Déli Hírlap, 1993. január (25. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-04 / 1. szám
Több cég A tavalyi év vége felé a izdasági szervezetek alakulsában ismét élénkülés volt apasztalható. 1992 októberének elején 1100 új jogi személyiségű gazdasági szervezet alakult, míg novemberben ez a szám 1436-ra emelkedett, s decemberben, az előjelek szerint, további növekedés várható. Az 1992. november folyamán alakult cégek 85,3 százaléka új, s 14,7 százaléka már eddig is működő szervezetből — átalakulás, szétválás, vagy kiválás útján jött létre. Nagyító szeretet A Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület szervezésében ma délután fél ötkor, a Széchenyi út 35. szám alatt Biegelbauer Pál természetgyógyász tart előadást A gyógyító szeretet címmel. Minden érdeklődőt várnak. ak Az egészségügyi főiskolán gyógytornász szak is működik. Szűcsné Sikó Ágnes tanársegéd vezetésével a másodévesek fizikoterápiás gyakorlatán készült képünk. (Czakó Lajos felvétele) Alapítvány az előkészítésre Meghosszabbítják a Zsigmondy utat Ha sikerrel pályáznak, a java pénzt elnyerhetik • Már húsz éve is szerették volna • Helyzetbe hozni az önkormányzatot Már jó húsz éve, Miskolc általános rendezési tervének megszületésekor, feladatként jelölték meg a Zsigmondy utca meghosszabbítását, egy olyan, 2,8 kilométer hosszú, városi forgalmi út kiépítését, amely a József Attila utca és a Repülőtéri út között „átvágja” az északkeleti iparterületet, pontosabban hozzákapcsolja azt a városhoz. Akkor a tervnek ez a része papíron maradt, nem valósult meg. Annál közelebbinek tűnik most az út megépítése. A meghosszabbított (meghosszabbítandó) Zsigmondy út helyettesítené a Besenyői utat, amin autózni nem kifejezetten leányálom: balesetveszélyes, nehézkes, kényelmetlen. A térség rendezésének, az új út megépítésének ötlete a TESCONT Építőipari Szolgáltató, Tervező és Fuvarozó Kft.-től származik, ez a cég alapítványt hozott létre abból a célból, hogy a szükséges előkészítő munkák — magyarul a tervezés — elvégzéséhez megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. Az alapítvány bejegyeztetett — neve: Miskolc, Zsigmondy út fejlesztéséért Alapítvány —, és a térség számos cége máris csatlakozott hozzá. Többek között a Tigáz, a Domus, a Royal Bútor Rt., az Euromark Kft, az Amfora, a Vasvill, a Közútépítő Vállalat, a Tüzép, a Műanyag-feldolgozó Vállalat, a Vasudvar, valamint a volt Északterv irodaházában otthonra talált számos cég. Az útépítés teljes költsége mintegy 130 millió forint lesz, ebbe az alapítvány 2,5 —3 millió forintot tervez beadni, a tervezésre, előkészítésre. Egyébként már folyik a tervezés, a Nóvia Kft. megtette tervezési árajánlatát a tanulmány-, engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére. A kész tervvel, tervekkel azután meg lehet pályázni olyan mértékű állami támogatást, aminek elnyerése esetén — a legjobb esetben — az összes költség 80 százalékára lesz meg a fedezet, a fennmaradó 20 százalékot kell a városi önkormányzatnak állnia. E pályázat beadásának határideje 1993 február 15. Hogy jó esélye van az alapítványnak a támogatás elnyerésére, arra bizonyságul álljon itt rövid idézet a kiírásból: „A bizottság a bírálat során fokozott figyelmet fordít a tervezett fejlesztés területfejlesztési (gazdasági, társadalmi és környezeti, stb.) hasznosságára, valamint a terület- és településrendezési tervek elhatározásaira... előnyben részesíti azt a fejlesztést, amely jelentős, hiányzó közúti kapcsolatot létesít ..., jelentősen csökkentheti a közúti közlekedésből eredő humánveszteségeket, kiemelt természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy egészségvédelmi célokat szolgál .. Mintha a miskolci tervre írták volna ki ezt a pályázatot (A „humánveszteség” alatt nyilván a balesetek sérültjeit, halottait érti a kiírás.) Az alapítvány nem titkolt célja „helyzetbe hozni” az önkormányzatot, azaz a fontos kezdeti lépések megtételével segíteni a majdani döntést, vagyis, hogy kell-e nekünk a majd’ 3 kilométeres Zsigmondy út. Talán nem árulunk el titkot azzal, hogy a tervet mind Miskolcon, mind „odafönt” számosan támogatják, olyanok, akiknek szavuk lehet a döntésben. Még annyit, hogy az útépítéshez nem kell területet elvenni, kisajátítani, illetve, hogy — a pályázat feltételeinek is megfelelően — az új út az önkormányzati törzsvagyonhoz fog tartozni. Az alapítvány számlaszáma, amelyen a százezrek gyűlnek: 271-994565006/517. Negyvenmilliárd hiánnyal indulnak Milyen évre számít a TB? Aligha van az országnak a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon kívül olyan szervezete, amely valamennyi állampolgárral közvetlen kapcsolatban áll Az intézet vezetőjét, dr. Botos József főigazgatót kérdeztük az elmúlt évről és a jövő terveiről. Idén bevezettük háziorvosi rendszert és az egészségügyi igazolványt, vagy „köznyelven” a betegkártyát. Erre bizony nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Sokféle támadás ért bennünket a kutyák miatt is. Egyesek azt rótták fel nekünk, hogy sokba kerültek, mások pedig, hogy miért nem időtállóbb anyagból állítottuk elő. Meg kell szoknunk, hogy nem lehet mindenkinek eleget tenni! — Úgy gondolom ez csak a kisebb része volt a gondoknak. A nagyobbikat a költségvetés okozta... — Valóban. Az a folyamat, ami megindult 1990- ben, hogy a költségvetés, mint garancia kivonul a társadalombiztosítás mögül, sajnos felerősödött. Amikor nyár közepén beszámoltunk a parlamentben az 1991. évi működésünkről, akkor olyan határozat született, hogy az előző évi 22 milliárd forintos hiányunkat a likviditási tartalékunk terhére kell kifizetnünk. Ezzel az év harmadik negyedére a tartalékaink el is fogytak. — Az 1994. évi költségvetésüket időben elkészítették? — Még szeptemberben, s azóta minden fórumot megjárt. Az Országgyűlés idei utolsó ülésére tűzték napirendre. — Tulajdonképpen hány emberről gondoskodnak Önök? — Lényegében mind a 10,3 millió magyar állampolgár részesült társadalombiztosításban, orvosi és gyógyszerellátásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdíjbefizetéseit is. Mi intézzük az üzemi balesetek kártérítését, van 600 ezer baleseti rokkantunk akiknek fele sajnos az aktív korosztályhoz tartozik. — Mennyire tehető napjainkban a nyugdíjak átlagösszege? — A nyugdíjak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A legmagasabb nyugdíj összege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80—90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíjmegállapítás degresszivitása már megakadályozza a nagy kiugrásokat. — Az egészségügyi ellátás terén mi történt az idén? — Erre a célra az idén 112 milliárd forintot költöttünk. 1994-re ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989-ben erre csak 43 milliárd jutott! — Azóta nőtt az infláció! — Ez igaz, de nem ilyen mértékben! Vegyük számításba, hogy egyetlen tárcának sem növekedett, ilyen arányban a költségvetése. Egy sereg olyan gyógyászati eszközünk van ma már, ami három éve ismeretlen volt idehaza. Komputertomográfok vese- és epekőzúzó berendezések, veseállomások, lézersebészet, rákgyógyítási műszerek. Mind a jobb ellátást szolgálják. — Mi várható jövőre? — Változások lesznek a társadalombiztosítás szervezetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most megalakul az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat amelynek lesznek városi, megyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önállóvá válik. Mondanom sem kell, ez a változás nagy kihívás számunkra. — Úgy hallottuk, hogy emellett más változások is várhatóak, például az orvosok bérezésében is. — A második fél évben áttérünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a teljesítmény finanszírozására. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik teljesítményük alapján több bért fognak kapni, amit a kevesebbet teljesítők terhére fizetünk majd ki. Én belátom, hogy a költségvetésnek nincs erre külön pénze, dehát ez keserves megoldásnak ígérkezik. — Mennyi az évi költségvetésük? — Kezdem a tervezett deficittel: 40 milliárd forint lesz 1993-ban. 580 milliárd bevételre számítunk, kiadásunk pedig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert jövőre két lépcsőben 14 százalékkal kívánjuk megemelni a nyugdíjakat. 260 milliárd jut az egészségügyi ágazatnak Enny kell beérnünk... Koós Tamás Mennyit kapnak a költségzésből az arányzat? Szenvedélyes vitákat kavart a ’93-as költségvetés parlamenti tárgyalása során a helyi önkormányzatokat az új esztendőben megillető központi támogatások formája és mértéke. A költségvetés szűkmarkúságát ostorozók elsősorban azt sérelmezik, hogy a személyi jövedelemadóból befolyó összegekből a korábbi 50 helyett ’93- ban 30 százalékkal részesednek az önkormányzatok. Kormányzati oldalról viszont azzal érvelnek, hogy e csökkentést ellensúlyozza számos olyan előirányzat, amely bővíti a helyi szervek anyagi forrásait. A költségvetési törvény hatályba lépését követő 30 napon belül az önkormányza (milliárd forintban): — A személyi jövedelemadó átengedési mértékének 20%-os csökkentése nem valamiféle centralizációs politika része — hangsúlyozzák a pénzügy illetékesei. — Azért volt rá szükség, mert a nehezebb gazdasági helyzetben inkább a kiegyensúlyozottabb pénzellátást lehetővé tevő normatív hozzájárulások növelésére kellett a hangsúlyt helyezni — az erőteljes jövedelem-differenciálódást eredményező szja helyett. Így — a helyi önkormányzatok együttes bevételeinek 39 százalékát, az állami támogatásnak pedig 80 százalékát kitevő, az érintetteket automatikusan megillető — normatív hozzájárulások tok megkezdik saját költségvetésük tárgyalását. Gazdálkodási mozgásterüket reálisan csak akkor tudják felmérni, ha világos képük van arról, hogy a számos módosítással elfogadott költségvetési törvény végül is milyen központi kereteket és lehetőségeket biztosít számukra. Erről a Pénzügyminisztérium illetékesei a következő tájékoztatást adták: “ Az Országgyűlés által elfogadott együttes előirányzat egészében 10,7 százalékkal haladja meg az 1992-es korrigált előirányzatot. A helyi önkormányzatok központi szabályozásba tartozó forrásai ezek szerint a következőképp alakulnak: mértéke átlagosan 22 százalékkal növekedhet. Kitér a minisztérium tájékoztatója arra, hogy több területen érzékelhetően javul ’93-ban az önkormányzatok pénzügyi pozíciója. Az Érdekegyeztető Tanáccsal született megállapodás alapján az évközi bérpolitikai intézkedésre elkülönített 10 milliárdos keretből például mintegy 6 milliárd az önkormányzatokat illeti meg. A településüzemeltetéshez kapcsolódó normatív hozzájárulás fejenként 240 forinttal emelkedik, aminek ’93- as kihatása 2,3 milliárd. Az egyes normatívák ’92- es és ’93-as alakulását a következő táblázat mutatja: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV ÁLLAMI hozzájárulásának JOGCÍMEI ÉS ÖSSZEGEI * Szociálpolitikai feladatokhoz nyújtott 2634 Ft fő átlagos hozzájárulás differenciált felosztási rendszer alapján, 2300 Ft-tól 3000 Ft-ig szóródik. •• A hozzájárulás fajlagos mértéke közvetlenül nem öszehasonlítható. Az előirányzat növekedése 12,6%.