Déli Hírlap, 1995. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

Összefoglaló szeminárium A Sajó-völgy levegőtisztasága A magyar—japán környe­zetvédelmi együttműködés a japán kormány hivatalos fej­lesztési támogatási program­ja, az ún. ODA-keretből tör­ténő műszaki segítségnyúj­tással és pénzügyi támoga­tással valósul meg. Ennek ke­retében a Sajó-völgyi komp­lex levegőtisztaság-védelmi tanulmány eddig is nagy ér­deklődést és jó visszhangot váltott ki szűkebb szakmai körökben, hasznossága és példaértékűsége miatt. Ápri­lis 11-én a szélesebb szak­mai közvéleményt is tájé­koztatni és megismertetni kívánják a tanulmány tar­talmával, a project eredmé­nyeivel, az alkalmazott mé­rő-érzékelő technikával és a levegőminőség tervezésé­hez kifejlesztett és rendelke­zésünkre bocsájtott szimulá­ciós modellezés módszerével, illetve annak bevezetési és hasznosítási lehetőségével. A magyar és a japán fél egy­aránt fontosnak tartja a pro­ject végső és méltó befeje­zéseként egy szeminárium megszervezését. A Sajó-völgyi komplex le­vegőtisztaság-védelmi tervi c. japán—magyar közös pro­­jectre vonatkozó tárgyalások 1991 szeptemberében kezdőd­tek meg a japán partner, a Japán Nemzetközi Együtt­működési Hivatal (JICA) szakértői és a KTM koordi­nálásával az érdekelt szak­területek minisztériumainak és intézményeinek képviselői között. A közös munkával készült dokumentumokat 1992. április 10-én írták alá a JICA szakértői és a pro­ject magyar tulajdonosa, a KTM kijelölt képviselői. Vizs­gálandó területnek közös megállapodás alapján az or­szág akkor egyik legszen­­­nyezettebb területét, a Sa­jó­völgyet jelölték ki. A project célja egy súlyo­san szennyezett, nagy térsé­get felölelő terület komplex légszennyezés-csökkentési tervének kidolgozása volt. A tanulmány nemcsak a jelen­legi levegőminőségi állapot felmérését tartalmazza, ha­nem szimulációs modellezés segítségével egy olyan álta­lános levegőtisztaság-védel­mi tervet is, amely részletes javaslatokat, konkrét intéz­kedéseket foglal magába, a lehetséges társadalmi és gaz­dasági fejlődési vázlatok fi­gyelembevételével. A terv elkészítése mintegy 3 évet vett igénybe. A project résztvevői vol­tak a JICA munkacsoport mellett: az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, a Nép­jóléti Minisztérium, a Köz­lekedési, Hírközlési, Vízügyi Minisztérium, és különbö­ző szerveik: az Észak-ma­gyarországi Környezetvédel­mi Felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Intézete, az Országos Meteorológiai Szol­gálat Miskolci Főállomása és a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Közlekedési Felügyelet. A project több fázisból állt, helyszíni és Japánban végzett munkákból tevődött össze. A levegőminőségi ál­lapotfelmérésekben több mint egy évig tartó levegőminő­ségi vizsgálatok, meteoroló­giai megfigyelések, felméré­sek voltak szükségesek, me­lyeket japán és magyar szak­emberek közösen végeztek a térségben. A project kereté­ben mintegy kétmillió USD értékű levegőtisztaság-véde­lemben használatos műsze­rek és berendezések érkez­tek a vizsgálandó területre, a japán kormány finanszíro­zásában. Az­­ elkészült tanul­mány nagymértékben tudja segíteni a környezetvédelmi irányító és hatósági tevé­kenységet. E fontos tanulmányról ös­­­szefoglaló szeminárium ad számot április 11-én Miskol­con, a Tudomány és Tech­nika Házában, délelőtt 10 órai kezdettel. Dr. Sedlák Mária megyei tiszti főorvos AZ EGYES DISZKONT KINCSTÁRJEGYEK LEGUTÓBBI AUKCIÓJÁN ELÉRT ÉVES ÁTLAGHOZAMOK ÉS A KÖVETKEZŐ AUKCIÓK PONTOS DÁTUMAI: 1 hónapos: 30,62% (04. 11.) 3 hónapos: 33,40% (04. 12.) 6 hónapos: 34,97% (04. 13.) 12 hónapos: 34,93% (04. 28.) A diszkont kincstárjegyekkel kapcsolatban további felvilágosítást az IC(P) Bróker Kft. ügynöki irodájában kaphatnak az érdeklődők személyesen, Miskolcon, a Széchenyi István utca 61. szám alatt, vagy telefonon, a 46-327-848-as számon Anna HALÁSZKERT MISKOLC-TAPOLCA, GÖRÖMBÖLYI U. 38. TELEFON : (46) 304 - 030 NYITVA : 12. A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ IS LEHET BETEG Miért vonult ki Gyur­T LYUKAS KAZÁN, ELTORLASZOLT ÚT... Úgy látszik, Gyurcsok Jó­zsef természetgyógyász 1993 decemberétől — mikor is la­punkban tevékenységén ke­resztül bemutattuk — ügye­letes témának számít Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. Hol az borzolja fel a kedélyeket, ha megjelenik személyesen, hol az ha so­káig távol marad. Kerülen­dő a találgatásokat és men­demondákat, sikerült telefo­nos interjút összehozni a mesterrel. — Gyurcsok úr! Miért vonult ki Tokajból? — Tokaj első látásra meg­nyerte tetszésemet, s ezért nagyon megörültem, mikor tudomásomra jutott a Tokaj Hotel eladásának híre. Ala­pítványunk célul tűzte ki az épület megvásárlását, mert terveink között szerepelt egy borsodi természetgyógyászati bázis kialakítása. Felvettük a kapcsolatot a tu­lajdonossal, a Tokaji ÁFÉSZ vezetőivel, akik akkor öröm­mel konstatálták elképzelé­seinket. 1994 június—július hónapjaiban kidolgoztuk és megkötöttük a szerződést, megegyeztünk a 48 millió forintos vételárban. Akkor még nem tulajdonítottam annak jelentőséget, hogy — nyár lévén — lebeszéltek a fűtési rendszer beüzemelé­séről, kipróbálásáról, ami a későbbiekben végzetes hibá­nak bizonyult. Az első meglepetések ok­tóberben értek, mikor a szerződésben foglaltak sze­rint vettük volna át az épü­letet. Nem túlzás, ha azt ál­lítom, hogy kirabolt, lepusz­tult állapotban kaptuk meg. Az alapítványnak pár nap alatt 3 millió forintot kellett rákölteni azért, hogy egyál­talán beteget vagy vendéget tudjunk fogadni. Beköszön­töttek a hideg őszi napok, mikor szerettük volna az épületet felfűteni. Kiderült, hogy az egyik kazán és egy 5 ezer literes tartály lyu­kas, ezenkívül a csőrendszer szerelvényei is elavultak, használhatatlanok. A fel­kért műszaki szakértő véle­ménye szerint 4,5 millió fo­rintból lehetne a hibát el­hárítani, a fűtésrendszert üzemképessé tenni. Közben — fokozva az ed­digi bosszúságot — kiderült az is, hogy az elektromos rendszer elavult és nem fe­lel meg a szigorú érintésvé­delmi előírásoknak. Ennek a cseréje újabb 2,5 milliót emésztene fel. A vételáron felül — ami nem nevezhető olcsónak — tehát azonnal 10 millió feletti összeget kellett volna az épület felújítására fordítanunk, amit az alapít­ványunk már nem tudott felvállalni. Mivel a szerződés értelmé­ben egy üzemelő szállodát vásároltunk meg, tárgyalást ajánlottam az áfész vezetői­nek. Ők a vételár módosítá­sáról nem voltak hajlandók tárgyalni, ugyanakkor fel­ajánlották, hogy havi 370 ezer forintért bérelhetem a hotelt. Én ezzel szemben 100 ezer forintért képzeltem el, mert számításaink sze­rint még ennél az összegnél nem lett volna ráfizetéses a tevékenységünk. Azóta az áfésszel megsza­kadtak a tárgyalásaink, és az ügyet bírósági úton fog­juk folytatni. Legutóbbi to­kaji kirándulásunk különben úgy végződött, hogy a ho­telhez vezető utakat sze­mélyautókkal eltorlaszolták előttünk és a saját tulajdo­nunkat képező tárgyakat sem adták ki. Ezek után feladtam a Tokajjal kapcso­latos elképzeléseimet. — A miskolci tévében beharangozott legutóbbi gyógyító műsor is elma­radt. Ennek mi volt az oka? — Ezért ezúton is elnézést kérek a betegektől és a szervezőktől egyaránt. Az történt ugyanis, hogy akkor már napok óta 40 fok körül volt a lázam, és nem mer­tem felvállalni egy miskolci utazást. Hónapok, évek óta napi több száz beteggel ál­lok közeli kapcsolatban, akik között nem ritka a fertőző, így most nekem is sikerült összeszednem valami nyava­lyát. Közlöm, hogy túl va­gyok rajta, és ismét reggel­től estig dolgozom. Miskol­con a tévében azért nem láthatnak az ominózus eset óta, mert egyszerűen nem kerestek meg és nem hívtak az illetékesek. — Több neves termé­szetgyógyász leírta már azt a véleményt, miszerint Gyurcsok József kevés időt fordít saját „karban­tartására”, nem tisztítja megfelelően csakráit, ami­nek előbb-utóbb súlyos következményei lehetnek. — Lehet, hogy ennek is volt szerepe betegségem ki­alakulásában, azóta minden­esetre más időbeosztás sze­rint élek, és több időt szá­nok magamra. Kismaroson reggel 8-tól addig gyógyítok munkatársaimmal együtt, míg az utolsó beteg is sorra nem kerül. A csütörtöki na­pokat utazással és előadá­sokkal töltöm. Szinte már nincs olyan nagyobb telepü­lés az országban, ahová ne hívtak volna. — Borsodban mikor ta­lálkozunk legközelebb? — Ha hívnak és sikerül időpontot egyeztetni. Csak ezen múlik. Kovács István Szívesen visszalátogatok.. Társadalombiztosítási járulékok HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Április 10. — Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási, egész­ségbiztosítási és nyugdíjjá­rulékának befizetése. — A társas vállalkozók járulékainak befizetése. — A tag után fizetendő já­rulékok befizetése. — A választott tisztség­­viselők után járulék befize­tése. — összesítő elszámolás megküldése a munkáltató székhelye (telephelye) sze­rint illetékes egészségbizto­sítási pénztárhoz (kirendelt­séghez). — A biztosítottak bejelen­tése. — A gmk-kért felelőssé­get vállaló gazdálkodó szer­vezet járulékfizetése (a gmk által hozzá befizetett járu­lék és a saját járuléka). — Információszolgáltatás a Magyar Nemzeti Bank ré­szére. — A társasági adó előle­gének befizetése. AKTUÁLIS Tb-változások II. Az 1995. évi XII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkezett. A gazdálkodókat közvetle­nül érintő, 1995. április 1-jé­­től alkalmazandó további szabályok a következők: A tevékenységüket április 1-jét követően megkezdő egyéni vállalkozóknak — ki­véve a kiegészítő tevékeny­séget végző vállalkozókat a már az év első napján ér­vényes teljes minimálbér (10 500 forint) alapulvételé­vel számított társadalombiz­tosítási, egészségbiztosítási és nyugdíj­járulékot kell fizet­niük (4620+420+630 +5670 Ft) azzal, hogy a január, február, március hónapra fi­zetett járulékelőleget végle­gesnek kell tekinteni. Szin­tén a minimálbér teljes ös­­­szege után kell számítani a kiegészítő tevékenységet vég­ző egyéni vállalkozók 10%­os baleseti járulékát is. Ezentúl annak a kismamá­nak is járulékot kell fizet­nie, aki a gyes folyósításá­nak időtartama alatt vállal­kozói tevékenységét szemé­lyesen folytatja. Az igazolt keresőképtelenség, vagy kór­házi ápolás időtartamára szünetel viszont a járulék­­fizetési kötelezettsége a nyugdíj, munkaképtelenségi járadék, illetve nappali ta­gozatos képzés mellett ki­egészítő tevékenységet foly­tató egyéni vállalkozóknak. Új rendelkezés, miszerint a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem köteles tb-, egészség­­biztosítási és nyugdíjjá­rulékot fizetni a vállalko­zás adózás utáni eredményé­ből származó jövedelme után. A társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató tagjának ezentúl akkor is kell 10%-ot fizet­­nie, ha személyes közremű­ködés alapján kiosztott jö­vedelme — ide nem értve a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből kiosz­tott jövedelmet — nincs. Ez esetben a járulék alapja szintén a tárgyév első nap­ján érvényes minimálbér teljes összege. A gazdálkodók szempont­jából kedvezőbb, hogy — az ezentúl a befizetésre, átuta­lásra előírt határnapot köve­tő naptól számítandó — ké­sedelmi pótlékot a tb na­ponta számolja fel (napi 0,13%). Fontos még, hogy a tör­­vény az étkezési hozzájáru­lás járulékfizetési vonzatát az szja alapján fizetendő adókötelezettséghez igazítot­ta. Ezen túlmenően számos rendelkezés változott még, amelyeket részletesen is­mertet a Cégvezetés májusi száma. 1995. április 8., szombat Egy jó befektetési tipp: diszkont kincstárjegy Mint ahogy arról már ko­rábban hírt adtunk, az idén jelentősen megnőtt az ér­deklődés a kockázatmentes és egyidejűleg magas hoza­mot biztosító állampapírok, ezek közül is elsősorban a diszkont kincstárjegyek iránt. A diszkont kincstárjegyeket aukciókon keresztül hozzák forgalomba. Magánszemé­lyek és cégek is értékpapír­­forgalmazók közreműködé­sével pályázhatnak. A papí­rok másodlagos forgalmazá­sa a Budapesti Értéktőzsdén, valamint a tőzsdén kívüli kereskedelemben történik. Az ebbe az értékpapírba be­fektetni kívánók a futam­időt tekintve 1, 3, 6 és 12 hónapos lejáratú papírok kö­zül választhatnak. A hoza­mokat természetesen csök­kenteni kell az értékpapír­forgalmazók jutalékával. Az így kapott nettó hozam azon­ban még így is lényegesen meghaladhatja a banki pa­pírok hozamát. Ami még emellett a papír mellett szól, hogy ebben az évben a köt­vény jellegű, nyilvánosan kibocsátott papírok után — így a diszkont kincstárje­gyek után is — a magánsze­mélyeknek már nem kell forrásadót fizetni. Azonban azt meg kell említeni, hogy a kisebb összeget befektetni szándékozóknak nem biztos, hogy megéri a már esetlege­sen lekötött betétjüket meg­bontani, ugyanis az érték­papírforgalmazóknak fizetett jutalék elviheti a befektetni kívánt összeg hozamának egy részét. Az elméleti leírás után egy gyakorlati példa, ha va­laki 500 000 Ft-ért ad meg­bízást pl. 3 hónapos futam­időre, kerek 33%-os hozam­szinttel számolva a most be­fizetett — az értékpapírfor­galmazó jutaléka levonásá­val — 466 490 Ft után a fu­tamidő elteltével ugyanott 500 000 Ft-ot vehet fel. A diszkont kincstárjegyek­kel kapcsolatban további fel­világosítást az IC(P) Bróker Kft. ügynöki irodájában kap­hatnak az érdeklődők sze­mélyesen Miskolcon, a Szé­chenyi I. u. 61. sz. alatt, vagy telefonon, a 46-327-848- as számon. Déli Hírlap 5

Next