Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-01 / 151. szám
A parita kár a sztrájkról A pedagógusok és a diákok érdekében Mit várnak a miskolci iskolák? A városi párt-végrehajtó bizottság elfogadta a miskolci pedagógus pártbizottság helyzetelemzését és állásfoglalását a miskolci középfokú oktatási-nevelési intézményekben folyó munkáról, annak körülményeiről, még inkább e körülmények jobbításának lehetőségéről. Az alábbiakban az Állásfoglalásból idézünk - amely az érdekelt intézményekben dolgozók véleményének az összegzése kíván lenni -, majd Sarlai Rétemétől, az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizottságának titkárától arra kapunk választ, hogy mi a véleményük a tervezett pedagógussztrájkról. Az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizottsága a város nyilvánossága előtt minden fórumon képviseli, hogy ma a minőségi munkaerő „termelése” a legfontosabb és leghatékonyabb beruházás. Az oktatás fejlesztése nélkül megvalósíthatatlan a társadalmi-politikai modellváltás, realizálhatatlan a gazdasági fellendülés. + A MARADÉKELV HELYETT A társadalom jelenlegi helyzete új közoktatás-politikai koncepciót igényel. Ebben meg kell határozni a nevelés-oktatás egyértelmű cél- és feladatrendszerét, lehetővé téve egy ehhez igazodó sokszínű, rugalmas közoktatási intézményhálózat kialakítását és működtetését. Korszerűsíteni kell — szellemében, ismeretanyagában, létszámában — a pedagógusképzést. Olyan oktatásfinanszírozási mechanizmust kell kialakítani, amely a maradékelv helyett normatívák alapján biztosítja a gyerekek, az iskolák számára az alapfeltételeket, ezzel párhuzamosan megteremti azt a pedagógus-bérrendszert, amely a jelenleginél egyszerűbb, áttekinthetőbb, egyben garantálja az értelmiségi lét egzisztenciális alapjait. Ezeknek megfelelően kell módosítani az oktatási törvényt és végrehajtási utasításait. A közoktatásfejlesztési konvenció megvalósulásának akkor van esélye, ha alapvetően megújul a teljes ágazati irányítás, megváltozik a tanácsi költségvetés elosztó jellege... + NÖVELNI A TÁJÉKOZTATÁS. A GAZDÁLKODÁS NYILVÁNOSSÁGÁT A kommunista pedagógusoknak érdekfelismertető és közvetítő szerepet kell vállalniuk a helyi társadalom és az iskola között. A közoktatás reformja, a képzés tartalma és színvonala ugyanis nemzeti érdek, nem iskolai „belügy”. Ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok az iskola közvetlen környezetének politikai színterén, működő és alakuló közösségeiben is megjelenjenek. így tudnak abban közreműködni, hogy a város lakossága figyelemmel kísérhesi az iskola életét és a feltételteremtésben érdemi közreműködést vállalva megfogalmazza igényeit . . . Az oktatásra fordított pénz ma nem elég az oktatási törvényben megfogalmazott célok megvalósításához és a város középfokú iskolái csak jelentős feszültségekkel képesek a demográfiai hullám, a több éven keresztül nagy létszámú korosztály fogadására. A torz központi elosztáspolitika következményeként a városi tanács költségvetési hiánnyal, napi működtetési gondokkal küszködik, intézményei ma csak egymás rovására fejleszthetők. A Pedagógus Pártbizottság ezért szükségesnek tartja, hogy — a tájékoztatást, a gazdálkodás nyilvánosságát tovább növelve — a város lakossága, a pedagógusok megismerjék a tanácsi gondokat, terveket és a mindennapi munkát. Elengedhetetlennek tartja, hogy folyamatosan kapjanak nyilvánosságot azok a tervek, alternatívák, melyek a demográfiai hullám középfokra jutásának feltételeit, továbbá a belvárosi diákétkeztetés súlyos gondjainak megoldását biztosítják, s a város közoktatásának ezredfordulóig szóló irányelvei konkrét programjaira vonatkoznak. • A KÖLCSÖNÖS BIZALMATLANSÁG ELLEN A korábbi tervutasításos irányításban gyökerezve napjainkban is érzékelhető még kölsönös bizalmatlanság a fenntartó szakigazgatási irányítás és az iskolák kapcsolatában. Ezt szintén csak a nyilvánosság, az érintettek széles körének véleményére, tapasztalataira is alapozó tervezés és intézményfenntartás képes érdemben oldani ... A helyi nevelési rendszer kialakításának fontos lépését jelentheti tanácsi innovációs alap létrehozása, amely a közoktatás városi szintű érdekeinek finanszírozását biztosítja, egyben hozzájárul szellemi arculatának formálásához (pedagógus-továbbképzés, iskolai kísérletek, kiadványok támogatása, nyilvánosságának elősegítése), valamint városi szintű komplex (vezetői, szakmai, gazdálkodási, politikai, stb. ismereteket nyújtó) tanfolyamok működtetése, amely a pedagógusok széles körének nyújt lehetőséget — az intézményvezetői pályázati rendszerrel összefüggésben — a vezetői feladatok megismerésére. Indokolt a gimnáziumok kettős irányításának (megyei szakmai, városi fenntartói) felülvizsgálata, olyan megoldás kialakítása, mely a problémákat — árhuzamosságokat, illetve hiányosságokat — kizárja. És akkor most a bevezetőben jelzett kérdés és válasz: Hogyan vélekedik a miskolci pedagógus pártbizottság a tervezett sztrájkról, illetve a pedagógusok béremelési követeléséről? Sarlai Péterné, az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizottságának titkára. : — Testületi állásfoglalás nincs az ügyben, de pártbizottságunk tagjainak többsége nevében a következőket tudom elmondani. Azzal elvileg egyet kell értenünk, hogy a pedagógusok sztrájkkal akarják kiharcolni jogaikat. Olyan nagyon váratlan nem volt ez tőlük, mindig is a türelmükre apellált a vezetés, és nemcsak a bérüket illetően, hanem sok-sok más, szakmai ügyben is. Tarthatatlan a helyzetük, és mi éppen azt véljük célravezetőbbnek, ha a méltatlan körülményeik ellen harcolnának. Mert így, az egészből kiragadva a béremelési követelést erkölcsi veszteség érheti a pedagógusokat, bírálat olyanok részéről, akik nem ismerik gondjaikat. Friss információ, hogy a megyei tanács a szeptemberi központi emelésen túl annyival járul hozzá a miskolci pedagógusok bérének emeléséhez, amennyivel a városi tanács. Valószínűnek tartom, hogy erről is szó lesz a július 33-i rendkívüli megyei tanácsi vb-ülésen. Sz— Diplomaátadás az egyetemen Mától mérnökök A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában ma délelőtt zajlott le a diplomaátadási ünnepség. A kari dékánok jelentései után 117 bányamérnök hallgató — 90-en nappali, 22-en levelező, 5-en pedig gazdasági mérnök szakon végeztek — vette át oklevelét dr. Kovács Ferenc rektortól. A kohómérnöki karon 37-en végeztek az idén (nappali tagozaton 28-an, levelezőn 8-an, gazdasági mérnök szakon egy fiatal), a gépészmérnöki karon pedig 115 nappali tagozatos, 14 levelező tagozatos, és 8 gazdasági mérnök szakos hallgató fejezte be most tanulmányait. Kitüntetéssel két hallgató: Debreczeni Ákos és Komjáthy Attila végeztek, mindketten bányamérnökök lettek. A diplomák átadását követően a rektor dr. Romvári Pál egyetemi tanárnak a Pro Universitate, Voith Márton egyetemi tanárnak pedig a Signum Aureum Universitatis kitüntetést adta át. Veszelyi Gábor, a Miskolci Egyetemisták Szövetségének elnöke Becsületdiplomákat adott át, 3 most végzett mérnökhallgatónak. Találkozás Nagy Feróval Eredetileg június 21-én lett volna a találkozó Nagy Feróval az Ifjúsági Házban, de a randevút el kellett halasztani. Az új időpont: július 5. A beszélgetésre 4 óra áll rendelkezésre: 6-tól 10-ig tart a program, amelyre 30 forint a belépő. Annyiért adhatja, amennyit a közönségnek megér Ki lesz a mesés bagrícsüzi najsska? A Kaláka fesztiválon, a várban Bográcsgulyás-főző versenyt hirdet meg a Városi Művelődési Központ. A Kaláka nemzetközi folkfesztiválon lesz a verseny, július 8-án. A diósgyőri várban ez lesz a tizedik folkfesztivál, benne az első bográcsgulyás-főző verseny. Főzhetnek éttermek, vendéglők, kifőzdék működési engedéllyel rendelkező szakácsai, akik saját eszközeikkel és nyersanyagból dolgoznak. Az elkészült — bármilyen típusú — bográcsgulyás minőségét szakértő zsűri bírálja el, amely a győztesnek ítéli a Borsod-Abaúj- Zemplén megye 1989. évi bográcsfőző bajnoka címet. A bográcsgulyást minden pályázó az előírások szerinti körülmények között a helyszínen árusíthatja. A fennálló rendelkezések, egészségügyi szabályok megsértése a versenyből történő kizárást vonja maga után. Az árakat minden versenyző maga határozza meg. A VMK Széchenyi út 30. szám alatti irodájéban lehet jelentkezni, legkésőbb július 7-én 12 óráig. A szaktanácsokat július 8-án reggel 8 órára várják a várban, itt kell felmutatni a szakképesítést, illetve a céghez tartozást igazoló okmányokat. Zsűrizés: 8-án 2 órakor, eredményhirdetés rögtön ezután. A fesztivál ideje alatt — 8-án, 9-én és 10-én — lehet árusítani. A verseny fővédnöke Porkoláb Albert, a megyei tanács társadalmi elnökhelyettese, a társadalompolitikai főosztály vezetője, védnökei a városi tanács ellátásfelügyeleti osztálya, művelődési osztálya, a Miskolci Vendéglátó Gasztronómiai Társaség, valamint a Magyar Reklám Szövetség megyei szervezete. *Ha jó lesz az idő, az elmúlt évek tapasztalatai alapján körülbelül két és félezren látogatnak ki a jövő hét végén a várba (Kerényi férj Nyugati alaptőkével létrejött részvénytársaság keres KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL mély- és magasépítési munkák kivitelezésében jártas# főépítésvezetőt # építésvezetőt • művezetőt és kőművest # zsaluzókat • betonozókat Érdeklődők „korrekt" jeligével küldjék be jelentkezésüket a kiadóba. A jelentkezési lapon tüntessék fel a szakmai területeket, a szakmai gyakorlati időt, nevüket és címüket, ahová értesítést küldhetünk. LEVÉLCÍM: Déli Hírlap Miskolc, Széchenyi út 15-17. Anyanyelvünkről, délidőben Rejtélyek az érettségin Érettségi vizsgán járt e sorok írója a minap. Az oly hamar hírhedtté vált idei érettségin, melynek az írásbeli tételekhez tapadó rejtélyét az átlátszó borítékokról szóló hír megoldotta talán, mégis emlékezetes marad sokáig, hiszen még e sűrű mai magyar életben is sikerült pár napig magára vonnia a közvélemény figyelmét. * Most azonban másmilyen rejtélyekről szólunk. Felelősök után aligha kiáltó talányokról, amelyek nemcsak idén, de évtizedek óta kísértenek a magyar irodalmi dolgozatokban és feleletekben. Olyan rejtélyesnek tetsző mondatokról lesz szó, amelyek olvastán vagy hallatán meghökkenünk, mert elemi erejűek, eredetiek és többnyire groteszkek, egyszerre ijesztőek és nevetségesek. („A bomlóban levő költő zárt formába kényszerítette magát.”) Éltetőik a tisztázatlan fogalmak, a műelemzési készség gyengeségei, ám leginkább a helytelen fogalmazás. Épp ez utóbbi szempontból óhajtunk most szemügyre venni pár „gyöngyszemet” egyre gyarapodó gyűjteményünkből, mert úgy találtuk, ilyen éretlen érettségi mondatokkal szinte modellezhető napjaink néhány közlési zavara, a felnőttek fogalmazásmódja is. (Ki volt Jónás?) Az egyszerűbb talányok közé tartozik a szótévesztés okozta zavaros mondat, amely gyakran műveltségbeli hiányról is árulkodik. Nyilván a próféta szó jelentésével sincs tisztában az a diák, aki Babits művéről szólván ezt mondta: „Jónás egy plébános volt Ninivében.” Hihetetlennek tűnhet, de ezt is leírta pár éve valaki: „Arany legismertebb műve a Toldi trigonometriája." — Nos, efféle szótévesztés a felnőttek nyelvhasználatában sem ritka: logikus és laikus, gondtalan és gondatlan gyakran felcserélődik beszédünkben, egy nyilatkozó pedig ezt mondta nemrég: „Értelmetlenül állok az esettel szemben.” (Helyesen: értetlenül ) (Balassi, Ady és a nők) Hasonló, de már inkább stílushiba, ha az alkalmazott szavak nem illenek a mondat hangulatához: „Balassi ebben a versében elgyönyörködik Júlia külső adottságain." A szókincs szegénységére is rávilágít a következő mondat, hiszen szerzője csak egy alantasabb stílusréteg szavaival tudja kifejezni magát: „Csinszka szinte kipécézte és levelekkel bombázta Adyt.” — Ilyen típusú hibákkal sokszor találkozunk beadványokban, felszólalásokban is. (Mit tudott Hamlet?) Az egyeztetési hiba nemcsak zavar —, de humorforrás is lehet. E mondat két alanya közül az egyikhez nem simul a figyelmetlenül választott állítmány: „Hamlet egyetemes tehetség, könyv és kard egyformán forog a kezében.” — íme, egy példa felnőttektől származó (nyomtatott) szövegből is: „Ebben az időben 700 nehézbombázó lépte át a magyar határt.” (A Bánk bán rejtélye) Folyik az idei érettségi, a vizsgabizottság feszülten vagy lemondóan figyel, s váratlanul elhangzik ez a mondat: „Ottó távollétekor megpróbálja elcsábítani feleségét, Melindát.” Lám, a csábítás legújabb trükkje! Kommunikatív okokból viszont abból kell kiindulnunk, hogy a hallgató nem ismeri a művet, ezért aztán reménytelenül tűnődhet rajta, hogy ki, kinek a távollétében és kinek a feleségét csábítja el... (Helyesen: „Bánk távollétében Ottó elcsábítja annak feleségét, Melindát.”) (Kik voltak itt?) Az előbbi pongyola fogalmazás is figyelmeztet rá: nyelvünk természete (szórendünk látszólagos szabadsága, a birtokviszony kifejezése, stb.) tartogat számunkra csapdákat a mondatszerkesztéskor. Ha nem vagyunk vésett, hamar kész a félreértés egy ilyen ártatlannak látszó közlés esetén is: „Itt volt Laci meg Pali húga.” Hányan lehettek itt? És kik? Laci Palinak a húgával? Vagy csupán a lánya fivérei nélkül? Ki tudja? Lezajlottak az idei érettségik. Az újabb korosztály immár velünk együtt vizsgázik naponta a „folyamatos érettségin” anyanyelvünkből írásban és szóban. Ha figyelmesebben fogalmazunk, megkímélhetjük mondatainkat effajta „rejtélyektől”, s akkor nem hagyjuk bizonytalanságban egymást sem közlendőink felől. Várnai Aladár ,