántsem előkelő első helyen áll a világon. Egy lottóötös szogáltatta a témát Dám László és Bo­­renich Péter „Szerencsések” című dokumentumjátéká­­hoz. A műsor ma este ne­gyed 8-tól hangzik el a Kos­suthon. 9-től hangzik el az az interjú, amelyet Wojciech Jaruzelskivel készített Do­­mány András és László Jó­zsef, és amelyet holnap a televízió is sugároz. Antal Éva és Gácsi Sán­dor „Hiányzó gépek, anya­gok, munkások ... avagy életművészek az építőanyag­iparban” címmel készített összeállítást. Holnap este fél 10-től hallgathatjuk meg a Kossuth rádión. Még nem ültek el a ma­gyar csapat Mundial-szereplé­­se keltette hullámok. Nem csoda. A fiaskó okairól vaj­mi keveset tudni. Talán oko­sabbak leszünk valamivel, ha meghallgatjuk a csütör­töki lelátót (Petőfi, délután 2 órakor), amelynek váloga­tottunk kudarca, a hazai bajnokság színvonala, a jö­vő kilátásai adják az egyik témáját. Anyanyelvi kollégium Sárospatakon Sárospatakon, a Magyarok Világszövetsége anyanyelvi konferenciájénak védnöksé­ge és a város tanácsának szervezésében megnyílt a 15. nyári nyelvi kollégium. Az idei, augusztus 16-ig tartó kurzusra a világ 16 országá­ból hatvanegy 14—18 éves fiatal érkezett. Jelentős részük magyar származású, vagy magyar kötődésű, és magyar nyelv­tudásukat, az óhazával kap­csolatos ismereteiket kíván­ják elmélyíteni. Rajtuk kí­vül immár harmadik éve 25 hazai fiatal is részt vesz a nyelvi kollégiumon, akik idegennyelvi ismeretüket gyarapíthatják a külföldi fiatalokkal való együttlét so­rán. A szervezők változatos, gazdag programot dolgoztak ki a kollégisták számára. A délelőtti kötött foglalkozások után délutánonként fakulta­tív szakkörök, szabad prog­ramok, társas összejövetelek, játékok váltogatják egymást. * Táj (Bozsik István rajza) Eleink emlékezete Az első miskolci könyvkiadó Kevesen tudják, hogy a hányatott életű Heilprin Mi­hály volt az első miskolci könyvkiadó. Szépirodalmi Könyvtár címen 1852-ben három kötetből álló soroza­tot jelentetett meg. E soro­zat első köteteként Tompa Mihály: „Regék és beszé­­lyek” c. művét adta ki két füzetbe. A sorozat második köteteként Schribe: „Carlo Broschi” című művét, har­madik kötetként pedig Sue: „A fukarság” című munká­ját jelentette meg. Sajnos ez a tevékenysége nem bi­zonyult jó üzleti vállakozás­nak, és a további kötetek nyomtatása elmaradt. Heil­prin pedig hamarosan elköl­tözött Miskolcról és Magyar­­országon való tartózkodása alatt többet nem foglalkozott könyvkiadással. Az akkor Orosz—Lengyel­­országhoz tartozó Piotrkow városkában született 1821. jú­lius 18-án, zsidó családból. Apja Phineas Mendel Heil­prin kiváló hebraista volt és maga nevelte a fiát. A len­gyelországi zsidóüldözések miatt 1842-ben szüleivel, együtt Magyarországra me­nekültek és Miskolcon tele­pedtek le. Nagyszerű nyelv­­tehetség volt, állítólag 18 nyelvet sajátított el, s így magyarul is rövid idő alatt megtanult. Miskolcon könyv­­kereskedést nyitott, de már ebben az időben irodalmi ambíciói is voltak. 1846-ban két verse jelent meg, Zsidó kordái és az Éjszakai határ­nál címmel. Kiváló szellemi képességeit hamar felismer­ték, s bár még mindig a lengyel zsidók sajátos öltö­zékét hordta, bejutott a miskolci nemesség kaszinójá­ba is. Valószínűleg itt is­merkedett meg Szemere Ber­talannal, akihez később szo­rosabb kapcsolat fűzte. A szabadságharc kitörésé­nek, illetve a nemzetőrség megalakulásának első hírére 1848. március 21-én verset írt Nemzeti őrdal címen, amely Miskolcon nyomtatás­ban is megjelent. Ez olyan hírnevet szerzett számára, hogy Szemere Bertalan, aki akkor már belügyminiszter, kinevezte a minisztérium saj­­tóosztályához titkárnak ő volt az első zsidó állami tisztségviselő Magyarorszá­gon. A forradalom és a szabad­ságharc mellett lelkesen agi­. A Miskolcon kiadott ne­vezetes Tompa Mihály-kötet címlapja­ tárt, gyűléseket is tartott és politikai verseket is írt. Bu­davár visszavételének nap­ján jelentette meg politikai versgyűjteményét „Köztársa­sági dalok” címen. A forradalmi kormányt Debrecenbe, Pestre, majd Szegedre is követte. A vilá­gosi fegyverletétel után elő­ször itthon bujdosott, majd Krakkón át­­ Párizsba mene­kült a várható üldöztetéstől. Hathónapos párizsi tartóz­kodása alatt a Sorbonne-cm Jules Simon és Michelet előadásait hallgatta. Az önkényuralom, az ül­dözések csendesedésével 1850- ben ismét visszatért Miskolc­ra és itt tartózkodott 1858-ig. s Erre az időszakra esik a már említett könyvkiadói te­vékenysége. Főleg Tompa Mihállyal került közeli ba­rátságba, s nem véletlen, hogy kiadói munkásságának első terméke a „Regék, be­­szélyek Tompa Mihá­lytól” című kétfüzetes munka, amit 1852-ben adott ki. Élénk tevékenységet fejtett ki a város kulturális köz­életében Magánéletének is jelentős állomása volt Miskolc Mind­két fia itt született, 1851-ben Louis, aki később atyja se­gítőtársa volt az ,,Encyclo­pedia” szerkesztésében, és az 1853-ban született Angelo, aki hírneves geológus és a Philadelphiai Földrajzi Tár­saság elnöke lett. Második miskolci tartóz­kodása idején már elhatá­rozta, hogy véglegesen el­hagyja Európát és kivándo­rol Amerikába. Feladta mis­kolci üzletét, és elfogadva a sátoraljaújhelyi hitközség meghívását néhány évig (1853—1856) itt működött, mint tanító. Ez idő alatt megtanult angolul és 1856- ban kivándorolt Amerikába. Philadelphiában nyitott elő­ször könyvkereskedést. 1857-től rendes tagja a New York-i Magyar Egyletnek és­­ élénk kapcsolatot tartott fenn az emigráció ott élő tagjai­val, köztük Kossuth rokon­ságával is. Amerikai tartózkodása so­rán — többek között — élénk publicisztikai tevé­kenységet fejtett ki. Tevé­kenysége nagyrészt a rab­szolgaság megszüntetésére irányult. Cikkei főleg a Na­tion című lapban jelentek meg. Irodalmi munkásságában első helyen kell megemlíte­nünk, hogy Petőfi több ver­sét lefordította angolra. Kint­ Amerikában is lelkes ma­gyar hazafinak tartotta ma­gát. A maga eszközeivel és lehetőségeivel terjesztette a magyar irodalom­ért­ 5''’°­ t kegyelettel ápolta az 1848— 49-es szabadságharc dicső emlékét. 1858-tól részt vett az Ava­­leton-féle „New American Encyclopedia” szerkesztésé­ben Ö írta meg a Magyar­­országról szóló fejezetet is. 1876-ban az Encyclopedia társszerkesztője lett. A sikerekben és kudar­cokban egyaránt gazdag, sokoldalú pályáját Jaw­ május 10-én Summith-ban (New­­ Jersey) bekövetkezett halála fejezte be. A Herman Ottó Múzeum gyűjteményében található egy Heim­rin Mihály és fiai emlékére kiadott könyv me­lyet 1 P1?-ben Francis Gus­tav Pollek írt, melyben rész­letesen ismertette életüket és tevéken­ységüket Születésének 165. évfor­dulóján tisztelettel emléke­zünk a hazai és egyetemes emberi szaba­dsáarosok e fáradhatatlan harcosára, a miskolci könyvkiadás első elindítójára, legalább kissé kiemelve a feledés homályá­ból. Molnár István HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? Ba­­latonföldváron. — 12.50: Házunk tája. — 13.05: Magyar előadó­­művészek albuma. — 14.00:­­Hí­rek. — 14.10: Fúvósmuzsika. — 14.35: Séta az egypercesek kö­rül. — 14.55: Édes anyanyel­vünk. — 15.00: Veszélyben. — 15.30: Kóruspódium. — 15.49: Ré­gi magyar dalok. — 16.00: Hí­rek. — 16.05: Szíriusz és a hol­­don nyíló bársonyrózsa. — 16.35: A csudálatos Mary. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Nóták. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Szerencsések. — 19.57: Aranyle­mezek. — 21.00: Interjú Woj­­ciech Jaruzelskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Műsor Bizottsága első titkárával, az államtanács elnökével. — 21.30: Szimfonikus miniatűrök. — 22.00: Hírek — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Isten, Shakespeare és én. — 23.10: A guarani. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Éjfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A Modern Rézfúvós Együt­tes ismeretlen szerzők műveiből játszik. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Slágermú­zeum. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — „Észak Dél el­len . . Zenés barangolás a Ba­laton mindkét partján. — 14.00: Kívánságműsor. — Kb. 16.30: Hívja a budapesti 33-43-22-es és a balatonfüredi 42-801-es tele­fonszámot. — Közben 17.00— 17.08: Hírek. — 17.30: ötödik se­besség. — 18.30: Zeneközelben. — 19.25: Sportvilág a Balaton­ról. — 20.00: Hol vagytok ti ré­gi poénok? — 21.00: Hírek. — 21.05: Senki többet? Harmad­szor! — 22.15: Louis Armstrong zenei önéletrajza. — 22.45: Egy kis (balatoni) éji zene... — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: 12.00: Történelmi operákból. — 13.00: Hírek. — 13.03: Budapest, tündérváros. — 14.05: Magyar zeneszerzők. — 14.48: Három nyitány. — 15.24: Asconai Ünnepi Játékok. Az Al­ban Berg Vonósnégyes hang­versenye. — 16.30: A Depeche Mode együttes felvételeiből. — 17.00: Barokk muzsika. — 17.28: Vízparti történet. — 18.04: Új operalemezeinkből. Donizetti: Don Pasciuale. — 18.50: Egészsé­günkért. — 19.00: Hírek. — 20.30: A hét zeneműve. — 21.00: In­­terpop-fesztivál ’86. — Kb. 22.10: Vivaldi: A négy évszak. — Kb. 22.50: Népdalfeldolgozások. — 23.14: Zsebrádiószínház. Ma már senki sem táncol így. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek. Időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenei magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Jakab Mária. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Vála­szolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Mozgássérült gyere­kek táboroznak Felsőtárkány­­ban. — Keller Lívia festőmű­vész kiállítása a Mini Galériá­ban.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Kiállítások: Fotógaléria (10— 19) : Török László fotóművész kiállítása. — József Attila Könyv­tár (11—19) : Tóth Árpád-emlék­­­kiállítás. Filmszínházak: Béke (15, 17 és 19): A sárkány közbelép (szí. hongkongi, 14 év. III. helyár!) — (­3): Popeye (mb, szi. ame­rikai. II. helyár!) — Béke ka­maramozi (4) : Uramisten (szi. magyar). — (6): Márványember I—II. (mb lengyel. 14 év dupla helyár!) — Táncsics (16 és (8): Poszeidon-katasztrófa (szi ame­rikai. 14 év. III. helyár!) — (14) : Ivanhoe (mb. szi. szovjet). — Táncsics kamaramozi 1fj): Flór asszony és két férje (mb. szi. brazil. 14 év. III helyár!) — (17) : Montenegro (szí. svéd 18 év!) — Szikra (4. 6 és 8) : A be­törés nagymestere (mb szí. francia. 14 . év III. nelyár!) — Fáklya (4 és 6): Szerelmi láz­­álom (mb. szí. olasz. 14 év II. nelyár!) - (8): Koncert (szí. magyar II. nelyár!) - Fáklya kamaramozi (13): A nőstényfar­­kas kisértete (mb. lengyel 16 év, II. nelvár!) — Petőfi (15 és 17): A fehér törzsfőnök (mp. szí. amerikai, II. nelvár!) — Krúdy (17) :A Coca-Cola kö­lyök (mb. szí. ausztrál 14 év, III. helyár!) — Tapolca Ady .7 és 9): Vaskos tréfa (mfc szí. olasz 14 év Ts nelvár!) — Ady Művelődési Ház (5 és 1): Nincs kettő négy nélkül u­ó szi. olasz, kiemelt és III. nelv­­­ár!) — Tokaj, diszkómozi (18): Piedone Afrikában (szí. olasz). — Vasas parkmozi 19): A sár­­k­ány közbelép (szí Hongkongi, 14 év III nelvár!) - Népkerti szabadtéri mozi (9): Hóbortos népsee I (szí ootswanai 111. nelvár!) — Avas-déli kertmozi (9): Maraton életre halálra imb szí. amerikai 16 év kiemelt és III. helyár!) — Hámor 11ó): Jor­gensen a zsaru (mb ezt dán 14 év II. nelvár!) - Szirma (16 Szuperzsaru (mb. szí. olasz. Ill. nelvár!) — Pereces (6): Piszkos ügy (mb amerikai. II. helvár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.20: Társalgó - 9.44: Borsody László Címkék. - 10.00: Hírek — 10.05- Két keréken Magyar­országon - 10.35: Éneklő Ifjú­­sás, 10.50: Edwin Piscttel zongorázik. — 11.39: Kedves Michele. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.

Next