Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-11 / 7. szám

a miskolciaké a szó ■ m HOT ) •» ■•«i.emugiup'^auMggpgimagggpmwwWBMUR Rovatvezető: Nyikos Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 10­825. Kerítik alvásainkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel Hétfőtől péntekig, lehetőleg •— 14 óra között keressenek fel bennünket. A mag­ány zárkája Oly korban élünk, amikor idő, türelem, vagy éppen meg­értés híján egyre nagyobb kereslete van a beszélgetőpart­nereknek. Sok-sok jelét tapasztalhatjuk ennek. Jogi tanács­adónk meséli például, hogy a szerda délutáni fogadóóráin megjelentek közül jó néhányan régvolt jogsérelmüket mond­ják el oly részletességgel, amiből kiderül: talán első ízben próbálják fennhangon összefoglalni az őket konokul fog­lalkoztató gondjukat. S noha az évek múltán jogorvoslatra esetleg nincs is már semmi lehetőség, mégis megkönnyeb­bülve búcsúznak el. Kibeszélték magukból problémájukat ... Többnyire idősebb embereknél tapasztalható, hogy szinte megállíthatatlanul ömlik belőlük a szó. Apró-cseprő dolgo­kat mesélnek el, ha éppen van valaki, akinél meghallga­tásra találnak. Olyasmiket, amiket­­, ha mindennapjaik közben volna kinek elmondani —, felmerülésükkor el is fe­lednének. Ám beszélgetőpartner híján bennük reked. Ros­­­szabb esetben — beléjük fojtják. Pszichológusok és pszi­chiáterek ezért nevezik szófojtásnak azt a klasszikus hely­­zetet, amire bárki tudna példát: „A lényeget tessék monda­­ni” — hallhatjuk hivatalos helyen, minthogy az idő szorít­­ja az előadókat. „Ne haragudjon, de szaladok” — mondja a szomszéd. „Ezt már ismerjük" — fordít hátat a család­ban az ifjabb generáció. Bajor Nagy Ernő mesélte legutóbb, amikor szerkesztősé­günkbe látogatott: egy Duna-parti villanyoszlopra ragasz­tott cédulán keresztül sétáihoz keres beszélgető partnert egy pesti asszony ... S a 88-884-es miskolci telefon mellett ügye­ld, lelkisegély-szolgálatot teljesítők is megmondhatói, mily sokan igénylik a párbeszédet. Hétvégeken és este, vagy éj­szakánként — amikor a szolgálat fogadja a hívásokat — sem egy huszonéves csönget: magányát szeretné a beszél­getéssel oldani, megosztani a gondolkodás terheit. Mert nem lehet néma monológsorozatok között sokáig ki­bírni. Ha vajúdó gondolataival magára marad valaki, idő előtt eltévedhet a tisztázatlan kérdések labirintusában. Hi­szen még kivételes képességű, erős lelkű emberek sem lé­tezhetnek gondolatcsere nélkül. Szerencsére, mind többen ismerik fel napjainkban, hogy életünk színterein össze kell kapcsolni gondolataink legja­vát, s megosztva a gondolkodás terheit, alakítani kell a bel­ső harmóniát. fr) Megkérdeztük MIÉRT SZÜNTETTEK MEG EGY MÁV-JÁRATOT? Őszintén szólva nem re­pestem az örömtől, amikor hallottam a hírt, hogy több miskolci helyi autóbuszjá­rat menetrendje megválto­zott. Különösen bosszantott, hogy megszüntették a 21/14- est, amelyre - nemcsak az én véleményem szerint­­ szükség volna. Eddig is — amíg 8—10 percenként jártak a buszok — a killiani lakótelepen reg­gel 6 és 7 óra után óriási volt a 21-es és 121-es jára­tokon a zsúfoltság. A dél­utániakról — 14 óra után — már nem is szólva. Az LKM 1-es kapujánál a gépkocsi­­vezető több alkalommal nem tudta bezárni az ajtó­kat. Az új helyzet tovább rontott az állapotokon. Je­lenleg 6 óra 4-kor és 6 óra 19-kor indul a Kandó Kál­mán utcáról járat, s ez a 15 perces kihagyás olykor tarthatatlan helyzetet te­remt. Több utas nevében kérem, tegyen valamit az MKV értünk. M. Miklós Miskolc Mit tehet az MKV? — kérdeztük Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közlekedési Vál­lalat osztályvezetőjétől. Sajnos nem sokat — hang­zott a válasz —, minthogy több járat indítására busz­vezető hiányában egyelőre nincs lehetőségünk. Az osz­tályvezető véleménye sze­rint ugyanakkor nem lehet igazán súlyos a közlekedési helyzet ezen a vonalon, hi­szen reggel 5 és 6 óra kö­zött ötpercenként indítják a 21-es buszt, 8 percenként a 121-est, a főútvonalon 4—5 percenként követi egymást az 1-es járat, s itt jár az 1/D-s is. Kétségtelen, hogy kényelmetlenebbé váltak az utazási körülmények azok számára, akik a Killiánból kifejezetten a 21-es buszok­kal szoktak a gyárakba el­jutni. Ezen azonban egye­lőre nem tudnak változtat­ni. Legfeljebb tanácsolhat­ják: éljenek jobban a többi lehetőséggel is a killiániak. Berzen­kedek Lányom kis könyv­tára talányos könyv­csodával gyarapodott. A Berzenke és Csepű­­rágók című mesefü­zet, amelyből hétvé­geken diktálnom kell másodikos gyerme­kemnek, minden fan­táziámat próbára te­szi. Képtelen vagyok öt értelmes mondatot találni benne, feszül­ten figyelő és kihegye­zett tollal váró kislá­nyom számára. A korombeliek talán még emlékeznek Mó­ra Ferenc édes-bús történeteire, aki ugyan nem volt olyan „avantgarde”, mint a Berzenke írója, ő vi­szont aligha tudja olyan megragadóan és tanulságosan ábrázol­­ni a gyermeklélek rej­telmeit az ember el­­esettségét, a szegény­ség tisztességét, mint nagy hírű elődje. Igaz, a videón, banánon és Adidas edzőcipőkön felnőtt gyermekeink­nek Móra talán túl­haladott, ám szívből remélem, hogy egy­szer csak rátalálnak az ő történeteinek érté­keire, igazságaira is. Addig viszont én sza­kadatlanul berzenke­dik a Csepűrágók ért­­hetetlensége felett. Sz. G. Miskolc Mi lesz a sorsa? Alig több mint egy éve volt szó arról, hogy az al­koholizmus visszaszorításának segítéséért Miskolcon is be­zárnak több italmérő helyet. Ha emlékezetem nem csal, ezek között szerepelt a­z Ár­pád utcai italbolt is. Ám az­óta sem történt körülötte semmi, s arról sem hallot­tam, hogy a városban volna olyan kocsma, amelyet az akkori akcióra való hivat­kozással zártak volna be. Lemondott Miskolc erről az elképzelésről? — kérdezi több olvasónk. A városi tanács ellátásfel­ügyeleti osztályának főelő­adója, Pólyák Tiborné adott erről rövid tájékoztatást. El­mondta: eredetileg sem az volt a cél, hogy mindenáron bezárják a kiskocsmákat vagy talponállókat. Az mon­datott ki, hogy a bezáratást csak azoknál rendelik el, amelyekben nem tudják a fogyasztás kulturált körülmé­nyeit megteremteni, vagy a kínálat korlátozásával a ven­dégkör magatartását az el­várható színvonalon tartani. Az intézkedések s a gyakori ellenőrzések szerencsére sok helyütt meghozták a kívánt eredményt, vagy legalábbis közelítenek hozzá. Ma már összehasonlíthatatlanul keve­sebb a panasz, jobban oda­figyelnek a boltosok. Több­felé korlátozták a szeszes­ital-választékot és a forgal­mazás idejét is, s további korlátozásokról a közeljövő­ben szervez a Hazafias Nép­front és a tanács párbeszé­det, például a diósgyőri vá­rosközpontban. A fórumon­­, amelynek időpontjáról lapunkon keresztül is érte­sítjük majd az érintett terü­let lakosságát — a Vár bü­fé, a Gerendás, az Árnyas­kert, a Bástya presszó mű­ködéséről lesz egyebek­ ho­zott szó. A Csabai kapuból a pesti országútra tartó útvonalon búcsúztatja az autósokat az a piktogram-tábla, amelyet a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács készíttetett és he­lyeztetett ki, hogy óvatosság­ra intse a sebesség megszál­lottjait. A közúti balesetek 1986-os borsodi „mérlegét” ismertetik az ábrák, ami koris fu­tó piktogramok 990 könnyű, 505 súlyos sérü­léssel járó, és 59 halálos ki­menetelű közlekedési baleset történt megyénkben. Ez az első ilyen tábla, amellyel ta­lálkozhatunk jelenleg, ám a közeljövőben városunk min­den más kapujában — a Zsolcai és a Szentpéteri ka­puban, s nyilván a Győri kapu környékén is­­ lesz ilyen. Reméljük, az intő pik­togramok hatását előbb­­utóbb a balesetek számának csökkenésével is mérhetjük majd. A kezdeményezés min­denesetre figyelemreméltó, hiszen, ha csak egyetlen em­bert is elgondolkodtat, s megfogadja sugallatát, már megérte a befektetést. (F. E. felvétele) Ezt mondja a jogszabály A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK ÚJ RENDJÉRŐL A Magyar Közlöny 1987. évi számában megjelentek a külföldre utazás új rendjére vonatkozó jogszabályok. Ezekben a napokban nyil­ván nagyon sokan keresik fel a rendőrséget útlevélké­­relmükkel. Kedves Olvasó­inknak szeretnénk segíteni azzal, hogy ismertetjük a rendeletek legfontosabb sza­bályait. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törv­ rög­zíti, hogy a magyar állam­polgár alapvető joga, hogy külföldre utazzon. Ez a jog csak kivételesen korlátozha­tó. (Ennek eseteiről rovatunk jövő heti számában írunk.) Az útlevél — az érvényessé­gi idején belül —, a világ összes országába többszöri utazásra jogosít. A kiállítás­tól számított öt évig érvé­nyes. Az érvényességi ideje — ha a személyazonosság megállapítására és a hivata­los bejegyzésekre alkalmas — meghosszabbítható. Az útle­vél magáncélból utazáson­ként legfeljebb kilencven napi külföldön tartózkodásra jogosít. (Bizonyos kivételek vannak, pl. külön engedély nélkül jogosult kilencven napot meghaladó külföldön tartózkodásra a nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíj­korhatárt betöltött személy, az útlevél érvényességi ide­jén belül.) A tvr. végrehaj­tására kiadott 3/1987. (XII. 23.) BM. sz. rendelet szerint a magánútlevél iránti kére­lem elbírálására a rendőr­­kapitányság — tehát a vá­rosi kapitányság — jogosult. Az útlevél időbeli érvényes­ségét ugyanez a szerv hos­­­szabbíthatja meg.) , Az útlevél iránti kérelmet az erre a célra rendszeresí­tett útlevélkérő lapon a ké­relmezőnek személyesen kell benyújtania. Az együtt élő családtagok esetében a ké­relmet a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is benyújthatja. A kiskorú kérelmét a törvényes kép­viselő nyújthatja be. A ké­relemhez csatolni kell két darab, egy évnél nem régeb­bi igazolványfényképet és il­letékbélyeget (500 Ft), vala­mint kiskorú útlevél-kérel­méhez a szülőknek (törvé­nyes képviselőnek) a köz­jegyző, a gyámhatóság vagy az útlevelet kiállító szerv előtt tett hozzájáruló nyilat­kozatát. A szülők közös ház­tartásában élő kiskorú ese­­tében mindkét szülő hozzá­járuló nyilatkozata szüksé­ges. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mi a teendő az útlevél elvesztése esetén. Ilyenkor, valamint, ha az útlevél megsemmisült, vagy azt a külföldi hatóság elvet­te, haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállító szervnek, külföldön a külképviseleti szervnek. A talált útlevelet és egyéb útiokmányt hala­déktalanul be kell szolgáltat­ni a rendőrségnek. Sokakban felmerülhet a kérdés: és mi a helyzet a ,,régi” útlevelekkel? Nos, a rendelet szerint az 1988. ja­nuár 1. előtt kiadott útlevél az érvényességi idején belül a korábbi szabályok szerint használható fel. Az 1984. ja­nuár 1-je után kiadott ma­gánútlevéllel rendelkezőnek pedig csak akkor kell útlevél­kérelmet benyújtania, ha az útlevele a külföldre utazás­hoz szükséges területi, vagy időbeli érvényességet nem tartalmazza. »r. Gy. M. Brenner Tibor (Miskolci: Levelét eljuttattuk a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazga­tójához, aki válaszában — ame­lyet nyilván ön is megkapott — egyebek között arról tájékoz­tat, hogy a szóban forgó térsé­get várhatóan 1990 után szanál­ják. Javasolja: ha nem tudják kivárni a szanálással kapcsola­tos elhelyezést, minőségi lakás­csere igénylést nyújtson be a takatiügárt hatósághoz. Emlékezetes utazás Az MSZBT, a KISZ és is­kolánk jóvoltából a miskol­ci Zrínyi Ilona Gimnázium­ból hárman vettünk részt az Expressz Iroda által szerve­zett Barátságvonat társas­­utazáson. Útvonalunk Moszk­va—Leningrád volt. Az or­szágból körülbelül 360-an utaztunk együtt, s mi vol­tunk a legfiatalabbak a tár­saságban. Moszkvában kenyérrel és sóval fogadtak bennünket, hagyományosan és ünnepé­lyesen. A két nap alatt, amit ott töltöttünk, megismerked­tünk a hatalmas világváros nevezetességeivel, s talán nem véletlen, hogy nekünk diákoknak a körmozi és az űrhajós pavilon jelentette az egyik legszebb élményt, Észak Velencéjében, Lenin­­grádban pedig az Ermitázs szerzett nagy-nagy gyönyörű­séget. Ütünk minden szempont­ból emlékezetessé vált, leg­kivált azok a barátságok te­szik feledhetetlenné, amelye­ket ez alkalommal kötöt­tünk. Schem­ann Gábor, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium IV. c osztályos tanulója * In­ggyenes jogtanácsadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus tart legközelebb — január 13-án, szerdán dél­után 4-től 6-ig — jogtanács­adást a Sajtóház III. emele­tén, rovatunk szobájában. máj pörk burg” Na mégegyszer, gondoltam magamban! Lehet, hogy a má­sik szemüvegemet vettem fel? Ez máj park burg. Hiába erőltetem a szemem, nézem alulról, oldalról, ez nem válto­zik. Ebbe már bele kell nyugodnom, ez lesz az ebéd. De mi ez? Lehet, hogy ez a diósgyőri Stadion étterem rejtvénypályá­zata? Aki kitalálja, az már tudja, hogy mit tesznek elé. Vagy a Mézga családból MZ/X írta átmagyarul a mai me­nüt? De akkor hol van Aladár, aki megmondja nekem két forintért, mit eszem ma ebédre? Pedig a leves még számom­ra is érthetően volt leírva. Talán a pincér segít. Bár azt tudom, mi a „máj pörk burg”, hiszen nézem a Kapcsoltam-ot és az Elmebajnokság-ot. Szó­val a „máj pörk burg” az máj, pörköltösen, burgonyával. De mi az „Sz"? Talán szertész máj, mert pösze volt, aki az étlapot írta? Meg kell kérdeznem a pincértől. — A „máj pörk burg”-ra már rájöttem, de mi az „Sz*? A pincér rámnéz megvetően és ezt mondja: — Szárnyasmáj — és otthagy. Nem csirkemáj, hanem szárnyasmáj... Hiába, mindig ta­nul valami újat az ember fia. H. P. Miskolc

Next