Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-02 / 100. szám
% Az Avas Táncegyüttes nagy sikert aratott a szakszervezetek május elsejei rendezvényén, az MSZE téren. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Szobán Gabriella felvétele) Szállódék* vendégek* remények M*$k$ion Alulmúljuk 1934-et H&w& tettek es tufisták? T&v&l^ä e’tsék, es szedetek Ma Miskolcon kevesebb szálloda varr, mint jó fél évszázaddal ezelőtt, 1334-ben... Akkor kilenc hotel, 454 szobája várta nyolc és félszáz ággyal a vendégeket, mra pedig hét szálloda 349 szobája 704 ággyal — ez a mérleg. Ráadásul a miskolci belvárosi szállodák kevés kivétellel gyenge színvonalúak, teljes felújításra szorulnának, ha lenne miből átépíteni az Avast, vagy az Aranycsillagot. Általában jellemző, ha a tavalyi idegenforgalmi statisztikát böngésszük, hogy nem valami szívderítőék az adatok: úgy tűnik, Miskolc mai idegenforgalmát a Zsarnai csencselő tömege jellemzi legjobban. Breitenbach József, a miskolci városházán az első olyan szakember volt, aki eddig főállásban a város idegenforgalmával foglalkozhatott. Tőle tudjuk a tavalyi adatokat. Breitenbach József: — Tavaly a határstatisztika szerint több, mint hárommillió külföldi lépett ki és be országrészünk határállomásain, valamint kétszer egymillió magyar turista. Ebből a hatalmas mozgásból mindössze 114 ezer vendéget sikerült megfognunk” Miskolcon, azaz ennyien vették igénybe a szállodákat. Természetesen a fizetővendéglátó szolgálatot sem szabad figyelmen kívül hagyni, ám itt egy érdekes jelenségnek lehetünk tanúi: 1986-hoz képest egytizedére esett vissza a fizetővendéglátó-szolgálatot igénybe vevő külföldiek száma ... Nos, ez az én értelmezésemben, azt is jelenti, hogy a vendégek jelentős része bejelentés nélkül, „feketén” száll meg ! ♦ Sokan azt mondják: Miskolcot elsősorban arra teszik alkalmassá lehetőségei, hogy afféle vigécváros legyen, azaz felkapott üdülőhely aligha lesz belőle, de nagy forgalmú átutazó-, kereskedőváros még igen ... — Tapolca és Lillafüred hosszabb tartózkodásra is eladható. Csakhogy ehhez tőkebefektetés hiányzik, Tapolcán a fürdőt kellene rekonstruálni, Lillafüreden pedig a Palotaszállót kellene azzá tenni végre, aminek hívják, hívták, amiért építették egykoron. A statisztika szerint sajnos, a külföldiek átlagosan csak 2,2 napot tartózkodnak Miskolcon. Ez azért baj, mert így kevés pénzt költenek el. A korábbi években 4,4—4,3 nap volt ez az átlag ... ♦ Többek szerint konferenciák, fesztiválok, nagy rendezvények szervezésével is fellendíthető lenne a turizmus Miskolcon. Ráadásul , úgy tűnik, mégiscsak lesz világkiállítás ... — Azt szoktam erre mondani, hogy akkor lenne igazán nagy bajban Miskolc, ha olyan rendezvény kerülne ide, amely sok ezer vendéget vonzana. hova fektetnénk le őket? Sürgősen szükség lenne szállodai és panzió-fejlesztésre. ♦ Ebbe a térségbe azonban nem egykönnyen fektetnek be ilyen célra tőkét: amikor a HungarHotels feladta az Avast, kerek perec megmondta: ide nem érdemes új szállodát építeni. Pedig az akkori szocialista idegenforgalom még a bőség idejének számított... — A tavalyi vendég toplistán a Szovjetunió az első, a második Lengyelország, a harmadik az NSZK, a negyedik Hollandia, az ötödik Ausztria, a hatodik Csehszlovákia. Hogy az idén milyen lesz ez a rangsor, ki tudja . .. Egy biztos: a dollárelszámolás bevezetése, a vámletét intézménye átrendezi majd ezt a listát. ♦ Honnan lehetne pénzt szerezni idegenforgalmi fejlesztésekre Miskolcon? — Sajnos, az egyik támogató, a Mátrabükki Intézőbizottság az idéz. nem tud új fejlesztéseket segíteni: annyi pénze van csak, amennyi a tavaly felvállalt ügyekre futja. (Mellesleg tavaly Miskolc több, mint hétmillió forintot kapott.) Létezik egy világkiállítási alapítvány, amelyben Miskolc városnak is pénze fekszik. Erre alapozva talán egy kuratórium tehetne a vállalkozói tőke megszerzéséért, a reális idegenforgalmi koncepció kidolgozásáért. Mindezek mellett, mint régi miskolci polgár is, azt kell mondanom: a mentalitásunknak is meg kell változnia, mert ma a már meglévő kincseinket sem tudjuk jól eladni az idegenforgalmi piacon. Csak egy példa: a nagy turistaforgalmat lebonyolító ortodox templom udvara hosszú évek óta gondozatlan, gazos. Ha teljes kertátépítésre nem is, elő kaszálásra, gereblyézésra telhetne a városnak ... (kiss) Messze van ide Pest Volt olyan üzletember, aki — miután egyszer eljött megnézni a felkínált gyárat, — közölte az eladóval: nem tudja elképzelni, hogy ott vegyen üzemet, ahol ilyen nehezen lehet megközelíteni az úticélt, három órát autózva egy zsúfolt, veszélyes úton a reptértől. Természetesen Borsod volt a helyszín, s ami a kis történetből a tanulság, az turisztikai szempontból is igaz: jócskán el vagyunk zárva a világtól autópálya, repülőtér híján, igaz, hogy vannak érdekes és megtekintésre érdemes kincseink, de azért azok nem érnek fel mondjuk a jugoszláv tengerparttal, ahová szintén nem könnyű eljutni. (Persze: Nyugat-Európa felől autópálya ott is az út javarészt., csak lenn a tengerparton van madzag•H, ott viszont karporol a r..j.) Épp ezért jó hallani, hogy talán mégiscsak .•esz autópályánk, s hogy addig is indulnak az Intercity vonatok Budapest és Miskolc között. Ez utóbbiról azonban is eszünkbe jutott: vajon lesznek-e Miskolcon olyan programok, amelyekért érdemes felülni majd a turistáknak Budapesten a vonatra? Tapolca válópere (CIKK A 3. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1991. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK AVS; FS átjárható isko l szakmunkásképzés bajai • Gazdaképzők kellenének Miskolc szakmunkásképzéssel foglalkozó iskoláinak helyzetét tárgyalta a héten a közgyűlés oktatási bizottsága: a 100. Számú Pataky István, a 101. Számú Szemere Bertalan, a 104. Számú Debreczeni Márton, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari és a 114. Számú Eötvös József Szakmunkásképzők kerültek ezúttal terítékre. (Némelyikük időközben nevet változtatott, de e cikkben maradjunk a közismert elnevezéseknél.) A szakmunkásképző iskolák efféle kiemelése a többi középiskola közül nem önkényes és nem formális, a szakmunkásképzők helyzete speciális, a működésüket gátló körülmények (főként pénzhiányról van szó) talán nem rosszabbak, mint a más típusú középiskoláké, de sajátosak. a ■ 1 Milyen szakmára és hány embert kiképezni? — ez a gyakorlatilag megválaszolhatatlan kérdés létrehozásuk óta nyomasztja ezeket az iskolákat. A számot persze felsőbb szinteken határoztattak el, ám a döntések az urnát mégiscsak az iskolák viselték. A hazai iparpolitika bakugrásait követve nőtt és csökkent a felvett gyerekek száma, új szakmákra lehetett jelentkezni, míg mások megszűntek. A gyermekük jövőjéért aggódó szülők, értékítélete ^persze sokkal gyorsabban és direktebb módon befolyásolta a szakmunkásképzők’ létszám, viszonyait,, mint az’államilag fogalott szakmai presztízssorrend: egyes sikeres (nek vélt) szakmákra tolongtak a jelentkezők, míg maisokra lasszóval kellett fogni őket. Az oktatási bizottság részletesen megismerkedhetett a S . miskolci szakmunkásképzési helyzetével az előterjesztett részletes, írásos beszámolók és a szóbeli kiegészítés alapján, összevetve az iskolákat nyomasztó gondokat, talán figyelemre méltóbbak az egyezések, mint a külöbözőségek. Szinte mindenütt visszaköszönt a „gyermekanyag” gyenge minősége, a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyerekeik nagy száma, az állami gondozottakkal, a cigány tanulókkal kapcsolatos nehezen vagy alig áthidalható problémák. Ugyancsak szinte az összes iskolát érinti — kisebb vagy nagyobb mértékben — a bosodi térségre jellemző hátrányos helyzet: az itteni ipari struktúrára felépített iskolarendszert természetszerűleg rántotta magával a kohászat, a bányászat, az elhibázott ipartelepítési koncepció kudarca. (Ebből a szempontból talán a 100. számú iskola helyzete a legrosszabb, hiszen tevékenységük úgyszólván kizárólag az LKM-re és a Digépre épült, most önálló gyakorlati bázis kiépítésére kényszerülnek.)A látszólag kilátástalan helyzetből létezik azért kiút, csak éppen keservesnek és hosszúnak ígérkezik. Biztató jelek is tapasztalhatók már, melyek a megkezdődött struktúraváltásról tanúskodnak, így például az oktatandó (oktatható) szakmák jegyzékét és a felvehető létszámot korábban két évre előre az illetékes szakminisztérium határozta meg, ma ez a jog az önkormányzatoké. Ezzel a joggal (jól) élni nem könnyű: a siker érdekében harmonikus együttműködés szükséges a megyei és a városi önkormányzat között. Hasonló járható útnak látszik az „átjárható iskolarendszer” kialakítása, ahol az egész életre szóló pálya- és iskolatípus-választás nyomasztó determinizmusa helyébe a gyerek képességeihez rugalmasan alkalmazkodó képzési mód lép. Vannak a szakmunkásképzést egyrészről hátrányosan érintő folyamatoknak — például a privatizációnak — biztató jövőt jósoló hatásai is: a visszaadott és kapott földek tulajdonosai vélhetően szívesen végeznének egy jól felszerelt, magas színvonalú oktatást biztosító gazdaképzőben. iíájé Miskolci tmvmszi fesztivál 1991. május 14—19. 100 FORINTÉRT KÉTMILLIÓT ÉRŐ LANCIÁT NYERHET! A fesztivál kiállítása és vására 100 Ft-os belépőjegyei sorsoláson vesznek részt. Fődíj: 1 db Lancia Delta szgk. KERESSE A JEGYEKET A RENDEZVÉNYEK HÁZÁBAN ÉS AZ ÁRUSOKNÁL.