Déli Hírlap, 1995. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

RÉGI PIAC ÚJ LEHETŐSÉG... Megy-e(n) a bor Vologdába? Január utolsó hetében Vo­logda­ küldöttség látogatott megyénkbe. Az orosz dele­gáció és a B.-A.-Z. Megyei­­ önkormányzat vezetői meg­állapodást írtak alá a két régió gazdasági és kulturális együttműködéséről. A vendégek Gennagyij Hripel, a vologdai régió köz­gyűlésének elnöke vezetésé­vel Tokaj-Hegyaljára is el­látogattak. Az elmúlt hét szombatján a szerencsi Rá­­kóczi-várban a borvidék gaz­dálkodóinak, vállalkozóinak csoportjával találkoztak. A Tokaj-hegyaljai Szövetség munkájáról, a borvidék helyzetéről Leskó István tit­kár tájékoztatta a vendége­ket. A megbeszélésen a köz­vetlen kapcsolatfelvételen túl a küldöttség megismerkedett a hegyaljaiak kiváló termé­keivel is: termelői borokat kóstolhattak meg rögtönzött borbemutató keretében. A program Tállyán folytató­dott, ahol a helyi hagyomá­nyokat ápoló citerazenekar és népdalkör színes műsorát tekintették meg. Természe­tesen egy jellegzetes hegyal­jai pince látogatása sem ma­radt el. Az abaújszántói pin­ceszentély mélyén, a prog­ram befejezéseként az orosz delegáció borbemutatóra, ki­állításra, vásárra hívta meg a hegyaljai termelőket Vo­logdába. A kapcsolatok ren­deződése, az aláírt szerződé­sek biztató jelei egy régi piac megújulásának. ELBOCSÁTÁSOK NEM, ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK IGEN A Boci csoki reneszánsza Beszélgetés Takács Zoltánnal, a Nestlé Hungária Kft. Szerencsi Csokoládégyárának új igazgatójával Ez év elejétől igazgatója van a Nestlé Hungária Kft. Szerencsi Csokoládégyárának. Takács Zoltán főmérnöki be­osztása mellett látja el a gyárigazgatói feladatokat. Az újonnan kinevezett igazgató interjút adott lapunknak. — Hogyan sikerült gaz­dálkodniuk az elmúlt esz­tendőben? Teljesítette-e a szerencsi gyár a kitűzött célokat? — Az elmúlt évek terme­lési eredményei azt mutat­ják, hogy a Szerencsi Cso­koládégyár a mélyponton túl van, és felfelé ívelő szakasz­ba kerülhet ebben az eszten­dőben. A múlt évben 9123 tonna készterméket állítot­tunk elő, erre az évre 11 770 tonnát tervezünk. Az egy munkás által gyártott kész­termék mennyisége 1993-ban 8,16 tonna, 1994-ben pedig 11,67 tonna volt. Tehát a termelékenység nagymérték­ben növekedett. — Mennyiben köszönhe­tő a termelékenység növe­kedése a technikai és tech­nológiai korszerűsítések­nek és milyen részük volt benne a dolgozóiknak? — A technikai fejlődés vi­tathatatlan, mert 1991-től kétmilliárd forinton felüli beruházás történt a Szeren­csi Csokoládégyárban. így vannak már olyan üzemré­szeink, ahol csúcsszínvonalú gépekkel termelnek, de van­nak még olyanok is, ahol a régi gépeink dolgoznak. A műszaki, technológiai fej­lesztés anyagi alapot bizto­sított eredményeinknek. De létrejött egy olyan haté­konysági javulás is, amely már nem kizárólag a gépek cseréjére vezethető vissza. Ez a dolgozók szemléletvál­tozása, munkakultúrájuk fej­lődése.­­ Az elmúlt években folyamatosan csökkentet­ték a dolgozói létszámot. Megállt már ez a folya­mat, vagy várhatóak még a jövőben is elbocsátások? — 1994-ben az átlagos ál­lományi létszám 800 körül volt, ezt ebben az évben is tartani szeretnénk. Nem ter­vezünk lényeges változást, mert ez összhangban van a jelenlegi termelésünkkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gyáron belül nem lesznek átcsoportosítá­sok, mert mindig az adott termelési cél határozza meg a belső létszámmozgást. — Befejeződött a sze­rencsi gyár szervezeti struktúrájának kialakítás­­a? Meg tudnak felelni a magyar szakemberek , a Nestlé által támasztott kö­vetelményeknek? — Napjainkban még dol­gozunk a végleges szervezeti struktúrán. De a vezetés, a termelés- és adminisztratív irányításon belül is minden lényeges funkciónak megvan a gazdája, jelentősebb sze­mélyi változásokat már nem tervezünk. A gyár menedzs­mentje közelít a Nestlénél elfogadott és kialakult for­mához, amely egységes ve­zetési stílust és struktúrát jelent a világ összes gyárá­ban. A hazai szakemberek csak egy hosszabb folyamat eredményeként felelhetnek meg a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Tréningekre, állandó önkép­zésre, folyamatos tanulásra, belső vezetői gyakorlat el­sajátítására van szükség. — Olyan híreket is le­het hallani, hogy megszű­nik a Boci csoki gyártása. Milyen szerencsi termé­kekkel találkozhat a vá­sárló a boltok polcain? — Az egyik legtradicioná­­lisabb termékünk a Boci táblás tejcsokoládé, amelyet mindenki ismer Magyaror­szágon. Szó sincs ennek a megszüntetéséről­! Sőt, egyre sikeresebb a vásárlók köré­ben. Ez egyrészt a reklám­nak köszönhető, másrészt pedig a gyártási technológia szigorú betartásának, amely a jó minőséget garantálja. A másik vezértermékünk a sza­loncukor, amelyből 1994-ben minden eddiginél nagyobb mennyiséget, több mint ezer tonnát gyártottunk. Pillanat­nyilag hétféle a kínálat, de jövőre még tovább akarjuk szélesíteni a választékot. Na­gyon sok folyamatban lévő fejlesztésünk is van. Többek között szeretnénk új formá­ban, a magyar piaci ízlésnek megfelelően megjelentetni a Chokíto-jellegű termékeket. Tradicionális termékek kö­zül továbbra is gyártjuk a cicás kakaóport és a konyak­meggyet. Ez utóbbinak egy­re nagyobb a sikere nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Növekvő az export Ang­liába és Hollandiába. — A közelmúltban ha­talmas volt a felháborodás, hogy az egyik édesipari vállalat a megmaradt sza­loncukrot egy szeméttelep­re szállíttatta. Mit csinál­nak önök azokkal a ter­mékekkel, amelyeket nem tudnak eladni, vagy a­ sza­vatossági idő lejártához közel vannak? — A raktáron maradt ter­mékek nekünk is gondot okoznak ugyanúgy, mint más konkurens cégeknek. Meg­próbálunk elfogadhatóbb megoldást találni. Ezeknek az áruknak egy részét a vállala­ti dolgozóknak Szerencsen, Diósgyőrben és Budapesten kialakított személyzeti bolt­jainkban nagyon kedvező áron értékesítjük. Ezt tettük a minőségi szaloncukraink­kal is, amelyek nagyon fino­mak voltak, de a piacon még nem voltak elég ismertek. Egy másik lehetőséget is megragadtunk: a miskolci és a nyíregyházi piacokon csök­kentett áron, pillanatok alatt elfogytak. Ez­­ a fajta értéke­sítés még mindig gazdaságo­sabb, mint a termék vissza­­dolgozása. Karitatív célokra is minden évben jelentős mennyiséget adunk át. — Igaz, hogy már kül­földről is jönnek Szerencs­re tanulni, tapasztalatokat szerezni szakemberek? — A kilencvenes évek kö­zepére eljutott odáig a sze­rencsi gyár, hogy mint cél­állomásnak és tréningcent­rumnak a jelentősége hó­napról hónapra nő. A napi munkánk mellett egyre több időt kell fordítanunk a Nestlé-világból ideérkezett kollégáknak a képzésére és felkészítésére. Sárkány László MSZP MÉRLEGKÉSZÍTÉS MISKOLCON Elnökségfrissítés, múltelemzéssel MILYEN LEGYEN A SZOCIÁLPOLITIKA? A Magyar Szocialista Párt miskolci szervezete pártér­tekezletet tartott szombaton, a Csodamalom Bábszínház­ban. A rendezvényen Tompa Sándor városi elnök számolt be az elmúlt két év politikai folyamatairól, Sebeők Zoltán pedig a választmány 1992— 94-ben végzett­­ munkájáról beszélt. Majd Korinthus Ka­talin országgyűlési képvise­lő, városi elnökségi tag elő­terjesztésében a jelenlévők javaslatot fogadtak el a vá­rosi szervezet felépítésére és működésére. Ezt követően megválasztották a párt vá­rosi elnökét, a tisztségviselő­ket, valamint a megyei kül­döttség résztvevőit. Tompa Sándor politikai összegzésében kifejtette: ta­valy májusban elsöprő győ­zelmet arattak a parlamenti választásokon, decemberben pedig a városi szervezetük­ből 18-an kerültek be az ön­kormányzati testületbe, s mint fogalmazott, az MSZP- frakció nélkül nem szület­hetnek döntések a városhá­zán. Tompa Sándor felve­tette a kérdést: érdemes volt-e polgármester-jelöltet indítani, s ezáltal nem ad­tak-e nagyobb mozgásteret az önkormányzatban a jobb­oldali, konzervatív pártok­nak? Fontosnak tartotta azt is, hogy mint­­ kormányzó párt tisztázzák és értelmez­zék, milyen szerepre vállal­koztak, hogyan lehetne el­jutni ahhoz a társadalmi bázishoz, amely a szocialis­táikat választotta. A leköszönő választmányi elnök, Sebeők Zoltán beszá­molójában kifejtette: a vá­lasztmány az elmúlt években nem lépett fel elég erélye­sen a funkcióhalmozás ellen, az MSZP-nek át kell gon­dolnia nemcsak a program­ját, hanem a kormányzati szereppel járó problémákat is, annál is inkább, mivel a párt egyedül is képes lenne kormányozni. A felszólalók közül Sza­bados Géza, a Fazola Henrik pártképviselet nevében ki­fejtette: szociálisan érzéket­len az a kormány, amely az alapvető élelmiszerek árát emeli. Szerinte van pénze az országnak, csak éppen el­tűnik a gazdaságból. Majo­ros Zoltán szerint a pártel­nöki és a miniszterelnöki tisztség szétválasztása a párt­tagság szétzilálását jelentené, ezért szorgalmazta, hogy erő­sítsék meg Horn Gyulát pozícióiban. Voltak, akik el­mondták: akkor, amikor a kormánynak „balfogásai” voltak, jobban át kellett volna gondolni, indítanak-e jelöltet a polgármesteri tiszt­ségre, vagy sem. A felszó­lalók között K Káli Sándor al­polgármester utalt arra, hogy a párt a szociális érzékeny­séget képviselte akkor, ami­kor decemberben nagy több­séggel bejutott az önkor­mányzatba is. Kapcsolatfel­vételt sürgetett a Miskolcon tevékenykedő társadalmi szervezetekkel, majd meg­említette: tisztázni kell, hogy a piacgazdaság és szociálpo­litika válságában milyen le­gyen a tényleges szociálpoli­tika. Dr. Hardonyi András frakcióvezető hozzátette: fe­lelősségteljes döntésekhez adják a képviselők a nevü­ket, és az esetleges népsze­rűtlen, mégis szükséges in­tézkedéseket azonban el kell fogadtatni. Tompa Sándor a felszóla­lásokra reagálva elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Párt mindenféleképpen a többpárti parlamenti demok­rácia szabályait kívánja be­tartani. Hozzátette, ez a párt már nem az a párt, mint korábban, s ahhoz, hogy si­kerrel szerepeljenek, tovább­ra is a képviselők mögé szellemi és mozgalmi hátte­ret kell teremteni. Korinthus Katalin ezután az országgyűlési képviselők­kel való kapcsolattartás fon­tosságát hangsúlyozta. A korábbi tízfős városi elnökség (melynek tagjai Tompa Sándor elnök, Fedor Vilmos, Tóth Pál, dr. Kole­­szár Lajos, Korinthus Kata­lin, dr. Berkesz Sándor, dr. Kovásznai Sándor, dr. Varga Endre, Zámbó Tiborné és Zsuga József voltak) két fővel bővült. A szombati pártértekezleten a szavaza­tok alapján az MSZP Mis­kolc városi szervezetének el­nöke ismét Tompa Sándor lett, a választmány elnöke pedig Sebeők Zoltán helyett dr. Sallai Zsolt. Az elnök­ségi tagok: Korinthus Kata­lin, dr. Kovásznai Sándor, dr. Koleszár Lajos, Bán Im­re, Balabán Péter, Kerekes Ferenc, Bartha György, Nya­kó István, Gulyik Zsolt, Nyí­rő Pál, Szentesiné Szilágyi Gizella és Zámbó Tiborné lettek. * (szegedi) Sikerült elérnünk telefo­non tegnap délután Fedor Vilmost és Tóth Pált. Meg­kérdeztük tőlük, hogyan rea­gálnak arra, hogy nem ke­rültek a városi elnökségbe? Tóth Pál: — Részemről ennek nincs semmi jelentősége, bár sze­repeltem a jelölőlistán, én magam kértem, hogy a tag­ság tekintsen el személyem­től, egyéb elfoglaltságaim miatt. Országgyűlési képvi­selőként egyébként is min­den elnökségi ülésen részt veszünk. Fedor Vilmos: — A jövő héten, szomba­ton megyei küldöttgyűlésünk lesz, s az a tíz szervezet — amelyek a megyei szövetsé­get alkotják — elnöknek ja­vasolt. Bár felkértek a váro­si elnökségben való részvé­telre is, én úgy döntöttem, hogy a társadalmi elnöki tisztet vállalom. Tompa Sándor (balról) országgyűlési képviselő, az MSZP mis­kolci szervezetének újraválasztott elnöke és dr. Hardonyi András frakcióvezető 1995. február 6., hétfő / // SZÜKSÉGBŐL ERÉNYT Üzletsor és autószalon a sárospataki Bodrog Hotel épületében Üzletsor és autószalon nyílt február 3-án a sáros­pataki Bodrog­­ Hotel épüle­tében. Bágyi Pál, a szálloda igaz­gatója elmondta, hogy a dön­tésüket a profilváltásról ré­szint azért hozták, mert a korunkra jellemző gazdasá­gi recesszió hatása áb­ól az idegenforgalom sem vonhat­ja ki magát. Magyarul: a turistaforgalom jelenllegi nagysága nem biztosít kel­lő kihasználtságot az egykor menetrendszerű szovjet tu­ristajáratokra méretezett szállodának. Másrészt, az európai normákhoz való iga­zodás alapvető feltétele az idegenforgalmi szolgáltatá­sok színvonalának folyama­tos fejlesztése. Ezt a célt szolgálja a szálloda parkoló felsőli oldalán megnyitott üz­letsor, mely fodrászatot, pa­­pír-írószerboltot, gyermek- és sportruházatot, valamint édesség-ajándék boltokat fog­lal magában. A DaeWoo au­tószalont — a Sárospataki Autójavító Kft. legújabb vállalkozása — a különte­remből alakították ki. Köz­­vetlen összeköttetése a szál­loda éttermével kedvező le­hetőséget biztosít az igényes vevők komfortos kiszolgálá­sára. A szálloda a közel­múltban kondicionáló ter­met is berendezett, az ide­genforgalmi szezonban pe­dig már szauna és szolárium is várja a vendégeket. fMPL) Déli Hírlap 3

Next