Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-01 / 125. szám

A megye első részvénytársasága Alakulóban az Észak-magyarországi Innovációs Centrum Csaknem 40 milliót jegyeztek eddig az alapító tagok A közelmúltban a megyei pártbizottság kezdeményezé­sére s a városi pártbizottság irányításával a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem és Borsod nagyvállalatai inno­vációs centrum létrehozását határozták el. Az új szelle­mi központ célja, hogy rend­szerbe toglalja szőkébb pát­riánkban az alkotó innová­ciós folyamatokat, s meg­gyorsítja a műszaki újdon­ságok piacra juttatását. Fel­adata az új technikai, tech­nológiai, termelési megoldá­sok bevezetése ipari válla­latainknál. új profilok meg­honosítása s az élenjáró műszaki, gazdasági mód­szerek terjesztése. Észak-magyarországi In­novációs Centrum cégjel­zéssel részvénytársasági for­mában kívánják megalapí­tani a szervezetet, amely az előzetes működési program szerint egyebek mellett szerkezeti anyagok kutatá­sával, ipari gyártástechnoló­giák és berendezések fej­lesztésével, számítógépek műszertechnikai eszközök optimális hasznosításával és fejlesztésével, s vállalkozá­sok szervezésével fogla­koz­na. Szellemi bázisa az egye­tem, valamint kutató, fej­lesztő és tervezőintézetek szakgárdája lesz. Minthogy az innováció­­centrum a műszaki fejlesz­tés meggyorsításával me­gyénk iparának fejlődését szolgálva hozzájárulhat Bor­sod fog­alkoztatási gondjai­nak megoldásához, az el­maradott térségek felzár­kóztatásához is, érthető mó­don élénk érdeklődést vál­tott ki létrehívása. Eddig 13 nagyvállalat és intéz­mény jelentett be előzetes jegyzést részvényeire, s to­vábbi három jelezte szán­dékát arra, hogy gyarapítja az alapítók számát. Csaknem 40 millió forin­tot ajánlottak fel eddig az előzetes részvény­jegyzők. A legnagyobb összeggel — nyolcmillió forinttal — a Budapest Bank támogatja az ígéretes innovációs cent­rumot. A Lenin Kohászati Művek hatmilliót, az Észak - magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat ötmilliót, az ÉMÁSZ ötmilliót, a Miskolc Megyei Város Tanácsa há­rommilliót, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács há­rommilliót, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem kétmilliót, a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kétmilliót, a December 4. Drótművek, a Borsodi Szénbányák Válla­lat, az Ózdi Kohászati Üze­mek, az Ózd Vári Tanács és az Alkotó Ifjús,­gyesü­lés egy-egy milliót jegyzett. Rajtuk kívül eddig a Borso­di Vegyi Kombinát, a Diós­győri Gépgyár, és az Elzett sátoraljaújhelyi gyára je­lezte szándékát a részvény­­társaság megalapításában való részvételre. Miskolc város épületet és helyiségeket ajánlott fel az Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum székhelye számára, s amint megterem­tődnek a szükséges feltéte­lek, ünnepélyes közgyűlé­sen írják alá a részvényesek a társaság alapító oklevelét. Ekkor nevezik ki az alapí­tók az igazgatót is, aki majd a menedzseri kar tagjait vá­laszthatja meg. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Enyhüla z a buszokon Mindnyájan közlekedünk címmel fórum-műsort su­gárzott a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Kör­zeti Stúdiója. Az adásban idő hiányában el nem hang­zott kérdésekre mi kértünk választ. • A Miskolcrm kmtMedü •agai járatok elsősorban a Műszakváltások idején na­gyon srófoltak. Tervez-e va­lamit a Volán a kulturáltabb utazás érdekében? — kérdez­te a fórum egyik hallgatója. Válaszol dr. Juhász György, a Borsod Volán igazgatója: — Az ongai közlekedés Miskolc elővárosi forgalmá­hoz tartozik. Vállalatunk mérései szerint is jogos az az észrevétel, hogy az utób­bi időben egyes járatok túl­zsúfoltak. Kedvező választ tudok adni a kérdésre: az év második felében csuklós autóbuszokat kapunk, s ezek közül egyet Onga térségében kívánunk közlekedtetni, így ezen a szakaszon a jelenle­ginél több férőhely lesz. • Miért nem jár az 1 D-s az 1-es vonalán? — érdeklő­dőtt Tercsi Lászlóné a 11-SS8-as telefonszámról. Elmondot­­ta, hogy a Szinva egyik ol­dalán hat busz is jár, a má­sikon pedig csak az 1-es és a 1e1-es. Az utóbbi csupán né­hány megállóban áll meg. Kérte, hogy a régi útvonalon haladjon az 1 D-s. Válaszol Zimmermann Ferenc, az MKV igazgatója: — Az 1 D-s azóta jár a jelenlegi útvonalán, mióta sétálóutca lett a Széchenyi­ből. Akkor így osztottuk meg a forgalmat. Az egyik tehermentesítő útra került az 1 D-s és a 101 B-s, a másikra pedig az 1-es és a 101-es. Talán az is közis­mert, hogy a Győri kaputól a Marx térig jelenleg is tart a villamospálya re­konstrukciója. Ha ez befe­jeződik, az autóbuszok is­mét ezen a szakaszon köz­lekedhetnek. Megyénk lakossága, a vál­lalatok és szövetkezetek szo­cialista brigádjai az elmúlt esztendőben 838 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a te­lepülésfejlesztéshez, s 109 millió forint önkéntes pénz­beli hozzájárulással segítet­ték településük gyarapítá­sát, fenntartását. A Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa ezért két, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága pedig 22 települést részesí­tett jutalomban. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Szamosi János, a Tokaj Szolgáltatóház HNF- helyiségében, 16 órától. Szerdán tartja tanácstagi fogadóóráját Kerényi József, a IV­ 6. Sz. Pártalapszervezet helyiségében (Vár u. 5. sz.), 16 órától. Színe és plakja Mikor támad a méh? Elképzelni is borzalmas, mit élt át az az alföldi em­ber, aki békésen szekerezett valahol a Duna—Tisza közén, és egyszerre csak rátámadt egy dühös méhraj. Jómaga kórházba került, lova viszont nem élte túl az ezernyi ful­lánk döfését, mérgét. A rádióban hallott riasztó hírt megkonzultáltam a hasz­nos rovarok jó ismerőjével, aki a korábbi években méhészkedett. Szerinte két oka lehetett a támadás­nak: vagy rajzó csapat út­jába került a szerencsétlen ember — s ilyenkor a méhek roppant­­ ingerlékenyek —, vagy azért voltak dühösek, mert a rendkívül változé­kony, hűvös tavaszi időjárás megzavarta őket. A méhnek ugyanis lételeme a munka, a gyűjtés, és ha ebben bár­mi vagy bárki akadályozni próbálja, dühös kis fenevad­dá válik, nem néz se istent, se embert. Hogy mennyire tudomá­nyos volt a magyarázat, azt nem tudom, de ha igaz az utóbbi indok (dühösek, ha nem hagyják őket dolgozni), akkor megértem a méhecs­kék viselkedését, noha hely­telenítem, hogy haragjukat egy ártatlan emberen és lo­ván töltötték ki. Nem véletlen, hogy az igyekvő emberre azt szoktuk mondani: „szorgalmas, akár a méh”. És néha bizony dühös is, akár a méh, s ta­lán szúrna is, ha volna ful­lánkja, no, meg ha nem fé­kezné indulatait a civilizált emberhez méltó önmérsék­let .. . Mert dühös volt, na­gyon dühös az a tisztesség­ben, becsületben megőszült idős munkásember is, aki egy tanácskozáson azokat ostorozta, akik miatt olykor — s nem is ritkán! — ló­gásra kényszerül. Ha akado­zik az anyagellátás, áll a gép, és tehetetlenül táblából a munkás. Ilyenkor kétszer olyan lassan múlik az idő, mint máskor, és az is fölfelé nyomja a pumpát a fejek­ben, hogy az elvesztegetett munkaidőt túlórákkal kell majd pótolni, vagy csökken a teljesítmény, és vékonyabb lesz a pénzestasak. Hasonló módon nyilatko­zott egy bizalmi is, hozzáté­ve, hogy tehetetlen harag­jukban még őt is szuttyon­­gatják munkatársai: menjen, intézkedjen, sürgesse az anyagot, az alkatrészt! Pe­dig tudják, hogyne tudnák, hogy nem rajta múlik, hi­szen velük egy sorban dol­gozik, s­őt éppúgy sújtja a szervezetlenség minden átka, mint a többieket. És ami még bonyolultabbá, áttekint­hetetlenebbé teszi ezt az egé­szet: akit kárhoztatnak, le­het, hogy nem is, az ő üze­mükben található, valahol másutt dolgozik, intézkedik. Mondjuk, annál a vállalat­nál, ahonnan az anyag érke­zik — amikor érkezik. Vagy valahol másutt, még távo­labb? Szóval zúg, zümmög ilyen­­kor a műhely, és aligha úsz­na meg néhány mérges fullánk — no, persze csak szófullánk — nélkül a szer­vezetlenségért felelős, ha éppen arra járna. Mert üres a kaptár, gyűjteni, tartalé­kolni kellene, és ha nem hagyják dolgozni, dühös, né­ha még támad is a méh. (békés) Búvárok a föld mélyében, Tapolcán A kavics kifúrja a sziklát is... Mélyen a föld alatt, közel a forrás szívéhez, olyan a ki­ sodrásának ereje, hogy a kavicsok képesek kifúrni a sziklát is, ahogy az áram­latok pörgetik őket egy­helyben a mélyedésekben. Itt dolgoznak a debreceni könnyűbúvárok, a külvilág­tól szinte teljesen elrekeszt­­ve, vízzel teli járatokban, üregekben. A feladatuk az, hogy megnöveljék a tapol­cai ivóvízforrások vízhoza­mát, egyenletesebbé téve a karsztforrások teljesítőké­pességét is. Kinn a felszínen csak annyi látszik, hogy öles acélcső áll ki a földből, és annak a tetejéről ereszked­nek a mélybe a búvárok. Czakó László, a debreceni könnyűbúvárklub vezetője: — A korszerű búvártech­nikával ma már megold­ható, hogy a karsztforráso­­kat rablógazdálkodás nél­kül, ésszerűen és olcsón ak­názzuk ki. Először azzal kí­sérleteztünk a Bükkben, hogy visszaduzzasztottuk a források vizét. Azt szeret­tük volna elérni, hogy nagy vízhozam esetén ne zúdul­jon ki minden a hegyből, hanem maradjon tartalék­a a szárazabb időszakokra is. Ez nem járt sikerrel, ezért a másik, valóban eredmé­nyes eljárást alkalmaztuk Tapolcán: víz alatti üre­gekben, a hegy gyomrában alakítunk ki természetes víztározókat. • MEGNÖVEKSZIK A VÍZHOZAM A búvárok a víz alatt robban­nának, betonoznak, úgy bányászkodnak, mintha nem venné körül őket a hi­deg, kristálytiszta nedű. A víz alatti felvételek arról is tanúskodnak, hogy a­ tapol­cai vízműgépház melletti forrás üregei valaha száraz barlangok voltak. A felvé­teleken ugyanis szép csepp­köveket látni, ezekről pe­dig tudjuk, hogy víz alatt nem képződnek. A debre­ceni búvárok precíz munkát végeznek: méréseik eredmé­nyét számítógéppel dolgoz­zák fel, és a komputer raj­zolta diagramok bizonyítják, hogy az átalakított kutak vízhozama nő, a teljesít­­ményingadozás pedig csök­ken. Major Ádám, a Miskolci Vízművek főmérnöke: — Itt, Tapolcán, bő két­éves program végére sze­retnénk érni. Az új kút ki­alakításával arra számítunk, hogy naponta legalább 10 000 köbméterrel több vizet fo­gunk innen kapni. Ezek csak a legszerényebb becs­lések. A vállalkozás majd­nem 30 millió forintba fog kerülni. Ez azonban gyorsan megtérülő beruházás, ugyan­is Miskolc környékén egy ugyanekkora teljesítőképes­ségű ivóvízforrás kialakítá­sa 45 millió forintba kerül­ne.­ ­ ITT LESZ MAJD A FÜRDŐHOTEL Az új kút megépítése egyben azt is jelenti, hogy a legkorszerűbb technikát képviselő szivattyúkat sül­lyesztik a mélybe. Ezzel 4 régi gépház szerepét átve­szik az új berendezések, és így lebontható a piros tég­lás épület. Erre szükség is van, hiszen ezen a terüle­ten kívánják felépíteni az új tapolcai fürdőhotelt, a Miskolci Vízművek, és az osztrák partnerek közös vál­lalkozásban. A búvárok ki­alakította új kút fölé, a tájba illő, faszerkezetű há­zikót készítenek — ez is benne foglaltatik a már em­lített beruházási költségben. A Miskolci Vízművek programmá tette a karszt­források teljesítményének növelését, hiszen ebből szár­mazhat a legolcsóbb és leg­jobb minőségű víz Miskolc számára. Nemcsak a búvá­rokat vonták­­ be a munká­ba, hanem a Nehézipari Műszaki Egyetemmel és más kutatóintézetekkel is együtt­működnek a karsztkutatás­ban. Még sokszor lesz szük­ség a búvárok bátorságot, fizikai és lelki erőt egyaránt igénylő munkájára Miskol­con és a környékén ... (kiss) * A búvárt öltöztetni kell, de a forráshoz vezető csőre támasztott létrára már egyedin mászik fel. .A cipők nem túl kecsesek, de nem is ez a lényeg: az ólomtalp biztosan rögzíti a búvárt a fenéken.

Next