Déli Hírlap, 1995. október (27. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-09 / 237. szám
Továbbjutott a magyar-szlovák pályázat AGGTELEK: TÚL AZ ELSŐ SZŰRŐN Régi vágya teljesülhet az Aggteleki Nemzeti Parknak: a határ túloldalán működő szlovák tájvédelmi körzettel együttműködve e népszerű és sokak által látogatott intézmény talán még ebben az évben része lehet a Világörökségnek. Éppen ezért még nagyobb lelkesedéssel készülődtek a szervezők és résztvevők arra a miniünnepségre, amelyet az elmúlt pénteken a Baradla-barlang bejáratánál rendeztek a nemzeti park fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. Közel 100 millió forintra volt szükség ahhoz, hogy a Baradlabarlang 1300 méteres aggteleki szakaszát, illetve annak fedett fogadóterét felújítsák. Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója már korábban is hangsúlyozta, hogy ennél még több pénzre is szükség lenne, hogy a barlangrendszer más részeiben is modernizálhassák az infrastruktúrát. Mindez azért is szükséges lehet, mert - ha sikerül elnyerni a Világörökség címet- nem mindegy, hogy az idelátogató idegen milyen körülmények között csodálhatja meg ezt a páratlan természeti szépséget. A nemzeti park tavaly 200 ezer látogatót fogadott, az idegenforgalmat segítette a 300 személyes kemping és a félszáz főt meghaladó befogadóképességű turistaház. Érdekesség, hogy a nemzeti parkban működik egy kutatószállás és egy oktatási központ is. Az azért továbbra is gondot jelent Aggteleken, hogy a jelenlegi 80 millió forintos költségvetésből további felújításokra nem futja, újabb segítség kellene. Mint arról már többször is írtunk, az Aggteleki Nemzeti Park a szlovák társ-tájvédelmi körzettel egyetemben pályázatot nyújtott be az UNESCO-hoz, hogy nyilvánítsák a Világörökség részévé az összességében félezernél is több kisebb-nagyobb földalatti barlangot tartalmazó területet, amely világszinten is egyedülállónak minősül. Az eredményhirdetés december környékén várható, ám annyit már sikerült megtudni, hogy az első fordulón - egy szakmai zsűri értékelésén - már továbbjutott a szlovák-magyar pályázat. A péntek esti bensőséges avatóünnepségen jelen volt Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A tárca 100 millió forintos támogatással járult hozzá a barlangszakasz felújításához. A miniszter avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtized sikeres szakmai alapozást adott ahhoz, hogy egy komoly természetvédelmi munkafolyamat alakuljon ki, amelynek eredményeit az elkövetkezendő nemzedékek fogják érezni. Az itt, Aggteleken megvalósult dolgok a maguk módján kicsiny egységei a természetközeli fenntartható fejlődésnek - vélekedett Baja Ferenc. - Reméljük, hogy ez hamarosan országos méretekben is megmutatkozhat. Az Aggteleken létrehozott értékeket nem a politika, még csak nem is a miniszter, hanem a 200 ezer látogató igazolja vissza... Sz. B. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszternek (balra) Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója mutatta be az újonnan megnyílt kiállítást. Templomszentelés Mint arról már hírt adtunk, a napokban szentelték fel a kazincbarcikai új görög katolikus templomot, amely a Móricz Zsigmond tér közvetlen szomszédságában épült Balázs Mihály Ybl-díja építész tervei szerint. Az ünnepi szentmisét dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó celebrálta. A körtemplomra emlékeztető építmény bizánci stílus Barcikán ban készült, de magán viseli a modern építészet jegyeit is. A templom megépítése 20 millió forintba került, amelyet a Caritas szervezetek is támogattak. (kerékgyártó) 4 téli Hír lau Kevesebb üvegeset vesznek kannás bortól olcsóbb a mámor Az elmúlt években a bor forgalmazása terén számottevő változás történt A hazai piacon a borból túlkínálat alakult ki, mivel az export a volt KGST-országok felé szinte teljesen megszűnt A felhalmozódott készletek a fogyasztói ár lényeges csökkenését eredményezték, ami a szeszes italok keresletét a bor irányába tolták el. Az alacsony ár tartós biztosítását szolgálta a műanyag kannában történő forgalmazás, a költségigényesebb, ezért jóval drágább üvegbe palackozott bor helyett letve egyre több kiskereskedelmi üzlet bővítette tevékenységét ezen termék forgalmazásával. Az élelmiszer-kereskedelemben az alkoholtartalmú italokat (így a bort is) csak palackozott formában lehet értékesíteni, kimérést csak a vendéglátóipari üzletek végezhetnek. Mivel ezen termékeket az élelmiszer-kereskedelemben (palackozott italüzletek is) egyre több helyen kimérték a tárolóedényből, ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség B.-A.-Z. Megyei Felügyelősége - helyi kezdeményezés alapján - június-augusztus hónapokban vizsgálta a kannás bor forgalmazásának körülményeit megyénkben. Ellenőrzésük 49 üzletet érintett, melyek közül 37 kiskereskedelmi üzlet forgalmazott műanyag kannában kiszerelt bort. Ezen üzletek közül mindössze öt tartotta A növekvő kereslethez igazodva egyre több vállalkozás alalkult a hordós borok forgalmazására, il be a forgalmazás szabályait, azaz origináltan lezárt kannában értékesítette a bort. A kifogásolt 32 kereskedő kimérést végzett a 20 literes tárolóedényből a vásárló igényének megfelelően. Tovább súlyosbította a szabálytalanságot az, amikor az üzlet biztosította a - megüresedett - műanyag palackot is a vásárlók részére. A borok tárolóedényén előírt kötelező jelöléseket teljeskörűen mindössze 20 üzletben biztosították. A vizsgálat során 4 esetben volt bizonyított, hogy a közfogyasztásra forgalmazott bor előzetes (OBI) vizsgálata nem történt meg, s szintén 4 esetben bizonylattal sem tudták a bor származását igazolni. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai azt tapasztalták, hogy a kínálat mintegy 80 százaléka az olcsó árfekvésű, asztali- és tájbor (többnyire alföldi) volt, mivel a kereslet döntően nem a minőségi borok iránt jelentkezett. A bor forgalmazása során feltárt hiányosságok miatt 42 főt megbírságoltak, míg 3 üzlet esetében a tevékenység megtiltását kezdeményezték a polgármesteri hivatalnál. 1995. október 9., hétfő Napi 250 busz a Lévay utcában Füstfelhő , repedő házfalak Naponta kettőszázötven távolsági autóbuszjárat hajt fel a miskolci Lévay József utcán. Az ott lakók számára lassan elviselhetetlenné válik a zaj és a füst - hangzott el a napokban dr. Koleszár Lajos országgyűlési képviselő Gondok a belvárosban címmel megrendezett lakossági fórumán. A házigazda készült a problémára. Meghívta a Borsod Volán képviselőit, ám az nyilvánvaló volt, hogy a problémára nem ez a fórum fog megoldással szolgálni. Egy időben a végig a városon átvezető, régi 3-as fő közlekedési úton (Görgey utca, Csabai kapu) közlekedtek a Volán távolsági járatai, ám többek között forgalmi okokból átirányították őket a jelenlegi 3-as főútra (Király utca, Szilágyi Dezső utca). Igenám, de a Semmelweis Kórház és a hozzá tartozó rendelőintézet megállóját az utasok érdekében mindenképpen érinteni kell. A napi, mintegy kettőszázötven Volán-busz a 3- as útról az avasi le-fös forgalom miatt amúgy is forgalmas Lévay utcára kanyarodik föl és azon keresztül jut el a kórházi megállóhoz. A Lévay utcaiak pedig minden fórumot felhasználnak arra, hogy hangot adjanak sérelmüknek. így történt ez dr. Koleszár Lajos országgyűlési képviselő fórumán is, amely jórészt ezzel a problémával foglalkozott. A panaszosok elmondták, hogy a buszforgalom miatt repedeznek a házak falai, állandó füstfelhő lebeg az utcában, nem is beszélve a zajról. Nem csupán önmaguk nevében beszéltek, hiszen az utcában egy óvoda is működik, a gyerekek ilyen körülmények között töltik mindennapjaikat. Olyan felszólaló is akadt, aki megkérdőjelezte a buszok környezetvédelmi állapotát és felhívta a figyelmet a közlekedésbiztonsági hiányosságokra. Az utca ugyanis elég szűk, a kanyart sokszor csak úgy tudják bevenni a nagytestű autóbuszok, ha a hátsó kerekük felmegy az útpadkára. Egy hölgy arról is beszélt, hogy a közelmúltban volt az utca életében egy csendesebb korszak, amikor a Csabai kapuban felújították az útburkolatot. Ekkor végig a jelenlegi 3-as, négysávos úton jártak ezek az autóbuszok. A munkák befejeztével azonban visszaállt a régi, átkos rend... Néhányan érthetetlennek tartották azt is, hogy miért kell a kórház felé kanyarodni valamennyi járatnak. A rendelőintézet és a kórház megközelíthető városi busszal, vagy gyalog a Tapolcai elágazástól, így volt ez a forgalomelterelés idején is, miért nem lehetne így most is. A Borsod Volán képviselője egyetértett a Lévay utcaiakkal abban, hogy jobb lenne, ha végig a 3-as úton közlekednének a járatok, hiszen akkor végig zöldhullámon haladva gyorsan hagyhatnák el a várost. A nagy vidéki forgalommal rendelkező kórház és rendelőintézet miatt azonban nem tehetik meg azt, hogy nem állnak meg az ottani megállóban. Mint megtudtuk, szó volt arról is, hogy ismét a Szemere utca felé közlekedjenek a járatok, ám a közlekedési hatóságokkal folytatott szeptember eleji tárgyalások után úgy döntöttek: minden marad a régiben. Az ok: nem lehet még tovább terhelni a Szemere utcai útvonalat. A buszok állapotával kapcsolatosan elmondta, hogy valamennyi gépjárművüknek érvényes zöldkártyája van, ám tudomásul kell venni, hogy a buszok 8-10 évesek... Egy új szólóbusz ára 15 millió, egy új csuklós busz pedig akár 20 millióba is belekerül. A Borsod Volán 524 buszt működtet, idén mindössze 4 újat tudott vásárolni. A Lévay utca lakóit semmilyen magyarázat nem nyugtatja meg. Aláírást gyűjtöttek, polgári engedetlenségi mozgalmat emlegetnek, hogy más utcára tereljék át a buszforgalmat. Nyilvánvaló, hogy mindez nem vezet eredményre - ezt hangsúlyozta Káli Sándor alpolgármester is -, de valamilyen megoldást találni kell. Sz. B. Magyar és külföldi állampolgárok házasságkötése A kormány elfogadta a magyar állampolgárok külföldi állampolgárokkal történő házasságkötésére vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztést Az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A magyar és külföldi állampolgárok házasságkötésének nem jogszabállyal történt ellenőrzése már 1989-ben megszűnt. A ma hatályos rendelkezések megfelelnek a jogállam követelményeinek, kivéve egyetlen előírást. Eszerint az igazságügyminiszter kizárólagos hatásköre a felmentés annnak igazolása alól, hogy a külföldi házasságkötése - hazájának joga szerint - nem ütközik akadályba. Napjainkban a magyarok és külföldiek házasságainak száma folyamatosan növekszik, így indokolt a jogszabály módosítása. Jegyzői fogadóóra Miskolc megyei jogú város jegyzője, dr. Szádeczki Zoltán lakossági fogadóórát tart 1995. október 11-én (szerdán) 14-17 óráig a városházán (Miskolc, Városház tér 8.). Személyes bejelentkezés 25 fő részére 1995. október 9-én (hétfőn) 13-15 óráig a jegyzői titkárságon (Miskolc, Városház tér 8.1. udvar I. emelet.)