Déli Hírlap, 1993. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-04 / 1. szám

Több cég A tavalyi év vége felé a izdasági szervezetek alaku­­lsában ismét élénkülés volt apasztalható. 1992 októberé­­nek elején 1100 új jogi sze­mélyiségű gazdasági szerve­zet alakult, míg november­­ben ez a szám 1436-ra emel­kedett, s decemberben, az előjelek szerint, további nö­vekedés várható. Az 1992. november folyamán alakult cégek 85,3 százaléka új, s 14,7 százaléka már eddig is működő szervezetből — át­alakulás, szétválás, vagy ki­válás útján jött létre. N­­agyító szeretet A Pax Corporis Természe­tes Életmód Egyesület szer­vezésében ma délután fél öt­kor, a Széchenyi út 35. szám alatt Biegelbauer Pál termé­­szetgyógyász tart előadást A gyógyító szeretet címmel. Minden érdeklődőt várnak. ak Az egészségügyi főiskolán gyógytornász szak is működik. Szűcsné Sikó Ágnes tanár­segéd vezetésével a másodévesek fizikoterápiás gyakorlatán készült képünk. (Czakó Lajos felvétele) Alapítvány az előkészítésre Meghosszabbítják a Zsigmondy utat Ha sikerrel pályáznak, a java pénzt elnyerhetik • Már húsz éve is szerették volna • Helyzetbe hozni az önkormányzatot Már jó húsz éve, Miskolc általános rendezési tervének megszületésekor, feladatként jelölték meg a Zsigmondy utca meghosszabbítását, egy olyan, 2,8 kilométer hosszú, városi forgalmi út kiépítését, amely a József Attila utca és a Repülőtéri út között „átvágja” az északkeleti ipar­területet, pontosabban hoz­zákapcsolja azt a városhoz. Akkor a tervnek ez a ré­sze papíron maradt, nem va­lósult meg. Annál közelebbi­nek tűnik most az út meg­építése. A meghosszabbított (meghosszabbítandó) Zsig­mondy út helyettesítené a Besenyői utat, amin autózni nem kifejezetten leányálom: balesetveszélyes, nehézkes,­­ kényelmetlen. A térség rendezésének, az új út megépítésének ötlete a TESCONT Építőipari Szol­gáltató, Tervező és Fuvarozó Kft.-től származik, ez a cég alapítványt hozott létre ab­ból a célból, hogy a szüksé­ges előkészítő munkák — magyarul a tervezés — el­végzéséhez megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. Az alapítvány bejegyezte­tett — neve: Miskolc, Zsig­mondy út fejlesztéséért Ala­pítvány —, és a térség szá­mos cége máris csatlakozott hozzá. Többek között a Tigáz, a Domus, a Royal Bútor Rt., az Euromark Kft, az Am­fora, a Vasvill, a Közútépítő Vállalat, a Tüzép, a Mű­anyag-feldolgozó Vállalat, a Vasudvar, valamint a volt Északterv irodaházában ott­honra talált számos cég. Az útépítés teljes költsége mintegy 130 millió forint lesz, ebbe az alapítvány 2,5 —3 millió forintot tervez be­adni, a tervezésre, előkészí­tésre. Egyébként már folyik a tervezés, a Nóvia Kft. meg­tette tervezési árajánlatát a tanulmány-, engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére. A kész tervvel, tervekkel az­után meg lehet pályázni olyan mértékű állami támo­gatást, aminek elnyerése ese­tén — a legjobb esetben — az összes költség 80 százalé­kára lesz meg a fedezet, a fennmaradó 20 százalékot kell a városi önkormányzat­nak állnia. E pályázat beadásának ha­tárideje 1993 február 15. Hogy jó esélye van az ala­pítványnak a támogatás el­nyerésére, arra bizonyságul álljon itt rövid idézet a ki­írásból: „A bizottság a bírá­lat során fokozott figyelmet fordít a tervezett fejlesztés területfejlesztési (gazdasági, társadalmi és környezeti, stb.) hasznosságára, valamint a terület- és településrendezési tervek elhatározásaira... előnyben részesíti azt a fej­lesztést, amely jelentős, hi­ányzó közúti kapcsolatot lé­tesít ..., jelentősen csökkent­­heti a közúti közlekedésből eredő humánveszteségeket, kiemelt természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy egészségvédelmi célokat szol­gál .. Mintha a miskolci tervre írták volna ki ezt a pályáza­tot (A „humánveszteség” alatt nyilván a balesetek sé­rültjeit, halottait érti a ki­írás.) Az alapítvány nem titkolt célja „helyzetbe hozni” az önkormányzatot, azaz a fon­tos kezdeti lépések megtéte­lével segíteni a majdani dön­tést, vagyis, hogy kell-e ne­künk a majd’ 3 kilométeres Zsigmondy út. Talán nem árulunk el titkot azzal, hogy a tervet mind Miskolcon, mind „odafönt” számosan tá­mogatják, olyanok, akiknek szavuk lehet a döntésben. Még annyit, hogy az útépí­téshez nem kell területet el­venni, kisajátítani, illetve, hogy — a pályázat feltételei­nek is megfelelően — az új út az önkormányzati törzs­vagyonhoz fog tartozni. Az alapítvány számlaszá­ma, amelyen a százezrek gyűlnek: 2­71-994565006/517. Negyvenmilliárd hiánnyal indulnak Milyen évre számít a TB? Aligha van az országnak a Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóságon kívül olyan szervezete, amely valamen­­­nyi állampolgárral közvetlen kapcsolatban áll Az intézet vezetőjét, dr. Botos József főigazgatót kérdeztük az el­múlt évről és a jövő tervei­ről.­ ­ Idén bevezettük házi­orvosi rendszert és a­z egész­ségügyi igazolványt, vagy „köznyelven” a betegkártyát. Erre bizony nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Sok­féle támadás ért bennünket a kutyák miatt is. Egyesek azt rótták fel nekünk, hogy sokba kerültek, mások pe­dig, hogy miért nem időtál­­lóbb anyagból állítottuk elő. Meg kell szoknunk, hogy nem lehet mindenkinek ele­get tenni! — Úgy gondolom ez csak a kisebb része volt a gondoknak. A nagyobbi­­kat a költségvetés okoz­ta... — Valóban. Az a folya­mat, ami megindult 1990- ben, hogy a költségvetés, mint garancia kivonul a tár­sadalombiztosítás mögül, sajnos felerősödött. Amikor nyár közepén beszámoltunk a parlamentben az 1991. évi működésünkről, akkor olyan határozat született, hogy az előző évi 22 milliárd forin­tos hiányunkat a likviditási tartalékunk terhére kell ki­fizetnünk. Ezzel az év har­madik negyedére a tartalé­kaink el is fogytak. — Az 1994. évi költség­vetésüket időben elkészí­tették? — Még szeptemberben, s azóta minden fórumot meg­járt. Az Országgyűlés idei utolsó ülésére tűzték napi­rendre. — Tulajdonképpen hány emberről gondoskodnak Önök? — Lényegében mind a 10,3 millió magyar állam­polgár részesült társadalom­­biztosításban, orvosi és gyógyszerellátásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdíj­befizetéseit is. Mi intézzük az üzemi balesetek kártérí­tését, van 600 ezer baleseti rokkantunk akiknek fele sajnos az aktív korosztály­hoz tartozik. — Mennyire tehető nap­jainkban a nyugdíjak át­lagösszege? — A nyugdíjak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyug­díjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A leg­magasabb nyugdíj összege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80—90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíj­megállapítás degresszivitása már megakadályozza a nagy kiugrásokat. — Az egészségügyi ellá­tás terén mi történt az idén? — Erre a célra az idén 112 milliárd forintot költöt­tünk. 1994-re ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989-ben erre csak 43 milliárd jutott! — Azóta nőtt az inflá­ció! — Ez igaz, de nem ilyen mértékben! Vegyük számí­tásba, hogy egyetlen tárcá­nak sem növekedett, ilyen arányban a költségvetése. Egy sereg olyan gyógyászati eszközünk van ma már, ami három éve ismeretlen volt idehaza. Komputerto­mográfok vese- és epekőzúzó berendezések, veseállomások, lézersebészet, rákgyógyítási műszerek. Mind a jobb ellá­tást szolgálják. — Mi várható jövőre? — Változások lesznek a társadalombiztosítás szerve­zetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most megalakul az Egészségbizto­sítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat amelynek lesznek városi, megyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önállóvá válik. Mondanom sem kell, ez a változás nagy kihívás számunkra. — Úgy hallottuk, hogy emellett más változások is várhatóak, például az or­vosok bérezésében is. — A második fél évben áttérünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a teljesítmény finanszírozá­sára. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik teljesít­ményük alapján több bért fognak kapni, amit a keve­sebbet teljesítők terhére fi­zetünk majd ki. Én belátom, hogy a költségvetésnek nincs erre külön pénze, dehát ez keserves megoldásnak ígér­kezik. — Mennyi az évi költ­ségvetésük? — Kezdem a tervezett defi­cittel: 40 milliárd forint lesz 1993-ban. 580 milliárd bevételre számítunk, kiadá­sunk pedig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert jövőre két lépcsőben 14 százalékkal kívánjuk megemelni a nyugdíjakat. 260 milliárd jut az egészségügyi ágazatnak Enny kell beérnünk... Koós Tamás Mennyit kapnak a költségzésből az arányzat? Szenvedélyes vitákat ka­vart a ’93-as költségvetés parlamenti tárgyalása során a helyi önkormányzatokat az új esztendőben megillető központi támogatások formá­ja és mértéke. A költségve­tés szűkmarkúságát ostoro­­zók elsősorban azt sérelme­zik, hogy a személyi jövede­lemadóból befolyó összegek­ből a korábbi 50 helyett ’93- ban 30 százalékkal részesed­nek az önkormányzatok. Kor­mányzati oldalról viszont az­zal érvelnek, hogy e csök­kentést ellensúlyozza számos olyan előirányzat, amely bő­víti a helyi szervek anyagi forrásait. A költségvetési törvény ha­tályba lépését követő 30 na­pon belül az önkormányza­ (milliárd forintban): — A személyi jövedelem­adó átengedési mértékének 20%-os csökkentése nem va­lamiféle centralizációs po­litika része — hangsúlyoz­zák a pénzügy illetékesei. — Azért volt rá szükség, mert a nehezebb gazdasági helyzetben inkább a ki­egyensúlyozottabb pénzellá­tást lehetővé tevő norma­tív hozzájárulások növelé­sére kellett a hangsúlyt he­lyezni — az erőteljes jöve­delem-differenciálódást eredményező szja helyett. Így — a helyi önkormány­zatok együttes bevételeinek 39 százalékát, az állami tá­mogatásnak pedig 80 száza­lékát kitevő, az érintetteket automatikusan megillető — normatív hozzájárulások tok megkezdik saját költség­­vetésük tárgyalását. Gazdál­kodási mozgásterüket reáli­san csak akkor tudják fel­mérni, ha világos képük van arról, hogy a számos módo­sítással elfogadott költségve­tési törvény végül is milyen központi kereteket és lehető­ségeket biztosít számukra. Erről a Pénzügyminisztérium illetékesei a következő tájé­koztatást adták: “ Az Országgyűlés által elfogadott együttes előirány­zat egészében 10,7 százalék­kal haladja meg az 1992-es korrigált előirányzatot. A he­lyi önkormányzatok központi szabályozásba tartozó forrá­sai ezek szerint a következő­képp alakulnak: mértéke átlagosan 22 száza­lékkal növekedhet. Kitér a minisztérium tá­jékoztatója arra, hogy több területen érzékelhetően ja­vul ’93-ban az önkormány­zatok pénzügyi pozíciója. Az Érdekegyeztető Tanáccsal született megállapodás alap­ján az évközi bérpolitikai intézkedésre elkülönített 10 milliárdos keretből például mintegy 6 milliárd az ön­­kormányzatokat illeti meg. A településüzemeltetéshez kapcsolódó normatív hozzá­járulás fejenként 240 forint­tal emelkedik, aminek ’93- as kihatása 2,3 milliárd. Az egyes normatívák ’92- es és ’93-as alakulását a kö­vetkező táblázat mutatja: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV ÁLLAMI hozzájárulásának JOGCÍMEI ÉS ÖSSZEGEI * Szociálpolitikai feladatokhoz nyújtott 2634 Ft fő átlagos hozzá­járulás differenciált felosztási rendszer alapján, 2300 Ft-tól 3000 Ft-ig szóródik. •• A hoz­z­ájárulás fajlagos mértéke közvetlenül nem öszehasonlít­­ható. Az előirányzat növekedése 12,6%.

Next