Déli Hírlap, 1995. október (27. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

Továbbjutott a magyar-szlovák pályázat AGGTELEK: TÚL AZ ELSŐ SZŰRŐN Régi vágya teljesülhet az Agg­teleki Nemzeti Parknak: a ha­tár túloldalán működő szlovák tájvédelmi körzettel együttmű­ködve e népszerű és sokak által látogatott intézmény talán még ebben az évben része lehet a Világörökségnek. Éppen ezért még nagyobb lelkesedéssel ké­szülődtek a szervezők és részt­vevők arra a miniünnepségre, amelyet az elmúlt pénteken a Baradla-barlang bejáratánál rendeztek a nemzeti park fen­nállásának tizedik évfordulója alkalmából. Közel 100 millió forintra volt szükség ahhoz, hogy a Baradla­­barlang 1300 méteres aggteleki szakaszát, illetve annak fedett fo­gadóterét felújítsák. Baross Gá­bor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója már korábban is hang­súlyozta, hogy ennél még több pénzre is szükség lenne, hogy a barlangrendszer más részeiben is modernizálhassák az infrastruk­túrát. Mindez azért is szükséges lehet, mert - ha sikerül elnyerni a Világörökség címet- nem mind­egy, hogy az idelátogató idegen mi­lyen körülmények között csodál­hatja meg ezt a páratlan termé­szeti szépséget. A nemzeti park tavaly 200 ezer látogatót fogadott, az idegenfor­galmat segítette a 300 személyes kemping és a félszáz főt meghala­dó befogadóképességű turistaház. Érdekesség, hogy a nemzeti park­ban működik egy kutatószállás és egy oktatási központ is. Az azért továbbra is gondot jelent Aggtele­ken, hogy a jelenlegi 80 millió fo­rintos költségvetésből további fel­újításokra nem futja, újabb segít­ség kellene. Mint arról már többször is ír­tunk, az Aggteleki Nemzeti Park­­ a szlovák társ-táj­védelmi körzettel egyetemben pályázatot nyújtott be az UNESCO-hoz, hogy nyilvánít­sák a Világörökség részévé az ös­­­szességében félezernél is több ki­­sebb-nagyobb földalatti barlangot tartalmazó területet, amely világ­szinten is egyedülállónak minő­sül. Az eredményhirdetés decem­ber környékén várható, ám annyit már sikerült megtudni, hogy az első fordulón - egy szakmai zsűri értékelésén - már továbbjutott a szlovák-magyar pályázat. A péntek esti bensőséges ava­tóünnepségen jelen volt Baja Fe­renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter. A tárca 100 millió forintos támogatással járult hozzá a barlangszakasz fel­újításához. A miniszter avatóbe­szédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtized sikeres szakmai alapozást adott ahhoz, hogy egy komoly természetvédelmi mun­kafolyamat alakuljon ki, amely­nek eredményeit az elkövetke­zendő nemzedékek fogják érez­ni. Az itt, Aggteleken megvalósult dolgok a maguk módján kicsiny egységei a természetközeli fenn­tartható fejlődésnek - vélekedett Baja Ferenc. - Reméljük, hogy ez hamarosan országos méretekben is megmutatkozhat. Az Aggteleken létrehozott értékeket nem a politi­ka, még csak nem is a miniszter, hanem a 200 ezer látogató igazolja vissza... Sz. B. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszternek (balra) Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója mutatta be az újonnan megnyílt kiállítást. T­emplomszentelés Mint arról már hírt adtunk, a napokban szentelték fel a kazinc­barcikai új görög katolikus temp­lomot, amely a Móricz Zsigmond tér közvetlen szomszédságában épült Balázs Mihály Ybl-díja épí­tész tervei szerint. Az ünnepi szentmisét dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó ce­lebrálta. A körtemplomra emlé­keztető építmény bizánci stílus­ Barcikán­ ban készült, de magán viseli a mo­dern építészet jegyeit is. A temp­lom megépítése 20 millió forintba került, amelyet a Caritas szerveze­tek is támogattak. (kerékgyártó) 4 t­éli Hír lau Kevesebb üvegeset vesznek kannás bortól olcsóbb a mámor Az elmúlt években a bor forgalmazása terén számottevő változás történt A hazai piacon a borból túlkínálat alakult ki, mivel az export a volt KGST-országok felé szinte teljesen megszűnt A felhalmozódott készletek a fogyasztói ár lényeges csökkenését eredményezték, ami a szeszes italok keresletét a bor irányába tolták el. Az alacsony ár tartós biztosítását szolgálta a műanyag kannában történő forgalmazás, a költ­­ségigényesebb, ezért jóval drágább üvegbe palackozott bor helyett letve egyre több kiskereskedelmi üzlet bővítette tevékenységét ezen termék forgalmazásával. Az élel­miszer-kereskedelemben az alko­holtartalmú italokat (így a bort is) csak palackozott formában lehet értékesíteni, kimérést csak a ven­déglátóipari üzletek végezhetnek. Mivel ezen termékeket az élelmi­szer-kereskedelemben (palacko­zott italüzletek is) egyre több he­lyen kimérték a tárolóedényből, ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség B.-A.-Z. Megyei Felü­gyelősége - helyi kezdeményezés alapján - június-augusztus hóna­pokban vizsgálta a kannás bor for­galmazásának körülményeit me­gyénkben. Ellenőrzésük 49 üzletet érintett, melyek közül 37 kiskeres­kedelmi üzlet forgalmazott műa­nyag kannában kiszerelt bort. Ezen üzletek közül mindössze öt tartotta A növekvő kereslethez igazod­va egyre több vállalkozás alalkult a hordós borok forgalmazására, il­ be a forgalmazás szabályait, azaz origináltan lezárt kannában értéke­sítette a bort. A kifogásolt 32 ke­reskedő kimérést végzett a 20 lite­res tárolóedényből a vásárló igé­nyének megfelelően. Tovább sú­lyosbította a szabálytalanságot az, amikor az üzlet biztosította a - megüresedett - műanyag palackot is a vásárlók részére. A borok táro­lóedényén előírt kötelező jelölése­ket teljeskörűen mindössze 20 üz­letben biztosították. A vizsgálat során 4 esetben volt bizonyított, hogy a közfogyasztásra forgalma­zott bor előzetes (OBI) vizsgálata nem történt meg, s szintén 4 eset­ben bizonylattal sem tudták a bor származását igazolni. A Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség munka­társai azt tapasztalták, hogy a kíná­lat­­ mintegy­­ 80 százaléka az olcsó árfekvésű, asztali- és tájbor (többnyire alföldi) volt, mivel a ke­reslet döntően nem a minőségi borok iránt jelentkezett. A bor for­galmazása során feltárt hiányossá­gok miatt 42 főt megbírságoltak, míg 3 üzlet esetében a tevékenység megtiltását kezdeményezték a pol­gármesteri hivatalnál. 1995. október 9., hétfő Napi 250 busz a Lévay utcában Füstfelhő­ , repedő házfalak Naponta kettőszázötven tá­volsági autóbuszjárat hajt fel a miskolci Lévay József utcán. Az ott lakók számára lassan elvisel­hetetlenné válik a zaj és a füst - hangzott el a napokban dr. Ko­­leszár Lajos országgyűlési kép­viselő Gondok a belvárosban címmel megrendezett lakossági fórumán. A házigazda készült a problémára. Meghívta a Borsod Volán képviselőit, ám az nyil­vánvaló volt, hogy a problémára nem ez a fórum fog megoldással szolgálni. Egy időben a végig a városon átvezető, régi 3-as fő közlekedési úton (Görgey utca, Csabai kapu) közlekedtek a Volán távolsági já­ratai, ám többek között forgalmi okokból átirányították őket a je­lenlegi 3-as főútra (Király utca, Szilágyi Dezső utca). Igenám, de a Semmelweis Kórház és a hozzá tartozó rendelőintézet megállóját az utasok érdekében mindenkép­pen érinteni kell. A napi, mintegy kettőszáz­­ötven Volán-busz a 3- as útról az avasi le-fös forgalom miatt amúgy is forgalmas Lévay utcára kanyarodik föl és azon ke­resztül jut el a kórházi megálló­hoz. A Lévay utcaiak pedig minden fórumot felhasználnak arra, hogy hangot adjanak sérelmüknek. így történt ez dr. Koleszár Lajos or­szággyűlési képviselő fórumán is, amely jórészt ezzel a problémával foglalkozott. A panaszosok el­mondták, hogy a buszforgalom miatt repedeznek a házak falai, ál­landó füstfelhő lebeg az utcában, nem is beszélve a zajról. Nem csu­pán önmaguk nevében beszéltek, hiszen az utcában egy óvoda is mű­ködik, a gyerekek ilyen körülmé­nyek között töltik mindennapjai­kat. Olyan felszólaló is akadt, aki megkérdőjelezte a buszok környe­zetvédelmi állapotát és felhívta a figyelmet a közlekedésbiztonsági hiányosságokra. Az utca ugyanis elég szűk, a kanyart sokszor csak úgy tudják bevenni a nagytestű au­tóbuszok, ha a hátsó kerekük fel­megy az útpadkára. Egy hölgy arról is beszélt, hogy a közelmúltban volt az utca életében egy csendesebb kor­szak, amikor a Csabai kapuban felújították az útburkolatot. Ekkor végig a jelenlegi 3-as, négysávos úton jártak ezek az au­tóbuszok. A munkák befejezté­vel azonban visszaállt a régi, átkos rend... Néhány­an érthetet­lennek tartották azt is, hogy miért kell a kórház felé kanyarodni va­lamennyi járatnak. A rendelőin­tézet és a kórház megközelíthető városi busszal, vagy gyalog a Ta­polcai elágazástól, így volt ez a forgalomelterelés idején is, miért nem lehetne így most is. A Borsod Volán képviselője egyet­értett a Lévay utcaiakkal abban, hogy jobb lenne, ha végig a 3-as úton közlekednének a járatok, hi­szen akkor végig zöldhullámon ha­ladva gyorsan hagyhatnák el a vá­rost. A nagy vidéki forgalommal rendelkező kórház és rendelőinté­zet miatt azonban nem tehetik meg azt, hogy nem állnak meg az ottani megállóban. Mint megtudtuk, szó volt arról is, hogy ismét a Szemere utca felé közlekedjenek a járatok, ám a közlekedési hatóságokkal folytatott szeptember eleji tárgya­lások után úgy döntöttek: minden marad a régiben. Az ok: nem lehet még tovább terhelni a Szemere utcai útvonalat. A buszok állapotával kapcso­latosan elmondta, hogy vala­mennyi gépjárművüknek érvé­nyes zöldkártyája van, ám tudo­másul kell venni, hogy a buszok 8-10 évesek... Egy új szólóbusz ára 15 millió, egy új csuklós busz pedig akár 20 millióba is beleke­rül. A Borsod Volán 524 buszt működtet, idén mindössze 4 újat tudott vásárolni. A Lévay utca lakóit semmilyen magyarázat nem nyugtatja meg. Aláírást gyűjtöttek, polgári enge­detlenségi mozgalmat emlegetnek, hogy más utcára tereljék át a busz­­forgalmat. Nyilvánvaló, hogy min­dez nem vezet eredményre - ezt hangsúlyozta Káli Sándor alpol­gármester is -, de valamilyen meg­oldást találni kell. Sz. B. Magyar és külföldi állampolgárok házasságkötése A kormány elfogadta a magyar állampolgárok külföldi állampol­gárokkal történő házasságkötésé­re vonatkozó jogszabályok módo­sításáról szóló előterjesztést Az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A magyar és külföldi állampol­gárok házasságkötésének nem jog­szabállyal történt ellenőrzése már 1989-ben megszűnt. A ma hatá­lyos rendelkezések megfelelnek a jogállam követelményeinek, kivé­ve egyetlen előírást. Eszerint az igazságügyminiszter kizárólagos hatásköre a felmentés annnak iga­zolása alól, hogy a külföldi házas­ságkötése - hazájának joga szerint - nem ütközik akadályba. Napjainkban a magyarok és kül­földiek házasságainak száma fo­lyamatosan növekszik, így indo­kolt a jogszabály módosítása. Jegyzői fogadóóra Miskolc megyei jogú város jegy­zője, dr. Szádeczki Zoltán lakossági fogadóórát tart 1995. október 11-én (szerdán) 14-17 óráig a városházán (Miskolc, Városház tér 8.). Szemé­lyes bejelentkezés 25 fő részére 1995. október 9-én (hétfőn) 13-15 óráig a jegyzői titkárságon (Miskolc, Városház tér 8.1. udvar I. emelet.)

Next